Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-01 / 59. szám

1994. március 1., kedd A mai nap uj Dunántúli napló 3 Mérleg 1993-ról Megmozdult a gazdaság A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti Nagy a sorbanállás Pécsett, a Baranya Megyei Kárrendezési Hivatalban Fotó: Löffler Gábor Mágocson minden árverést megtartottak Utolsó lehetőség a kárpótlásra Vegyük komolyan a határidőt! A nyolcvanas évek utolsó, valamint a kilencvenes évek első évei a gazdálkodás körül­ményeiben alapvető változáso­kat hoztak. A megye nagyfokú iparosodottsága, a bányászat je­lentős súlya és elsők között je­lentkező válsága, a könnyűipar számos ágazatának keleti piaco­rientáltsága és e piacok elvesz­tése, az építőipari szervezetek belföldi és külföldi lehetőségei­nek elapadása, a mezőgazda­ságban jelentkező számos prob­léma mind előrevetítette azokat a gazdasági gondokat, melyek­kel hosszabb ideig együtt kell élni. A keleti piacok elvesztésének jó ideig véglegesnek látszó ne­gatív hatásait tetézte a belföldi kereslet általános visszaesése, valamint a volt Jugoszláviában megindult és azóta is zajló fo­lyamatok, melyek a megyét mind piacvesztés, mind pedig számos mezőgazdasági és ipari kooperációs kapcsolat megsza­kadása révén rendkívül kedve­zőtlenül érintették és érintik. Ugyanakkor a nyugati orszá­gokban is szinte általánosan je­lentkező recesszió nehézzé és lassúvá tette a gazdasági kap­csolatok kialakítását, új piacok kiépítését. Több a vállalkozó Mindezek hatására az elmúlt években több gazdasági egység helyzete bizonytalanná vált, gyakorta történtek munka­erő-elbocsátások, gyorsan emelkedett és állandósult a munkanélküliség. A tárassági törvény életbelépése óta - az előbbiekkel is összefüggésben - folyamatosan és nagymérték­ben emelkedik a vállalkozások száma, részben a nehéz hely­zetbe került nagy szervezetek osztódása során létrejött, főként középméretű gazdasági egysé­gek, részben kislétszámú, újon­nan alapított kisvállalkozások révén. Az 50 fő feletti létszámot foglalkoztató megyei székhelyű iparszervezetek bruttó termelési értéke összehasonlítható árakon számítva a hosszú ideje tartó visszaesés után 1993-ban némi­leg (2%-kal) emelkedett. A bá­nyászatban tovább folytatódott az évek óta zajló leépülési fo­lyamat, így ebben az iparágban az elmúlt évben is mintegy 25%-kal csökkent a termelés volumene. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben számot­tevő szerepe volt annak a köz­ponti döntésnek, miszerint a szénbányászat néhány üzem­egysége jelentékeny létszám­mal 1993 április 1-jével a vil- lamosenergia-iparba került át. Ugyanez a tényező, továbbá stabil, sőt a vállalkozások szá­mának növekedésével bővülő energiafelhasználói kör kedve­zően hatott ugyanakkor a villa­mosenergia-, gáz-, hő- és vízel­látás ágazat termelésére. A feldolgozóipar összessé­gére számítva közel 4%-os ter­melésbővülés tapasztalható a megfigyelt adatszolgáltatói körben, azonban az egyes szak­ágazatok lehetőségei jelentősen eltértek. Számottevő termelés­növekedést a gépipar tudott el­érni, az ebben az iparágban újonnan, illetve új termékkörrel jelentkező szervezetek hatására. Ugyanakkor a megyében elég jelentős súlyú élelmiszeriparon, továbbá bőrfeldolgozással és konfekcionálással foglalkozó iparágon belül jónéhány gazda­sági egység ez ideig nem tudott felülkerekedni a keleti és nyu­gati piacvesztés által okozot problémákon, így új piacok hi-' ányában sok esetben véglegessé vált a leépülés. A mezőgazdaságban a szer­vezeti változások, a kárpótlás folyamata, a tovább romló piaci helyzet, s a mindehhez járuló aszály (mely már több éve fo­lyamatosan sújtotta a mezőgaz­daságot) együttesen igen nehéz körülményeket teremtettek a gazdálkodás számára. Már az év kezdetén a gazdálkodó szer­vezetek és a kistermelők zöme pénzügyi nehézségekkel küsz­ködött. A gazdálkodás alapját képező földterület tulajdonvi­szonyaiban 1993 májusának végén (a földterület statisztikai számbavételének időpontjában) még nem volt tapasztalható markáns változás. Bár a nevesí­tések megtörténtek, s a kárpót­lási licitálások is egész évben folytak, ugyanakkor a tulajdon­bejegyzések folyamata igen lassú. Az elmúlt négy év során a gazdasági szervezetek főbb csoportjai közül a vállalatok és gazdasági társaságok földterü­lete 24%-kal, a kistermelőké 42%-kal nőtt, míg a szövetkeze­teké közel 20%-kal csökkent. A kistermelők földterülete azon­ban még így is csak 13%-át tette ki az összes megyei területnek. A szarvasmarhák száma 1993. év végén 45 300 volt a megyében, ez az előző év végi­nél mintegy 15, a két év előtti­nél 129%-kal kevesebb. A szar­vasmarha-állomány a nyolcva­nas évtized elejétől 1993 végéig folyamatosan csökkent, a tehe­nek számában történő vissza­esés valamelyest mérsékeltebb volt az összállományénál. A tej­termelés ugyanis még mindig inkább hozott jövedelmet, mint a marhahízlalás. A sertésállomány jelentős csökkenése csak 1990 után kö­vetkezett be, a nyolcvanas években a Baranyára jellemző 4-500 000 körüli volt a létszám. A mostani 329 500 db-ot kitevő állomány ennél mintegy egyne­gyedével kisebb. Az összállo- mányon belül a kisgazdaságok tartásában lévő sertések száma erőteljesebb visszaesést muta­tott, mint a gazdasági szerveze­teké. Kevesebb a munkavállaló Baranyában a munkavállalók számának hosszú ideje tartó csökkenése a múlt évben tovább folytatódott. A megfigyelt székhely szerinti, jogi és nem jogi személyiségű gazdasági szervezetek 1993-ban átlagosan mintegy 71400 főt foglalkoztat­tak, 15%-kal kevesebbet, mint egy esztendővel korábban. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ irodái 1993 decembe­rében mintegy 25 500 regiszt­rált munkanélkülit tartottak nyilván. Számuk az egy évvel korábbinál 11%-kal kevesebb volt ugyan, 1990 decembere óta azonban öt és félszeresére nö­vekedett. Az utóbbi egy esz­tendő során bekövetkezett csökkenés a munkaviszonyt lé­tesítők, az aktív foglalkoztatás­politikai eszközök részesévé, il­letve inaktívvá válók, valamint az ellátásból (és a regisztráció­ból is) kikerülők számának nö­vekedésével függött össze. A munkanélküliek közül ta­valy év végén mintegy 2600-an pályakezdő fiatalok voltak. Számuk 1992 decemberéhez képest lényegesen nem válto­zott (kb. 70 fővel növekedett), az év folyamán azonban jelen­tősebben hullámzott, a II. en- gyedév végén 2000 fő alá csök­kent, majd a III. negyedév vé­gére megközelítette a 2800 főt. A regisztrált munkanélkülieken belüli arányuk - az egy évvel korábbi 8,7-ről - 1993 decem­berére 10,0%-ra nőtt (az emlí­tett két negyedév végén 7,2, il­letve 10,5% volt.) A munkanélküliek túlnyomó többsége - mintegy háromne­gyede - fél évnél hosszabb ideje keresett állást, arányuk az év eleje óta lényegében nem válto­zott. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 1993-ban mintegy 25 400 Ft-ot tett ki, ami 22%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legszámottevőbb kereset- növekedésre a szállítás, raktá­rozás, posta és távközlésben (33%), valamint a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás terü­letén (28%) került sor. Ennek ellenére ez utóbbi gazdasági ágban az átlagkereset továbbra is a legalacsonyabb maradt (mintegy 18 200 Ft volt). Ugyanakkor legkevésbé azokon a területeken emelkedtek a ke­resetek, melyek a legmagasabb jövedelmeket biztosították. így a pénzügyi szférához, valamint az egyéb ágakhoz tartozó gaz­dálkodóknál, ahol a dolgozók 1993-ban havontá 41 000, il­letve 27 000 Ft-ot meghaladó bruttó keresetet mondhattak magukénak, ez előbbi estben 14, utóbbiban 19%-kal volt több az egy évvel korábbinál. Az iparban a keresetnöveke­dés a megfigyelt ágak összessé­gében hasonlóan alakult (21% volt); a havi átlagkereset pedig megközelítette a 27 000 Ft-ot. Ezen belül továbbra is a bányá­szat, valamint a villamosener­gia-, gáz-, hő- és vízellátás vol­tak az anyagilag leginkább el­ismert ágazatok. A bányászatban 34 000, az energiaellátás területén pedig 32 000 Ft-ot tett ki a havi átlag- kereset. Izgalmas kérdéseket fesze­gető kárpótlási fórumot tar­tottak az elmúlt hét végén Mágocson. Az észak-baranyai település helyzete azért külön­leges, mert az őslakos magya­rokon kívül a Felvidékről és az Alföldről betelepültek is élnek ott. Az már csak ráadás, hogy második nemzetiségként németek is laknak Mágocson. A faluban megtartották az utolsó földárverést is, egye­lőre bizonytalan, hogy mihez kezdhetnek vagyoni és szemé­lyi alapon szerzett kárpótlási jegyükkel a jogosultak. * Március 16-ika éjfél. Még sokak számára meghatározó dá­tum Magyarországon, ugyanis eddig az időpontig kell postára adniuk a polgároknak kárpótlási igényeiket. A határidő szoros, sokan most kapkodnak ügyük intézésével. Pedig ha valami­kor, most igazán fontos, hogy körültekintően és pontosan jár­janak el az emberek. Az igénylőkben még mindig meglévő bizonytalanságok el­hárítása érdekében kerestük fel hasznos tanácsokért dr. Kóbor Bélát, a Baranya Megyei Kár- rendezési Hivatal vezetőjét.-Kik nyújthatják be most a kérelmüket?- Azok az emberek, akik va­lamilyen oknál fogva eddig még nem igényeltek kárpótlást, il­letve azok, akik a vagyoni kár­pótlás első és második ütemé­ben, valamint a személyi kár­pótlás során a határidő be nem tartása miatt lecsúsztak a lehe­tőségről.-Mi az igénylés pontos me­nete?- A vagyoni kárpótlás igény­léséhez szükséges barna, és a személyi kárpótláshoz elenged­hetetlen fehér csomagot egy­aránt a postahivatalokban vehe­tik meg az igénylők. Pontos ki­töltésük után előbbit a sérelem bekövetkezésének helyszínén illetékes hivatalnál - több ilyen esetén választható - utóbbit pe­dig az Országos Kárpótlási Hi­vatalnál kell leadni.- Mit tehetnek azok, akik an­nak idején a határidó' lekésése miatt maradtak le a kárpótlás­ról?-Akik késve nyújtották be borítékjukat, de az eljutott hoz­zánk, most elegendő, ha csak egy rövid levélben kérik annak idején elutasított kérelmük elbí­rálását.- Milyen gondot okoz most a földhivatali okirat hiánya?- A földhivatalok nagyon le­terheltek, nem valószínű, hogy akik most mennek oda, a határ­időig megkapják a szükséges okiratot. Ők kérjenek igazolást az illetékes földhivataltól, hogy ügyük folyamatban van. Ezt a kitöltött „A” lappal együtt to­vábbítsák hozzánk, majd az ok­irat elkészültével azt a kitöltött ,,F’ és „FM” lapokkal később is leadhatják.- Korábban több probléma adódott a leszármazotti jogon igényelt kárpótlással a testvérek megegyezésének következtében. Most orvosolhatók ezek a téves értelmezések?- Valóban több családban csak egy személy adta be ké­relmét, mondván, hogy a többi testvér lemond a másik javára. Egy leszármazott azonban csak a saját hányadára érvényes kár­pótlást kaphatott a jogszabály szerint. A kimaradt testvérek most benyújthatják igényüket, mégpedig úgy, hogy az „A” lap 28. pontjában tüntessék fel test­vérük elbírált borítékának szá­mát. Esetükben nem kell ismét földhivatali okiratot kérni.- Mi történik azokkal, akik most is lekésik a határidőt?- A jogszabály értelmében ez az utolsó esély az igény benyúj­tására, több lehetőség nem lesz. Ezért kérünk mindenkit, hogy akinek szándékában áll beadni kárpótlási borítékát, az vegye komolyan a határidőt. A Baranya Megyei Kárren­dezési Hivatalban pillanatnyi­lag 6000 körül van a beérkezett kérelmek száma, naponta 5-600 új borítékot regisztrálnak. A törvény úgy rendelkezik, hogy elbírálásukra a határidő lejártát követő hat hónap során kerül majd sor. Kaszás Endre Vasas-bánya újranyítása sok bányásznak jelent ismét munka- lehetőséget Fotó: Löffler Gábor Dedikált arcképek gyűjtője H uszti Péter, a szentlőrinci Kísérleti Gimnázium ta­nára gyűjteményében híres-ne­ves uralkodók, politikusok és egyházi vezetők dedikált fény­képeit őrzi, és újabb kapcsola­tokat épít ki Európában. Az angol-német tanárként végz'ett miskolci fiatalember 1981-ben kötött ki a Mecseki Ércbányánál. Az elmúlt évig vállalta a bányászsorsot, de mint oly sokan, ő is az egész­ségkárosultak sorsára jutott. Most újból tanít. Különös hobbijával hat év­vel ezelőtt kezdett el foglal­kozni. Európa-szerte kereste a kapcsolatokat, hogy uralkodók, neves politikusok dedikált fényképeihez juthasson, má­sodsorban nyelvtudását igye­kezett próbára tenni. Angol, német, latin és orosz nyelv­vizsgával rendelkezik. Az angol királynő, II. Erzsé­bet és II. Margit dán királynő mellett János Károly spanyol, XVI. Károly Gusztáv svéd ki­rály, Helmut Kohl, Ronald Re­agan, Franz Vranitzky és má­sok képeit rendezgeti. A volt olasz miniszterelnök, Andreotti még saját könyveit is meg­küldte. Több száz híresség fényképét őrzi, de kivált büszke az uralkodók családi fo­tóira. Huszti Péter rajongva beszél e nemes szenvedélyéről, de a személyekhez fűződő törté­nelmi tettekről is. Majd minden politikus válaszolt vagy küldött képet. Pontos cím ismerete nélkül csak a kormánypalotát, vagy az uralkodók palotáját nevezte meg, a posta mégis kézbesítette leveleit. Ugyanakkor kíváncsi volt rá, hogy az egyházfejedelmek, kardinálisok, bíborosok, püs­pökök miként fogadják érdek­lődését. Először Augsburg püspökének írt. A kapott válasz és kép felbátorította, és most már Bambergbe, Münchenbe, Stuttgartba, Milánóba, Paler- móba, Amsterdamba, Párisba, Brüsszelbe, Lyonba, a spanyol Tarragonába és Toledóba, a portugál Fatimába is írt, de még a Vatikánnal is levelezik. A fényképgyűjtemény mel­lett igen értékes, különböző nyelveken írt egyházi könyve­ket, katekizmusokat, bibliákat is gyűjt. Már több mint száz darab alkotja a kollekcióját, így a katalán biblia, a görög-latin nyelvű új testamentum, az olasz szent Biblia, a latin Vul­gata, Ótestamentum, a német­nyelvű Új Jerusálemi Biblia, a Skóciából kapott kelta biblia, az angol Good News Bibel, vagy a héber talmudi idézetek gyűjteménye, a norvég Lu­kács-evangélium. Ritkaságnak számít az egyetlen még élő, fa- timai látnok, Irma Lucia visz- szaemlékezései portugálul. Most még jut hely a lakás­ban, de a polcokról hamarosan kiszorítanak minden egyebet. A család mégis örömmel tá­mogatja a kétgyerekes apa hobbiját. Ahhoz, hogy a drága levelezést vállalhassa, bizony sok mindenről le kell monda­nia. Utazásról, ruhavásárlásról stb. A legtöbb biztatást nyugdí­jas egyetemi tanár édesapjától kapja. Ha már elkezdte, akkor még sokáig szeretne ezzel fog­lalkozni. Rozvány Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom