Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-08 / 66. szám
8 uj Dunántúli napló Privatizáció - Az állami vagyonügynökség oldala 1994. március 8., kedd Hogyan lett a panda maciból eskimo? Beszélgetés Szabó Tamás privatizációs miniszterrel Szabó Tamás- Ön a közelmúltban nemegyszer sikerágazatnak nevezte a hazai privatizációt. De mihez képest? Mi adja a viszonyítási alapot?-Nemzetközi privatizációs norma valóban nem létezik, nekünk arra kell törekedni, hogy minél gyorsabban és minél jobban privatizáljunk! Mérhetjük pl. azt, hogy a környező országokba mennyi működő tőke áramlik. Nos, ennek több mint a fele hozzánk jött, ráadásul gyorsuló ütemben.- Nem lassult tavaly ez a folyamat?-Csak a hírekben! A valóságban azonban nem. Négy évvel ezelőtt 1 milliárd dollár alatt, 1991-ben valamivel 1 milliárd fölött, 1992-ben 1,5 fölött, 1993-ban már 2,3 milliárd dollár volt a befektetés összege. Ez siker, nem? Mint ahogyan az is sikernek számít, hogy a nálunk megjelent 7 milliárd dollár körülbelül 350 000 munkahelyet köt le. Vagyis ennyivel kisebb a munkanélküliség a privatizáció következtében. A magángazdaság ugyanis felőrölte a csődtömeg jelentős részét. Ha nincs ez az eltökéltség a magángazdaság megteremtésére, akkor nem működne 600 ezernél is több egyéni vállalkozás - 1989-ben 250 000 volt - nem alakult volna 150 000 társas vállalkozás és a 4 évvel ezelőtti néhány- száz után ma nem dolgozna 15 000 külföldi vegyesvállalat.- Ha már a külföldieket említi, kiárusítják az országot - mint ahogyan sokszor koalíciós partnereik is vádként fogalmazzák vagy magunknak termelünk hasznot?- Sokszor hallom, hogy a drága szent magyar anyaföld drága szent terményét mások, a külföldiek élvezik, vagy hogy azért veszik a külföldiek a magyar feldolgozóipart, hogy kiszorítsák az alapanyagot a piacról. Mi a valós helyzet? Az, hogy hiába szeretem a Szimfóniát, ha nem tudom eladni Bécsben, Párizsban, vagyis az a néhány óriáscég, amely megvette a dohány-feldolgozóipart, eleve versenyt teremtett, tetejében kisebb nikotintartalmú, Európában is versenyképes, ismert márkanévvel eladható terméket állít elő. A világ így megismerheti a mi termékünket, mert ugye nem kell mondanom, hogy azt a bizonyos doboz Cigit magyar ember állítja elő. Mindehhez persze jó alapanyag kell. A feldolgozók elkezdtek egy hatalmas fejlesztési programot, új technológiákat vezettek be, újfajta kultúrákat finanszíroznak a termelők számára, és szakemberek szerint két év múlva kétszeresére nő a dohánytermelés. Ha tehát több embert lehet foglalkoztatni, akkor több ÁFA és több személyi jövedelemadó folyik be, vagyis a bérből, fogyasztásból nő az állam haszna. De hozhatok másik élelmiszer- ipari példát is. Fejérben a Pharmalat megvette a székesfehérvári Tejipari Vállalat jelentős részét, és a cég tőkeértékének megfelelő összeget befektetett, teljesen megújította a technológiát, vett harminc kis Mercedest, viszi a hosszú ideig eltartható tejet és egyebet minden kis faluba és kiszorította pl. a holland importot. Magyar ember, magyar tehén magyar teje, magyar munkával, magyar fogyasztót szolgál és még exportra is jut. Csak mellékesen teszem hozzá, hogy a győriek már sürgettek, hogy siessünk a privatizációval, mert kiszorulnak a hazai piacról a fejér megyeiek miatt! Ugyanez a helyzet a Veszprémben gyártott és nem kifogástalan minőségű Panda Maci fagyival: A gyárat megvette az UNILEVER, költött rá másfél milliárd forintot, fölvett 300 embert és az ESKIMO jégkrémet egész Európában eladja négy gyárából, amiből az egyik a veszprémi. ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG KERESSE FEL ÜGYFÉLSZOLGÁLATUNKAT! Baranya megye 7621 Pécs, Janus Pannonius u. 11. Telefon: 72/410-803 Telefax: 72/410-928 Vezető: Kuti Mónika Minilapszemle ABC a privatizációhoz Dolgozói részvény: Kibocsátására részvénytársaságoknál kerülhet sor. Áz Rt. alaptőkéjének felemelése mellett az alaptőkén felüli vagyonból lehet dolgozói részvényeket kibocsátani, annak legfeljebb 10%-áig. A részvény névre szól és csak korlátozottan forgalomképes. Eladható, elajándékozható az rt. más dolgozójának, de külső személynek nem ha a dolgozó meghal, vagy munkaviszonya megszűnik, az rt-t vételi jog illeti meg, vagyis ha megveszi, a dolgozó, illetve örökösei nem juthatnak a részvényhez. A dolgozótól a részvényt forglami értéken, de legalább névértéken kell megvenni. A dolgozói részvényt ingyenesen, vagy kedvezményes áron kaphatják meg a dolgozók. (Az rt. alapszabályától függően). Dolgozói tulajdonszerzés: A kedvezményes vásárlás feltételeit a Vagyonpolitikai Irányelvek tartalmazzák. (Az Országgyűlés évente hagyja jóvá). Az összes kedvezmény nem haladhatja meg az átalakuló vállalat saját tőkéjének 10%-át, illetve a 12 havi bruttó alapbértömeg összegét. A kettő közül az alacsonyabb összegű veendő figyelembe. Ha nem minden dolgozó vesz részt a kedvezményes vásárlásban, akkor arányosítani kell a kedvezmény mértékét a résztvevők és a teljes létészám között. Például a dolgozók 50%-át csak az egész vállalatra jutó kedvezmény 50%-a illeti meg. Az ÁVÜ az eladási ár feléig árengedményt és részletfizetési kedvezményt adhat (E-hitel is igénybe vehető). Jöhetnek a kisbefektetők a privatizációról Az ÁVÜ erősíti az ellenőrzést. Az Állami Vagyonügynökséghez 1993-ban beérkezett bejelentések száma többszöröse az 1992 évinek - mondta Hajdú László, az ÁVÜ 1991-ben alapított Ellenőrzési Igazgatóságának új igazgatója a tavalyi évről és az idei tervekről tartott tájékoztatón. (Világgazdaság) Figyelik a befektetőket. Idén új befektetői figyelő programot indít az ÁVÜ azoknak a vásárlóknak a kiszűrésére, akik már szerződést kötöttek a Vagyonügynökséggel, de mégsem teljesítették fizetési kötelezettségüket. (Pesti Hírlap) Pilléres hírek. Várhatóan március 16-tól jegyezhetik a kárpótlási jegytulajdonosok a Pillér II. alap jegyeit. A társaság induló vagyona 2 milliárd forint lesz, mely irodaházakat foglal majd magába. A papírok futamideje 6 év, szemben a Pillér I. alap 10 évével. A-cserearány is kedvezőbb lesz, két kárpótlási jegyért három új papírt adnak. Valószínűleg elsősorban az eredeti kárpótoltak jegyeznek majd a befektetési jegyekből. (KÁPÉ) Türelem! Az ÁVÜ arra inti a kárpótlási jegytulajdonosokat, hogy ne akarjanak szabadulni jegyeiktől napi áron. Az elsődlegesen kárpótoltak, de a többi jegytulajdonos is hamarosan komoly privatizációs kínálattal találkozhat. (Népszava) Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Az új privatizációs programban a 18. évet betöltött magyar állampolgárok 100 ezer forintos keretet kapnak, amelyből állami tulajdonú társaságok részvényeit vásárolhatják. A keretet kamatmentesen használhatják fel a kisbefektetők, 5 éves részletfizetéssel. Az első kísérleti szakaszban a Pannónia Hotels a Global TH, a Pannonplast Mű- anyagipari és a Soporoni Sörgyár Rt. mintegy 4 milliárd forint értékű papíijait ajánlják föl. A forgalmazással az OTP Bank Rt.-t bízták meg. Csépi Lajos az ÁV Rt. vezér- igazgatója bejelentette, hogy a következő szakaszban várhatóan a MATÁV, a Villamosipari Tröszt, a Pick Rt. és néhány gyógyszeripari cég részvényeihez lehet hozzájutni a KRP keretében. Az érdeklődők a kárpótlási jegyek részvényekre cserélésével is vásárolhatnak vagyonrészt. Egyelőre 60 OTP fiókban regisztrálják a PRP-ben való részvételt, ami két ezer forintba kerül. Az eredeti kárpótoltak számára ingyenes a bejelentkezés. Limitálni fogják az egy-egy cég megvásárolható részvényeinek minimális és maximális jegyzési értékét. A nyilvános kibocsátás az azonnali készpénzes fizetésre is módot ad. Vélemények a baranyai privatizációról Baranya megyében néhány kivétel híján a legnagyobb állami tulajdont képviselő gazdasági egységeket már privatizálták. A térségre egyaránt jellemző a külföldi tőke beáramlása és az új magyar tulajdonosok megjelenése is. A következőkben néhány véleményt sorolunk fel a baranyai privatizációs folyamatról. Olyan emberek nyilatkoznak meg, akiknek tevékenysége, irányított szervezete valamilyen formában kötődik a magánosításhoz. Dr. Sikfó'i Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója:- Baranya számára néhány nagy külföldi befektetéssel - mint amilyen a Dohánygyár, illetve a Möbiusz megvétele volt - nagyon jól indult a privatizáció. Ez azért különösen örömteli, mert a megye komoly problémája a tömeges munkát adó nagyberuházások hiánya. Most viszont, amikor piacképes kínálat már nem nagyon van, lanyhult az érdeklődés, leült a privatizáció. Sajnos egyre inkább látszik, hogy Baranya a piaci lehetőség, a megfelelő infrastruktúra és a jó megközelíthetőség hiányában elmaradó térséggé válik. Ami a tulajdonosok megoszlást illeti, megvan az előnye a hazai és külföldi befektetőknek egyaránt. Az előbbi a magyar tulajdonosi réteg erősödéséhez járni hozzá, míg az utóbbi általában a tőkeerős fejlesztésekre ad garanciát. Gyöngyösi Péterné, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ megbízott igazgatója: Általános tapasztalat, hogy a megyében zajló privatizációk létszámleépítéssel járnak együtt. Ez azonban nem elsősorban az új tulajdonos megjelenésének, hanem a magánosítást megelőző átalakulásnak, gazdasági észszerűsítésnek a következménye. Munkaügyi szempontból nincs jelentősége annak, hogy magyar, vagy külföldi lesz az új tulajdonos, ugyanis mindkét felállás nyújtott már pozitív és negatív példát egyaránt. Elég csak arról beszélni, hogy a British-American Tobacco a Dohánygyár megvétele után a komoly fejlesztések mellett létszámot is bővített, ugyanakkor a MANZ a Szigetvári Konzervgyárban csak töredékét alkalmazza a korábbi létszámnak, sőt, a felvásárlások megszűntetésével a mezőgazdasági termelők munkáját is kérdésessé tette. Ez utóbbi miatt hasznosnak tartanám, ha egy-egy privatizációs szerződés megkötésénél garancia születne az embereknek munkát adó tevékenységek folytatásáról. Borsós István, a Pécsi Ipartestület titkára:- A privatizáció folyamata nem múlt el nyom nélkül az iparos réteg fölött sem. Sokan, példaként a Bayer Centert említhetném, pont a magánosítás lehetőségével élve sokszorozták meg termelésüket, többszörözték meg foglalkoztatottaik létszámát. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy vannak olyanok is, akik a gazdasági átalakulás hozta változások miatt kénytelenek fölhagyni korábbi tevékenységüket. Ami a pécsi iparosokat illeti, őket nagyon nehéz helyzetbe hozta az önkormányzati vagyonkezelő társaság létrehozása,’ az a helyzet, hogy mindennemű garancia nélkül kénytelenek dolgozni bérleményükben, amelynek sorsa bizonytalan. Pedig a gazdaság egyes szféráiban, különösen a szolgáltatásban igen jelentős hányadot képviselnek az iparosok, nem lenne szabad tönkretenni őket. Kajti Gábor, a Baranya Megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének közgazdásza:- Szövetségünk esetében csak az állami gazdaságoknál beszélhetünk tényleges privatizációról, ahol csakúgy, mint az átalakuló termelőszövetkezeteknél, a termelés szűkülése munkahelyek megszűnéséhez vezetett. Ennél is érdekesebb viszont az agrárgazdaság szereplőinek szerepvállalása , illetve vesztesége a szektorhoz kapcsolódó élelmiszeripari privatizációban. Negatív példaként kell említenem a konzervgyári magánosítást, ami nagy nehézségek elé állította a baranyai termelőket. Sajnos a húsipari privatizációban sem sikerült érdemi termelői részesedést szerezni a megyében. Mindebből okulva nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy egy termelői konzorcium felállításával ki- töltsük azt a 25%+1 részesedést, amit az ÁVÜ döntése a Baranyatej privatizációjában tett lehetővé számunkra. Hasonló elképzeléseink vannak a gabona- és cukorrépa ágazat terén is, ezek privatizációjáról azonban egyelőre még nincs információnk. A MANZ-Szigetvári Konzervgyár privatizációs üzlet nem volt mentes a bonyodalmaktól Fotó: Kóródi Gábor
