Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-04 / 34. szám

1994. február 4., péntek Közélet aj Dunántúlt napló 9 Milyen lehetőségekre számíthatnak a lakásra várók? Száznyolcvanezer igénylő Az új megyei tűzoltó-parancsnok Dr. Szabó Károly ezredes Soros milliárdjai Soros György társul a GE Capitallel, az amerikai General Electric pénzügyi szolgáltató részlegével, és 2,5 milliárd dol­láros alapot képeznek erőműé­pítésekre a fejlődő országok­ban - jelentette a Financial Times című brit lap. A GE Ca­pital és a Quantum Industrial Holdings - Soros egy új befek­tetési alapja - 200-200 millió dollárt helyez el a Global Po­wer Investmentsnek nevezett új vállalkozásba, és hozzájáru­lásokat várnak a szakmában érdekelt nagyvállalatoktól. A Világbank magánvállalkozá­sokat támogató részlege 50 millió dollárral beszáll a So- ros-GE Capital alapba. Macintosh évtizede Jubileumot ünnepel a Nagy Alma jelvényről ismert ameri­kai komputergyártó cég, a Ma­cintosh, s nem rossz hangulat­ban. Jóllehet a cég egyébként sem szenved a nyilvánosság vagy a reklám hiányától, ezt az alkalmat ismét igyekszik fel­használnia hatalmas riválisa, az IBM leelőzésére. Annyi bizo­nyos, hogy különösen a fiatal nemzedék a Mac mai eredmé­nyei alapján nehezen tudja el­hinni: mindössze tíz évvel ez­előtt került piacra az első Apple komputer, minden Macintoshok őse. A diadalüvöltések mindig hangosak voltak, de nem min­dig volt mögöttük teljesítmény. Utólag a cég vezetői is elisme­rik: a Macinthosh nagy zajjal, nagy árakkal és kis teljesítmé­nyekkel indult. Amit nem lehe­tett, s ma sem lehet elvitatni tőle, az az, hogy ez a cég vitte be a háztartásokba a személyi komputereknek azokat a fel­használóbarát-változatait, me­lyeket a mérnök, a diák és a ház­tartást könyvelő mama is hasz­nálni tud. Egy millió feljelentés A román rendőrség a hét vé­gén letartóztatott két fiatalem­bert, aki 65 500 dollárnak meg­felelő pénzt lopott el a kolozs­vári székhelyű Caritas pilótajá­ték irodájából. Az ellopott pénz zömét a rendőrök megtalálták egy padláson elrejtve. A Caritas mára gyakorlatilag beszüntette tevékenységét, mivel kimerül­tek tartalékai. A póruljárt „be­fektetők” három hete megost­romolták a vállalkozás kolozs­vári irodáját, hogy visszasze­rezzék pénzüket. A román ható­ságokhoz eddig 1 millió felje­lentés érkezett a könnyű pénz­szerzés lehetősége által megkí­sértett, s póruljárt emberek ré­széről. A feljelentők, köztük egy állami bank, kis híján 10 milliárd lejt (6,7 millió dollár) veszítettek a játékon. Hogyan lehetne túljutni a la­kásgazdálkodás, építés, fenntar­tás, felújítás jelenlegi mélypont­ján? Milyen új lehetőségekre számíthatnak a lakásra várók? Van-e jövője, s ha igen, mikép­pen alakul ez a szövetkezeti ki­vitelező és fenntartó szerveze­tek számára? Egyebek között ezekkel foglalkozik a Lakász- szövetkezetek Országos Szö­vetsége (LÖSZ) kétnapos nem­zetközi konferenciája, amely az Európai Közösség illetékes szakembereinek közreműködé­sével zajlik február 3-án és 4-én, Budapesten. A „Lakász­szövetkezetek a hazai lakásépí­tés és fenntartás fellendítéséért” munka című konferenciáról Farkas Tamás elnök adott tájé­koztatást. Lakásprogram nincs Mintegy másfél millió ember él szövetkezeti lakásban; 281 ezer lakásról van szó, melynek kezelését valamivel több, mint 1200 lakásszövetkezet végzi. A LOSZ-tagság önkéntes. Nyil­vántartás szerint 970 szövetke­zet tartozik a tagjaik sorába, a 180 ezret is meghaladó lakász- számmal. Amíg mód volt rá, évente 80-100 lakást építettek szövetkezeti formában, mos­tanra azonban gyakorlatilag stagnál ez a mód, mondja az el­nök. Majd utal arra a tényre, hogy a lakásszövetkezetek mű­ködésében komoly zavarokat okoz a fenntartási és felújítási költségek növekedése. A KSH adatai szerint 1992-ben 25.800 lakás épült Magyarországon, 4500 pedig megszűnt. 1993-ban, az időará­nyos adatok szerint növekedett ugyan az építés volumene, de ez a színtentartáshoz is kevés. Az „Aki lakni akar, építsen” elv nem elfogadható, mert a je­lenlegi körülmények számos vonatkozásban visszalépésnek minősülnek a már eddig is bírált lehetőségekhez képest. Ide so­rolható az ÁFA-mentesség, il­letve a visszaigénylés megszün­tetése, szűkítése, továbbá a ma­gas kamatterhek, az alacsony hitellehetőségek, a szociálpoli­tikai kedvezmények figyelmen kívül hagyása a lakásvásárlás­nál. Mindezek arra utalnak, hogy a Lakásszövetkezetek Or­szágos Szövetségének meg kell fogalmaznia álláspontját, s azt minden fórumon képviselnie kell - mondta az elnök. A LÖSZ értelmezése szerint az a legszomorúbb tény, hogy a lakásügynek nincs igazi gaz­dája, hiányzik az összhang a meglévő és új rendelkezések között. A rendezetlenség és a lakosság tájékozatlansága az oka, amiért annyi lakás sem épült, amennyire lehetőség lett volna. A mai magyar lakáshely­zetet a következőképpen lehet jellemezni: a közel 4 millió la­káson kívül 180 ezer igénylőt tartanak nyilván. Becsült adatok szerint ugyanennyi lehet a rossz állapotban lévő, komfort nélküli üres lakás is. Tehát a fő gond nem a mennyiségi hiány, hanem a lakások területi, településen­kénti elosztása, minőségi szín­vonala. A szövetkezeti és tár­sasházi lakásállományt a köze­pes műszaki színvonal jellemzi. ÁFA Tényként kell kezelni - a LÖSZ helyzetelemzése szerint - hogy a lakáskérdést piaci ala­pon, teljeskörűen megoldani nem lehet. A szociális lakáspo­litikát semmilyen piaci mecha­nizmus nem helyettesítheti. A szövetkezeti lakásépítés rész­ben tehermentesítette az álla­mot, ez a forma azonban, ha működőképes is, a kevés meg­bízható vállalkozó miatt is visz- szaesőben van. A lakásépítést, fenntartást, felújítást kiemelten érinti az ÁFA rendszere. A „0”-kulcsos új lakásértékesítés, illetve az ér­tékhatár nélküli visszaigénylés megszüntetése nemcsak az új otthont építőket sújtja, hanem bénítja a felújítás, korszerűsítés, egyáltalán a rehabilitációs tevé­kenységet; a romló városképet konzerválja. A Lakásszövetke­zetek Országos Szövetsége az állami szerepvállalásban hang­súlyozottan javasolja a magán­lakások hitellel való támogatá­sát. Álláspontjuk szerint 10 szá­zalék alatti kamat lenne kívána­tos a törleszthetőség miatt, a fu- tamditőt pedig 25-35 évben kel­lene meghatározni. Az utóbbit a hitelkiegyenlítést ösztönző módszerrel kellene összekap­csolni. Az építéshez szükséges tőke további forrását szociálpo­litikai támogatásban látnák, a gyerekszámtól függően. Előtakarékosság A LÖSZ reális lehetőségnek tartaná a szövetkezetek és az önkormányzatok, valamint jogi státusú társaságok lakásépítő szándékú összefogását. Ezeset- ben a szövetkezet fenntartó szövetkezetté alakulna át, s a közös tulajdonú lakást bérbead­nák. Önkormányzati tagság ese­tén az épületben lévő lakástu­lajdont a szövetkezetbe bevitt telekkel fizethetnék. A lakász- szövetkezetek azonban a jövő­ben is a közhasznúság elvén működő építő és fenntartó szer­vezetet kívánnak létrehozni, olymódon, hogy feladataikat a tulajdonosok hozzájárulásából, a tulajdon kihasználásából old­ják meg. A lakásszövetkezetek konfe­renciáján, mint Farkas Tamás elnök elmondta, ismertetnek olyan, az előtakarékosságra épülő hitelmodellt is, amely a pénzügyi kormányzat lakásta­karékossági törvénytervezeté­hez igazodva, főleg a fiatalok lakásépítését segítené. A terv iránt hazai és külföldi pénzinté­zet is érdeklődik, vállalná a la­kástakarékossági betétek gyűj­tését, kihelyezését. K. E. Ez év elejétől a tűzoltóság Baranya Megyei parancsnoka dr. Szabó Károly ezredes. A tes­tületben 1969. novembere óta dolgozik, miután elvégezte Pé­csett a Bányaipari Techniku­mot. Beosztott tűzoltóként kezdte, majd segédelőadó lett. Közben folyamatosan tanult - a BM Akadémia tűzoltószakán -, hamarosan előadó, majd főelő­adó lett, később pedig a pécsi városi helyettes parancsnok. A tűzoltóság múltja iránti ér­deklődése több publikációban kapott nyilvánosságot, egyik tanulmánya alapján meghívták dolgozni a Tűzoltó Múzeumba. Elvégezte a belügyi főiskolát és - Pécsett - az állam- és jogtu­dományi egyetemet is. A mú­zeum igazgatója volt, amikor a Tűzoltóság Országos Parancs­nokságára hívták, itt osztályve­zetőként, főosztályvezetőként több beosztásban dolgozott, 1988-tól pedig a fővárosi pa­rancsnok helyettesének nevez­ték ki. Ezt az időszakot két szem­pontból is hasznosnak tartja: szakmailag komoly leterhelést A nemzetközi kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg álla­pota, ezen belül is elsősorban a kivitel visszaesése valószínűvé teszi, hogy az idei esztendőben is sor kerül a forint további leér­tékelésére. Ennek valószínűsé­gét növeli, hogy 1994-ben is mintegy 20 százalékos fogyasz­tói áremelés várható, ugyanak­kor hazánk nyugati exportpia­cain legfeljebb egyszámjegyű inflációra lehet számítani. A magyar konjunktúrakutató inté­zetek már közzé is tették a 15 százalékos leértékelés körüli előrejelzéseiket. Az export növelésének, az import csökkentésének egyik - de nem egyetlen, s nem is el­lentmondásmentes - eszköze a leértékelés. Amikor eldöntik, hogy ezentúl egységnyi külföldi pénzért meghatározott százalé­kai több belföldi pénzt kell adni, akkor valóban elérik azt, jelentett - éves átlagban 10 000 esettel számolnak a fővárosi tűzoltók -, a közel 2000 fős ál­lomány vezetése pedig igazga­tási tapasztalatokat adott. A TOP országos parancsno­kának kérésére vállalta el a Ba­ranya megyei parancsnokságot. Mint ismert, a tűzoltóságnál új koncepció van kialakulóban, ennek megvalósításában sze­retne jelenlegi beosztásában jó eredményeket elérni. Megyei parancsnoknak de­cember 31-én nevezték ki, Pécsre január 4-én érkezett - ekkor volt a beiktatása -, itt több régről ismert, hozzá ha­sonló gondolkodású kollégát ta­lált. A városi parancsnokságok­kal, az ott dolgozó tűzoltókkal most ismerkedik. Abban bízik, hogy a jó színvonalú munka és a társszervekkel az együttmű­ködés végső soron a tűzmegelő­zési, tűzvédelmi munka javára válik. Dr. Szabó ezredes 50 éves lesz, nős, két felnőtt gyermeke van, fia szintén a tűzoltóság ál­lományában dolgozik, csakúgy, mint felesége és veje. hogy egy ideig (nálunk általá­ban nem egészen egy évig) az exportáló több forintra tehet szert, ha áruját külföldön adja el. De amikor az alacsonyabb áron beszerzett készletek el­fogynak, megszűnik a leértéke­léssel szerzett előny, a költsé­gek emelkedése felemészti azt, újabb előnyre csak újabb leérté­keléssel tehet szert az export. Ugyanakkor a megdrágult im­portárak mellett számos hazai termelő versenyelőnybe kerül­het: olcsóbb termékeivel ideig-óráig helyettesítheti az importált holmikat. Beindul egy spirál, ami nagyon nehezen ál­lítható meg, hiszen a legna­gyobb importtételek - az üzem­anyagok, a nyersanyagok - bel­földi termékkel nem is helyette- síthetőek. A leértékelési várakozások mérséklőén hatnak a forint meg­takarításokra is, kivéve, ha a be­téti kamatlábak az inflációt meghaladó reálkamat-jövedel­met ígérnek, magasabbat, mint amit a devizabetétek nyújtanak. A leértékelés táplálja az inflá­ciót is: hazai gazdasági viszo­nyaink között 1 százalékos leér­tékelés a belföldi fogyasztói ár­színvonalat 0,3-0,4 százalékai emeli. Mit mondhat minderről a közgazdász? Legfeljebb re­ménykedhet, hogy a jegybank és a kormány csínján bánik majd a leértékelés eszközével. Bízhat abban, hogy az illetéke­sek a „több kis