Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-04 / 34. szám

1994. február 4., péntek A mai nap aj Dunántúli napin 5 Partner - party a pécsi Palatínusban A Hungar Hotels Rt. néhány éve bevezette több pesti szállo­dájában a Partner - party-t. Ezt a kezdeményezést múlt évben a pécsi Pannónia és Palatínus Ho­tel is követte. Tavaly a Pannó­nia adott otthont a „Törzsven­dégek találkozójának”. Tegnap a Palatínus Hotelbe hívták meg üzleti partnereiket és régi törzs­vendégeiket kötetlen beszélge­tésre. Varga Csaba, a Hungar Ho­tels Rt. pécsi igazgatója tájékoz­tatta a meghívott vendégeket, hogy a részvénytársaság húsz működő szállodája közül sike­res évet zárt a Palatínus, és a Pannónia Hotel. Múlt évben a Palatínus 60 százalékos kihasz­náltságával a szállodák között a harmadik helyet érte el. Har­mincnégyezer vendég fordult meg a két pécsi szállodában: olaszok, németek, osztrákok mellett nőtt a hazai vendégek száma. Jó a kapcsolatuk az uta­zási irodákkal. Legjobb partne­rük a „Grand Tours” osztrák utazási iroda, mely a Palatínus­ban kirendeltséget nyitott, va­lamint a Lenau Reisen, az Ibusz Rt. pécsi és budapesti irodája, a Mecsek Tours. Üzleti partner­ként szívesen tartja rendezvé­nyeit a két pécsi szállodában a METESZ és a TIT, cégek közül a Dohánygyár és a HANTA- REX. Az ismertető után a meghí­vottakat a Palatínus étterem szakácsainak és cukrászainak finom falatjaival látták vendé­gül. Ádám Erika Varga Csaba (balról) a Hungar Hotels Rt. pécsi igazgatója a meghívott vendégek körében Löffler Gábor felvétele Ebédre várva Fotó: Löffler Gábor Kevés az ingyen ebéd Mohácson A Református Egyház visz- szakért tulajdona az az ingatlan Mohácson a Jókai Mór utcában, amelyben 1991. december kö­zepétől a 20 ágyas éjjeli mene­dékhelyet és a naponta 50 fő ét­kezését biztosító ingyenkonyhát üzemelteti az önkormányzat. A helyi Református Lelkészi Hi­vatal belátásának köszönhetően ez év végéig a korábbi megálla­podás alapján működhet a szo­ciális intézmény, az egykori ol­vasókör épületében. 1995-től sem sürgetik a kiköltözést, ha­nem bérleti díjról tárgyalnak. Nagy szükség van a 2 milliós költségvetésből fenntartott szál­láshelyekre a városban, csak­úgy, mint a rászorulók étkezte­tésére. Mint Scheidt Ferenc a menedékhely vezetője el­mondta, az éjszakánként náluk szállást kérőknek elég a férő­hely, de ebédet - mióta egyre többen csak az 5.280 forintos jövedelempótló támogatásból élnek - további, legalább 50 fő igényelné. Gondot jelent szá­mukra a naponta jelentkezők elutasítása és az is, hogy az éj­szakákat rendszeresen ott töltő 8-10 fiatalembert még köz­hasznú munkára sem tudja be­juttatni a városházán. Berta M. Tizenegy százalékos a tavalyi munkanélküliségi ráta Konferencia az 1. hadseregről Ötven éve vetették harcba a magyar királyi 1. hadsereget Galíciában, majd a Kárpátok védelmében. Az évforduló al­kalmából tudományos konfe­renciát rendeznek pénteken a Hadtörténeti Múzeumban. A tanácskozáson történészek, a seregtest egykori katonái vitat­ják meg a súlyos vereségeket szenvedett 1. hadsereg tevé­kenységét az 1944. január 6-i mozgósítástól az 1944. októ­ber 15-ei, sikertelen kiugrási kísérletig. Előadások hangza­nak el a hadsereg Galíciában és a Kárpátokban kifejtett harctevékenységének hadá­szati és hadműveleti jelentősé­géről, az 1. hadsereg mozgósí­tásának és tevékenységének főbb sajátosságairól. (MTI) A munkanélküliségi ráta ta­valy átlagosan meghaladta a 11 százalékot - mondta a munkae­rőfelmérésről rendezett csütör­töki szakmai tanácskozáson Kiinger András, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnökhelyet­tese. A KSH felmérései szerint a munkanélküliek száma a múlt év végén 494 ezer volt, ami az előző negyedévhez képest 23 ezer fős csökkenést jelent. Ked­vezőtlen változás viszont - hangzott el a tanácskozáson -, hogy a negyedik negyedévben a munkanélküliség átlagos időtar­tama 45 hétre növekedett, szemben az első negyedévre jel­lemző 37 héttel. Nem csak gazdasági, hanem társadalmi probléma is, hogy a tartósan munka nélkül lévők el­helyezkedési esélyei az idő ha­ladtával egyre csökkennek. Egyrészük továbbra is munka- nélküli marad, másrészük pedig - feladva a munkakeresést - in­aktívvá válik, azaz nem sorolha­tók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoport­jába. A KSH besorolása szerint munkanélküliek azok, akik a felmérés időpontjában az adott héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelyből át­menetileg hiányoztak volna. A munkanélküliség kritériuma az is, hogy a felmérést megelőző négy hét folyamán a megkérde­zett aktívan munkát keressen, és megfelelő állás esetén két héten belül munkába tudna állni. Először Pécsett: Gasztro-Expo ’94 ínyencségek és vendéglátóipari krómcsodák a POTE aulában Gasztro-Expo ’94 elnevezés­sel vendéglátótechnikai és élelmiszeripari szakkiállítást és vásárt rendez február 24-27 kö­zött a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában a P-EXPO Kft., jelentette be tegnap sajtó- tájékoztatón Óvári József, a tár­saság ügyvezető igazgatója. A rendezvény egyedülálló a maga nemében, hasonló bemutatót ugyanis még sehol nem szervez­tek az országban vidéken. A cél az volt, hogy összehoz­zák Somogy, Tolna, Baranya ilyen tevékenységi körű vállal­kozóit, s az elképzelés olyan fé­nyesen sikerült, hogy máris 74 kiállító jelentkezett az 1600 négyzetméternyi bemutató terü­letre, így telt ház váija majd a lá­togatókat. Csak néhány név a legnagyobb területet igénylők közül: Gasztroker, Zanussi-Le- hel, Merloni, Douwe Egberts Compack Kft., Boly Rt., a pécsi és a komáromi sörgyárak. Lát­ható tehát, hogy több külföldi cég is itt lesz, magyar képvise­letén keresztül. A kiállítást február 24-én (csütörtökön) 10 órakor dr. Locsmándi Béla, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára nyitja meg. Az első két nap szakmai programja után a nagyközön­ségé a terep. Mindenütt ételkós- tólók várják a vendégeket, a cukrászbemutató ínycsiklandó remekeit pedig az utolsó napon tombolán sorsolják ki a látoga­tók között. A vásáron a vendég­látóiparban használatos leg­újabb berendezések, technikák ugyanúgy bemutatásra kerülnek majd, mint a szép kivitelű ét­készletek, vagy a korszerű konyhai eszközök. A P-Expo Kft. még egy érde­kességet tartogat a város lakosai számára február végétől. Ekkor­tól üzemeltetik 6 méter hosszú, 1,2 méter átmérőjű reklám lég­hajójukat is, s a gázzal töltött lebegő alkalmatosság té- len-nyáron hirdetheti a város bármely pontja fölött 100 mé­terrel valamelyik cég időszerű reklámját. M. B. E. Számvevőszéki jelentés Baranyáról Elkészült az Állami Számve­vőszék (ÁSZ) Baranya megyé­ről, annak helyi önkormányza­tairól és egyéb állami pénzesz­közökkel (is) gazdálkodó szer­vezeteinek munkájáról szóló legújabb jelentése. Az ÁSZ megyei szakemberei a napok­ban megkapják az önkormány­zatok jegyzőinek a vizsgálatok­kal kapcsolatos észrevételeit, majd ezt követően a jelentések országos összesítése követke­zik. Idegen nyelvű ismertető Baranyáról, Pécsről A Pécsi Kisvállalkozás-fej­lesztési Központ a franciaor­szági Strasbourgban működő Kelet-Nyugati Decentralizált Együttműködési Platformmal közösen Baranya megyét és Pé­cset ismertető kiadványt jelentet meg. A kiadók elsődleges célja, hogy minden hirdetéstől men­tes, a régiót, a várost bemutató ismertető kerüljön a külföldről érkező és a más országokban élő érdeklődők kezébe. A kiad­vány az MTA Dél-dunántúli Regionális Kutatóközpont elemzései alapján mutatja be a demográfiai helyzetet, valamint a kulturális és gazdasági lehető­ségeket. A megye és a város is támogatja a kiadvány elkészíté­sét, valamint a platform is hoz­zájárul a költségekhez, részt vállal a terjesztésben. Nyelvtanfolyam kispénzűeknek Kispénzű fiataloknak indít francia nyelvtanfolyamot a jövő héten a pécsi Ifjúságért Egyesü­let (Mária u. 1.) és a Rácz Ala­dár Közösségi Ház. A középha­ladó szintű, hat hetes, szerdai és csütörtöki napokra tervezett 24 órás kurzust francia pedagógus vezeti. Jótékonysági bál Szigetváron Szigetváron, a Szent István lakótelepi 2. sz. Általános Is­kola immár hagyományos jóté­konysági bált rendez a „Gyer­mekvilágért” alapítványa ja­vára, február 26-án, 19 órai kezdettel az iskola tornatermé­ben. A 700 forintos belépődíj magába foglalja a vacsora árát is. A zenét a Tremoló együttes szolgáltatja. A szervezők bíz­nak benne, hogy az idén is a ta­valyihoz hasonlóan sikerül a rendezvény, mert az elmúlt év­ben a felajánlásokkal együtt 200 ezer forintot tudtak befizetni az alapítvány javára. Jelentkezni az iskola titkárságán lehet. Új kapcsolatrendszerek az oktatásban Iskolaszék alakulóban (Folytatás az 1. oldalról) A tapasztalat azt mutatja, hogy az iskolaszékek ügyében kisebb iskolákban könnyebb volt eljárni. Rózsafán, ahol csak 34 diák van és 3 pedagógus, Bodovics János igazgató szerint nincs komoly probléma.- Nálunk nem voltak nagy el­lentétek soha. Nem félünk attól, hogy az iskolaszékkel az önálló­ságunk csorbul. A 400 lelkes kis település polgármestere, Varga Sándor csak megerősíteni tudja ezt: „Eddig is együttműködtünk, megoldottuk a gondokat. ” Nagyharsányban Hirth János igazgatóhelyettes tájékoztatott bennünket. A tantestületben már megválasztották a három tagot, most már a szülőkön a sor, a végső döntés a hónap kö­zepén várható.-Az iskolaszék nagy haszna lehet, ha segítségével nem tor­zítva kerülnek ki az információk olyan fórumokra például, ahol az iskola ügyeit tárgyalják­emelte ki az igazgatóhelyettes. Mindszentgodisán már túl van­nak a választásokon, csak össze kell ülniük, hogy megválasszák a vezetőséget. A 152 diákot ok­tató 15 pedagógusból hárman kerültek be a testületbe, három szülő van, s három önkormány­zati tag, foglalta össze Nider- mayer József igazgató. Áz autonómia kérdése az is­kolaszékekkel kapcsolatos ag­godalmak egyik forrása. Első­sorban nagyobb településeken, nagyobb iskolákban, ahol na­gyobb is a tét, főként, ami az anyagi oldalt illeti. Nem vélet­len tehát, hogy ahol lehet, lobbyznak a résztvevők. Több iskolában szülői minőségben is pedagógus jutott be az iskola­székbe, hogy szükség esetén szavazati többségben legyenek például az önkormányzat képvi­selőivel szemben. A tegnapi találkozó részve­vői, pedagógusok, szülők, diá­kok más kétségeikről számoltak be. Fennállhat a veszély, hogy az iskolaszék mesterséges kép­ződmény marad, kérdés, hogy egyes laikus tagjai tudnak-e korrekt véleményt adni például az olyan kérdésekben, mint egy pedagógiai program végrehaj­tása, vagy hogy mit is jelent a testület javaslattevő joga szemé­lyi ügyekben. A szülők nevében Rajfai Sándorné, a több, mint 120 000 tagú, országos Szülői Kamara megyei megbízottja azt is el­mondta:-Attól tartanak a szülők, hogy az iskolaszékben majd ne­kik kell a problémákat felszá­molni, az érdekegyeztető, dön­téselőkészítő szerepkör helyett. Az iskolaszéknek nem feladata a felügyelet és a számonkérés, de az információkhoz hozzá kell jutnia. Csak így lesznek a szü­lőkből igazán partnerek. Annyi biztos: az iskolaszé­kekről is csak a gyakorlatban derül majd ki, valóban új kap­csolatrendszereket alakítanak-e ki az oktatásügyben. H. I. Gy. Egyetemisták Mágocson Nehezen nyílnak meg idegenek előtt a helybeliek Kedden a budapesti Central Kör szervezésében az ország különböző részeiből tíznapos gyakorlatra érkeztek diákok Almamellékre, Mágocsra és Sellyére. Mágocson kerestem fel az ott kutató fiatalokat, Matheidesz Réka és Koós Bá­lint közgazdász hallgatót, va­lamint Magyar Róbert tüzér- földmérő katonanövendéket.- Elsősorban a kaland miatt utaztunk ide, kíváncsiak vol­tunk, hogyan ismerkedhetünk meg egy község életével mi, a kívülállók. A gyakorlat végez­tével dolgozatban fogunk be­számolni a tapasztalatokról, és ha akad, akkor majd problé­mamegoldó ötleteinkről is - válaszolt Matheidesz Réka ér­kezésük célját firtató kérdé­semre.- Nem ez az első alkalom, hogy egyetemisták dolgoznak nálunk - tájékoztatott Hamamé Hegedűs Mária, a mágocsi művelődési ház igazgatónője, a hallgatók helyi irányítója. Az elmúlt években a diákok fel­dolgozták már a község törté­netét, idén ezért aktuális témá­kat jelöltek ki nekik. A falusi munkanélküliséget, és Mágocs megtartó erejét vizsgálják.- Ebben a faluban négyszáz -munkanélküli van. Azt, hogy az itt lakóknak mit jelent lakhe­lyük, még nem tudjuk meg­ítélni. Rövid ideje vagyunk itt, és nem szívesen nyílnak meg az emberek idegenek előtt - számolt be az első napok be­nyomásairól Koós Bálint. Úgy tűnik neki, hogy elsősorban gazdasági okai vannak annak, hogy itt maradnak a fiatalok, és nem a közösség ereje tartja őket falujukban. A településen 2700-2800 között változó évek óta a lakosság száma, az úthá­lózat kiépült, van vízvezeték, telefon és kábeltévé rendszer. Itt működik a körzeti iskola 17 osztállyal, van könyvtár, óvoda, orvosi ellátás, sőt fog­orvos is. Az idősebbek szerint régen még szem előtt tartották a mondást: „Házat, hazát, nyelvet, családot temetőt, el ne hagyj!” Ma azonban ez már nem érvényes.-Én az 1944. és 1945. kö­zött történteket kutatom - mu­tatkozott be Magyar Róbert. Nem ő az egyetlen tüzér a gya­korlaton, harmadmagával ér­kezett. A többiek Sellyén il­letve Almamelléken vannak. Ebben a vonalban húzódott ugyanis az ukrán front a máso­dik világháborúban. Ők arra kíváncsiak, hogyan élték meg a háborús eseményeket a falvak lakói. Különösen érdekli őket a zsidók deportálása és a kitele­pítés. Mágocson százhúsz zsidó család élt, és mindenkit elvittek közülük. A falu lakos­sága azonban inkább a néme­tek kitelepítésére emlékszik, hiszen ma is élnek olyanok, akiknek a családját akkor sza­kították szét. U. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom