Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-10 / 68. szám

II Pécsre készül a McDonald’s ✓ Szeretnének a volt Centrum Áruházban éttermet nyitni (11. oldal) Március 21-én kezdik a nyugdíjemelések kikézbesítését A Magyar Posta dolgozói március 21. és április 8. között kézbesítik a nyugdíjemelések 1994 januárjára és februárjára esedékes, külön utalványon fel­adott összegeit. Az év első két hónapjára esedékes nyugdíj- emelések kifizetését Budapes­ten és a nagyobb városokban március 21-én, a többi települé­sen március 24-én kezdik meg a postahivatalok. A nyugdíjeme­lések kézbesítése április 8-ig mindenütt befejeződik. A már­ciusi rendes havi nyugdíjat a hónap végéig valamennyi nyugdíjas kézhez kapja. A már­cius 14-ére esedékes nyugdíja­kat - a március 15-e körüli munkarendváltozás miatt - már 12-én kifizetik, számítva az érintettek megértésére. (MTI) Indul a balatoni komphajó A Mahart Balatoni Hajózási Kft. március 12-dikén, szomba­ton indítja komphajóját a Bala­tonon, s a járatokat a további­akban, a kiadott menetrend sze­rint - óránként - közlekedteti. Az első kompot Szántódról na­ponta 7 órakor, az utolsót pedig Tihanyrévből 18.30 órakor in­dítják. (MTI) Kék szalag Ma reggel 9 és 10 óra között Budapesten a Magyar rádió Pol- láck Mihály téri épülete előtt ülősztrájkot tartanak a rádiósok, újságírók, zenészek, írók, fil­mesek, tudósok, képzőművé­szek- és rádióhallgatók. A MR Sztrájkbizottsága arra kérte a demonstrációval rokonszenve- zőket, hogy kék szalagot visel­jenek a ruhájukon, a hajukban vagy az autójuk szélvédőjén. Mezőgazdasági biztosítók születnek? Többek között a mezőgazda- sági biztosító egyesületek alapí­tásának támogatásáról tárgyal csütörtöki ülésén a kabinet. Szerdán a Kormányszóvivői Irodán elmondták, hogy a me­zőgazdasági biztosító egyesüle­tek létrehozását azért támogatja a kormány, mert a meglévő biz­tosító intézetek vagy nem vál­lalják, vagy pedig megfizethe­tetlenül magas árat kémek töb­bek között jégverés, fagykár, vízkár vagy aszálykár elleni biz­tosításra. Az önszerveződő egyesületek minimális alaptő­kéjét 500 ezer forintban állapít­ják meg és ehhez kérhető támo­gatás, amely legfeljebb az alap­tőke kétharmada lehet és maxi­mum 500 ezer forint. A majdani biztosítási törvény hárommillió forint alaptőkét ír majd elő. Hadialkatrész-segély Németországból Németország térítésmentesen ad át a Magyar Honvédségnek katonai helikopterek javításá­hoz, karbantartásához szüksé­ges tartalék alkatrészeket. Az erről szóló megállapodást a bu­dapesti Honvédelmi Miniszté­riumban írták alá a két ország il­letékes képviselői. Az alkatré­szek a Magyar Honvédség je­lenlegi szűkös költségvetési le­hetőségei mellett több évre le­hetővé teszik a katonai helikop­terek hadrafoghatóságának szintentartását. Mint ismert, a Magyar Honvédség az elmúlt időszakban már kapott mintegy 150 millió német márka értékű alkatrészsegély-csomagot, va­lamint 20 darab L-39 típusú gyakorló gépet a vadászpilóták kiképzéséhez. A most aláírt szerződés pontos értékét a szó­vivő nem kívánta közölni. Az MTI értesülése szerint ez a ko­rábbi szállítások értékének mintegy 10-20 százaléka. (MTI) KÖZÉLETI NAPILAP aj Dunántúlt napló V. évfolyam, 68. szám 1994. március 10., csütörtök Ára: 16,30 Ft Vita a bírósági végrehajtásról Eredetileg elfogadott napi­rendjének sorrendiségét meg­változtatva az Országgyűlés szerdán délelőtt a Duna egyol­dalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről tárgyalt. Vala­mennyi felszólaló egyetértett abban, hogy sürgős döntésre van szükség a Szigetköz vege­tációjának megmentése érdeké­ben. E kérdésen túl azonban to­vábbra sem közeledtek az állás­pontok abban, hogy Magyaror­szág számára hátrányt, vagy előnyt jelent-e, ha a Hágai Nemzetközi Bíróság döntését megelőzően ideiglenes megol­dást fogad el a probléma ügyé­ben. Többen új hatásvizsgálato­kat is szükségesnek tartottak, mások arra hívták fel a figyel­met, hogy a mostani döntés a vízpótlás mellett a vízlépcső sorsát is meghatározza. Állandó válsággal küzdött és küzd ma is a bírósági végrehaj­tás Magyarországon - indokolta Isépy Tamás igazságügyi állam­titkár szerdán délelőtt a bírósági végrehajtásról, valamint a pol­gári perrendtartás kiegészítésé­ről szóló törvényjavaslatok be­terjesztését. A helyzetet illuszt­rálandó, azt is elmondta, hogy tavaly 300 ezer végrehajtási ügy indult meg, de ezeknek csak fele vezetett eredményre. A si­kertelenség okaként említette azt, hogy az eljárási szabályok elavultak, s ma már végképp nem felelnek meg a szociális piacgazdaságra épülő jogállam követelményeinek. A végrehajtást ezentúl önálló bírósági végrehajtók végzik majd, akiket a törvény anyagi­lag érdekeltté tesz az eljárás gyors és eredményes befejezé­sében. Ezután a pártok vezérszóno­kai ismertették álláspontjaikat, majd Dombach Alajos alelnök az általános vitát elnapolta, s a plenáris ülés véget ért. A képvi­selők délután bizottságokban folytatták a munkát. (MTI) Feltételes tárgyalás a Munkaügyi Minisztérium és a vasasiak között Rövid megbeszélésre tegnap délben ismét a felszínre szálltak a bányászok Fotó: Läufer László Vasas bányaüzem föld alatt demonstráló, munkahelyükért aggódó bányászai nap mint nap 13 órakor rövid időre, friss le­vegő vételére kiszállnak a kül­színre, hogy megismerjék ügyükben az újabb fejleménye­ket, találkozzanak a családta­gokkal, gyerekekkel, felesé­gekkel. így történt ez tegnap délután is, mikor már nem kel­lett szavazni a folytatásról, ter­mészetes volt az embereknek, hogy ott a helyük 390 méter mé­lyen, az V/a szinten. Csökkent ugyan a két nap alatt valame­lyest a leszállók száma - pilla­natnyilag 98 fő -, de a hit töret­len. Azt azonban nem nagyon értették az emberek, hogy bár több mint két teljes napot a föld alatt töltöttek, de a Munkaügyi Minisztérium, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium részé­ről eddig senki nem állt föl a ka­rosszékéből, hogy megnézze mi is történik valójában Vasason! Korábban havonta érkezett ál­lamtitkár, osztályvezető stb., a nehéz fizikai munkát végzők hangulatának felmérésére, de a ha baj van, még az ügyben nem kompetens tisztviselő sem je­lentkezik! Reményteli esemény ezek után már az is, hogy Vajay Györgyöt, az Antracit Kft. egyik tulajdonosát egyáltalán fogadták Pesten, a munkaügyi tárcánál. Persze ez sem volt egyszerű. Eredetileg 15 órára ír­ták ki a találkozót, de aztán vál­toztattak az időponton, mond­ván, hogy a vasasi bányászok képviselője nélkül nem kezde­nek hozzá a tárgyaláshoz. Vé- gülis Kovács Mózes szakszerve­zeti elnök lett a kiválasztott, hogy egy késő délutáni regioná­lis tv-műsor felvétele után elin­duljon Kotsegh Tamás Antracit Kft.-s társtulajdonossal, aki jár­tas a szakmában, hiszen 22 évet húzott le Dorogon, mint bá­nyamérnök. A vasasiaknak előzetesen csak egyetlen kérésük volt: olyan megállapodásba ne men­jenek bele, mint amit kötöttek a fejük felett tavaly ősszel a bá­nyabezáráskor. Ha azonban az Antracit Kft. ügyvezetője az esetlegesen ígért feltételekkel vállalja a további működést, azt elfogadják a vájvégiek. Kovács Mózes a 13 órai megbeszélésen ugyanakkor elmondta, minded­dig az egyedüli pozitívum az elmúlt 24 órában, hogy'egyre több helyről érkezik levél, táv­irat az együttérzésről, a szolida­ritásról (a 3. oldalon részletesen közöljük a listát), kérdezik mindenfelől, hogy miben segít­hetnek. Többen felajánlották a jogi képviseletet és anyagi fe­dezetét is. Ezt követően lapunk kérdésére Kovács Mózes el­mondta, hogy az ipari miniszté­riumból érkezett közlemény - Ligeti Pál szignójával szerdai számunkban közöltük - szoro­san összefügg a múlt évi bánya- bezárás előtti irományokkal. Ez egy sablonos szöveg, ami a va­sasiak számára teljesen elfo­gadhatatlan. A bányászok elszántak, s nem különösebben érdekli őket, hogy ki miben hibázott - igaz a történtek után ez sem mellékes -, de dolgozni szeretnének, sa­ját szakmájukban, s ezen a he­lyen. Többen, többféleképpen fogalmazták meg ebbeli véle­ményüket az érintettek, de ab­ban közös volt az álláspontjuk, ez az utolsó esélyük, hogy váj- végiként boldoguljanak, nem beszélve a bányaüzemhez való kötődésükről. (Folytatás a 3. oldalon) Pécsett, a Városi Sportcsarnokban 65-58 arányban győzött a Diósgyőr női kosárlabdacsapata a PVSK ellen, pedig a fekete mezes vasutas lányok a földön is megküzdöttek a labdákért. (Tudósítás a 16. oldalon) Fotó: Läufer László Komlói térségfejlesztés A helyiek kezükbe veszik sorsuk alakítását A komlói térség települései­nek vezetői, polgárai három év­vel ezelőtt úgy határoztak, hogy (amennyire csak lehetséges) ke­zükbe veszik sorsuk alakítását. Az elmúlt egy-két évben történt helyi kezdeményezések hatá­sára a kormány a közelmúltban hozott határozatot a térség hosszútávú koncepciókialakí­tási és rövidtávú fejlesztési fel­adatairól. E témában tartottak szerdán tanácskozást Komló polgármesteri hivatalában. A tanácskozás előzményéhez tartozik, hogy február 22-én dr. Szabó Péternek, a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes állam­titkárának részvételével rendez­tek fórumot az említett kor­mányhatározatról. Akkor dön­tötték el azt is, hogy március 9-én a térség polgármestereinek részvételével már a Térségi Fej­lesztési Tanács és a Térségi Fej­lesztési Ügynökség létrehozásá­ról tartanak megbeszélést. A tegnapi tanácskozást Tóth József, Komló polgármestere nyitotta meg, majd Kovács Pé­ter városi főépítész ismertette a tanáccsal és az ügynökséggel kapcsolatos előkészítő munkát. Dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke a tér­ségi együttműködés jelentősé­géről szólt, és említést tett a megye szervező erejéről. Kovács Katalin, a Megyei Közgyűlés tanácsosa (aki a kormány előterjesztését meg­alapozó vizsgálatokban vett részt) eredményesnek minősí­tette a tanácskozást, amelyen négy kérdésben egyeztek meg a résztvevők. Valamennyien szándéknyilatkozatot tettek a térségi együttműködésben való részvételről, üdvözölték a me­gye koordinációs szerepvállalá­sát, öt tagú előkészítő bizottsá­got hoztak létre, és elhatározták az ügynökség és a tanács konk­rét költségvetésének elkészíté­sét. A Térségi Fejlesztési Ta­nács a? év második felében már meg is kezdheti munkáját. Ha az összefogástól csodát nem is lehet várni, bizonyára Komló térsége a jövőben már jobban „el tudja adni magát”. B. N. Az első választási csalás Kónya Imre belügyminiszter Nógrád megyei tartózkodása során sajtótájékoztatót tartott Salgótarjánban, amelyen beje­lentette: az ajánlószelvények gyűjtésének első napján a rend­őrség eljárást indított az 1994-es országgyűlésiképvi- selő-választás feltehetően első csalása ügyében. Egy pártokhoz nem tartozó személy ugyanis a salgótarjáni székhelyű választókerületben megbízást adott valakinek, hogy részére darabonként 200 forintért gyűjtsön ajánlócédulát. Ezzel bűncselekményt követ el az is, aki a pénzt adja, s az is, aki kapja. A tettenérés után tartott ház­kutatás során 130 kitöltött szel­vényt talált a rendőrség, a fel- bújtással gyanúsítottat a bűnis­métlés elkerülése miatt őrizetbe vették. Mint Kónya Imre hang­súlyozta, demokratikus válasz­tás során előfordul a meg nem engedett eszközök alkalmazása. Nagyon fontos azonban, hogy a hatóságok gyorsan és keményen lépjenek fel ellene, hogy min­denkinek elmenjen a kedve, aki ilyen eszközökhöz óhajt folya­modni. Pécsváradi napok a német testvérvárosban Tovább bővül a testvérvárosi kapcsolat Pécsvárad a németor­szági Külsheim között. Soka­sodnak a különböző kölcsönös látogatások és rendezvények. Most is erre került sor. Meghí­vást kaptak a pécsváradiak, hogy rendezzenek testvérváro­suk egyik vendéglőjében ma­gyar napokat és mutassanak be helyben elkészített kiváló ma­gyar ételeket. Szerdán utazott el a 4 főből álló kis küldöttség, akik a ma­gyar és pécsváradi konyhamű­vészetet fogják képviselni. Sze­retnék a magyaros ízeket Né­metországban is megismertetni, megszerettetni azokkal, akik még nem jártak Pécsváradon. Lesz majd töltött káposzta, baranyai böllér pecsenye, de az igazán jól elkészített pörkölt sem fog hiányozni az asztalok­ról. Hogy hangulatosabb legyen a szerény rendezvénysorozat, a kiutazók között van zenész is, aki harmonikával igyekszik majd jó hangulatot teremteni, vidám magyar nótákkal és da­lokkal. Sántha László

Next

/
Oldalképek
Tartalom