Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-05 / 35. szám
8 aj Dunantüii napló Közélet 1994. február 5., szombat A délszláv kereskedők éreznek valamit-Elveszik a magyar kereskedőktől a lehetőséget! Nem mérges Varga Ferenc, Drávaszabolcs polgármestere, amikor ezt mondja, de némi értetlenség van a hangjában. Részben azért, mert még nem látni tisztán: mi az az ok, ami miatt a délszláv - elsősorban horvát - kereskedők az utóbbi időben Siklós-Harkány-Dráva- szabolcs térségébe „betörtek”. Másrészt azért, mert nem érti: a magyar kereskedők miért nem mozdulnak, miért nem figyeltek fel arra, hogy valami változni fog a határ túlsó oldalán, s várhatóan megint felfut a bevásárló-turizmus. Az idézőjeles kifejezést - „betörtek” - is a polgármester használja, s ez talán jobban érzékelteti: tetszik neki ez a folyamat, vagy sem. * Az előzmények ismeretéért mindössze pár évet kell visz- szamenni. A 1989-1990-ben a délről érkezők óriási vásárlóerőt jelentettek. Emlékezetes, tumultuózus jelenetek játszódtak le a pécsi bevásárlóközpontokban is. Ezt az áradatot „megfogni”, - ez volt a cél akkor, amikor kereskedők, társaságaik elhatározták a drávaszabolcsi pavilonsor megépítését. Az eredmény ismeretében már tudni: későn kapcsoltak. Volt ennek objektív oka is: a szándékhoz képest lassúak voltak a kivitelezők. Ezért már a kezdet-kezdetén volt olyan kiskereskedő, aki meg sem várta az építkezés befejezését, reménytelennek látva az ügyet, vette a kalapját, és otthagyta Dráva- szabolcsot. Ez természetesen a helyi ön- kormányzatnak nem mindegy: azokban az években a kereskedői engedéllyel rendelkezőktől helyi adó címén összesen 100 000 forint bevétele volt. Volt olyan üzlet is, amelynek tulajdonosa megvárta az építkezés befejezését, de a boltját már nem nyitotta ki. Ma is árukkal megrakottan várják a szebb napokat. A felfutás idején elsősorban nagyobb értékű cikkeket kínáltak: mezőgazdasági kisgépeket, vegyszereket, műtrágyát, vízvezeték-szerelvényeket, fajanszot. A magyar kereskedők panelgarázsokból, faházakból kialakított üzleteikben várták a jugókat. Jöttek, hatalmas számban. A „kaszálás” talán másfél évig tartott. Mindent megvettek, a patkószegtől a sajtig, a kapálógéptől a tökgyaluig. Ám jött a háború, elmaradtak a bevásárló délszlávok, a drávaszabolcsi boltok egymás után bezártak. Pedig a haszon olyan remény- teljes volt, hogy a drávaszabolcsi önkormányzat is bekapcsolódott egy kft. munkájába, apportként területet vitt a vállalkozásba. Egy kisáruházat építettek. Mára - bár talán legtovább tartott nyitva - ezt is felszámolták. Egy eszéki család vette meg. Magyarul magyarán Értsük a szót! Szép külsejű házak, rendben tartott közterületek fogadják az idegeneket Fotók: Läufer László Tőkemenekítés? Pénzmosás? Vásárolhat-e ingatlant külföldi Magyarországon? A szakszerű válasszal Drávaszabolcs körjegyzője, dr. Németh szolgál:- Szántóterület kivételével bármit, de csak valutáért, s természetesen figyelemmel a fizetési módot szabályozó előírásokra. Most a faluban négy-öt ingatlan van horvát kézben. Például a A Zsinkó-csárda is horvát tulajdonban üzemel Zsinkó-csárda, vagy - szerb tulajdonossal - a Castrum-cam- ping diszkontja. Az előbbiért - forintra átszámolva - 5 millió körül fizettek. Egy drávaszabolcsi ház piaci értékét a polgármester 15-20 000 márkában jelöli meg. Miért költik el itt a pénzüket - vagy annak egy részét - a horvátok? A polgármester többféle magyarázattal szolgál. Korábban felhalmozott tőkéjüket otthon nem tudják befektetni. Úgy érzik, hogy - mert mintha „szagot fogtak volna” a délszláv kereskedők - változás lesz, elcsendesül a háború, s az áruhiány miatt nálunk vásárolnak majd a horvátok. A lehetséges harmadik magyarázat: pénzek tisztára mosása. Ennek azonban veszélyei is vannak. A kérdésre - a piszkos pénzek vándorlása elhozhatja erre vidékre is annak maffiajel- legű hordalékait - azt válaszolja Varga Ferenc: nem oly mértékű még a délszláv tőke térfoglalása Drávaszabolcson. De hozzáteszi: ezek a konfliktusok azonban kialakulhatnak ... Másrészt a letelepedés mértékét befolyásolni tudják, mert a boltok üzemeltetési engedélyét az önkormányzat adja ki. Az önkormányzatnak szüksége van az említett adóbevételre. A határ innenső felén az első település Drávaszabolcs. Nem mindegy, milyen arculattal - nyírt árokpartokkal, szép külsejű házakkal, rendben tartott közterületekkel - fogadja az idegeneket. Ez azonban sokba kerül. Kellenek a kereskedők más okból is. Ha ismét felfutna a bevásárlók száma, ez építkezésre, árumozgatásra, vendéglátásra ösztönözné az üzletembereket, ami munkaerőigényt illeni. Most Drávaszabolcson 70 regisztrált munkanélküli van, közöttük csak a szakképzett kereskedők száma megközelíti a húszat.-A horvátoknak valamilyen okból nagyon fontos - mondja Varga Ferenc hogy boltot nyissanak nálunk, vagy más jellegű vállalkozásukat beindítsák. Bebújnak a magyar kft-ékbe. Ők már tudnak valamit, amit a mi kereskedőink még nem hisznek el. Az lehet a következménye, hogy megint lemaradnak, \.m im in 4.E s.m 6.si i.m 8.cd 9.U io.a íi.ír] i2.cd Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: „A lakosság az önkormányzatokat tartotta az elmúlt négy évben az egyik legjobban működő, leginkább elfogadott intézménynek. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a helyi ügyekről a legbölcsebben helyben lehet dönteni. Az SZDSZ, ha kormányra kerül, bővíteni szeretné az önkormányzatok lehetőségeit. Nagyobb gazdasági és döntési szabadságot kell adni az önkormányzatoknak, a településeken élőknek. Több adót kell helyben hagyni, és többet kell tenni az elmaradott településekért. A polgármestereket mindenhol, falun és városon is közvetlenül kell megválasztani. így lesznek egyértelműen támogatott szolgálói a helyi közügyeknek” SZDSZ ^ majd csak a morzsák jutnak nekik ... Lépni akar az önkormányzat: bő kaput nyitni a magyar vállal- kozóloiak. Talán már februártól elkezdődhetnek - a pécsi mintájára - azok a napi vásárok, ahol mindenki árulhatja portékáját. Már csak a terület kijelölése, némi adminisztráció van hátra. 15-20 kereskedőre számítanak. Magyarra. Nem kizárva természetesen a szomszédokat sem. A gyakorlatot ismerve ugyanis majdnem bizonyosra vehető: előbb jelennek meg a földre terített pokrócokon a „Napoleorí’-konyakok, mint a magyar kereskedők árui. Mészáros Attila Aki az átlagosnál figyelmesebben olvas újságot, hallgatja a rádiót, vagy nem szunyókálva ül a tévé előtt, egyre gyakrabban kapja fel a fejét az olvasott vagy hallott szöveg egy-egy szavának láttán-hallattán. Eleinte az az érzése, hogy rosszul látta-hallotta, de amikor rövid időn belül megismétlődik a szokatlan szóhasználat: rosszindulat nélkül állapíthatja meg, hogy az újságíró, a rádió- vagy a tévériporter a szótévesztés hibájába esett. Eddigi megfigyelések szerint a legnagyobb veszélyt az idegen szavak használata jelenti. Az aggasztóan sok eset közül most csupán a következőket emeljük ki. Az alternatíva majdhogynem divatszó lett, főként a politika szaknyelvében. Sajnos, használói nincsenek tisztában pontos jelentésével. íme a bizonyság: „A mai helyzetben egyetlen lehetséges alternatíva minden helyen minden tisztségben: eredményesen dolgozva megfelelni a bizalomnak” - olvastam újságunkban. Az alternatíva szó jelentései: 1. olyan eset, amelyben két lehetség között választhatunk, 2. az egyik lehetőség a kettő közül. Az egyetlen alternatíva tehát abszurdum, mert éppen azt jelenti, hogy nincs alternatíva. Sokszor hallhattuk-olvashattuk helyesen használva ebbe a már-már közhelyszerű, de cáfolhatatlan megállapításban: A békés együttélésnek nincs alternatívája. A szótévesztés veszélye megnő, ha két idegen szó alakra, hangzásra hasonló. Ez az eset áll fenn a következő példában: „Az előterjesztett anyagban tárgyaltakra és az azzal kapcsolatos felvetésekre a minisztérium illetékesei is referáltak” - Eltekintve az ugyancsak gyakori egyeztetési hibától, egy kevéske figyelemmel megállapítható, hogy a referáltak (= valamiről beszámolót tartottak, jelentést tettek, hírt adtak, valamit elmondtak) helyett a reflektáltak, azaz .Jeleltek, válaszoltak valamire”; „utólagos megjegyzést tettek valamire” jelentésű szó illet volna, ha az újságíró valamilyen oknál fogva ragaszkodik az idegen szóhoz. A magyar szavak összetévesz- tésének is legtöbbször a hasonló hangzás, a rokon alak az oka. íme néhány eset: A telefondoktor tevékenységéről így tájékoztatta az újság az olvasókat: „A következő héten a légúti betegségekről, a vírusfertőzések szövevényeiről és azok kezeléséről ad felvilágosítást” - A vírusfertőzéseknek nem szövevényei, hanem szövődményei vannak. A rádió így adta hírül egy magasrangú férfiú halálát: „ .. .szívelégedetlenség következtében elhunyt” - A szívelégtelenség mint halálok nem azonos a szívelégedetlenséggel. Nem is tudjuk pontosan, hogy ez utóbbi testi vagy lelki nyavalya-e, esetleg mind a kettő. Végezetül még egy újsághír: „Többen telefonáltak, hogy a pécsi Kossuth Lajos utca 38. sz. épületről két kődísz lepotyogott” - így azt jelenti, hogy nem egyben, helyesebben: kettőben, hanem darabokban esett a földre, járdára. A potyogott nagyon kedélyes szóhasználat a pottyant, a komolyabb hullott és a semleges stílusú esett helyett. A különbségről az adhatná a leghitelesebb felvilágosítást, aki veszte fejére az esemény alkalmával éppen a kérdéses épület előtt tartózkodott. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés február 14-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A január 22-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: Sajnos nem mindig érti meg elsőre, hogy mit akarok tőle. A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Kudor János, 7300, Komló, Alkotmány u. 4., Láng Antalné, 7633, Pécs, Gosztonyi Gy.u. 18/a., Lindner Gyula, 7624, Pécs, Málna u. 6., Rácz Gábor, 7922, Basal, Zrínyi u. 48. Samu Sándor, 7700, Mohács, Zrínyi u. 6/a. Az utalványokat postán küldjük el.
