Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-12 / 70. szám
1994. március 12., szombat Közélet uj Dunántúli napló 7 A közművesítési feladatok megoldása önkormányzati hatáskörbe került Fotó: Löffler Fokozott állami tehervállalásra van szükség A csatornázás csapdái Vízre: igen! Szennyvízre: nem? A „kampány” finisében vagyunk. A települések vízellátását célzó beruházásokat igen komoly mértékben segíti az állami céltámogatás. A pályázatok beadásának határideje március 14. Ahogy az lenni szokott, ez esetben is az utolsó napokra hagyta sok önkormányzat. Kissé gondterhelten mondja Szentirmay György, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság víziközmű osztályának vezetője:-Jelenleg is 60-70 terv van nálunk elbírálás alatt... A vízjogi létesítési engedélyeket ugyanis a vezetékes vízellátás esetében is a Vízig adja ki. Mint ismert, a közművesítési feladatok megoldása önkormányzati hatáskörbe került. E körbe tartoznak a vezetékes vízhálózat és a szennyvízelvezető csatornarendszer megépítése, illetve a tisztítás lehetőségének megteremtése. Baranya megyében jelenleg a lakosság 87 százaléka van ellátva vezetékes vízzel. Ez csaknem azonos az országos átlaggal. Az utóbbi években e téren igen dinamikus volt a fejlődés. Ha az előbb említett 60-70 település beruházása is megvalósul, akkor már el lehet mondani: valóban csak néhány község kivételével megoldották ezt a nagyon súlyos feladatot. Ez azonban a vízellátásnak csak az egyik oldala. A javuló ellátottság együtt járt a vízfogyasztás növekedésével. Ma a megyében naponta átlagosan 80 000-100 000 köbméter fogy, csúcsidőben elérheti a 140 000 köbmétert. Több lenne ennél is, de az utóbbi időben megemelkedett vízdíjak meggondol- tabbá tették az embereket, s közel egyharmadával esett vissza a fogyasztás. Ami különösen Baranyában figyelemre méltó, mármint a pénztárcák tükrében. A megye ugyanis szegény úgynevezett helyi vízbázisokban, távolabbról kell ellátni a lakosság döntő részét, a szállítás pedig természetesen megemeli a vízdíjat. Nálunk tehát drágább, mint a helyi vízbázisokban gazdagabb országrészekben. % Ha elfogadható alapképletnek tartjuk - márpedig egyértelműen így fogalmazták meg - , hogy egészséges vízzel el kell látni a lakosságot, a szennyvízgondok megoldására ezt nem lehet vetíteni. Számos helyen tapasztalni: patópáli a hozzáállás. Sőt: maguk az érintett fogyasztók is sokkal hangosabban igénylik a vizet, mint amilyen fontosnak tartják a szennyvíz-csatornák megépítését, a tisztítást. Lehet részben magyarázni: az utóbbi beruházások költsége többszöröse a vezetékes vízének. Az emberek pénztárcái kimerülőben, további terheket már csak nagyon nehezen tudnak vállalni. Márpedig a szennyvízzel valamit csinálni kell. A megye lakosságának 50 százaléka van csatornával ellátva - ez jobbára várost jelent az országos átlagnál (43 százalék) ez valamivel ugyan magasabb, de megnyugtatóan korántsincs rendezve a naponta keletkező többtízezer köbméter szennyvíz elvezetése, tisztítása. Szentirmay György azonban felhívta arra a figyelmet, hogy a szennyvíz-gondok megoldását célzó beruházások támogatása érdekében beadott pályázatok 1995-től megkaphatják az állami céltámogatást. Nem felesleges tehát ezt a lépést - a pályázat beadását - megtenni. A különböző támogatások mértéke elérheti az összesen 50-70 százalékot. Ugyancsak fontos: további 10 százalékos támogatást lehet elérni akkor, ha több település közösen épít meg egy tisztítót. Az EK ajánlása a tagországoknak: 1998-ig minden település csatornázni kell, a 2000-nél magasabb lélekszámúaknál pedig meg kell oldani a biológiai szennyvíz-tisztítást. Baranyára vetítve fogósnak tűnik a feladat: a megyében ugyanis 50 olyan település van, amelyiknek 1000-nél, s ebből 21-ben 2000-nél több lakosa van. Sajnosba Nyugat-Európában és az USÁ-ban már nagyon eltelj edt megoldásra - a közműpótló beruházásokra - nálunk nincs állami támogatás. A helyzet ismeretében nehezen lehet a kirekesztést tolerálni. Mindenesetre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakmai megfontolások alapján támogatja és szorgalmazza a közműpótló beruházások elterjesztését, s azt, hogy bevonják a céltámogatási konstrukcióba. Ugyancsak járható úttá kellene tenni a külön támogatást azoknak a településeknek, amelyek már meglévő tisztítóikba befogadnák a közeli községek szennyvízét. Már csak röpke két adat: a 302 baranyai település közül mindössze 21-ben van szennyvíz-csatorna, s 19-ben tisztítómű. Úgy tűnik, a feladat megnyugtató megoldása érdekében már a közeljövőtől e beruházásokban az államnak sokkal több terhet kellene magára vállalnia. Mészáros Attila Minden harmadik házasság válással végződik Program a családért 1994: a Családok Éve. Hogyan kapcsolódhat be hazánk a ENSZ által meghirdetett rendezvénysorozatba? A Népjóléti Minisztériumban külön erre a célra létrehívták a Nemzetközi Családév Titkárságát, amelyik a magyarországi rendezvényeket szervezi. Pécs Gyula főtanácsostól érdeklődtünk a nemzeti program fontosabb eseményeiről.-Rendezvényeink mottója: a családra mindenkinek szüksége van, a család mindenkire számít. A családi kapcsok az életben a legszorosabbak: értékeket teremtenek, formálnak és megőriznek. Jó volna ezt az évet felhasználni arra, hogy mindezt megértessük a fiatalokkal is. Sajnos a válások számát illetően hazánk megelőzi Európa szinte valamennyi országát, a statisztika szerint minden harmadik magyar házasság válással végződik. Csökken a szülések száma, fogy az ország népessége.- Hogyan lehetne ezen segíteni?- Erre keressük a választ. Egyebek között erről lesz szó a Budapesten tartandó családterápiás világkonferencián és a nagycsaládosok Gödöllőre szervezett nemzetközi találkozóján. A munkanélküliségből adódó gondokról Siófokon, a bölcsődé - sek gondozásáról pedig Budapesten rendezünk tanácskozást.-A szakmai programok mellett lesznek a nagyközönséghez szóló rendezvények is ?- A gyerekeknek országos rajz, a felnőtteknek a családi problémákkal foglalkozó szociográfiai pályázatot hirdettünk. Örömünkre több egyesület, civil szervezet is bekapcsolódik a programba. A veszprémi Óbudaváron működő Családok a családért Alapítvány, a Debreceni Család- segítő Szolgálat, a Miskolci Gyermekváros, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés Megyei Intézete, a Magyar Katolikus Egyház, az Egészségvédő Nyugdíjasok Baráti Társasága, a Cigányanyák Érdekszövetsége. A The Family néven bejegyzett Független Keresztény Misszionárius Szövetség, a Szekszárdi Mentálhigiénés Egyesület is kért támogatást a kormány által a családév rendezvényeire biztosított szerény keretből.-A kormány a hírek szerint 80 millió forintot adott a Családév céljaira. Mire fordítják ezt a pénzt?- Mi csak 70 milliót kaptunk. Abban már most biztos vagyok, hogy a központi költség- vetésből nem tudunk minden megyei, helyi kezdeményezést támogatni. Remélem, hogy az önkormányzatok, a vállalkozók és a cégek is bekapcsolódnak majd a családév finanszírozásába. (szabó) Kisebb bizottságok, gyorsabb számlálás Néhány óra alatt választási eredményhirdetés Majd az Alkotmány- bíróság? „Az Alkotmánybírósághoz fordulunk” - egy-egy törvény- javaslat elfogadása után szinte azonnal elhangzik a fenti kijelentés, s hamarosan meg is jelenik a beadvány az alkotmánybírók asztalán. Értetlenül áll az ilyen ügyek előtt az állampolgár, feltéve a kérdést: a jogászok által hónapokig előkészített és megvitatott, parlamenti bizottságok által véleményezett és az országgyűlés plénumán elfogadott jogszabályra egyáltalán hogyan vetődhet az alkotmányellenesség árnyéka? Jogos kérdés? Igen, hiszen ez játszódott le az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény elfogadása után. Ugyanezen a napon hallottuk, hogy az SZDSZ az Alkotmánybíróság állásfoglalását kéri az Állami Vagyonkezelő RT-t létrehozó törvény ügyében. S ott fekszik már e magas testület asztalán az a kérdés is, kizárhatta-e a választási törvény az egészség- ügyi és a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat tagjait a képviselőjelöltségből? Miért a „laikus” polgár aggodalma? Mert az ő szemében a törvények elfogadásának minimális előfeltétele az alaptörvénnyel való kötelező összhang. Ha ez nincs meg, addig kell dolgozniok a jogászoknak, képviselőknek, ameddig azt meg nem teremtik. Mindent lehet - gondolná az ember - csak egyet nem: ráütni a parlamenti jóhágyás pecsétjét egy olyan okmányra, amely azután alkotmányellenesnek bizonyul. Mert az alkotmány legfőbb őre maga a törvényhozó! Legalább is annak kellene lennie ... A módosított választási törvény bizonyos eljárási kérdésekben is új helyzetet teremtett. Ezekről kérdeztük dr. Pálffy Ilonát, a Belügyminisztérium választási és informatikai osztályának helyettes vezetőjét.- Az egyik változás, ami lényegesen megkönnyíti a lebonyolítást, a törvénynek az az új paragrafusa, amelyik feljogosítja az Országos Választási Bizottságot, hogy a vitás kérdésekben állást foglalhasson. Az előző választások során, ha valamilyen törvény-értelmezési probléma akadt, azt az Ország- gyűlés elé kellett vinni s ez nagyon megnehezítette a munkánkat.-A többi eljárásiváltoztatás is az egyszerűsítésre törekszik?-Természetesen. Az elmúlt évek során lezajlott pótválasztások, a népszavazás, az önkormányzati választások sok olyan hasznos tapasztalattal szolgáltak, amelyeket ma már fel lehet használni. Szeretnénk naprakész névjegyzéket készíteni, a korábbiak ugyanis teli voltak elköltözött, vagy elhalt személyek nevével. Ma már a választási névjegyzék elkészítése és karbantartása mindenütt a jegyzők feladata. December 15-ig rendezték és lezárták az addig folyamatosan vezetett nyilvántartásokat, gyakorlatilag január 1-től minden önkormányzatnál naprakész választói névjegyzékkel rendelkezik.- Ez azt jelenti, hogy az évente egyszeri, áprilisi pótválasztásokon már nem az előző év decemberi, hanem az akkor legfrissebb névsort teszik közzé?- Igen, a pontos névjegyzék megkönnyíti a választás egész munkafolyamatát. De más változások is történnek. Például az eddig öt tagú szavazatszámláló bizottságokat három tagúra csökkentjük, és szeretnénk, ha a tagokra maguk a pártok tennének javaslatot. Ezzel az utólagos felszólalások számát is csökkenteni lehetne. Újdonság, hogy a bizottságokba beválasztott személyek mandátuma nem egy alkalomra szól, egészen a következő választásokig, „hivatalban maradnak”.- Hány egyéni választókerületet alakítanak ki?- Százhetvenhatot. Valamennyit már az idén szeretnénk számítógépekkel ellátni. Segítségükkel nem csak a választásokon gyorsítanánk és tennénk pontosabbá a munkánkat, hanem később a nyilvántartások, kiadványok szerkesztéséhez, az önkormányzatok költségvetésének kiszámításához, a hivatalok közötti adatszolgáltatáshoz is felhasználhatnánk ezt a gépparkot. A szavazó körzetek eredményeit az idén már a komputerek összegzik, majd az elektronikus úton eljuttatják hozzánk. Ez lehetővé teszi a törvény által engedélyezett két fázisú eredményhirdetést: néhány órával az urnák lezárása után már előzetes szavazati ösz- szesítést adhatunk ki, de a hivatalos eredményt továbbra is csak akor hozzuk nyilvánosságra, amikor letelik a háromnapos kifogásolási idő, és minden vitás kérdés tisztázódott.- Hány állampolgár tartozik egy választókerületbe?-41-50.000. Ezen belül egy-egy szavazó körzetet legfeljebb 1200 állampolgár alkothat. Ez is újdonság, mert legutóbb volt olyan körzetünk, ahová 2500 ember tartozott. Koós Tamás EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 6 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZT0TÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! NEMZETI KULTÚRA Hagyományok, sajtószabadság 1. Mi volt az elsőszámú követelése a ’48-as márciusi forradalom 12 pontjának? 1. sajtószabadság 1 közteherviselés X. felelős magyar kormány I I 1 Hogy hív ták a hazai demokratikus ellenzék illegális sajtóját a nyolcvanas években? 1. Munkásőr 2 Beszélő X. Magyar Fórum 3. A háztartások hány százalékában van már videókészülék? 1.49%-ban 2.38%-ban X. 27%-ban □ □ 4. Melyik magyar szerző müvét adták ki a legnagyobb példányszámban 1992-ben? 1. Vavyan Fable: Mogorva nyár 2. Leslie L Lawrence: A vérfarkas visszatér X. Evelyn Marsh: Rémület a katedrálisban □ 5. 1992-ben hazánkban 25 magyar játékfilmet mutattak be. Hány amerikai játékfilmet mutattak be ezidő alatt? 1.96 __________________265__________________X143_______________________□ 6 . Mi volt a kormány javaslata az 1994. évi költségvetés beterjesztésekor a televízió anyagi problémáinak megoldására? 1. több reklámot 2 több pénzt X. csökkentsék a műsoridőt I__I 7 . Milyen törvény szabályozza a rádió és televízió frekvenciáinak elosztását? 1. az Alkotmány 2 semmilyen X. a Polgári Törvénykönyv I__I 8 . Hogyan kell viszonyulnia az államhatalomnak a kultúrához az SD8Z szerint? 1. a kultúrának ki kell szolgálnia az államot 2 a kormánynak meg kell szereznie a kultúra szimpátiáját X. az államnak csak támogatnia szabad a kultúrát, beleszólni, „diktálni” nem I__I 9 . Melyik a legrégebbi magv ar népszokás? 1. regölés 2 karácsonyfa állítás X. húsvéti locsolkodás □ 10. Hogyan jut hírekhez az MTV híradója? 1. szájhagyomány útján 2 szájbarágással X. száj leolvasással □ 11. 1990-ben hazánkban a települések 41 százalékában volt mozi. Hánv százalékában volt 1992-ben? 1.35,8%-ban_____________229,3%-ban____________X.15,l%-ban_________________□ 1 2. Mi lett a sorsa a három legnézettebb tv -músornak, a Dallasnak, a Szomszédoknak és a Friderikusz show-nak? 1. a „Fridi” „elköltözött”, a Dallas maradt, a Szomszédok megszánt 2 a „Fridi” maradt, a Dallas megszűnt, a Szomszédok „elköltözött” X. a .Fridi” megszűnt, a Dallas „elköltözött”, a Szomszédok maradt I—I FORDÍTS!
