Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-07 / 37. szám

1994. február 7., hétfő A mai nap üj Dunántúli napló 3 Borúlátó számvetés egy prognózisban Mit hoz a jövő? Milyen alternatívák és lehe­tőségek állnak a közeljövő Magyarországa előtt? A rendkívül időszerű és csak­nem a legfontosabb, mind­annyiunkat foglalkoztató kérdés jegyében tartottak tu­dományos konzultációt Pé­csett. A Pécs-Báranyai TIT Polito­lógia és Társadalomelméleti Szakosztályai az ismert jövőku­tatót, Gidai Erzsébet egyetemi tanárt, az MTA Jövőkutató Bi­zottságának elnökét látták ven­dégül. Gidai Erzsébet húsz éve dolgozik már e témakörben, s mint megjegyezte, a Magyaror­szág előtti utak tudományos fel­tárása már a ’70-es években na­pirendre került, más akadémiai körökben is. Hogy mennyire helytállóak a korábbi előrejelzé­sek? Sok vád éri a jövőkutató­kat, és valóban: a prognózisok tévedhetnek, de a történelmi fordulópontokat, nagymérvű változásokat képesek „megjó­solni”. A ’80-as évek második felére vonatkozó előrejelzések már kimutatták az esedékes leé­pülést, utaltak a várható gazda­sági váláságra és a nyomában kiéleződő társadalmi, politikai konfliktusokra, ám az aktuális politika „nehezményezte” volna, ha mindez a szakmai kö­rökön kívül is nyilvánosságot kap. A hazánk előtt álló alternatí­vák felvázolásakor három szempontból: a nemzetközi környezet, a belső történelmi, gazdasági adottságok, valamint az aktuális kormányzati dön­tésmechanizmus és uralkodó ér­tékrend alapján célszerű kiin­dulni. A „nagy európai” integráció I szándéka közel sem annyira egyértelmű - vélik a jövőkuta­tók. Nyugat-Európa országai bi­zonyosan kilábalnak a recesszi­óból, ám az ezredfordulóig nem is számítanak stabilizációra, leg­feljebb a recesszió lassulására. Az infláció várható stagnálásá­val szemben drasztikus marad a munkanélküliség: 1996-98-ra vonatkozóan 10-11 százalékos inflációs rátával számolnak. Vagyis az Európai Közösség or­szágait saját, belső gondjaik fog­lalkoztatják, ugyanakkor tarta­nak az új országok csatlakozásá­tól. Európa integrációja mellett vagy ellen? A csatlakozás költségeinek latolgatása alapján számukra inkább kedvezőtlen, mint ked­vező a kelet-európai országok társulása - nem szívesen látott tagállamok vannak e térségben. A nemzetközi kutatások legin­kább azt igazolják, hangsú­lyozta az előadó, hogy az integ­ráció Németország hosszan tartó vezető szerepét váltaná ki, ami egy más típusú „birodalom” kialakulásának kezdetét jelen­tené. Számolni kell azzal is, hogy mi van, ha Kelet-Kö- zép-Európa társulása nem sike­rük Hazánk oldaláról ennek nagy ára van, mert a dinamizál­ható erők, a mezőgazdaság, a könnyű- és textilipar tönkreme­het, miután hazánk Nyugat-Eu­rópa levezető piacává válna. A jövőkutatók második fő szempontja: milyen lehetősége­ket kínál hazánk gazdasági stra­tégiája. Amennyiben a követ­kező három kritikus ponton nem változtat Magyarország, re­ménytelen marad a gazdasági válságból - amelynek jelenlegi mutatói rosszabbak (!) az 1939-es válságénál - való kilá­balás. A jelenleg 25-26 milliárd dolláros bruttó adósságállo­mány „továbbgörgetése” teljes mértékben felemészti hazánk belső erőforrásait, ezért a fiská­lis-monetáris perspektíva tartha­tatlan - véli Gidai Erzsébet, aki másfelől sürgetőnek tartja a ra­dikális adócsökkentést, úgy véli, tisztán szakmai-technikai esz­közökkel két éven belül megál­lítható volna a leépülés. A volt szocialista szektor or­szágai közül Magyarországon a legerőltetettebb a privatizáció, amely a jövőkutató szerint azonnali „rendbetételre” szo­rulna. Aggasztó, hogy a privati­zációból származó bevételek éppen nem munkahelyterem­tésre, hanem az adósságok csökkentésére szolgálnak, ami rendkívül pazarló tendencia. A privatizációval egyesek olyan jövedelmekre tesznek szert, amit az egyszerű polgár felfogni is képtelen. A részvények elter­jedésével, a tömeges privatizá­cióval sem nem állami, sem nem magántulajdoni forma ke­letkezett. Az erőforrásaink tár­gyát képző vagyon megvédése a tiszta tulajdonviszonyok kialakí­tásával lehetséges. Magyarország három lehetősége A fejlett nyugati országok • egyikében sem volt tapasztal­ható a hazánkban bekövetkezett jövedelemszétszakadás arányta­lan mértéke. A magyar társada­lom jövedelemstruktúrája - aránytalanul tömeges elszegé­nyedés az aránytalanul magas jövedelműek vékonyka rétegé­vel szemben - egész elosztási rendszerünk gyökeres reformját veti fel. Ha egy átlagbér nem fe­dezi a létminimumot, akkor az a bér egyszerűen nem megfelelő. A kívánatos cél egyértelmű: a gazdasági felemelkedéssel kí­sért civil jóléti társadalom kiala­kulása. Gidai Erzsébet szerint három „modellel” lehet szá­molni. Elsőként a már elkezdődött, jelenleg is uralkodó liberális gazdaságpolitikiai irányzattal, amelynek fő ismérvei a szabad piac és az állami beavatkozás kivonása - bár hazánkban az Európai Közösséghez minden­áron való csatlakozni akarás nyomán jelentős az állam sze­repe. Ez az „út” azt a fontos kér­dést veti fel, hogy ki fizeti a mo­dernizáció költségeit? Az or­szág adósság-állományának to­vábbgörgetése a közterhek to­vábbi növelésével váltható ki. így e tendencia elkerülhetetlen következménye: a csőd. A második modell a „ren- dértkiáltás” szükségéből fakad, amely diktatórikus irányzatok felé is elmozdíthatja gazdasá­gunkat. Ez pillanatnyilag rokon­szenves lehet, de a történelem rendre bizonyította már: a dikta­túrán alapuló államvezetés hosszútávon társadalmi ellenál­lásba ütközik - nem tartható fenn. A harmadik a , .nemzeti utas” koncepció, amely a saját nem­zeti érdekeket és értékeket, a ke­resletösztönző belső piacot védi. A forrásokat munkahelyterem­tésre forgatja vissza, míg a jö­vedelmek újraelosztása a jöve­delmek közti egészségesebb arány kialakítását célozza. E fo­lyamatban az államé „csupán” koordinációs, „menedzser” sze­rep, rásegítő funkció. Ez a mo­dell sem nem a kapitalizmusé, sem a szocializmusé, amolyan köztes formaként szokták ér­telmezni. Számos jövőkutató szerint a nemzeti utas folyamat követése létkérdés Magyarország szá­mára, miként másfelől a helyi, lokális közép-európai együtt­működés előtérbehelyezése is. A politikai választások előtt óriási kételyekkel várakoznak a jövőkutatók, mert mint Gidai Erzsébet kifejtette, jelenleg a politikai pártok programjaiban alig csillan meg alternatíva. Úgy véli, amennyiben nem kénysze- J ríthető ki a nemzeti politika kö­vetése, akkor a közeljövő pers­pektívájában katasztrófahelyzet, polgárháború reális esélyével kell szembenéznünk. Ha ezt nem tesszük - struccpolitika.. Tröszt Éva Állattenyésztést is tanulnak a gyerekek a mintafarmon Fotó: Szundi György A tangazdaságot is privatizálják? Szentlőrincen nem értik Levél jött a minisztériumból... Mikor már úgy tűnt, végleg megoldódik a szentlőrinci me­zőgazdasági szakközépiskola tangazdaságának ügye, jött egy levél a Földművelésügyi Minisztériumból... Az Újhelyi Imre Mezőgazda- sági Szakközépiskola 1200 hek­táros tangazdaságát a hatvanas évek közepén vitték be a kö­zösbe - pontosabban fogal­mazva, a Szentlőrinci Állami Gazdasághoz csatolták. Ettől kezdve, mint Szabó Zoltán, a szakközépiskola igazgatója mondja, a „tangazdaságban” csak megtűrt, de nem igazán támogatott szerepet játszott az oktatás. A tanulóknak hol jutott hely, hol nem, az egykor jól fel­szerelt és a célnak maximálisan megfelelő egység elsőrendű fel­adatává pedig a nyereségterme­lés vált. Az állami gazdaság - mint ismert - a közelmúltban csődöt jelentett, s megkezdődött a fel­számolása is. A szakközépis­kola időközben ugyan vissza­kapta valahavolt tangazdaságá­nak egy részét - 300 hektárt Tarcsapusztán -, de a művelés­hez, oktatáshoz szükséges gé­pekre, berendezésekre valót már a Megyei Közgyűlésnek, a Munkaügyi Központnak és a megye néhány vállalatának kel­lett összeadnia. A földdel ugyanis eszköz nem járt. Mint Szabó Zoltán mondja, a 300 hektáros terület végül is egy mintafarm kialakítására ideálisnak mondható. Lehetne ugyan egy kicsit nagyobb is a terület - de kisebb semmikép­pen, hiszen az oktatás céljaira és a gépek kihasználtságára tekin­tettel mindenképpen szükséges a háromszáz hektár. Márpedig a gépek kihasznált­sága alapvető fontosságú a ma­gyar mezőgazdaságban - állítja az igazgató. Példaként említi azt az évekkel ezelőtti helyze­tet, amikor a hazai mezőgazda­ság még a világszínvonalhoz képest is gazdaságosan termelt, s mint mondja, ennek oka fő­ként a gépek kihasználtságában keresendő. Míg ugyanis a né­met paraszt a farmján a saját gépeivel igen rövid ideig dolgo­zott (a terület kicsinysége mi­att), addig a magyar kombájnok júniustól decemberig munkában voltak - s ez a termények árá­ban is jelentkezett. A német mezőgazdasági cikkekben az ún. amortizációs költség 20 százalék volt, a magyar árukban ellenben ez csupán 2 százalékot tett ki. A minisztérium privatizációs főosztályától érkező levél, mely arról tudósítja a szakközépisko­lát, hogy a 300 hektárból 200 hektár elvételét fontolgatják, ezért is ennyire fájó a szentlő­rincieknek. Ha ez megtörténik, a tangazdaság hasznosítására kidolgozott program dugába dől, az elvett területet pedig előbb-utóbb - hiszen az ÁVÜ-höz kerül - minden bi­zonnyal privatizálni fogják. (Bár az igazgató nem erősíti meg a hírt, a szentlőrinciek kö­zül sokan már tudni vélik, kinek is szánják, ott fenn, a tangazda­ságból kihasítandó területet...) A Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Szűcs József nemrég levél­ben kérte a minisztériumtól a döntés visszavonását. Az eredményről - amint az megszületik, és információhoz jutunk - természetesen tájékoz­tatjuk olvasóinkat. Pauska Zsolt A gyermek és az erőszak Sokkal gyakoribbak a családon belüli erőszakos cselekmények, mint amennyi a környezet tudo­mására jut. Általában csak akkor veszünk róla tudomást, ha már láthatóak a bántalmazás nyomai, vagy agyon is verték a gyereket. „Védjük meg gyermekeinket az erőszaktól!” című pályázatával a közelmúltban nyert támogatást a pécsi Gyermekideggondozó. Cél­jaikról, feladataikról dr. Gyenge Eszter pszichiáter, az intézmény vezetője beszélt.-A legnagyobb gond, hogy akiknek szükségük lenne segít­ségre, nem jönnek hozzánk. Na­gyon sokat számít, mennyit tud­nak a szülők a gyermek fejlődésé­ről. Sokan az elvárhatónál többet kívánnak és ha ezt még nem tudja megtenni, csalódottak és idegesek vele szemben. A tapasztalat azt mutatja, általában az anyák verik a gyereket. Az apák inkább akkor, ha munkanélkülivé válnak. Nagyon nehéz meghúzni a ha­tárt a büntetés és bántalmazás kö­zött, ezért pontos adatok sem áll­nak rendelkezésre. A társadalmi rétegek is eltérően ítélik meg, mi számít veszélyeztetésnek. A gon­dozó munkatársai arra töreked­nek, hogy megelőzzék a családon belüli agressziót. Veszélyeztetett helyzetűnek mondhatóak például az izoláltan élő egyszülős csalá­dok, illetve a fiatal anyák. Szá­mukra csoportos foglalkozásokat szerveznének. Az agressszió le­vezetésének technikája is van. Ha valaki például nem tudja elviselni gyermek sírását inkább hagyja egyedül a szobában, és szívjon el valahol egy cigarettát, ez is jobb, mintha megverné. A megelőző munkába bevon­nák a védőnőket is. A tervek kö­zött egy konzultációs szolgálat szervezése is szerepel, ahol bárki tanácsot kérhet pszichológustól, gyermekorvostól, jogásztól gyógypedagógustól és védőnőtől. A düh levezetése családon belül nem csak a mentális problémák­kal küzdő szülőket érinti, hanem egy-egy krízishelyzet (munka- nélküliség) is kiválthatja. A bántalmazás, az elhanyago­lás súlyos nyomokat hagy a gyermekben. Társaival nehezeb­ben tud kapcsolatot kialakítani, sérül az önértékelése. Ami igazán veszélyes, hogy az agresszió szo­ciálisan öröklődik, és a gyermeke­iknek adják tovább az agresszív viselkedési mintát. P. E. Gyógyszerek vagy élelmiszerek? Vitaminkörkép gyógyszertárakban és a California Fitness-nél Bőséges a választék a különböző vitaminokból A vitaminok, mint azt már számtalanszor hallottuk, na­gyon fontosak az emberi szer­vezetnek. Különösen ilyenkor, influenzajárvány idején, a meg­előzés vagy a gyorsabb gyógyu­lás érdekében ajánlatos őket fo­gyasztani. A gyógyszertárakban néhány hiánycikk ellenére (Supradin, Multivitamin Plussz) bő választék található. A magángyógyszertárakban valamivel nagyobb a választék, mint az államiban, 40 forinttól 1800-ig lehet válogatni a kü­lönböző készítmények közül. Megtudtuk, hogy túladagolni ezeket nemigen lehet, csak a zsírban oldódóakat (A, D, K, E vitaminok), de ezeknél a mellé­kelt tájékoztató felhívja erre a figyelmet. Sok szülőtől lehetett hallani az elmúlt időkben, hogy a Cali­fornia Fitness vitaminjai csodá­kat tettek kisgyermekekkel, akik ezeket szedték, nem betegedtek meg a téli időszakban. Az orvosok egy része nem sokat tudott mondani erről, mi­ként a gyógyszerészek sem. Hargitai Győzőt, a California Fitness magyarországi képvise­lőjét, a Magyar Fitness Szövet­ség elnökét kerestük meg, aki elmondta, hogy a California Fitness a harmincas évek elején alakult meg az Egyesült Álla­mokban. Magyarországon hiva­talosan 1993. február 1. óta lé­tezik. Ma már országos hálózat, melynek 33 központja van. A termékeket nem kereskedelmi hálózaton keresztül, hanem klubokban, klubtagoknak áru­sítják nagykereskedelmi áron. A klubtagok száma ma hetven­ezer, közülük kétezerötszáz orvos, akik rendszeres előadá­sokon ismertetik a készítmé­nyeket. Az ezren felüli ter­mékskálából nálunk csak har- mincvalahány kapta meg az en­gedélyt. Ennek elsődleges oka, hogy Magyarországon csak élelmiszert és gyógyszert is­mernek el, a kettő közti állapot­tal nem tudnak mit kezdeni. Az Országos Élelmezési és Táplál­kozástudományi Intézet szerint a California Fitness által for­galmazott vitaminkészítmények inkább gyógyszernek minősül­nek és vizsgálatra az Országos Gyógyszerészeti Intézet hatás­körébe utalják, ott viszont in­kább élelmiszernek gondolják. Ez a labdázás kissé megnehezíti az egyébként kitűnő szerek for­galmazását, amelyek közt pél­dául a világ egyik legjobb gyermekvitaminja is található. Az OGYI egyébként, ha el is fogadja valamelyik terméket gyógyhatásúnak, de nem gyógyszernek, akkor is hat hó­naptól két évig terjed a bevizs­gálási idő. Az OETI-nél ez az időtartam mindössze 21 nap, ennek ellenére van olyan ké­szítmény, amelyet már három éve vizsgálnak eredmény nél­kül. A California Fitness vásárlói csak klubtagok lehetnek, a klubba viszont azok léphetnek be, akiket egy klubtag ajánl. A tagok tavaly 500 forintot, idén 400-at fizetnek évente, a tagsági kártyával aztán vásárolhatnak és látogathatják az orvosi elő­adásokat. A termékeket nem reklámozzák, az előadások után a tagok eldönthetik, hogy kí­vánnak-e pénzt költeni vagy sem gyógyhatású, minden eset­ben természetes alapanyagok­ból készült szerekre. Rendsze­resek az orvos-továbbképzések is. Legközelebb február 18-án kezdődik egy háromnapos, vi­lághírű amerikai orvosok által tartott előadássorozat, melyen várhatóan ezer orvos vesz majd részt a Budapesti Kongresszusi Központban, majd 19-én Deb­recenben és 20-án Veszprém­ben. Cseri László

Next

/
Oldalképek
Tartalom