Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-03 / 33. szám
10 Társadalom 1994. február 3., csütörtök Legalább 18 százalékos nyugdíjemelésre van szükség Milyen tervekkel készül az idei esztendőre a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége és a Pécsi Nyugdíjas Egyesület? E két szervezet elképzeléseiről, Bleyer Jenőt kérdeztünk, aki az országos szövetség alelnöke és a pécsi egyesület elnöke. A több, mint 250 000 tagot számláló országos szövetség - amely hazánk egyik legnagyobb szervezete - idén is a nyugdíjak emelésének szorgalmazását tartja egyik legfontosabb feladatának. A januári 4 százalékos emelés mellett márciusban 10, majd év közben még egy emelést tart szükségesnek. Ennek mértéke attól függ, hogy mekkora lesz a nettó bérkiáramlás. Mostani számítások szerint legalább négy, illetve ennél nagyobb mértékű emelés várható. Ez az egész évre vonatkozóan 18 százalékos emelést jelent, amelyet feltétlenül indokoltnak tart a szövetség. Megkülönböztetett módon akarnak foglalkozni az özvegyi nyugdíjakkal, mivel az egyedül maradtak nyugdíja végképp nem követi az anyagi terhek növekedését. Az elképzelés szerint a összeadnák a házastársak nyugdíját, s az összeg 60-70 százalékát kapná az, aki magára maradt. Több kulturális és szabadidő eltöltési lehetőséget is szeretnének teremteni a szövetséghez tartozóknak. Szabadegyetemek, vetélkedők, kiállítások szervezését támogatják. A pécsi egyesület - amely 1989-ben 286 fővel alakult - ma 11 500 tagot számlál. Elsődleges céljuk, hogy segítsék azokat, akik megélhetési gondokkal küszködnek. Ezidáig több, mint kétszáz társuknak segítettek abban, hogy méltányossági nyugdíjemelést kapjanak, négyszáznak pedig a gyógyszerköltségeik csökkentéséhez biztosítottak támogatást. Mindezt a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, és a város Népjóléti Irodájának segítségével tudták elérni. A Vöröskereszt pécsi szervezetétől, a Máltai Szeretetszolgálattól és a Pécsi Nemzeti Színháztól másfajta segítséget kaptak. Élelmiszert, ruhát, ajándékutalványt adott a Vöröskereszt, ezer üveg Béres-cseppet a szeretetszolgálat, s több mint hatszáz - a főpróbákra szóló - ingyen jegyet a színház. Remélik, hogy mindebben idén is részük lesz, illetve azt is, hogy jobb körülmények között folytathatják a klubéletet. A tervek szerint az Apáca u. 15 sz. alatti irodájukból a Rákóczi úti - volt Baranyaker - új helyükre költözhetnek. 99 A kézilabda tölti ki az életemet »9 A járadékszámítás rejtelmei Vásárlás helyett csak a kirakatnézés marad Fotó: Läufer L. Elmaradt egy találkozó? Sokan visszaemlékeznek régi munkahelyükre, kollégákra, azokra az emberekre, akikkel hosszú évek során jóban, rosszban, nehézségben együtt töltötték a mindennapjaikat. Hahn Istvánná, a volt Építő és Tatarozó Vállalat nyugdíjas raktári kiadója is örömmel járt dolgozni annak idején. Kölcsönösen szerették egymást munkatársaival. Múltak az évek elérkezett a megérdemelt pihenés, a nyugdíj ideje. A vállalat korábban mindig megrendezte nyugdíjasai számára az évi találkozót. Jó volt összejönni a régi csapattal, megbeszélni kinek milyen a nyugdíjas élete. Nem maradt el a tánc, a jókedv sem. A találkozó egy éven keresztül tartotta bennük a lelket a viszontlátásig. Sajnálkozva mesélte: ebben az évben nem kerül sor erre a ösz- szejövetelre. A vállalat átalakult, nem is tudja, mivé, és ezzel megfeledkeztek a nyugdíjasokról. Nem feledkeztek meg a nyugdíjasokról mondta Balaskó István, a Pécsi Építő és Tatarozó Rt. ügyvezető igazgatója. A Rt. privatizáción megy keresztül, ami az év végéig befejeződik. Ez utánra tervezik, hogy újra meghívják a vállalat nyugdíjasait, alkalmat teremtenek a jókedvnek, a visszaemlékezés pillanatainak. V. Cs. A nyugdíjasok Harkányban reménykednek A harkányi fürdővel kapcsolatos változások sorát szeretném egy javaslattal kibővíteni. A reumatikus betegségekben szenvedő nyugdíjasok SzTK jeggyel évtizedeken át egész napra igénybe vehették a fürdőt. Ezt a lehetőséget az elmúlt években két órára csökkentették. Ez a fürdési idő sokak számára lehetetlenné tette az igénybevételt, hiszen az átöltözések lényegesen lerövidítették a két órát. Nagyon reméljük, hogy a változtatások során ezt is figyelembe veszi az önkormányzat és hosszabb fürdési időt biztosít számunkra. Alvári István Dr. Buzánszky Béla Fotó: Läufer Azzal kezdjük: milyen kapcsolat fűzi a név másik, közismert viselőjéhez, az egykori Aranycsapat kitűnő focistájához? „Nagyapáink révén vagyunk másodunokatestvérek - mondja -, de meglehetősen laza a kapcsolatunk.” Az említett rokon Buzánszky Jenő, a mostani beszélgetőtársunk dr. Buzánszky Béla, a megyei kézilabda szövetség elnöke, az önkormányzat nyugalmazott építésügyi főtanácsosa.- 1951-ben, amikor a nyolcadik osztályt kezdtem a Nagy Lajosban, - a lövész tisztiiskolásoknak köszönhetően - új sportágként honosodott meg Pécsett a kézilabda. Nálunk is toboroztak játékosokat, páran megpróbálkoztunk vele. Még azon az őszön, amikor megalakult a megyei szövetség - ma már magam sem tudom, hogyan s miért -, én is ott voltam, és menten titkárrá neveztek ki. Az egyetemen - 1956-ban - megválasztottak a megyei szövetség elnökévé, s ezt a tisztet azóta is megszakítás nélkül töltöm be. Legutóbb most decemberben kaptam további négy esztendőre Egy évig érvényes, a határidő letelte után újólag kérelmezni kell a közgyógyellátási igazolványt. A jogszabályok szerint az ellátásnak ezt a térítésmentes formáját részint alanyi jogon - tehát járandóságként -, részint méltányossági alapon biztosítják az érintetteknek. A közgyógyellátási igazolványra jogosultak közé tartoznak többek között:- a központi vagy rendszeres szociális segélyben részesülők,- a hadigondozottként pénzellátásban részesülők. bizalmat. A kézilabda az első pillanattól kitöltötte az életemet, olyan hobbim lett, ami máig elkísért, s ami a civil életemet is meghatározta. Buzánszky Béla ugyanis a jogi doktorátus megszerzése után a bíróságra került, négy évig volt fogalmazó, bírói szakvizsgát is tett, bírósági titkár lett, de aztán...- Nem tudom, miért lett elegem belőle. Talán nem vonzott a bírói pálya. De inkább ide kötött a kézilabda, ezért nem akartam Mohácsra menni, amikor odahelyeztek volna. Akkor, 1961-ben vették át a tanácsi apparátusba, s egészen 1993 június 30-ig, vagyis a nyugállományba vonulásáig itt is dolgozott. A tervosztály jogászaként kezdte, majd az építési osztályra került, volt csoportvezető, osztályvezető-helyettes, megbízott osztályvezető is. Jogászként ugyan, de elég szoros kapcsolatba került ezekben az évtizedekben az építészettel. Az építkező lakosság műszaki problémáinak jogi vonzatai nála és a munkatársainál csapódtak le. A dolgok lényege, hogy sokszor nehezen lehet állampolgári nézőpontból egyetérteni a különféle tiltásokkal, a konfliktusok java általában ebből eredt. De hogyan látja ezt most Buzánszky doktor?- Bizonyos korlátok kellenek, egy várost nem lehet úgy formálni, hogy közben mindenki a saját feje után építkezik. Ezért volt jó —. amíg volt - az Építészi Szakértői Bizottság, az ÉSzB, ami éppen a város kedvező irányú formálásában próbált segíteni. De az ÉSzB-ket alkotmánybírósági döntés alapján megszüntették, és most meg lehet nézni... Nagyon sok hi- azok a rokkantsági járadékosok, akiknek I. vagy II. csoportú rokkantság alapján folyósítanak nyugellátást, illetve baleseti nyugellátást. Az állandó bejelentett lakás szerinti település képviselőtestülete egyedi elbírálás alapján, méltányosságból azoknak a szociálisan rászorultaknak is adhat közgyógyellátási igazolványt, akik a magas gyógyszerárakat csak létfenntartásukat veszélyeztetve tudnák megfizetni. A méltányossági alapon benyújtott kérelemhez feltétlenül valkodó ház épül a közösség kárára. Akinek elegendő pénze van, azt hiszi, neki mindent szabad. Gondolom, másutt sincs ez másként, ezért talán megtalálják majd az^ alkotmányos megoldását az ÉSzB-k „feltámasztásának.” Erről egy másik régi pécsi problémára terelődik a beszélgetés: a Mecsek-oldal beépítésére, amiről egyfolytában azt lehetett hallani, hogy meg kell állítani, aztán mégis egyre feljebb és egyre sűrűbben építkeztek.- Igen mert akkor is volt egy olyan réteg, amely ezt megtehette, s bizony megalkudott az építészet is. Az az igazság, hogy az igények olyan súllyal jelentkeztek, ami ellen képtelen volt fellépni az apparátus. Érzésem szerint az építészet azért sem tudta érvényre juttatni a szakmai tekintélyét, mert a panel, a tízemeletesek oda telepítését sem tudta megakadályozni. A ma gyakran hallott vádra tereljük a beszélgetést, arra, hogy a tanácsi munka nem volt emberközpontú, a bürokrácia elsodorta. Buzánszky Béla ezt másként látja.- Minden államigazgatási szervezet bürokratikus, ezt be kell látni. Egyébként nagyon sok központi jogszabály kötötte a kezünket, emiatt voltunk sokszor lassúak. De az államigazgatás mindig is ütközőpont volt a társadalmi és az egyéni érdek között, az összhangot pedig nehéz megtalálni. Félek, most sincs másként, mert érzésem szerint még lassúbb a döntéshozatal. Ami pedig engem illet, mindig azon voltam, hogy gyorsan intézzük el az ügyeket. Azt hiszem, sikerült emberközpontúnak lennem. Hársfai István csatolni kell a jövedelmet tanúsító igazolást - például a nyugdíj-szelvényt - és a háziorvos által felírt, rendszeresen szedett gyógyszerek jegyzékét. A kérelmeket a képviselőtestületek bírálják el. Elutasító határozat ellen a bíróságnál lehet fellebbezni. Mivel az igazolványra nem minden gyógyszer kapható ingyenesen, az önkormányzat a népjóléti miniszteri rendeletben nem szereplő orvosságok megvásárlásához is nyújthat segítséget.- óma Családok ezreit foglalkoztatja a kérdés: mennyi nyugdíjra számíthat az, aki tavaly - például az ó-év utolsó heteiben - fejezte be az aktív munkát, s mennyire, aki az idén vonul nyugdíjba. A válasz nem egyszerű, de a magánszámításokat megkönnyíti a fontosabb szabályok, előírások ismerete. A paragrafusok szerint tavalyi nyugdíjba vonulónak az számít, akinek legkésőbb 1993. december 30-án; ideinek az, akinek 1993. december 31-én vagy azt követően szűnt meg a munkaviszonya. A járadék összege alapvetően a szolgálati idő hosszától és a nettó átlagkeresettől függ. A járulékfizetéssel megszerzett szolgálati idő után akkor jár a nettó átlagkereset 75 százaléka, ha az illető 42 évi szolgálati idővel rendelkezik. Rövidebb szolgálati idő esetén arányosan csökken a kereset beszámítása. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításának módja 1992-től változott; az erre vonatkozó országgyűlési határozat az átlagszámítási időszak meghosszabbítását és a korábbi évek keresetének az infláció alakulása szerinti valorizálását, "felszorzását" írja elő. 1993 márciusa óta az átlag- számítási időszaknak csak a kezdetét határozzák meg; ez jelenleg 1988. január I. Ami any- nyit jelent, hogy az ettől az időponttól a nyugdíjazást megelőző napig főfoglalkozásból szerzett keresetet kell figyelembe venni. Az infláció értékcsökkentő hatásának ellensúlyozására hivatott valorizáció, vagyis a korábbi keresetek fölszorzásának mértékét évente határozza meg az Országgyűlés. Az érvényes döntés szerint az 1993-ban nyugdíjba vonultak esetében az 1988-as átlagkereseteket 80, az 1989-eseket pedig 54 százalékkal kell megemelni. Azok esetében pedig, akik 1993. december 31-ét követően hagyják abba az aktív munkát, az 1988-ban elért átlagkeresetet 118.5, az 1989-eset 86.9, az 1990-eset 52.2 százalékkal növelik meg. Sokan kifogásolják, hogy az 1991-es és 1992-es átlagkereseteket nem szorozzák föl, jól lehet mindkét évben kétszámjegyű volt az infláció. Az észrevételt az illetékesek egyértelműen jogosnak tartják - a nyugdíjbiztosítási alapba befizetett járadékok alapján azonban jelenleg nincs mód arra, hogy minden évre vonatkozóan érvényesítsék a valorizációt. Fontos tudnivaló, hogy a járadék kiszámításakor a felszorzott átlagkeresetet csak bizonyos összeghatárig veszik figyelembe, azon túl fokozatosan csökkentve. Az 1993. március 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az 1993. december 31-ig nyugállományba vonultaknál a 14 000 forintot meg nem haladó átlag- keresetet teljes egészében, az e fölötti átlagkeresetnek pedig a táblázatban föltüntetett részét számítják be a nyugdíjba: a 14 001 - 16 000 ft közötti keresetrész 90 %-át; a 16 001 - 30 000 fi közötti keresetrész 80 %-át; a 30 001 - 40 000 ft közötti keresetrész 70 %-át; a 40 001 -50 000 ft közötti keresetrész 60 %-át; az 50 001 - 60 000 ft közötti keresetrész 50 %-át; a 60 001 - 70 000 ft közötti keresetrész 40 %-át; a 70 001 -80 000 ft közötti keresetrész 30 %-át; a 80 000 forint feletti keresetrész 10 %-át. Ugyanezek a mutatók az idén nyugdíjbavonulóknál a következőképpen alakulnak: 16 000 forintig az átlagkereset 100%-a; a 16 001 - 18 000 közötti rész 90%-a; a 18 001- 30 000 közötti rész 80%-a; a 30 001 - 40 000 közötti rész 70%-a; a 40 001 - 50 000 közötti rész 60%-a; az 50 001 - 60 000 közötti rész 50%-a; a 60 001 - 70 000 közötti rész 40%-a; a 70 001 - 80 000 közötti rész 30%-a; a 80 000 ft feletti átlagkereset 10%-a számít a nyugdíjalapba. Kik kaphatnak közgyógyellátási igazolványt? A szabadság határai Társadalombírálók között vannak, akik a szabadságról, szabadságvágyról és -érzetről sajátos elveket vallanak. Azt állítják, a szabadság fogalma abban csúcsosodik ki, hogy az ember tetszése és ízlése szerint válassza ki azt a rosszat, amely mellé időlegesen, vagy egész életében sorolni kíván. Még sarki tottabban: megválaszthatom hát, melyik igába hajtsam fejem, hogyan ítél és mennyire hagyjam magam vezéreltetni. Ez a felfogás korántsem any- nyira lázító, mint amennyire stupid. Hiszen szögesen ellentmond tanainknak, méginkább azoknak az írott szabályoknak, amelyekre esküt tettünk. Ámbár kell, hogy valami igazság mégis legyen ebben. Hiszen még a humor sem áll meg a maga lábán, ha karóul nem használja a valóságot. így ironizálni, kibelezni, kardélre hányni csak azt a jelenséget lehet, amely jelenség, tehát van. El lehet persze nagyolni, lehet karikatúrát faragni belőle, felnagyítani a bolhát, zanzásí- tani az elefántot. A jelenség mégis elgondolkodtató. Hogy tudniillik vegytiszta-e, az alapvető normáknak megfelelő-e a szabadságunk. Akár, mint fogalom, akár mint méz a madzagon, amelyet embermilliók előtt húz el lomha lassúsággal az Élet abban a feltétlen reményben, hogy lesz, aki belekóstol a csaliba, s olyan is, aki rajta ragad a madzagon. Mindez történelmi tényekkel, adathalmazokkal, valóságos események valóságos ábrázolásával igazolható. Könnyű persze általánosságban ítélkezni. Könnyű szavakat hányni, egymásra lapátolni, hogy koszorút alkossanak, akár a szabadság érdekében és igazolásául, akár a pesszimista fikció elfogadtatása érdekében. Szabadság! - írják fel száz meg száz lobogóra, tűzik ki célul minden történelmi korban és időben, adják kezedbe, hitetik el veled, hogy birtokosa vagy. Eközben megátalkodott kovácsok izzó vasakat pörölyöznek fegyverré, bilinccsé, számító- központok szondázzák akaratodat, hajlandóságodat. Iskolák és főiskolák zúzzák össze egyéni elképzeléseidet, csendes biztonsággal uniformizál az Élet. Amely egyedül volna képes tisztán tartani ezt a fogalmat, s óvni tudná attól a mocsoktól, amelyet futószalagon gyárt az Idő. Miért, hogy mindez semmit sem változik? Tán csak nem az istenhit az, amely leginkább hitelt tud adni a reménynek és tudatnak, hogy van, lehet szabadság? Gyanítom: igen! Nem a túlvilági üdvösségre gondolok, hanem arra, amely egymástól kapható és nyerhető. Az emberség, emberiesség derűjében született üdvösségre, amely hirdeti és kívánja az egymáshoz való jóságot, szeretet és amely ezzel alkotja meg a valódi szabadságot. Amely édestestvére a lélek és test emberhez méltó állapotának. Ezzel akar a mi valóságba mártott, ezért elrongyolódott és elszennyeződött ideológiánk lépést tartani? Néha azt hiszem, minél többen hirdetnek, kínálnak egy ideológiát, a tanok annál hamisabbak, elérhetetlenebbek. A jó bornak, így a szabadság valós hirdetőinek és megvalósítóinak nem kell cégér. A szabadság emberhez méltó körülmények között élő társadalomban határtalan. Kézenfogva vezeti azt a szeretet, a megértés, a megbecsülés és az egymás iránti jóindulat. Bokrétás András k t i i k k
