Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-05 / 35. szám

1994. február 5., szombat Közélet üj Dunántúli napló 7 Autók, traktorok, juhok, tehenek a síneken Meddig hallatszik a gyereksikoly? Pörböly, az emberéleteket követelő tragédia egyre halvá­nyul az emlékezetekben. Pedig alig egy esztendeje történt, hogy egy iskolás gyerekeket szállító autóbusz ráhajtott a vasúti átjáróra.... Pörböly figyelmeztetés is kel­lett volna, hogy legyen: embe­rek, vigyázzunk egymásra! A vonat nehezebben áll meg - ha a mozdonyvezető észleli is a veszélyt mint a személygép­kocsi. Pörbölyre azonban sokan nem figyeltek. Gerecs László, a MÁV Pécsi Vontatási Főnökségének veze­tője szerint soha nem látott mér­tékben növekedett az elmúlt esztendőben a közúti-vasúti szintbeni kereszteződésekben bekövetkezett ütközéses balese­tek száma. Az sem volt ritka, hogy a nyílt pályán, töltésen húzódó síneken akart átjutni mezőgazdasági gép, birka, te­hén ... Tavaly 19 esetben tör­tént ilyen jellegű baleset, s hogy nem voltak halálos áldozatok, az a mozdonyvezetők ügyessé­gének, s nem kis részben a sze­rencsének is köszönhető. A legtöbb „rendkívüli vasúti esemény” oka, hogy a járműve­zetők nem veszik figyelembe a vasúti átjárók tilos jelzését. Decs és Bátaszék között mű­ködő (!), piros jelzést adó fény­sorompónál egy gépkocsivezető autójával a várakozó kocsisort kikerülve akart gyorsan átjutni. Nem sikerült, ugyanis jött a személyvonat! A baleset során - szinte cso­dával határos módon - „csak” hárman sérültek meg, de az anyagi kár kocsiban és moz­donyban igen jelentős volt. Miért nem vette figyelembe a Tavaly vasúti vágányokon 19 baleset történt Baranyában mxm A fehsmerhetetlensegig tört Lada Cserkút hataraban hajtott a sínekre Fotó: Läufer László tilos jelzést a gépkocsivezető, miért előzte meg a szabályosan várakozó járműveket? A válasz az volt, sietett, s nem látta, hogy jön a vonat. Barcs közelében az autó ép­pen a vasúti átjáróban fulladt le, vált üzemképtelenné. A négy ember közül mindössze ketten (!) szálltak ki, hogy letolják a járművet a sínről, a vezető és az egyik utas bennmaradt az autó­ban. Jött egy személyvonat, a mozdonyvezető azonnal féke­zett, az autót tologatok azonban látva a nagy veszélyt félreugrot- tak, hagyva a kocsit, a bentü- lőkkel együtt a sínpár közepén. Az ütközést a járműben tartóz­kodók - hihetetlen, de így tör­tént - élve megúszták. Nem ritkaság, hogy mező- gazdasági gépek nem átjárókon, hanem vasúti nyílt pályán ha­ladnak át. A traktor vagy a kombájn vezetője takarékossági okokból nem akar kerülőt tenni. Ezek az akciók nem mindig jár­nak sikerrel, s a takarékossági szándék végülis igen sokba ke­rül. S azon túl, hogy jelentős anyagi kár keletkezik, a moz­dony- és a vonatvezető is köz­vetlen életveszélybe kerül: mint például Péterhida közelében, amikor egy sínre keveredett traktorral ütközött a mozdony. S itt, a mozdonyvezető még ész­lelte is a veszélyt. A mezőkön legelésző, eltévedt birkák, tehe­nek sem jelentenek kisebb bajt. Erre is volt példa az elmúlt esz­tendőben Babócsa, Ercsi, Si- montomya közelében, nagy kárt okozva a vasúttársaságnak. Sze­rencsére vonatkisiklás nem kö­vetkezett be. A pécsi vontatási főnők és a mozdonyvezetők hangsúlyoz­zák, a baleseteket nagyon nehéz elkerülni, a súlyosságukat csökkenteni. Optimális esetben is 200-300 méter egy vonat fék­távolsága, az egyedül közle­kedő mozdonyé pedig 900 mé­ter is lehet, amiből következik, hogy a mozdonyvezetők telje­sen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Még akkor is, ha „messziről látják” az utasokra, rájuk, s a szerelvényre lesel­kedő veszélyt. A MÁV mindent megtesz, hogy minimálisra csökkentse az átjárókban, a nyílt pályán történő balesetek számát. Egyre több vonatbefolyásolót, veszélyérzékelőt használnak, a mozdonyokat halogén lámpák­kal szerelik fel. A mozdonyve­zetők fokozott figyelme, a vas­úttársaság igyekezete azonban kevés, ha meggondolatlan em­berek - veszélyeztetve a ma­guk és mások életét, testi épsé­gét - szabálytalanul kereszte­zik a vonatok útját. Igaz, már sokszor olvashat­tunk arról, hogy a vasúti átjá­rókban fehéren villogó lámpa nem azt jelenti, szabad az út, ennek ellenére talán nem árt emlékeztetni arra, hogy gépko­csivezetőknek lassítani kell. Ha pedig nem belátható a pá­lya, indokolt megállni, s körül­nézni. Mint ahogy akkor is, ha a lámpa esetleg nem üzemel. . . Szót kell ejteni arról is, hogy tavaly nyolc esetben követtek el ismeretlen személyek szán­dékos vasúti rongálást: például kővel dobálták az utasokat szállító vonatokat, nagy tö­megű tárgyat helyeztek a sínre, vasúti sorompót törtek el. Az elkövetők felderítéséért termé­szetesen nyomoznak, de az esetek többségében sajnos si­kertelenül. Tavaly minden eddiginél több baleset történt vasúti pá­lyákon. A pörbölyi katasztrófa áldozatainak sikolya nem hal­latszott messzire. Roszprim Nándor A leendő amerikai nagykövet A Fehér Ház bejelentette, hogy Bili Clinton elnök Donald M. Blinkent jelölte az Egyesült Államok új budapesti nagykö­vetének. A kinevezést a szená­tusnak még jóvá kell hagynia. Donald M. Blinken 68 éves, New Yorkban született. A Har­vard Egyetemen szerzett diplo­mát; a második világháborúban a légierőnél szolgált. Az E.M. Warburg, Pincus and Co. befek­tetési társaság igazgatója. 1978 és 1990 között a New York Ál­lami Egyetem igazgató tanács­ának az elnöke. Az Amerikai- Magyar Barátsági Fórum alel- nöke. Könyvet írt az amerikai ke­reskedelmi politikáról, és szá­mos cikket jelentetett meg az oktatásról és a nemzetközi ügyekről. Felesége, Veronica Blinken magyar származású, fiúk, Anthony a külügyminisz­térium alkalmazottja. Folytatódik a Lada-gyártás Negyven napi szünet után a Volga menti Togliattiban mű­ködő AvtoVAZ gyár újra bein­dítja termelését, s ezzel folyta­tódhat a népszerű Lada gépko­csik gyártása, jelentette az ITAR-TASZSZ Moszkvából. A gyár december utolsó harmadában és egész január­ban zárva tartott alkatrészhiány miatt, melyek beszerzéséhez hiányzott a szükséges kész­pénz. Csaknem tízezer dolgozót fizetés nélkül el kellett bocsá­tani. A gyár vezetői korábban azt mondták, hogy a kényszerű szünetet a nélkülözhetetlen fenntartási munkálatok elvég­zésére fogják felhasználni. Ennek ellenére még mindig bíznak benne, hogy sikerül el­érni az 1994-re kitűzött 675 ezer darabos termelési célt, ami valamivel több a tavalyi 673 ezres számnál. Beszélgetőpartnerünk A rákkutatás professzora Már a megelőző elváltozásokat ki kell szűrni 4 Eckhard professzor 67 éves. Munkássága medikus kora óta a rák gyógyításához kötődik. Első rákkutatással foglalkozó cikke ötödéves medikus korában jelent meg. 1971. január 1-jétől 1992. júniusáig töltötte be az Országos Onkológiai Intézet fői­gazgatói posztját. Ma az orvostovábbképzéssel foglalkozó Hay- nal Imre Egészségtudományi Intézet tanszékvezető egyetemi tanára. Akadémikus, a Nemzetközi Rákunió soros elnöke. A medicinával párhuzamosan a zongoraszakot is elvégezte a Ze­neakadémián.- Levegősebb lett-e az élete, amióta nem főigazgató?-Tulajdonképpen csak má­sodállásban voltam főigazgató, olyan belgyógyásznak tartottam magam, akinek a vállán egy osztály gondjain kívül ezer fő­nyi egészségügyi személyzet és a mintegy 350 ágyon folyó gyógyító munka megannyi terhe is nyugszik. Reggel 7-kor kezdtem, este 7-kor fejeztem be minden napomat.- Elsősorban tehát belgyó­gyász volt. Nem hiányzik az osz­tálya ?-Nem, mert mint a klinika Onkológiai Tanszékének pro­fesszora tanácsadóként műkö­döm. A hozzám küldött betegek diagnózisáról, további kezelésé­ről döntök. Nagy örömömre ki­váló emberek nőttek fel mellet­tem, akikkel felhőtlen, jó vi­szonyban dolgozom együtt. És ha valaki 67 éves, ne játssza azt, hogy 20. Annyit vállaljon, amennyit ebben a korban sza­bad.- Mivel tölti a napjait?-Van dolgom bőven. Ener­giámat most a képzésre, to­vábbképzésre fordítom. Körzeti orvosoknak írtam tankönyvet „Családorvosi onkológia” címmel, a benne foglaltakat 5 éven belül kötelező lesz elsajátí­taniuk. Azt remélem ettől, hogy megváltoztatja a szemléletet, az onkológia orvosi megítélését. Megszűnik majd meghalás-tu- dománynak számítani. Egyéb­ként már elkezdtünk onkológiát előadni a negyed-ötödéves me­dikusoknak. Képzelje el, onko­lógiából eddig tankönyv sem volt! Eddig 15 nyelven jelent meg a Rákunió tankönyve, ol­vashatják kínaiul és törökül is, a hatodik, javított kiadásból talán már magyar orvostanhallgatók is tanulhatnak.-Mit vár a képzés javításá­tól?- Sokat. Több empátiát a be­teg iránt, ami azonban az inf­rastrukturális gyötrelmek enyhí­tését, a személyzet munkakö­rülményeinek javulását is felté­telezi.- Mi az Ön álláspontja, kö­zölni kell a beteggel az igaz­ságot, vagy inkább nem?- A beszámítható beteggel feltétlenül. És lehetőleg a pers­pektívát is el kell mondani. Ha valakit meg lehet gyógyítani, egyszerű a dolog, semmiféle differencia nincs az infarktus és rákdiagnózis között. A követ­kező kategória, amikor nem kell meghalni a rákban, de meggyó­gyítani sem lehet, együtt kell élni vele. Tünetmentessé tehető. Ha pedig sem gyógyulás, sem tünetmentesség nem érhető el - ami az összes betegnek csak alig 30 százalékát érinti -, a tü­neteket kell enyhíteni, a fájdal­mat csillapítani. De a legfonto­sabb: elejét venni a rák kialaku­lásának! Már a megelőző elvál­tozásokat ki kell szűrni. Ennek anyagi-technikai feltételei azonban még nem állnak ren­delkezésünkre.- Az íróasztalán valóságos torony áll folyóiratokból. Elol­vassa valamennyit?- Igyekszem. A tudománnyal lépést kell tartani.- Szokott mást is olvasni?-Elalvás előtt. Csillagászati, kertészeti könyveket, pszicho­lógiát. Szépirodalomra kevés az időm. Bár most ismét elővettem Voltaire Candide-jét... A poli­tika nem érdekel. Soha nem tar­toztam egyetlen táborba sem. Az ember azt tegye, ami a köte­lessége: ha csak egy kicsit is tud segíteni az embereken - segít­sen. Lukács Mária EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától még 11 hétig találkozhat A VÁLASZTOK) kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! ONKORMANYZAT 1. A helyi polgárok által befizetett személyi jövedelemadó hány %-át tarthatják meg az önkormány­zatok? 1. felét 230%-át X. az egészet Cd □ □ □ □ 2 Ki gyakorolja az ellenőrzést az önkormányzatok gazdasági tevékenysége fölött? 1. a parlament 2 egy helyi megbízott X. az Állami Számvevőszék 3. Hogyan alakult az önkormányzatok központi költségvetéstói való anyagi függősége 1990 óta? 1. nőtt 2 nem változott X. függetleneWvek lettek 4. Hány km burkolt belterületi utat építettek az önkormányzatok 1992-ben? 1.59 km 2 578km X.268km 5. Hány km csatorna épült az önkormányzatok beruházásában 1992-ben? 1.86 km 2.218 km X. 475 km 6. Az SZDSZ az 1994. évi költségvetés vitájában 5,6 milliárd forinttal növelni kívánta az általános iskolai oktatás támogatását Mi lett a javaslat sorsa? Felfogadták 2 módosították X. leszavazták 7. Hány milliárd forintot fordítottak szociális ellátásra az önkormányzatok 1992-ben? 1.29,4 2383 X.47,3 □ 8. Mennyivel egészítette ki egy általános iskolai tanuló oktatási kiiltségeit az önkormányzat 1993-ban? 1. min. 20.000 Ft-tal 2 min. 5.000 R-tal X. min. 10.000 Ft-tal CH 9. Milyen polgármester-választást akar az SZDSZ? 1. közvetlent 2 központilag kijelelt . X. a közgyűlés választja 10. Lebet-e a polgármesternek saját terűién magánvállalkozása? 1. nem lehet 2 lehet X. törvény nem szabályozza □ 11. Hány polgár d hazánkban olyan településen, ahol az SZDSZ irányítja az önkormányzat munkáját? 1.1 millió 2.4millíó X. 3 miló CH 12 Kit vittek el többször: Demszky Gábort, vagy az autóját? 1. Demszkyt 2. az autót X. egyformán FORDÍTS!

Next

/
Oldalképek
Tartalom