lépés” taktikáját és nem a „néhány nagy ugrás” megrázkódtatását választják. Talán a jegybanknak sikerül a fizetőképes keresletet - különö­sen az államháztartás éhségét - a pénzmennyiség oldaláról fé­ken tartania, s akkor talán ki­sebb fájdalommal jár az ez évi amúgy elkerülhetetlen újabb operáció. Hogyan működnek a családi gazdaságok? Gyakornokképzés Németországban A Földművelésügyi Minisz­térium fiatal agrárszakemberek részére meghirdeti a ba- den-württemnbergi mezőgaz­dasági minisztérium és az FM közötti megállapodás alapján egy mezőgazdasági gyakornok programban való részvétel le­hetőségét. A cél elsősorban középfokú agrárvégzettségű, legalább há­rom éves gyakorlattal rendel­kező, fiatal szakemberek elmé­leti és gyakorlati szakmai to­vábbképzése németországi csa­ládi gazdaságokban az ott vég­zett fizikai munka során. A program résztvevői Frei­burg környékén lévő, növény- termesztéssel és állattenyész­téssel foglalkozó családoknál kerülnek elhelyezésére. Itt a családdal együtt élve a napi munkavégzés során megismer­hetik a német vidéki életmódot, a családi gazdaság működteté­sét, a munkakulturát, valamint az adott szakterület szakmai fogásait, az érintett földrajzi te­rület kultúráját. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont a kiutazáshoz alapvetően szük­séges német nyelvismeret to­vábbfejlesztése. A gyakornok programok időtartama: 6 hónap. 1994. má­jus 2-től - november 2-ig. A résztvevők az 5 hónapos gyakorlat mellett - a magyar- országi középfokú mezőgazda- sági szakképzésnek megfelelő színvonalú - szakmai tovább­képzésben részesülnek. A résztvevők a németországi baleset és beteg biztosításon és a családoknál történő teljes el­látáson túl a kinttartózkodásuk alatt havi 400 DM zsebpénzt kapnak, amely kevesebb a né­met mezőgazdaságban fizetett munkabéreknél. A ki- és visz- szautazás csoportosan történik, az utazási költség 50%-át az FM, 50%-át a kiutazók fizetik. Azoknak a fiatal agrársza­kembereknek jelentkezését várjuk:- akik a németországi mun­kavégzési követelményeket, a nehéz fizikai munkát vállalják és a fentiekben jelzett szakmai továbbképzést igénylik;-akinek életkora 20-30 év között van, lehetőség szerint nőtlenek, illetve hajadonok;- akik megfelelő német nyelvtudással rendelkeznek;- akik mezőgazdasági kö­zép- és felsőfokú iskolai vég­zettséggel és mezőgazdasági, legalább három éves mezőgaz­dasági üzemi gyakorlattal ren­delkeznek;- akiknek van gépjárműve­zetői engedélyük személygép­kocsira, traktorra és mezőgaz­dasági gépeket tudnak kezelni;-akiknek egészségi állapo­tuk orvosilag igazoltan jó és még nem vettek részt németor­szági gyakornok programon. A kiválasztásnál fentieken túl előnyt jelent a mezőgazda­sági vállalkozói tevékenységet, vagy ha valaki a németországi gyakorlat tapasztalatait itthon mezőgazdasági vállalkozóként kívánja hasznosítani, az elvárt munkavégzési, beilleszkedési készsége alapján munkáltatója javasolja, vagy az illetékes Munkaügyi Központ támo­gatja. Ä jelentkezés szakmai öné­letrajz benyújtásával történik, ahol kérjük megjelölni német nyelvismeret szintjét, valamint milyen jellegű üzemben sze­retne dolgozni, illetve szakmai továbbképzést milyen területen szeretne kapni. A jelentkezést az FM Hu­mánpolitikai Önálló Osztály­hoz kell február 20-ig megkül­deni. (Cím: Budapest V., Kos­suth Lajos tér 11. 1860. Bp. 55. Pf.l.). A kiírt feltételeknek megfe­lelő jelentkezőket - várhatóan március elején - személyes beszélgetésen szeretnénk megismerni, közülük a kiuta­zókat a német fél képviselőjé­nek közreműködésével vá­lasztjuk ki. A KSH adatai szerint 1992-ben 25 800 lakás épült Magyarországon Fotó: Läufer László Az elkerülhetetlen keserű pirula A forintleértékelésről Bácskai Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom