Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-03 / 33. szám
1994. február 3., csütörtök Honismeret üj Dunántúli napló 11 A balázsolás elsősorban a magyar nyelvterület nyugati felében ismeretes. Szent Balázs a gyerekek védőszentje, aki nemcsak tanította, hanem megvédte a betegségektől őket. A balázsolás a diákok ünnepe volt. Több tagból álló diákcsoport járta a falvakat, gyűjtést szervezett (amint arra sokszor a résztvevők elnevezése is utalt: Ta- risznyás, Nyársas, Kosaras, Szalonnás) az iskolák számára. Ennek fejében kérték, hogy a torokfájás (difteritisz) ne szedje áldozatait a kicsinyek közül. Összeállította: Müller Andrea Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent 'Balázs! Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettekferesztbegyenge nyakamon s úgy néztem a gyertyák.közüí, mint két ág közt kinéző ijedt őzike. ‘Tél közepén, Balázs - napon szemem pislogva csüggött az öreg papon, aki hozzád imádkozott félém hajolva, ahogy ott térdeltem az oltár előtt, kegyes szokás szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én s ő se jól értett. “De azért te meghallgattad és megóvtadgyermeki életem a fojtogató torokgyíktól, s a veszedelmes mandulák. lobjaitól, hogy fölnövén félszáz évet megérjek, háládatlanul, nem is gondolva tereád. Oh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is, segíts, Sebasta püspöke! Lásd, így élünkimi, gyermek.módra, balgatag, hátra se nézünk, elfutunk, a zajló úton, eleresztve kezetek, magasabb szellemek.- de ti csak. mosolyogtok, okosfelnőttefgyanánt. üférn sért ha semmibe veszünk, s aztán a bajban újra visszaszaladunk. hozzátok, mint hozzád ma én reszkető szívvel... Mosolyogj rajtam,Balázs! ki mint a szepegő kamasz, térdeplek.itt együgyű oltárodkövén- mosolyogj rajtam, csak.segíts! Odert orv betegség öldös íme engemet és fojtogatja torkomat, gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm zihál, s mint aki hegyre hág, mint nehezebben kúszva, vagy terhet cipel, kifulva, akként éleidén örökös lihegésben. S már az orvosok. kése fenyeget, rossz nyakam fölvágni, melyet hajdan olyan megadón hajtottam gyertyáid közé, mintha sejtettem volna már..Segíts, Balázs! ülisz a te szent gégédet is késeldnyiszálták, mikor a gonosz pogány kivégzett: tudhatod, mi az! Te ismered a penge élét, vér izét, a megfeszített perceket, a szakadt légcső görcseit, s a fulladás csatáját és rémületét. Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen, okos felnőtt! Tejól tudod, mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokßll még az Isten jósága sem, s mit ér az élet..S talán azt is, hogy nem is olyan nagy dolog a halál. Babits Mihály A pécsi vásárok emlékezete érmekén Kiállítás a kiállításokról a Várostörténeti Múzeumban Tűzoltósisak a Pécsi Várostörténeti Múzeum gyűjteményéből Fotó: Läufer László Lövés, kürtjelzés, harangkongatás A vörös kakas ellen Az érdem jeléül a legkiválóbbakat az élet sok területén szép érmekkel jutalmazzák. Ezt a motívumot választotta a Várostörténeti Múzeum, amikor megrendezte a „Pécsi ipari vásárok és kiállítások az érmek tükrében” c. időszaki kiállítását: Az ötlet és a megvalósítás B. Horváth Csilla muzeológus és Rayman János numizmatikus érdeme. Nézzük tehát röviden a pécsi kiállítások történetét különös tekintettel az emléküket őrző érmekre. 1888. augusztus 11-én nyitotta meg kapuit az első pécsi általános kiállítás, mely a szakmai bemutatókon túl még numizmatikai érdekességgel is szolgált. Külön tárlóban, mint nemzeti ereklyét a Kos- suth-bankók nyomólemezeit is bemutatták. A kiállított termékek díjazására díszes oklevelek mellett érmeket adományoztak. A rangosabb ún. „állami” érem Ferenc József portréját ábrázoló előlapját a bécsi császári pénzverde fővésnöke Josef Tauten- hayn, míg hátlapját Gerl Károly, a körmöcbányai pénzverő vésnöke alkotta. Ezen babérkoszorú övezte keretben Pécs 1888 és „Az érdem jeléül” felirat látható. Ezüst és bronz fokozatban kb. 80 db-ot adtak ki. A helyi rendezők érmét Irinyi Sándor pécsi főreáliskolai tanár terve alapján szintén a körmöcbányai pénzverő készítette. Előlapján szárnyas nőalak, mellette kétoldalt koszorút és bőségszarut tartó puttók, hátlapján Pécs város, Baranya, Somogy és Tolna vármegye címereivel díszített babérkoszorú övezi az „Elismerés és érdemnek” feliratot. Ennek az éremnek az öntött mását az 1987. évi pécsi vásáron „souveniréként árulták. Sajnos az öntvény meg nem közelítette az eredeti vert érem finom részletekben gazdag szépségét. Jé A következő, már mai szemmel nézve is nagyszabású, közel 1 millió nézőt vonzó vásárt 1907-ben rendezték. A szervező bizottság meghatározó egyénisége Zsolnay Miklós volt. Az öt hónapig nyitvatartó rendezvény állami jutalomérmét Maróti Rintel Géza építész, festő és szobrászművész alkotta. Előlapján három fiúalak személyesíti meg az ipart, a kereskedelmet és a művészeteket. A helyi rendezők érmét a neves magyar, de Párizsban élő éremművész, Szirmai Antal mintázta. Előlapján ülő férfi kezében vázát és ecsetet tart, mögötte Hungária jelképes nőalakja látható. Hátoldalán harsonás angyal oklevéltekercset tart, alatta pedig Pécs távoli látképe ismerhető fel. Harmadikként az iparegyesület remekbe sikerült 85x59 mm-es ezüstből és bronzból vert plakettjét említjük. Alkotója a modem magyar éremművészet egyik megteremtője, Beck Ö. Fülöp volt. Egyik oldalára a kortársak nagyrabecsülésének jeleként Zsolnay Miklós portréját és az akkor már méltán világhírű gyár jelképeként díszkerámiákat mintázott. A hátlapon a kiállítás díszkapujának bravúros könnyedséggel ábrázolt látképét az iparművészeteket szimbolizáló ifjak aktjai fogják közre. Ez a plakett a magyar éremművészet máig is számon tartott becses alkotáa, amely születése óta sok országos kiállításon szerepelt és jelenleg a budapesti Nemzeti Galériában is látható a „Modem magyar éremművészet” című reprezentatív bemutatón. Jé Az 1930-ban felújított termény- és virágkiállítások numizmatikai érdekessége, hogy néhány alkalommal kiadták a földmívelésügyi miniszter elismerő érmét, Berán Lajos alkotását, mely előlapján kalászgyűjtő nőalakot ábrázol. Az érem nem ritka, mert a miniszter másutt is használta jutalmazásra, de pécsi bevéséssel csupán néhány darab ismeretes, mint pl. a kiállításon látható 1935-ös példány. A háború előtt 1935-ban volt még nagyszabású vásár, majd csak 1947-ben a következő. Mindkettő érmét Vándor Béla a pécsi ipariskola tanára tervezte. Az előbbi éremképét egy pécsi címert tartó férfialak, míg utóbbiét az „öttorony” (ma elsősorban Zsolnay márkajegyként ismert) szimbólum alkotja. Jé A 22 éves szünet után, 1969-ben újra induló és napjainkig tartó pécsi ipari vásárok sorozata szakmai szempontból biztosan óriási fejlődést, de a díjazásra használt érmek vonatkozásában annál nagyobb hanyatlást hozott. Dr. Sülé Tamás „A tűzvészstatisztikának megdöbbentő adatai, a tűzvészek által okozott jelentékeny károk úgy a humanizmus, mint a nemzet közgazdasági érdekeinek szempontjából elodázhatatlan kötelességemmé tették, hogy a magam részéről jelen tüzrendészeti kormányrendelet kibocsátásával a bajon lehetőleg segíteni igyekezzem.” Ezekkel a sorokkal kezdődik az 1888 nyarán kibocsájtott belügyminiszteri rendelet, amely hivatva volt hazánkban a „vörös kakas” elleni védekezést egységesebbé és ezáltal hatékonyabbá tenni. A rendelet részletesen kitér a tűzmegelőzés és a már bekövetkezett tűzkitörés esetén teendő intézkedésekről. Ezek közül a legfontosabb az, hogy minden településnek rendelkeznie kell tűzoltósággal. Baranya vármegye közgyűlése a miniszteri rendeletet 1888. október 8-án tárgyalta meg, az alispánon keresztül elrendelte a községek tűzrendészed helyzetének feltérképezését. Ehhez az Országos Tűzoltó Szövetség által ajánlott kérdőpontokat vette figyelembe. Szemléltetésképp mi csak három kérdésre adót választ közlünk Dunaszekcső, Görcsöny, Hosszuhetény, Mágocs, Mohács, Németbóly, Sellye, Siklós, Somberek, Villány környékről. 1. Milyen intézkedés áll fenn a fecskendő s egyéb tűzoltószer tovaszállításához szükséges előfogatok szolgáltatása tárgyában tűzvész esetén? Dunaszekcső: a községházánál éjjel-nappal két fogat áll rendelkezésre, Görcsöny: a sorrend szerint előfogat szállítja, Hosszuhetény: 5 frt-t kap, aki legelőször ér a fecskendőhöz, Mágocs: rendszeres intézkedés nincs, a fecskendőbe azon lovak fogatnak be, amelyek kéznél találtatnak, vagy a tulajdonosok önként fogatnak be, Mohács: 2 pár ló éjjel-nappal a községházánál van, ahol a tűzoltó őrtanya van, s ahol a fecskendők s a többi tűzoltószerek is tartatnak, Németbóly: a legközelebbi kéznél lévő fogat szállítja tovább a szereket, Sellye: folytonosan nyáron és télen készen áll 2 db előfogat a fecskendők és a lajt vitelére és bárhová is szállításra, ezenkívül azután kinek vonyósai otthon találtatnak, mind vízhordásra kirendeltetnek, Siklós: naponként és éjjelenként van egy pár ló készenlétben, Somberek: házszám szerint tartoznak igavonással bíró tulajdonosok szükség esetén szolgálatot teljesíteni, Szentlő- irnc: az uraság és a lakosság vonyós jószágaival szállíttatik. 2. Milyen vészjelzési intézkedés áll fenn? Dunaszekcső: harangzúgás és kürtjelzés, Görcsöny: a harangok félreverése, Hosszuhetény: a harangok kongatása, Mágocs: csupán harangkongatás, Mohács: a tűzoltók kürttel és a templom tornyokban harangkongatás, Németbóly: a harangok félreverése, Sellye, a templomharangok rendetlen és szaggatott hangoztatása és az önkéntes tűzoltók kürtjelzése és a harangok kongatása, Somberek: lövés és harang félreverése, Szentlőrinc: harangkongatás. 3. Van-e a községben szervezett és önkéntes tűzoltótestület, és hány tagból áll? Görcsöny, Hosszuhetény, Mágocs, Németbóly, Somberek, Szentlőrinc nem rendelkezett ebben az időben szervezett tűzoltósággal. A többi község a következő volt a helyzet ezen a téren: Dunaszekcső: 28 tagból álló önkéntes tűzoltótestület van, kik a községi fecskendőt kezelik, Mohács: 4j> tagból áll, Sellye: szervezett és iskolázott az önkéntes tűzoltó testület, amely áll 8 alapító, 58 pártoló és 54 működő tagból, a község 2 db tűzfecskendőjét kezelik, mivel sajátjuk nincs, ellenben a saját felszerelésük áll 6 db horgas mászó létrából, 12 db vízmérő kannából, 20 m-es fecskendő tömlőből, 1 db vízhordó lajtból, 16 szekercéből és 2 db mászókötélből, Siklós: 32 tagból áll. Dr. Tegzes Ferenc főlevéltáros Pécsi utcanevek Tolnai József utca Tolnai József A fehérhegyi Kirov utca neve Tolnai József utcára változott. Tolnai József földmunkás szülők gyermekeként született Okorágon, 1900. augusztus 28-án, a hat elemi elvégzése után lakatos tanoncnak ment, 1917-ben a vas- és fémmunkás szakszervezet tagja, később egyik vezetője lett. Az 1920-as években zaklatásnak, üldöztetésnek volt kitéve mozgalmi tevékenysége miatt, két alkalommal is kitiltották a megyéből. Az első alkalommal a fővárosba ment, másodszor a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot, Ausztriát, Csehszlovákiát, Lengyelországot és Németországot kereste fel, mélyítette el vasmunkás szakmai tudását. Pécsre 1925-ben tért visz- sza, szakszervezete helyi vezetője lett, de 1926-ban ismét kitiltották Pécsről 1929-ig. Dick György halála után, 1933-ban ő lett a szociáldemokraták helyi vezetője, a városi törvényhatósági bizottság, a kisgyűlés tagja. Mozgalmi vezetőként a párt hivatalos irányvonalához igazodott, a gazdasági világválság éveiben és azt követően is a sztrájkmozgalmak idején nagy szerepe volt a hatóságokkal, illetve a bányászokkal való tárgyalásokban. A fasizmus előretörését aggodalommal figyelte, igyekezett megőrizni a mozgalom egységét. A német megszállás után a szociáldemokrácia pécsi központját, a Zrínyi utca 13. számú házat is elfoglalták, a párt tevékenységét betiltották, tagjait üldözték. Tolnait előbb büntetőszázadba hívták be, majd átadták a német hatóságoknak. Megjárta a Gestapo kihallgatószobáit, majd Dachauba deportálták. Embertelen szenvedések után csontsoványan érkezett haza, Pécsre. Nagy tömeg fogadta, s nemsokára - a koalíciós tárgyalások eremdé- nyeként - a város polgármestere lett. A város első embereként nagy szerepe volt az élet megindításában, a nagyvárossá szervezés megkezdésében, az értelmiség megnyerésében, a szociáldemokrata párt újjászervezésében. Az 1948-as egyesülés előtt pártja balszámya és a helyi MKP vezetők kiszorító politikája miatt a városban nem volt maradása. Megrendült egészségi állapota miatt a polgármesteri tisztségről lemondott és családjával együtt a fővárosba költözött. Budapesten kinevezték az Állami Zálogház és Árverési Csarnok vezérigazgatójává. A Rajk-per után mind nagyobb aggodalommal töltötte el a Rákosi-diktatura. 1950. június 12-én tartóztatták le, megjárta a hírhedt Andrássy út 60-at, majd a váci börtönbe került. A halotti anyakönyv szerint 1951. július 3-án elhunyt a börtönben. Felesége, leánya csak két év múlva tudták meg. 1962-ben rehabilitálták, díszsírhelyen nyugszik a Farkasréti temetőben. Dr. Vargha Dezső
