Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-06 / 36. szám
I Februári egyházi ünnepek A hamu a bűnbánat szimbóluma Az idén e hónapban az egyházi év két nagy ünnepköre találkozik: lezárul a karácsonyi és megkezdődik a húsvéti ünnepkör. Az első Krisztus megtestesülését, azaz a megváltás feltételét és kezdetét ünnepli meg, míg a második magát a megváltást, a kereszt és a feltámadás titkát mutatja be és állítja a hívek elé a liturgia eszközeivel. A karácsonyi ünnepkört február 2-a, a karácsony utáni 40. nap zárja. A IV. században keletkezett ünnep elsődleges és eredeti tárgya Jézus bemutatása a templomban, mert ezen a napon szentelték - mint elsőszülöttet - Istennek a gyermeket. A keleti liturgiában a találkozás ünnepének is nevezik e napot, mert bemutatása alkalmával találkozott az Isten Fia az agg Simeon prófétával és Anna pró- fétasszonnyal, akik benne a megígért Messiásra ismertek. A bemutatás ünnepéhez csatlakozik Mária tisztulásának az ünnepe is. A mózesi törvények szerint az anyát, a fiúgyermek születése után 40 napig tisztátalannak tekintették, ezért e napok elteltével meg kellett jelennie a templomban, hogy tisztulási áldozatokat mutasson be. E törvénynek Mária alávetette magát, s ezt az engedelmességet is dicsőíti az ünnep liturgiája. Az ünnep magyar elnevezése - a Gyertyaszentelő Boldogasz- szoy - arra utal, hogy e napon az ünnepélyes mise előtt gyertyát szentelnek, majd égő gyertyákkal körmenetet tartanak. Az idén február 16-ára esik hamvazószerda, a húsvétot megelőző nagyböjt első napja. Már az őskeresztények is úgy gondolták, hogy akkor készülnek méltóképpen a húsvétra, ha előtte böjtölnek és bűnbánatot tartanak. S mivel Jézus nyilvános működésének a kezdete előtt 40 napig maga is böjtölt a pusztában, úgy gondolták, hogy nekik is ennyi ideig kell böjtöl- niök. Ezért 6 héttel húsvét előtt megkezdték a bűnbánatot, a böjti időszakot. Mivel a hamu ősidők óta a bűnbánat szimbóluma, érthető, hogy az őskeresztények is hamuval hintették meg magukat a bűnbánat jeleként. II. Orbán pápa 1091-ben elrendelte, hogy a hamvazás szertartásával vegye kezdetét a nagyböjt, a húsvétra való előkészület ideje. Egyedi szőnyegminta elképzelések valósulhatnak meg számítógép segítségével a német érdekeltségű Geminus Rt-ben. Szállodák, éttermek, magáncégek emblémáit is beszőhetik a sző- nyegpadlókba. A böjt és a tobzódás ünnepe ... Mikor és miért farsangolunk? Évszázadok óta élő hagyomány a mulatságok, bohókás, sokszor vaskos humorú vidámságok eseménysora, a farsang. Kialakulásának okaira sokféle magyarázat született, de abban egybecsengenek a szakvélemények, hogy a harsány, kirobbanó jókedvnek ez a naptári periódusa voltaképp a karácsony és a húsvét emelkedettségének sajátos népi ellenpontja. A „farsang” név eredetileg a vízkereszttől húshagyóig tartó időszak német nevéből, a Fast- nacht-ból (böjt-éjszaka) alakult ki. Az erősebb latin hatást őrző országokban azonban a „karnevál” kifejezés járja. Persze ez is, az is valójában a közelgő nagyböjt hústilalmára utal, hiszen az etimológusok szerint a karneválnak föltehetően a fanyar "came vale", azaz „Isten veled, hús ...” kitétel volt a névadója. Noha nálunk mindkettő meghonosodott - s Bonfinitől tudjuk, hogy már Mátyás király udvarában is volt álarcos karnevál -, a népnyelv inkább a „far- sang”-ot fogadta be. A farsangi időszak hosszát a húsvét változó időpontja határozza meg. Az egyház a IV. századi niceai zsinat döntése nyomán húsvét ünnepét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. E csillagászati meghatározás március 22-április 25 közé utalja a feltámadás ünnepét - így a farsang hossza is változó. Az idén április 3-án lesz húsvét vasárnapja - jócskán jut tehát még idő a mulatságokra a húsvét előtti 40. napig, a nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig, azaz február 23-ig. A párizsi Vadló Mulató éjszakai klubjában a Wolford 1994-95-ös őszi-téli kollekciójából azt mutatják a modellek, ami feszül. Pár évet nyugodtan letagadhat, ha . .. A mesterkozmetikus tanácsai Szakszerű, kapkodástól mentes fölkészülés - ez a titka annak, hogy frissen, csinosan, legjobb formánkat nyújtva toppanhassunk be a farsangi bálba. Horváth Zsuzsanna mester- kozmetikus szerint aki a testápolás, a sminkelés néhány aranyszabályát betartja, pár évet nyugodtan letagadhat évei számából - külleme nem fogja megcáfolni.- Fontos, hogy a társasági összejövetel napján próbáljuk félretenni a hétköznapi gondo- kat-bajokat, s lélekben is lazítsunk. Ha délután kiadósat tudunk pihenni, aludni, félig már nyert ügyünk van.- Kozmetikushoz a hét közepén menjünk, s ekkorra időzítsük a fodrászt, a kéz- és körömápolást, a cipő-választást. Új lábbeliben bálozni istenkisértés. A mulatság napjára csak a sminkelést és a frizura „átvasa- lását” hagyjuk.- A báli ruhák általában kivágottak, ezért nyakunk, mellünk fedetlenül maradó részét már előzőleg legalább két alkalommal olíva vagy babaolajpa- kolással frissítsük fel. Tojáskenővel vigyük fel az olajat, a bekent felületet folpackkal takarjuk be és legalább 10 percig dunsztoljuk.- Délután, kamillateás fürdés és 10 perces pihenés után, másfél órával indulás előtt kezdjük el az arc kikészítését. Az alapozó krémpúdert szivaccsal vigyük a bőrre. Pár perc szünet után következhet a kőpúder és a pirosító. A szemöldököt ujjunk hegyét hajzselébe mártva simítsuk át - az engedetlen szálakat tömör ecsettel igazítsuk helyre - majd sötétebb árnyalatú púderrel kenjük és szemceruzával húzzuk át. A szemkömyék festéséhez ezúttal használhatunk élénkebb, csillámporos festéket. A pillákról nedves ujjal szedjük le a festékmaradékot és spirállal húzzuk át.- Rúzsozás előtt az ajkakat vékonyan kenjük át alapozó púderrel, így a festés tartós marad.- Mint ajánlottam: gondjainkat, bosszúságainkat hagyjuk otthon, de a sminkigazításhoz szükséges púdert, szemceruzát, spirált, rúzst feltétlenül vigyük magunkkal! Újra sikk a legyező Nemcsak hűsít, üzenetet is közvetít Kultúrtörténészek szerint a több mint 2 000 éves találmány bizonyos Kan Sin-nak, egy hálózó kínai lányka nevéhez fűződik. A jelmezes mulatságon a nagy hőségben gondolt egyet, lekapta álarcát és azt rázogatva hűsítette magát. Példáját követték fölhevült társnői - s a következő hasonló alkalomra már külön az önfrissítésre szolgáló félkör alakú alkalmatossággal mentek táncba. A Kínai Nagy Fal építése idején föltalált legyező azután nagy ívű karriert futott be, s igazi fénykorát a divat fővárosában, Párizsban élte. Festői remeklésekkel díszített példányok készültek - s köztük is a legékesebb állítólag Madame Pompadouré volt: a csipke-legyezőn kerek 9 évig dolgozott a csipkeverés egy flamand mesterasszonya. Egy másik híres példány Angliai Erzsébet kedvelt báli kelléke volt: ha a főúri széptevők bókjai zavarba hozták, piruló arcát mögé rejtette. A mi Erzsébet királynőnk, a szépséges Sisi - Rudolf fia tragikus halála után - elgyötört arcát társaságban fekete legyezőjével takarta el. Napjaink divatja szívesen fordul a múltba, s talán ennek köszönhetően a bálozó hölgyek kezében újra fel-feltünnek a díszes-míves legyezők. Nem haszontalan hát fölidézni, hogy a hajdani táncoslábú bakfisoknak üzenetközvetítésre is. szolgáltak. íme, néhány részlet a „legyező-szótárból”:- tenyéren végighúzott csukott legyező - levél megy ..,.- ugyanez pl. ötször megismételve - ötkor várlak . . .- szívhez szorított nyitott legyező - szeretsz?- szájhoz illesztett legyező - nem hiszek neked ...-orrhegynek támasztott zárt legyező - a Mama figyel! A betyárvilág alkonya Somogybán Juhász András fellépte A múltszázadi betyárvilágból leginkább talán a Szeged környékén kalandozó Rózsa Sándor neve ismeretes. Pedig a Dunántúlnak ezen a téren is megvannak a saját tradíciói, s egyes emlékeket vidéken egészen napjainkig megőriztek. A Somogy megyei Kadarkúttól nem mesz- sze, Visnyeszéplak házai közelében mindmáig gondoznak egy erdőszéli sírt: Mészáros Pali, más néven nagy pali begyár nyughelyét, akit 1860 körül lőttek le a közbiztonság őrei - a legenda szerint egy pipaszárral, mert a golyó nem fogta. Fejfáján most is olvasható az írás: „A vármegye katonája lába nyomát sokat járta. Nagy Pál, akit megölt a pipaszár.” 1867- ben a jelenlegihez sokban hasonló békés rendszerváltozás ment végbe Magyarországon. Új hatalmi berendezkedés épült ki, de a problémák egy részére a megváltozott politika sem talált gyors megoldást. A kiegyezés utáni években az ország több pontján - pl. a Dél-Alföldön - erősen megromlott a közbiztonság. 1868- ban Somogynak is megvolt a maga rablóvezére: a statáriumnak, pandúroknak, katonaságnak és a királyi biztosnak hosszú hónapokig fittyet hányó Juhász András. A megyében volt hagyomány, amit folytathatott. Csak a szabadság- harc utáni két évtizedben olyan hírneves zsiványok űzték itt mesterségüket, mint a már említett Mészáros Pali, az 1860-as évek elején a két Patkó testvér: Jancsi és Pista, majd Gelencsér és Soromfai. A helyi viszonyok miatt könnyen termett a betyár Somogybán: sok volt a kötetlen életmódot folytató, a földműves társadalommal szorosabb kapcsolatot nem tartó pásztor és kanász - a betyárok többsége közülük került ki -, és nagy területeket borított be a búvóhelynek kiválóan alkalmas erdő. Bár a kiegyezés előtti években több tucat rablót és orgazdát végeztek ki a megyében, a zsiványokat végleg kiirtani, vagy elriasztani nem sikerült. Kiderült ez hamarosan, mert egy aránylag nyugodt időszak után 1868 tavaszán két rablás is történt Somogybán; a tapsonyi uradalmi kasszából pl. tízezer forintot vittek el. A májusi megyegyűlésen már „heves és beható” vita folyt a megzavart közbiztonságról. Kihirdették, hogy a rögtönítélő bíróság továbbra is fennáll, s jutalmat tűztek ki a fegyveresen kujtorgó rablóbanda elfogatására, a pandúrokat pedig folytonos mozgásra utasították. Égy rablót el is fogtak, mire pár hétig csend állt be, hogy aztán egy megdöbbentő gyilkosság híre járja be a megyét. A zsiványok vezére Juhász Andrásvolt, aki betyárrá válása előtt a nevéhez illő foglalkozást űzte egy Osztopán közelében fekvő pusztán. Égyre nagyobb hírre jutott bandáját egyszer 4, másszor 6, vagy 8 tagúnak írták le a hivatalos jelentések. Juhász május 30-án aztán eddigi sikerein felbátorodva visszatért a Kaposvártól alig 20 kim-re lévő Osztopánba, embereivel együtt betört egy zsidó boltoshoz, majd a község bíráját - akinek feltehetően régi haragosa volt - a saját házában lőtte agyon. (A bíró családjának 1969. január 30-án maga a király adott segélyt.) Már a gyilkosság utáni napon lelőttek egy haramiát, egy másikat pedig elfogtak, de a bandát egy újabb fegyveres összecsapás során sem sikerült megsemmisíteni. Egyes családok már annyira rettegtak a rablóktól, hogy egy időre biztonságosabb vidékre költöztek. Mivel a pandúrok „nem működtek valami nagy bravúrral”, az alispán kérésére rendes katonaság, két ún. vadászszázad érkezett a megyébe. A 8 tisztet és a 186 főnyi legénységet azokba a helységekbe irányították, ahol a rablók összeköttetéseiknél fogva a leggyakrabban megfordultak. A katonai őrjáratokhoz egy-egy németül értő és a vidéket jól ismerő pandúrt is beosztottak. A hadsereg megjelenése ellenére a betyárok továbbra is rémületben tartották a vidéki lakosságot. Egyik este Ecsenyben raboltak „a legnagyobb vakmerőséggel és elszántsággal”. A puskákkal és revolverekkel felszerelt haramiák bementek egy zsidóhoz, majd megkötözték - bár minden erőszakoskodástól tartózkodtak -, és az értékeket magukhoz vették. Egy másik falubeli éppen akkor ballagott hazafelé dupla puskájával; Juhászék elvették a fegyvert, s számos bámuló paraszt előtt „egész flegmával” távoztak. A pandúrok még a katonaság segítségével sem jutottak a nyomukra. Az alispán most minden reményét egy különleges alakulatba vetette, amely Bogyay Vince, a mexikói hadjáratban is részt vett volt katonatiszt vezetésével 11 vállalkozó szellemű pandúrban állt. Bogyay első és egyetlen fellépésére 1868. július végén került sor. Nagy Zoltán 8 új VDN 1994. FEBRUÁR 6., VASÁRNAP i k i
