Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-13 / 43. szám

Molnár Piroska a, Jelenetek egy kivégzésből” című drámában Kocsma Jenny színeváltozásai Molnár Piroska kaposvári sikerdarabja sikersztori nélkül Sikerdarab vagy sem? Min­den bizonnyal az. Howard Bar­ker Jelenetek egy kivégzésből című drámáját a kaposvári Csiky Gergely Színház február 4-dikén mutatta be zajos siker­rel. A XVI. századi történet kulcsfigurája a hatalommal da­coló festőnő, Galactia - „alakját mindert útszéli közönségessé­gével, túlfűtött nemiségével, az elesettekei szembeni kegyetlen­ségével és zsenialitásával együtt, amely legfőképp önma­gát, a műyészetnek mindent alá­rendelő realistát sújtja - Molnár Piroska bámulatos vitalitással építette föl” - írja róla Balassa Tamás a Somogyi Hírlapban. Molnár Piroska számára, akinek a művészetét korábban Érdemes és Kiváló művész-díj­jal is elismerték, ez utóbbi siker már csak afféle hab az Ínycsik­landó tortán, ráadás a Koldus­opera valahai Pollyja vagy a Si­rály Nyinája után? Bizonyosak lehetünk benne,, hogy nem, hi­szen két tűzben tartja a vasat most is: nemcsak Barker nagy sikerű darabjában lép fel ezek­ben a hetekben; de a Babarczy Lászlp-fé\e Koldusoperában is új: ezúttal Kocsma Jennyként, a bordély bölcs gardedamejaként, tolószékben gördül a színpadra. Néhány hete a közelmúltban alapított Déryné-díj is a „gyűj­teményébe” került.- Remélem nem tartanak nagyképűnek, de az elismerés, amit, most hatvanan kaptak meg az országban, főként azért kedves számomra, mert szí­nészkollégáim döntését, az ő szeretetüket fejezi ki.-A legenda szerint Piroska akkor látta életében először a fővárost, amikor az Alföldről a színművészetire került. Ez így van. Békés megyé­ben, Kunágotán születtem, Sze­geden a közgazdasági techni­kumot végeztem el, hogy majd biztos kenyér legyen a kezem­ben. Már fiatalon igencsak önálló voltam, s persze, mindig színész szerettem volna lenni.- Mondjon néhány szót az indulásáról és a hűségéről, ami azóta is Kaposvárhoz köti.-A főiskolán tanárom volt Pártos Géza, a hihetetlen peda­gógiai érzékkel, emberséggel megáldott tanító, vagy a hallat­lanul szűkszavú Nádasdy Kál­mán - mindenki „atyaúristene” -, akitől óriási megtiszteltetés volt néhány elismerő szót kapni. Osztálytársaim körül ta­lán már csak Koltai Róbert, Vencel Vera vannak a pályán. Kaposváron kezdtem, de éveket töltöttem a fővárosban is. A hű­ség nem jelent semmit, ha fel­megy a függöny, kezdődnie kell az előadásnak. A színház ke­gyetlen világ.- Teljesen betölti az életét?- Erre rendezkedtem be. Van egy huszonöt éves fiam, aki Pá­rizsban él, filmrendezőnek ké­szül. Ami kikapcsol - olvasás, barátok -, az se választható el igazán a színháztól. Színészként is alkalmazkodó típus vagyok, a rám bízott feladatot igyekszem a lehető legjobban megoldani. Előfordul, hogy egy-egy figurát - példa erre a Kocsma Jenny - lassabban, nehezebben érlel meg az ember magában. B. R. Az.l961-ben készült „Reggeli a szabadban” című festményt is megtekinthetik az érdeklődők Nézőcsúcs a Nemzeti Galériában Sajtos omlett Picasso-módra Egyre többen nem tudják kifizetni A kirándulás is luxus? A család éve Mernyén Az ENSZ 1994-et a család évének nyilvánította. Számos magyar szervezet ehhez kötő­dően egy országos egészség- ügyi és kulturális vetélkedőt hirdetett. A dél-dunántúli ver­seny lebonyolításával a somo­gyi községet, Memyét bízták meg. A Gyermekbarát mozga­lom megyei szervezete a házi­gazda. Az elődöntők február 19-én lesznek, a régióból tíz család vesz részt a versenyen, a győztes jut az országos elődön­tőbe. A feladatok az egészséges életmóddal, a környezetvéde­lemmel, a szabadidő hasznos el­töltésével kapcsolatosak. Kokas Ignác kiállítása Kokas Ignác festőművész munkáiból nyílt kiállítás A természet dicsérete címmel a Hadtörténeti Múzeumban. A tárlat rendezői a festőről és ké­pei tárgyáról készült fotókat is bemutatnak a közönségnek. Ezeket Borsos Mihály fotómű­vész készítette. A kiállítás március 31-ig látható. Kokas Ignác 1926-ban szü­letett. Munkácsy-díjat 1966- ban, Kossuth díjat 1983-ban kapott. A Képzőművészeti Fő­iskola tanára volt 1973-84 kö­zött. Kisebb és drágább Esti Hírlap A kiadási terhek további csökkentése érdekében az Esti Hírlap Rt. közgyűlése úgy ha­tározott, hogy a lap hétfőtől az eddigi 16 helyett csak 12 olda­lon jelenik meg. A tulajdono­sok tervbe vették az újság árá­nak növelését is - tájékoztatta az MTI-t az Esti Hírlap szer­kesztősége nevében Franko Tibor főszerkesztő. A többségi tulajdonos a szerkesztőség dolgozói létszámát is draszti­kusan csökkenti. Február 20-dikán zárja kapuit a Picasso-kiállítás a Nemzeti Galériában. Ezekben napokban a látogatóknak már nem kell ülőpámát, termoszban forró teát hozniuk magukkal, hogy kí­gyózó sorokat álljanak-üljenek végig a pénztárablakig, de azért a földszinti kiállítóteremben egymás sarkát tapossák az em­berek most is. A Virágzó öntö­zőkanna, a Három nő szépítke­zés közben, a Testőr karddal és sok más világhíres képe előtt főként fiatalok tolongnak. Peter Ludwig világhíres gyűjtemé­nyének köszönhetően a tárlat az egész életműről nyújt sziporká- zóan gazdag áttekintést. Copfos, fekete, kilencéves forma kislány csavargatja a fe­jét Picasso egyik 1947-ben szü­letett, kubusokba tördelt női aktja előtt.. „Tisztára mint egy sajtos omlett” szól oda homlok­ráncoló szigorúsággal osztály­társának; egy másik, a női arc profiljait sorakoztató grafika előtt - nem is előtte, hanem alatta - ugyancsak egy aprócska lány áll és hadarja: „Ezt oldalról kell nézni, ezt élőiről, azt a má­sik oldalról. ..”-Jóval több, mint százezren látták a kiállítást - mondja De­meter Judit, a Nemzeti Galéria művészettörténésze. - Volt egy vasárnapunk, 6500 látogatóval. A még hátralévő napokra te­kintve is azt kérem, aki tud, az hétköznap jöjjön. 182 műtárgy tekinthető meg - az 1989-ben készült alkotásoktól 1972-ig az egész életművet átfogja. Milyen értéket képviselnek az alkotások, összevethetők-e a Csontváry-művekkel, melyeket március 11-től láthatunk ugyan­itt? A művészettörténésztől megtudtuk, vannak „Picassók”, melyeket. 4-5 millió dollárra biztosítottak, jellemző, hogy a tárlaton fényképezni, filmet ké­szíteni a sajtónak is csak külön engedéllyel, komolyabb summa lefizetésével lehet. Csakhogy Csontváry magyar művész, sze­rényebb az árfolyama a festé­szet világpiacán. Mindenesetre a műkereskedelem nálunk is fel­lendülőben van, csakhogy a ta­pasztaltak szerint a mai, meg­gazdagodott réteg nem kapott olyan szellemi útravalót, ami a művészetekre fogékonnyá tette volna. Csak remény, hogy az ér­ték valódi piaca talán majd ak­kor jön el, mire felnőnek unoká­ink is/ B. R. Az osztálykirándulás minden ember életében nagy élményt jelentett. Már ősszel elkezdő­dött az útvonal megtervezése, a szálláshelyek keresése..Az alsó­sok egynapos kirándulásra men­tek. A környező települések tör­ténelmi, földrajzi szépségeivel ismerkedtek meg. A felsősök már messzebbre jutottak, négy év alatt bejárták' az egész orszá­got. A középiskolások közül a szerencsésebbek akár külföldre is eljuthattak. A mai diákok is nagyon várják az osztálykirán­dulást, de a szülők pénztárcája egyre apad, és ez folyamatosan szűkíti a lehetőségeket.- Tavaly az iskola saját költ­ségvetéséből fedezte a gyerekek osztálykirándulásait - mondja Biczó Ernő szekszárdi iskolai­gazgató. - Idén erre már nincs lehetőség. Maradnak a helyi és az országos pályázatok, ezeken próbálunk meg pénzt szerezni erre a célra. A kistelepüléseken már elő­fordul, hogy nem minden gye­rek szülei tudják vállalni az or­szágjárás költségeit. Az önkor­mányzatok és az iskolák sincse­nek olyan helyzetben, hogy részben, vagy teljesen átvállal­ják azt. Japán vizuális művészet címmel nyílt kiállítás a Buda­pest Galéria Lajos utcai kiállí­tóházában. A tárlaton több mint 50 kortárs művész 69 képe lát­ható. Technikájuk és műfajuk is különböző: bemutatnak kompu­teres grafikát éppúgy, mint olaj- festményt. A témájukat tekintve is változatos alkotáson a nyu­gati és a japán kultúra stílusje­gyei egyaránt megtalálhatók. A-Csak félosztályok mennek lassan osztálykirándulásokra Szentbalázsról - mondja Gelen­csér István igazgató. - Több osztályból jön össze egy busz­ra való gyerek. Igyekszünk a legolcsóbb megoldásokat meg­keresni, de nem mindig sikerül. Az osztályok egész évben gyűj­tik az országjáró kirándulásokra a pénzt. Csak néhány gyerek utazását tudja az önkormányzat is támogatni. Annak ellenére, hogy sová- nyodik a pénztárca á felsősök elmennek a 2-3 napos kirándu­lásokra, mondja Ványi Lász- lóné tolnai tanítónő. Véleménye szerint, ha erről is lemondana az iskola, a gyerekek közül egyre többnek még ez a lehetősége se lenne meg, hogy eljusson az or­szág különböző pontjaira. Pécsett a Leöwey Klára Gimnázium osztályai kulcsos­házakban keresnek szállást, és csillagtúraszerűen ismerkednek meg a környékkel. A nagyobb utakra egész évben gyűjtik a pénzt. Az iskola is tud vala­mennyit segíteni. Sok lehetőség van, amit a diákok nem akarnak igénybe venni, nem egy esetben az osztályfőnök írja meg a kér­vényt. Sz. K. tárlaton ott látható Aszabaka Kacumi világhírű designer ki­lenc plakátja is. A március 10-ig megtekinthető kiállítás - a Japán Alapítvány támogatásá­val jött létre. Az alapítvány 1972 októbere óta működik Ja­pán és a többi ország közötti kulturális kapcsolat fejlesztése érdekében. A kiállított anyagot még ebben az évben Rómában is bemutatják. Japán vizuális művészet Rádió mellett... Hogyan is mondta az egy­szeri koalíciós párttag az el­lenzéki párttagnak: „Mi kommunistáink nem olyan kommunisták, mint a ti kom­munistáitok!” Vagyis külön­bek. Egészen mások. Zsoldo­sok tán? Nem, dehogy! Csak mások. • Vezetői-irányítói megbízást egy ideig nem kaphatnak, de közöttünk le­hetnek. . . . S akik nincsenek közöt­tünk? Hát azok majd szépen lassan kihullanak a pikszis- ből... Ugye. A rádió - és egyáltalán a hazai sajtó - rendre beszámol különböző színtű-rangú személyek el­mozdításáról. A riporter megkérdezi az illetékest: „Nem politikai indokok alap­ján történt a döntés?” - „Szó sincs róla! - hangzik a tilta­kozás és biztosak lehetünk abban, hogy a tiltakozó -, ha­zudik. Y urat, az igazgatót, elnököt, főmuftit vagy egy­szerű osztályvezetőt vagy lapszerkesztőt azért rúgták ki, mert valamikor párttag volt. No, persze. Csak azt nem illő bevallani és inkább azt kell nyilatkozni, hogy X. Y. szakmai képzettsége nem volt elegendő, hülyébb volt a hat évi átlagnál... Igaz, valami­kor, közvetlenül a választá­sok után egészen magasrangú koalíciós politikus kijelen­tette: személycserékre legföl­jebb miniszterhelyettesig le­het szó.. . (Már úgy értve, hogy felülről. . .) Ezen töb­ben röhögtek. Senki nem hitte el, mert nem is lehet, hiszen egy rendszerváltás velejárója a személycsere, amelyet in­dokolhat a politikai másság, vagy bosszú, vagy a szakmai alkalmatlanság, vagy buta rendelkezés, bugris cezaro- mánia, de függhet a bársony­szék új tulajdonosának intel­ligencia-hányadosától is. Szűkebb körökben köztu­dott, hogy a Valóság című lap főszerkesztőjét, Lázár Istvánt - pontosabban többek között őt is - elmozdították helyéről. Indokolták azzal, hogy gyenge minőségű tanulmá­nyokat jelentetett meg, és itt említették Tamás Gáspár Miklós nevét, illetve általa írt anyagot is. Meg másokét. „Nem politikai ügy!” - nyi­latkozott a Felsőbb Szerv. Lázár Istvánt meghívták a tévé Napkelte műsorába, ahol elmondta, harminc évig szer­kesztette a lapot, ez volt az élete, mindene, kitűnő írói-művészi gárda tartozott a Valóság köréhez, s lám, min­dennek vége. Havas Henrik riporter akkor - majd'hogy nem ingerülten - kérdőre vonta Lázárt: tulajdonképpen miért nem álltak fel már ko­rábban, még annak idején? Fel kellett volna állni és nem kiszolgálni a rendszert. . . Körülbelül így. Havas Henrik - 'szerintem - a legjobb magyar újságírók közé sorolható. De már meg­bocsásson, e fenti kérdése el­képesztően csapnivaló. Nem ő az első, aki ma úgy veri el a port a múlt rendszeren vagy ahhoz kapcsolódó témák sze­replőin, mintha a kérdezőnek, ez esetben Havas Henriknek az ég egy világon semmi köze nem lett volna a pártállam­hoz. Nem tudom, hány éve újságíró, de nem a rendszer- váltás óta gyakorolja, azt biz­tos. Nos, ő miért nem áll fel? Mondjuk öt éve, hat éve, tíz éve vagy száz éve? Nehogy azt mondja: „Igen, de én nem írtam olyat!” Milyent? Olyant írt vagy mondott a rádió mik­rofonjába, ami a korabeli po­litikai kurzusnak megfelelt. Lehetett ettől eltérni, de nem akármilyen mértékben, mert azonnal kirúgták volna. Rúg­tak is ki, nem egy újságírót, de nem sokat, nagyon keveset az ötezer MUOSZ-tagból. Havas Henriket tudomásom szerint nem. De az sem baj, hiszen ki az az őrült, aki fejjel rohan a falnak? Hősök min­dig kevesebben vannak a nem-hősöknél, jóval keve­sebben, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a nem-hősök gazemberek. Pedig sokan ezt hiszik manapság. Végh Antal író azt írta egyszer: sokan úgy viselkednek, mintha ez az elmúlt negyven esztendőt teszthalottként vészelték volna át és most kelnek életre. Higgyék el: csak az újszü­lött szűz. A politikától. Szűz politikusok __________________________________I . ............................................ . 4 Új VDN 1994. FEBRUÁR 13., VASÁRNAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom