Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-28 / 58. szám

1994. február 28., hétfő A mai nap uj Dunántúli napló 5 Új vízi KRESZ szigorú előírásokkal Csak komoly felszereléssel lehet csónakázni A Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium rendelete (27/1993/1X.23) a viziközleke- dés rendjéről már október else­jétől hatályos, egyébként a Ma­gyar Közlöny szeptember 23-i 133. számában jelent meg, mégis kevesen figyeltek fel rá, pedig igen szigorú előírásokat és elvárásokat tartalmaz. Félő, hogy meglepetés éri a nyáron a Balatonon hajózókat, csónaká- zókat, mert az új szabályokat komolyan számonkérik. Madarász Zoltán rendőrszá­zados, a siófoki Balatoni Vízi­rendészeti Parancsnokság veze­tője is éppen a meglepetések el­kerülése végett tartja fontosnak a tájékoztatást, hiszen másfél évtizede volt ilyen átfogó válto­zás a viziközlekedés rendjében. Mindenekelőtt szólunk azok­ról az elvárásokról, amelyekre anyagilag is fel kell készülni; mert több ezer forint értékű fel­szereléssel lehet csak csónakba szállni. Bármilyen csónakban lennie kell minden benne tar­tózkodó személy számára men­tőmellénynek, a típusnak meg­felelő egy pár evezőnek, 5 mé­ter hosszú kikötőkötélnek, csák- lyának, szapolynak (vízmérő), mentőgyűrűnek, elsősegély- csomagnak és fehér jelzőlám­pának. A hajózási hatóság ettől eltérően is megállapíthat elvárá­sokat, de alapvetően ez egy víz- reszálló csónak alapfelszere­lése. A szigorúság indoka pedig nem más, mint az a tapasztalat, hogy csónakból történt a leg­több halálos baleset, holott csak a mentőgyűrűvel életeket ment­hettek volna meg. Természetesen ez az elvárás nemcsak az üdülőtulajdono­sokra, horgászokra, sportolókra vonatkozik, hanem a kölcsön­zőkre is. Nem nehéz a következ­tetés, hogy igen kevés csónakot bérelhetünk a nyáron a Balato­non, és nemcsak azért, mert a rendelet nyomán várhatóan megnő a bérleti díj. A kisgéphajó, motorcsónak és motoros vizieszköz-tulajdo- nosoknak jó tudni, hogy a ja­nuár elseje előtt kiadott üzemel­tetési engedélyek nem érvénye- > sek, azokat újra be kell szerezni a budapesti Közlekedési Főfe­lügyelet hajózási felügyeleté­nek műszaki osztályán. (1066 Budapest, Teréz körút 62.) Az viszont már tömegeket érint, hogy a vitorlás kishajókat újra kategóriába kell soroltatni a kö­vetkező hatósági szemle alkal­mával, de legkésőbb ez év de­cember 31-ig. Egy kedvező hír: ha nincs vi- haijelzés, ezután 1500 méterig be lehet evezni csónakkal is a Balatonba. Tíz év után, 1993. május else­jétől ismét önálló szervezetben tevékenykedik a siófoki Bala­toni Vizirendészet. Törekvésük, hogy az idén újra megszervez­zék a balatonfüredi vízirendé­szeti őrsöt. Jelenleg öt helyen kérhetnek tőlük segítséget a tó körül: Siófokon, Fonyódon és Balatonföldváron éjjel-nappali szolgálatot tartanak, míg Bala- tonfüreden üzenetrögzítős ügyelet áll a segélykérők ren­delkezésére, s Keszthelyen is működik vízirendészet. Gáldonyi M. A Nevelők Háza Egyesület rendezett bált a hétvégén a baranyai pedagógusoknak a pécsi Palatínus Szálló Bartók termében. A hagyományostól eltérő nyitótáncot az Art Kísérleti Stúdió mozgásszínházának tagjai mutatták be. Fotó: Szundi György Róka-vacsora repülőgépből Márciusban kutyaoltás A helyi színjászó csoport tagjai: dr. Schwalm Mária orvos, Hauk János agrármérnök, dr. Péter János állatorvos és Takács Lajos gyógyszerész Fotó: Kóródi Gábor Kultúrest Majson Baranya megyében az elmúlt évek,alatt lényegesen megnőtt a kivizsgált veszettségi esetek száma. Elképzelhető, hogy a la­kosság tájékozottsága folytán csupán a bejelentések száma szaporodott és nem a veszett ál­latoké, de az utóbbi sem zárható ki, vagyis hogy több áldozatot szed a vírus. Az utóbbit feltéte­lezve dr. Guzsvány Mihály me­gyei főállatorvos szerint első­sorban a felelőtlen „gazdiknál” keresendő az ok: a kezdetben mohó, ám rövidesen kihunyó „állatszeretetnek” köszönhe­tően aggasztóan megszaporod­tak az utca szabad prédájára eresztett kóborebek. Az ugyanis nem valószínű, hogy a rókák lettek szaporábbak, mert amikor úgy 10 éve a kotorékba helye­zett füstgyertyával próbálták ir­tani a veszettség legfőbb közve­títőjét, az „intelligens” állatfaj az ellések számának megduplá- sával „gondoskodott” fajtája változatlan fennmaradásáról. Megyénkben tavaly 76 róká­nál regisztrálták a kórt, közülük 7 állat érintkezett is emberek­kel. Sokan nem is gondolják, hogy igazán nagy veszélyt a macskák jelentenek. Azért is, mert a macska mindig felugorva mar, s minél közelebb a szív­hez, annál rövidebb az ellenszé­rumot adó orvos ideje. A cicu- sok oltására rendkívül fontos volna ügyelniük gazdáiknak. A márciusban kezdődő köte­lező eboltás díja változatlanul 106 forint, s a veszettség elleni oltásnál egyúttal féreg ellen is oltják az ebeket. A legkényesebb problémát egyre inkább a nyilvántartásban nem szereplő kutyák jelentik. Falvakban a helyi állatorvos könnyen tájékozódik, ám Bara­nya kisvárosaiban aggasztó mé­reteket kezd ölteni az utcán csa­tangoló kóbor ebek „szaporo­dása.” Mohácson példaértékű módon gondoskodott megfelelő gyepmesterről az önkormány­zat, ahol a kutyák humánus és kívánatos elhelyezésére is van mód, az ottani kutyamenhelyen. Érdekes, hogy Németország­ban nem kötelező és nem is jel­lemző a veszettség elleni oltás, mert a rókákat repülőgépről szétszórt, védőanyagot tartal­mazó csalétekkel etették meg. Hazánkban Baranya megye volt egyik kezdeményezője ilyen kí­sérletnek. A 25 kilométeren át derített csalétkek megtették ha­tásukat: tizedére csökkent a ve­szettségi esetek száma. Hosszú távon a védekezésnek ez a for­mája a kötelező oltás rendszerét is kiválthatná. Tröszt É. Napos, száraz időjárás Baranyában A tavasz közeledtével egyre kellemesebb lesz időjárásunk. Kevés csapadékra, viszont többször is tartós, többórás napsütésre számíthatunk. A jövő héten nagyrészt na­pos, száraz időre számítha­tunk, néha azonban erősebben felhős, borult időszakok elő­fordulnak majd, egy-egy futó záporesőre is számíthatunk. A kora reggeli hőmérséklet általában 3-8 fok között ala­kul. Kora délutánra már 13-15 fokig emelkedik a levegő hő­mérséklete. Az orvosmeteorológiai elő­rejelzés szerint a jövő héten az egyre erősödő melegedéssel a végtagi fájdalmak is előjöhet­nek. A vérnyomás akár órán­ként is ingadozhat, a véráram­lás hol felgyorsul, hol vésze­sen lelassul. Nagy erőfeszíté­sekre is képesek lehetünk, de gyorsan ki is fáradunk. Kiszorultak a későn érkezők a majsi művelődési ház közel háromszáz férőhelyes nézőteré­ről, és csak az ablakokon ke­resztül figyelhették a község kulturális együtteseinek műso­rát. A szombati fellépések szer­vezője a tavaly januárban meg­alakult Majsi Kulturális Egye­sület volt. Délelőtt Bauhojfer József rajztanár képeiből nyílott kiállítás a községházán, este az énekkar, az ifjúsági zenekar, a néptáncosok, és az amatőr szín­játszók léptek fel. Tényi János, az egyesület elnöke elmondta, hogy büszkék a falu zenei ha­gyományaira. ő nem ismer még egy olyan falut, ahol ennyien foglalkoznának aktívan a mu­zsikával. Köszönhető ez Mausz Antal tanárnak, aki az ifjúsági zenekart vezeti, és Szabó Zol- tánnénak, az énekkar vezetőjé­nek. A színpadi produkció külön érdekessége volt, hogy a helyi állatorvos, a körzeti orvosnő, és a gyógyszerész is vállalt benne szerepet. A humoros műsort Holczmann Margit és Mausz Antal rendezte. A táncosokat Fischer Antal tanította be.-A falu életének felélénkí­tése, a tehetségek felkutatása, a szórakoztató nevelés a célunk - mutatta be a Kulturális Egyesü­letet Fenyősi Zoltán tiszteletbeli elnök. Ki szeretnék nyitni a fa­lut a világ felé, felvenni a kap­csolatot az innen elszármazot­takkal. Ugyanakkor el szeretnék érni, hogy az emberek ne zár­kózzanak be otthonaikba, ne váljanak a televízió rabjaivá, ne magányosodjanak el, beszél­gessenek egymással a külön­böző generációk. Erre jó alka­lommal szolgálnak majd ren­dezvényeik. Meg akarják szer­vezni az itt lakók továbbképzé­sét is. Hosszú távú fejlesztési programot is készítenek. Ehhez felmérik a helyi problémákat, és felkutatják azok megoldási le­hetőségeit. U. G. Teljes ülés az Alkotmánybíróságon Az Alkotmánybíróság feb­ruár 28-án, hétfőn teljes ülést tart. A testület megvitatja: hát­rányos helyzetbe hozzák-e a községalakítás szabályai az új települési önkormányzat meg­alakítására készülő községeket; miért nem tesz lehetővé az adó­törvény speciális adóztatást az általános érvénnyel nem szabá­lyozható tevékenységek eseté­ben. Az alkotmánybírák meg­vizsgálják, hogy alkotmányo­sak-e a személyi szám használa­tát előíró jogszabályok, vala­mint hátrányos megkülönbözte­tést jelent-e, hogy a közoktatási törvény szerint az állam, illetve az önkormányzatok nem alapít­hatnak világnézetileg elkötele­zett iskolát. A testület tárgyal arról is, hogy miért nem terjed ki az ombudsman vizsgálati joga a bíróságok ítéletére is, to­vábbá miért nem támadható meg bíróság előtt az önkor­mányzati vállalat vagyonme­gosztását kimondó határozat. (MTI) „Flex” születésnap a pécsi Rákban A Pécsi Városi Televízió „Flex” rockzenei hírmagazinjá­nak külsős szerkesztősége va­sárnap este egyéves születés­napját ünnepelte Pécsett, a fiata­lok körében közkedvelt Hard Rák Cafe-ban. Az ünnepi, telt­házas fogadáson - mely igen jó hangulatban hétfő hajnalig tar­tott - a szerkesztőség üzleti partnerei, barátai, a sajtó képvi­selői és különböző zenekarok tagjai vettek részt. A programot - melyet többek között divat- bemutató színesített - Szebeni János, a rockzenei hírmagazin- vezető szerkesztője nyitotta meg. Az ünnepi rendezvényről (az ott fellépett zenekarok mű­soráról) a VTV nézői felvételről két ízben is összefoglalót lát­hatnak márciusban.- Ön munkát keres?- Forduljon hozzánk! Szolgáltatásaink az ÄLLÄSKIHEiÄ számára OtMdYIMIilOC Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (D0MUS Á.) Tel.: 336-861 Tökben sült kacsa! Kalóriaszegény házikosztok „Dalaiban és szokásaiban érez a nemzet” Elfogódottság érződik a hangján, amikor hosszas egyez­tetés és a szomszédok segítő közreműködésének köszönhe­tően végülis sikerül beszélnünk.- Újságtól még nem kerestek, de egy vendéglátós már igen - mondja magyarázatként - aki bemutatóra hívott. Jó üzleti érzéke lehet annak a vendéglátósnak, aki Szőlősiné Bárkányi Máriát szinte azonnal, már a múlt héten megkereste. A szegedi háziasszony nyerte ugyanis a Nők lapja által hirde­tett és szervezett országos re­cept versenyt. Beszéltünk Frank Júliával, a verseny fő szervezőjével is, aki elmondta, hogy a tavaly augusz­tusban hirdetett verseny kissé elhúzódott, ugyanis annyi re­ceptet kaptak, hogy képtelenek voltak hamarabb feldolgozni. A receptek meghatározó többsé­géből az derült ki, amit titkon reméltek: az ízben fantasztiku­san gazdag magyar konyha je-* lenlegi legnagyobb hibája az, hogy rendkívül kalóriadús. De vannak olyan ételek, amelyek már, vagy még nem ismerünk, s amelyek azt bizonyítják, hogy a magyar háziasszonyok lelemé­nyessége határtalan. A legígéretesebbnek tűnő öt­ven receptet választották ki és a beküldőiket meghívták egy be­mutató főzésre. Köztük volt Szőlősiné Bárkányi Mária, aki­nek „kreációját” már az első perctől kezdve nagy érdeklődés kísérte. Őt ugyanis a tökben sült kacsa receptjének az elkészíté­sére hívták meg a versenyre.- Ehhez sonkatökre lett volna szükségem, de azt sajnos nem tudtunk beszerezni - mondja Szőlősiné. - Azért erre, mert a kacsa is hasonló formájú és még szebben mutatott volna benne. De nagyon megfelelt a sütőtök is. A tököt gondosan meg kell mosni, ketté kell vágni, a belse­jét kiszedni. A megtisztított ka­csát, besózzuk, bekenjük ket- chuppal. A belsejébe tökresze­léket, reszelt sajtot és szőlő­szemeket rakunk. Beleültetjük a félbevágott- tökbe, majd ráhe­lyezzük a tetejét. Közepesen meleg sütőben hosszú ideig,- legalább 3-3,5 órán át - sütjük. Ha megpuhult, levesszük a tök tetejét és pirosra sütjük. Rend­kívül mutatós, ízletes és laktató. Szőlősiné az anyósától ta­nulta a sült kacsa készítésének számos módját, de, mint önálló háziasszony ő is sok mindennel kísérletezett. így állt össze a többszáz saját receptje. Kísérle­tező, készítgető kedvének leg­jobban a félje örül, aki a közös életük kezdetén mindig ezt kérte: olyan finom legyen, mint az édesanyámé. T. E. A pécsi Mecsek Kórus ven­dégeként csütörtökön este vá­rosunkba érkezett a tordaszent- lászlói női kar Erdélyből. A kórusbarátság 1993-ban kez­dődött, amikor a Mecsek Kó­rus meghívást kapott a Szent László napi dalostalálkozóra. A kb. 1200 lelket számláló, színmagyar kicsi falu Kolozs­vár közelében található, festői környezetben. Tavaly már a negyedik dalosnapot rendezték névadójuk, Szent László király tiszteletére, a magyar nyelv és zene közös megünneplésére. Az első két találkozó csak er­délyi, az utóbbi kettő már kül­honi kórusok közreműködésé­vel zajlott. Ezek között szere­pelt a szlovákiai Pozsony Pe­dagógus Kórusa, egy kazinc­barcikai gyermekkórus és a pé­csi Mecsek Kórus. Felejthetetlen nap volt 1993. június 25-e! A program a falu református templomában kez­dődött ünnepi istentisztelettel. Zúgott a népének, dörögtek a prédikátor szavai, s a kórusok egymásnak adták át a stafétát közös énekszámaikkal. Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Halmos László és más zeneszerzők egyházi művei szólaltak meg mély értelemmel, egyszerű bölcsességgel. A végén fel­csendülő magyar Himnusz mondanivalója különös erővel hatotta át az ott jelenlévőket. A Művelődési Házban estig tartott a sok-sok kórus bemu­tatkozása. A színpad két olda­lán egy-egy, sok mindent kife­jező, tömör felirat: „Nyelvében és szokásaiban él a nemzet / Dalaiban és művészetében érez a nemzet”. Most mi is büszkén mutattuk meg városunkat a tordaszent­lászlóiaknak, közös progra­mok, baráti beszélgetések zaj­lottak. Szombat este a két kó­rus hangversenyt adott a pécsi református templomban, ahol kizárólag magyar nyelvű, ma­gyar zeneszerzők által kompo­nált művek csendültek fel. Az együvé tartozás szép kifejezése volt a közös éneklés, melynek zárószáma nem is lehetett más, mint Kodály Zoltán Esti dala. Úgy érezzük, ez a találkozás sokban hozzájárult barátsá­gunk egerősítéséhez. De igen sokat kellene még együtt len­nünk és énekelnünk, hogy el­tanulhassuk erdélyi testvére­inktől azt a tiszta hitet és ra­gaszkodást, melyet a magyar nyelv, zene és kultúra iránt ta­núsítanak. Gyöngyösi István (a Mecsek Kórus vezetőségi tagja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom