Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-03 / 33. szám
1994. február 3., csütörtök Városaink üj Dunántúli napló 7 Pécsi Körkép Ecetcseppek Soha semmi nem volt boldog egészen - állítja Horatius. Alighanem arra utal, hogy az egyébként sikeresen alakuló ügyek méztenger-boldogságába is óhatatlanul belehullik egynéhány csepp ecet. Néha éppenséggel az, hogy az eufórikus érzés ismétlődése elképzelhetetlen. Erre két extrém példám is van a zenei világból. Egy belga karmester fantasztikus sikerű koncertje után hazatérve öngyilkos lett. Búcsúlevelében tettét így indokolta: jobb nem futni az után, ami visszahozhatatlan. Egy másik belgát pedig olyan ünneplésben részesítettek a Lohengrin első felvonásának elvezénylése után, hogy nem volt hajlandó folytatni az előadást. Itt olyan csoda történt - mondotta -, ami után nem akarok sem csalódni, sem csalódást okozni. Hogy okozott-e csalódást a közgyűlés legutóbbi ülése, azt nem tudhatom; csoda viszont bizonyosan nem történt. Az „előadás” tehát folytatódhat és ismét csak folytatólagosan, de ennek hovatovább már ellenkezője lenne a csoda. Viszont újra nyilvánvalóvá vált, hogy képviselőinknek nem a boldogító tökéletesség, hanem az elmúló idő hajszolása lesz a végzetük. Nem mintha mindaz, amit a közgyűlésben hallottam, csupa zene lett volna a fülemnek - (sőt!) -, de mégis Karajant juttatta eszembe. A nagy karmester bécsi korszakában egyszer taxit hívatott, s azzal az instrukcióval szállt be, hogy siessen a sofőr. Az pedig nem alaptalanul kérdezett vissza: no de hova? Teljesen mindegy - válaszolta Karajan nekem mindenütt sürgős elintézni valóim vannak. Mostanában ilyen felismeréssel tekinthetnek végig a képviselők is az ülésről ülésre torlódó témáktól zsúfolt napirenden. Ebből a forgalmi dugóból már csak a „sürgős” megkülönböztetőjelzéssel juthatnak célba az ügyek. Éppen azért elég sok meg is kapja ezt a minősítést. Ha minden sürgős, semmi sem sürgős - mondhatnánk erre, de igazából nem ez a probléma gyökere. A kiváltságos ügyek valóban sürgősek, a határidő elmulasztása miatt valóban milliókat veszthet az ön- kormányzat, vagy alig helyrehozható késedelembe esik. Csakhogy a határidők korábban is ismertek voltak a következményekkel együtt. Akkor miért áll elő - oly gyakran! - az utolsó pillanat kényszere? Egyre inkább azt gyanítom: azért - vagy azért is - , hogy a csak egyfajta döntést felkínáló és az utolsó pillanatban még szóban is módosított előterjesztés legnyomósabb érve legyen. Ilyenkor pedig szinte szóba sem jöhet az, hogy a szavazó képviselők zöme beavatott legyen, s valóban tudja is, miről szavaz. Persze nézhetjük az éremnek a másik oldalát is: hol van az előírva - a törvényben ugyanis nincs! -, hogy a képviselőknek a jogaik mellett milyen konkrét és számonkérhető kötelességeik is vannak? Például testületi ülésekre való felkészülés. No de, semmi sem volt boldog egészen. Az önkormányzati rendszer „előadásának” eddigi felvonásai sem azok. Dunai Imre Többé már ne a múlt öröksége, hanem a jövő jelképe legyen „Beindult” a magasház felújítása Úgy tűnik, „beindult” a magasház. A múlt hét végén Pécsett járt Bertrand Conrad-Eybesfeld, az osztrák AST Immobilien GmbH üzletvezetője Siegfried Weingärtnemek, a cég magyarországi képviselete vezetőjének a társaságában, hogy pécsi partnerük, Erb József, az IMMO Tervező, Kivitelező és Üzemeltető Kft. vezetője kíséretében megbeszéléseket folytassanak a ház felújításával kapcsolatos együttműködésről. Conrad-Eybesfeld úr munkatársaiktól a ház történeteiéről, a pécsiek vélekedéséről, s a felújítás visszhangjáról érdeklődött. Megértéssel fogadta a legfelső két szinttel kapcsolatos álláspontunkat: indokolt a volt tanácsi reprezentatív tanácskozóterem idegenforgalmi célú, s ezzel együtt a tetőterasz kilátóként való hasznosítása. Meg kell mondanunk: a korábban hallott nézetben kevés fogadó- készség volt érzékelhető erre, most viszont - és ezt örömmel közölhetjük - hajlandónak mutatkozik az AST a két felső szint „közkinccsé” tételére. Ami pedig a „beindulást” illeti, Con- rad-Eybesfeld-től megtudtuk, hogy hamarosan sor kerül a ház statikai megerősítését szolgáló előkészítő vizsgálatra - a cégnek nagy tapasztalatokkal rendelkező, kitűnő statikai részlege van, amely Európa-szerte számos épület statikai rendbetételét végezte el -, majd magára a megerősítésre, s azután megkezdődhet a többi munka. Álláspontjuk szerint maximum 3 évig tarthat a teljes felújítás, minthogy az annál hosszabb ideig tartó munka már gazdaságtalan lenne. Nagyon fontosnak tartják, hogy már az érdemi felújítás megkezdése előtt ismertek legyenek az igénybevevők - a ház nagyobb részét üzleti (kereskedelmi, szolgáltató és irodai) célra kívánják hasznosítani -, hiszen a belső átalakításokat célszerű „testre szabottan” elvégezni. Kezdenek kialakulni a külsőt illetően is az elképzelések, hogyan lehetne a ház robusztus küllemét elfogadhatóbbá tenni, hiszen nem mindegy, hogy ez a városképet vélhetően egy-két évszázadig (?) meghatározó épület milyen megjelenésű. Az ÁST-nek a nagy lélegzetű munkával az a célja - tudtuk meg Conrad-Ey- besfeld-től -, hogy a pécsi magasház többé ne a múlt öröksége, hanem a jövő jelképe legyen. Ezért is tartják nagyon fontosnak megismerni a pécsiek véleményét a magasházról, hiszen nekik kell majd együttélni sok-sok évtizeden át ezzel a házzal. A Conrad-Eybesfeld úrral történt találkozás alkalmat adott arra, hogy megismerkedjünk az AST-céggel. Az AST több mint százéves cég, amely létének a kezdetétől fogva jelen van Magyarországon is a második világháborút követő első néhány évtizedet kivéve. Az enyhülést követően elsőként jelent meg az a magyarországi beruházási piacon, több jelentős építkezést bonyolított le, s jelenleg is előkészületben van egy a Déli-pályaudvar szomszédságában. Egyébként Ausztria magyarországi befektetéseinek mintegy 10 százaléka az AST-é. A cégre Uralja a pécsi városképet a 24 emeletes magasház épülettömbje Fotó: Läufer jellemző, hogy számos európai országban és több arab államban is jelen van, de Ausztria valamennyi tartományában is dolgozik. Hársfai István Kft-ké alakították át a közüzemi vállalatokat Részvénytársaságba kerül a közművagyon A Távfűtő Vállalat közművei is az új kft-be kerültek Fotó: Läufer Sokmilliárdos önkormányzati vagyont érintő döntést hozott január 27-én a város közgyűlése. Korlátolt felelősségű társasággá alakította át a Pécsi Távfűtő Vállalatot, a Pécsi Vízmű Vállalatot, a Pécsi- Kertészeti és Parképítő Vállalatot és a Pécsi Köztisztasági Vállalatot. (Az utóbbi kettőt Pécsi Közterületfenntartó Kft. néven ösz- sze is vonta.) Egyben a közgyűlés jóváhagyta a Pécsi Közüzemi Részvénytársaság megalapításáról szóló okiratot. Az Rt. várhatóan április 1-jé- vel kezdi meg működését, s vagyonának döntő hányadát a közüzemi vállalatoktól elvont közművagyon képezi. Feladatai közé tartoznak a megszűnő PIK, valamint a most szintén megszűnésre ítélt Városgondnokság feladatai és a Polgár- mesteri Hivatal által irányított nem hatósági jellegű feladatok is. Alapvető funkciója, hogy az önkormányzatra háruló kötelezően ellátandó kommunális feladatok teljesítését biztosítsa. Hogyan is működik majd mindez? Milyen lesz a kapcsolat a gazdasági társaságok között? Miként alakulnak a tulajdoni viszonyok? S legfőképpen: mi ebben az előnyös? Ezekről kérdeztük a javaslat előterjesztőit, dr. Mikes Éva alpolgármestert és Szabó Tamást, a Közlekedési és kommunális bizottság elnökét. Dr. Mikes Éva: - Amikor az önkormányzat tulajdonába kapta a közüzemi vállalatokat, el kellett dönteni, hogy milyen módon bánunk ezekkel, mert bebizonyosodott: hiába tulajdonosa a vállalatoknak az önkormányzat, tulajdonosi jogosítványait nem gyakorolhatja közvetlenül, nagyon szűk lehetősége van arra, hogy beleszóljon a tevékenységükbe. Ugyanakkor felmerült az az igény is, hogy újra kell gondolni a közműszolgáltatások további működtetését, struktúráját. Az már korábban tisztázódott, hogy az a feladathalmaz, ami a PIK-nél volt, semmilyen formában nem tartható fenn tovább. Ezért mondta ki a közgyűlés a PIK végelszámolással való megszüntetését. Az alapkoncepció szerint a kommunális szolgáltatások körét három területre lehet osztani: a vizes szolgáltatások köre, a távfűtő szolgáltatásé, valamint a közterületek fenntartásához kapcsolódó. A köztisztasági és a parkgondozási tevékenység egységes kezelésére célszerűvé vált egy közterületfenntartó cég - gazdasági társaság - létrehozása. Ezzel nagyjából lefedjük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a város köteles megoldani, s amelyekhez közművagyon kötődik. A Vagyonkezelő Kft. - de már ingatlanhasznosító profillal - azért csatoltatik ehhez a körhöz, hogy a város közművagyona és ingatlanvagyona egy vállalkozási csoporton belül legyen hasznosítható és működtethető.-Miért vált külön a közművagyon és a működtető vagyon ? Szabó Tamás: - Ha a közművagyon is a kft-ékhez került volna, abban a pillanatban lezárult volna annak a lehetősége, hogy ezeknél a gazdasági társaságoknál bármilyen privatizációs folyamat beinduljon, hogy ezekbe külső tőkét lehessen bevonni. A közművagyon tárgyai ugyanis a törvény szerint forgalomképtelenek, illetve korlátozottan forgalomképesek. Egyébként sem lenne szerencsés, ha a város közművagyona bármilyen mértékben is idegen kézbe kerülne. Ebben a konstrukcióban tiszta profilú működtető cégek jöttek létre, ezek vállát nem nyomja a közművagyon értékcsökkenése, a működtetéshez szükséges fix költséget megkapják, ugyanakkor szolgáltatási tevékenységüket bővíthetik Pécsen kívül is. A működtetés operatív kérdései a kft.-éknél maradnak. A Közüzemi Részvénytársaság foglalkozik a közművek évenkénti és hosszabb távú fejlesztésével, a beruházásokkal és a működtetési szerződésben meghatározott körben ellenőrzi is ■ a kft-éket. A közgyűlés pedig az önkormányzat kötelező feladatai ellátásának biztosítását szolgáló szerződést köt az RT-vel.- Milyen lesz a kapcsolat- rendszer az Rt. és kft-ék között? Dr. Mikes Éva: - Semmiféle tulajdonjogi viszony nincs az Rt. és a kft-ék között, kapcsolatukat nem szervezeti hierarchia, hanem a vagyon működtetésére vonatkozó szerződések szabályozzák. Ezeket a szerződéseket a közgyűlés hagyja jóvá, amely valamennyi gazdasági társasága tekintetében közvetlenül gyakorolja a tulajdonosi jogokat.- Csak ezekkel a kft-ékkel köthet szerződést az Rt. ? Szabó Tamás: - Nincs kizárva ennek ellenkezője, de ahhoz közgyűlési jóváhagyás kell. A szerződéseket viszont már most úgy kell megkötni, mintha nem önkormányzati tulajdonú társaságokról lenne szó, hanem bármilyen tulajdonúról. Dr. Mikes Éva: - Az Rt-nek az az érdeke, hogy a feladatokat legjobban és legolcsóbban tudja elvégeztetni. Ezen elv, a hatékonyság és a célszerűség alapján kell a működtetési szerződéseket megkötni. D. I. Eddig is igyekeztünk ügyelni arra, hogy a Városvédő őrjárat leadása előtt ellenőrizzük fotóink aktualitását. Két héttel ezelőtt sajnos megfeledkeztünk erről az elemi óvatosságról. Tévedésünket a város polgármesterének helyreigazító levele követte, amelynek észrevételeit köszönjük. Elnézést kérünk a figyelmetlenségét: ígérjük, hogy ez többet véletlenül sem fordul elő. Egyébként az az elvünk, hogy a mai gazdasági helyzetben nem üthetünk meg számonkérő hangot, csak fotóinkkal - hátha előmozdítják a megoldást - rámutatunk a városképi csúfságokra. Mint ez alkalommal is. Első képünk a Koller utcai tornacsarnok, a második pedig a Rákóczi út 50. számú ház közelében készült. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Városvédő őrjárat Plakátok Tapasztalhattuk, hogy az 1990-es választások idején a politikai szervezetek gátlástalanul használták ki a bevá- rosi „falragasztási lehetőségeket”. Ezeket a plakátokat javarészt később sem takarították el a falakról, ami más szervezeteket, sőt magánszemélyeket is hasonló hirdetésekre buzdított. Aligha kell magyarázni, hogy a belváros házai, műemlékei együttesen, de kü- lön-külön is milyen nagy értéket képviselnek. Ez meg kell(ene) őrizni utódaink számára is. Üdvös lenne, ha a pártok erre is gondolnának a választási kampány idején. A belváros megóvása érdekében még tavaly javaslatot terjesztettem be a közgyűlés környezetvédelmi és városépítészeti bizottságának. Remélem, hogy kedvező fogadtatásra talál. Az eredményhez azonban leginkább az kell, hogy megtaláljuk a felszerelhető reklámtáblákat és legyen már végre szabályozva a plakátragasztás. Dr. Vargha Dezső Pályázat a Városháza földszintjének hasznosítására Pécs Közgyűlése új pályázatot írt ki a Városháza földszintjén lévő üzlethelyiségek hasznosítására. Feltételként szerepel, hogy az üzleti terület egy- harmadán a város, illetve a városkörnyéki ipar és termékeinek, valamint a pécsi képzőművészek alkotásainak bemutatására szolgáló kiállítás kapjon helyet, amely egyben a polgárok találkozóhelye is lehet. A további területen a testület olyan profitorientált tevékenységet tart célszerűnek, amely az esti órákban és a munkaszüneti napokon is biztosítja az épület fekvésének és jellegének megfelelő üzemeltetést. A Megyeri tér rendezési terve Hatályba lépett a Megyeri tér és környékének részletes rendezési tervéről szóló rendelet, amely szerződési feltétele volt a magasház eladásának. Az új tulajdonos 200 parkolóhely kialakításának lehetőségét kérte. A rendezési terv ezt az igényt teljesíti, s egyben lehetőséget teremt arra, hogy a területen - a hajdaninál szerényebb mértékben - kisebb piactér létesüljön. Ellátási szerződések Az önkormányzat szociális ellátási szerződést kötött a Támasz Alapítvánnyal a hajléktalanok ellátására, a Kerek Világ és a Fogd a Kezem alapítványokkal a fogyatékosok nappali intézetének működtetésére.