Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-24 / 54. szám

1994. február 24., csütörtök Városaink uj Dunántúli napló 7 Pécsi Körkép Cato receptje A történelem - mind a legtá­volabbi, mind a legközelebbi múlt - a legképlékenyebb és egyben legszubjektívebben „ismert” matéria. Tehát ön és közveszélyes vitamuníció. Hát még, ha nem is bölcsességet kí­vánunk meríteni belőle, hanem csak régi, bevált olajat a tűzre. A mostani közéleti megnyilat­kozások is ezt a veszélyt igazol­ják. De vajon győzzük-e majd a tüzeket oltani? Pedig a józan magatartás re­ceptje már több mint kétezer éve a kezünkben van. A „régi viszályok csúf szavait nem kell felidézni - tanácsolta az öregeb­bik Cato. Másutt megtoldotta még ezt a következő intelem­mel: „El ne kövesd magad is, mit szoktál szidni, a vétket". Csak hát hiába vannak nagy­szerű receptek: gyarlóak va­gyunk. A rómaiak szigorú er­kölcsi elveiről híres politikus írója - lám-lám, már akkor is milyen divatos volt ez a kombi­náció! - maga is megbotlott. Amikor Karthágóba küldött kö­vetként megsértették, utána más sem csinált a szenátusi ülése­ken, mint ezt emlegette fel. Cato esetét persze nem kíná­lom mentségül mindazok szá­mára, akik következetlenek egyrészt a vétkek, hibák, elve­tett módszerek megítélésében, másrészt azok követésében, vagy netán a régi viszályok csúf szavait idézik fel. S azoknak sem, akik már a rómaiak által is ostorozott személyre szóló érve­léssel igyekeznek győzni egy vitában, s közben észre sem ve­szik a logikai bukfenceiket. Ebben a műfajban láthattunk már eddig is jó néhány látvá­nyos szabadgyakorlatot, ame­lyek aligha érdemlik ki a lovagi torna minősítést. (Igaz: senki sem ígérte, hogy a választási kampány a középkori fair play szabályai szerint zajlik majd.) Ám ne nézzünk magasabbra példáért: maradjunk csak az ön- kormányzati közgyűlés porond­ján. Az egyik szakbizottság el­nöke előterjeszti, hogy bizott­sága döntési hatáskörébe igényli az ellenőrzése alá tar­tozó vállalatok igazgatói éves prémiumának meghatározását. A tőle ellenzékben lévő képvi­selő ellenérvként felveti, hogy ezek olyan fontos cégek - s így nem bagatell összegekről van szó -, amelyek vezetőinek munkáját mégiscsak a testület­nek kellene megítélni. Külö­nösképpen szerencsétlen egy­beesés, hogy az egyik igazgató éppen a néhány fős bizottság elnökének munkahelyi főnöke. Válasz: a kifogással élő képvi­selő annak a pártnak a tagja, amely elődjének uralma idején a tanácselnök egy személyben döntött a vállalatigazgatók pré­miumáról, így furcsa, hogy most éppen ő emel szót a szű- kebb körű döntési hatáskör el­len. (Amelyet egyébként nem kapott meg a bizottság.) A hosszas prológus miatt azt hiszem, nyugodtan az Olvasóra hagyhatom a példában előfor­duló logikai bukfencek és a személyre szóló érvelések szá­molását és pontozását. Nem árt, ha apró ügyeken okulva némi rutint szerez ebben, még mielőtt - Cato intelmeit sutba dobva - igazán nekilódul a választási kampány. Dunai Imre Ingatlan helyett kártalanítás Megállapodás a volt Református Polgári Iskola épületéről Bár a kártalanítás nélkül ál­lamosított egyházi ingatlanok visszaadása Pécsett leginkább a Katolikus Egyházat érinti, más felekezeteknek is van hasonló jogos igénye. A Szabadság út 23-25. alatt az államosítást megelőzően a Református Pol­gári Iskola működött. Az épü­letben jelenleg önkormányzati intézmények vannak: a Köz­ponti Menza, az Óvodai Gond­nokság, a Gyors- és Gépíró Is­kola, valamint a Jókai úti Álta­lános Iskola egy része. A volt egyházi ingatlanra a Baranyai Református Egyház­megye benyújtotta igényét: a már működő középiskolai re­formátus osztályok tanulóinak kollégiumi elhelyezését kívánja a visszaigényelt ingatlanával megoldani. Az önkormányzat és a refor­mátus egyházmegye képviselő­inek tárgyalásán arra véle­ményre jutottak, hogy egyik félnek sem a legmegfelelőbb megoldás az ingatlanok átadása. Az önkormányzat intézmé­nyeinek elhelyezését nem tudja saját erőből megoldani, mert ehhez sem saját tulajdonú, sem állami tulajdonú tartalékingat­lan nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor az ingatlant nem lehet átadni az egyháznak az épület jelenlegi funkcióival együtt. Az egyháznak viszont az épü­let nem alkalmas jelenlegi álla­potában a leendő kollégiumi funkcióra, az átalakítást viszont csak jelentős ráfordítással le­hetne megoldani. A tárgyalások egy korai sza­kaszában még felmerült, hogy az önkormányzat telek juttatá­sával támogatná az új reformá­tus kollégium felépítését. A szóba került telek azonban nem felelt meg a református egy­házmegyének a kollégium fel­építéséhez, ezért azt egy másik ingatlanon szeretnék megvaló­sítani. Tipikus patthelyzet alakult ki, amelynek feloldására vi­szont éppen az egyházi ingatla­nok visszaadását rendező tör­vény kínál lehetőséget. A közel­jövőben erről ír alá megállapo­dást - ennek tervezetét Pécs Közgyűlése legutóbbi ülésén a maga részéről már jóváhagyta - az önkormányzat és a reformá­tus egyházmegye. Ennek értel­mében a Református Egyház lemond a kollégiumi funkcióra már alkalmatlan Szabadság úti ingatlanának visszaadásáról, ugyanakkor Pécs Önkormány­zatával közösen kéri a Tárca­közi Egyeztető Bizottságtól, hogy az ilyen célokra elkülöní­tett alapból pénzbeli kártalaní­tást nyújtson a Baranyai Refor­mátus Egyházmegyének. D. I. Schubertiáda a Művészetek Házában Zsúfolásig megtelt érdeklő­dőkkel a Művészetek Háza Fü- lep Lajos terme, ahol igazize­nei csemegének lehetünk élve­zői. A műsor zongoristája és szerkezstője Fodor Gabriella zongoraművész volt, míg a gyönyörű Schubert dalokat Megyesi Schwartz Lucia és Kovács István énekművészek adták elő. Az estet versekkel és prózarészletekkel Varga Il­dikó és Várkonyi András színe­sítette. Reméljük lesz még közös szereplésük, amelyet a február eleji élmény után igényel is a pécsi közönség. Sz. L. Egy ár, ami nálunk csak felfelé,folyik” Néhány korty drágább víz (díj) Néhány hete meghökkentünk hírét kapván a kaposvári vízmű magánosításának, ami azzal járt, hogy Somogyország fővá­rosában 50 forintnál alacso­nyabban állapították meg a víz köbméterenkénti díját. A minap meg^ arról értesülhettünk, hogy az Észak-Zalai Vízmű műkö­dési területén emelték ugyan 19 százalékkal a szolgáltatási díja­kat, de még így is „csupán” 46,10 az ivóvíz díja és 38 a csa­tornahasználaté (vagyis együtt 84,10), ugyanez a Dél-Zalai Vízműnél 49, illetve 30 forint (összesen tehát 79 forint). Meg­jegyzendő, hogy ez utóbbi adja a szolgáltatását a Dunántúl má­sodik legolcsóbbjaként. Hogyan csinálhatják? ... Mindazonáltal bizonyosra vehető, hogy eme „olcsóság” élvezői fölöttébb drágállhatják a vizet, a csator­nát. És csak úgy mellékesen: látni fogjuk, hogy az olcsó víz tőlünk sem idegen. De miért is beszélünk erről? Csak azért, mert készülnek az új pécsi árak, s ezek bizony nem lefelé mozognak, hanem - ahogy már megszokhattuk - fel­felé. Miután a kérelem megjárta a közlekedési és kommunális bizottságot, ám a közgyűlési napirendre legutóbb még nem sikerül fel vetetni, az érdemi tárgyalás még ezután várható. S ha a testület is egyetért vele, az új árak március 1-jétől lépnek hatályba (visszamenőleg?). A Pécsi Vízmű részletes kal­kulációval támasztja alá áreme­lési javaslatát, s ez roppant ér­dekes olvasmány. Meglepő, hogy míg a Pécs rendelkezésre bocsátott 10,9 millió köbméter­nyi éves vízmennyiségből a DRV. által a Dunából szállított A patacsi domboldalban álló víztározó a nyugati városrész vízellátását segíti Fotó: Läufer L. 7,6 millió köbméternek mind­össze 48,40 forint az egységára, addig a „maradék” 3,3 millió köbméternek - ez a Pécs Vízmű saját termelése - több mint 146 forint. (Abszolút számokban ki­fejezve a 7,6 millió köbméter 365 millió forintja áll szemben a 3,3 millió köbméter 483 mil­lió forintjával.) Feltétlenül mé­lyebb elemzést igényelne, mit is takar a 48 és a 146 forint közötti 98 forintnyi különbség, már csak azért is, mert bizony ez te­szi oly magassá - 77,77 forint - a új pécsi vízdíjat. Persze ezt ne tőlünk várják, mi legfeljebb csak tudomásul vehetjük. Szemet szúrt valami a kalku­lációban, s ez (is) okot adhatna az említett mélyebb elemzésre, hátha kívülálló, pártatlan szak­értő találna a 98 forintos diffe­rencia mérséklésére lehetőséget kínáló tételeket. Ami pedig a „szemszúrást” illeti: rögtön a vízre vonatkozó mennyiségi adatok után következnek az ár­vetésben a létszámadatok. Erre a három számra tessék csak fi­gyelni: közvetlen üzemeltetői létszám - 157 fő, üzemi irányí­tás létszáma - 165 fő, központi irányítás létszáma - 82 főzes­sék majd kiigazítani, ha nem így van, ha az „irányítás” egé­szen más munkaköröket takar ennél a cégnél, mint másutt, il­letve ha változott már valami.) Tudjuk, veszélyes dolog ezt emlegetni, hiszen munkalehető­ségről, vagy munkanélküliség­ről lehet ebben szó. De azt is tudjuk, hogy a szembetűnően féloldalas létszám az előző rendszer gazdasági struktúrájá­ból (is) ered, amikor jelentések, kimutatások özönét kellett ter­melni a főtermék mellett - majd azt mondtuk: helyett - olyan hi­vatalok számára, amelyek létét éppen ez a jelentés- és kimuta­tás özön igazolta. S ha van egy ilyen tétel, akadhat még más is. Ha a képviselők elfogadják, s március 1-jei hatállyal életbe is léptetik, akkor az új pécsi la­kossági víz- és csatornadíj az eddigi 79,20 forint helyett 93 forint lesz, s az emelkedés mér­téke több mint 17 százalék. Ennél magasabbnak ígérke­zik a nem lakossági fogyasztók víz- és csatornadíja, ez 119 fo­rint lesz, az emelkedés mértéke 24,6 százalék. De óvakodjunk valamiféle kárörömtől, mert senki ne higgye azt, hogy ebből nem fogunk hamarosan vala­mennyit „átvállalalni” másutt keletkező áremelések képében. Hársfai István Városvédő őrjárat Városunkhoz hozzátartozik a Misina is és Mecsek többi déli hegyoldala. Az erdők valaha szebb napokat láttak, mi meg szebb Mecseket, mert az mostani állapotában botrányosan szemetes. Ezt az elszomorító jelenséget mutatja mindkét képünk, amelyek egyszerre múltbeliek és a közeljövőt felvillantok: ilyen volt a látvány, mielőtt azt a február közepi hó eltakarta, s ilyen lesz, ami­kor majd e jótékony lepel elolvad róla. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Vásár jellegű országos szakkiállítások A város területén országos és nemzetközi jellegű ipari, mező- gazdasági és kereskedelmi kiál­lítások, vásárok szervezéséhez önkormányzati hozzájárulás szükséges. A közgyűlés leg­utóbb a P-EXPO Kft. három rendezvényét engedélyezte: a GASZTRO-EXPO '94 február 24. és 27. között lesz a POTE épületében, a TAVASZ-EXPO '94 március 24. és 27. között a Városi Sportcsarnokban, az AGRO-EXPO augusztus 18 és 21. között Üszögpusztán. Kirakatok és rácserdők Az utcákat járva egyre többször találkozunk betört kirakatüvegekkel, bezúzott üvegportálokkal. Hovato­vább aggasztó a helyzet, ha csak a kapásból felötlő pél­dákat nézzük: Palatínus Szál­loda üvege, a Ferencesek ut­cája, a Hungária, úti játékte­rem, a Mecsek Aruház előtti és a buszmegállókban lévő reklámtáblák. A ■ legmeghökkentőbb az egészben, hogy többnyire a díszítést vagy a jobb tájéko­zódást szolgáló - s egyben könnyebben törhető - üve­geknek esnek neki. Ebből a rongálásból az elkövetőknek az égvilágon semmi hasznuk: abszolút öncélúan, csak a „jó hecc” kedvéért csinálják. Nem csoda, hogy a bizton­ság érdekében mind több üz­let inkább lemond arról, hogy az éjszakai sétálók is nézhes­sék a kirakatban reklámozott árujukat. Ma már lassan ott tartunk, hogy éjszakánként rácserdő borítja Pécsett a ki­rakatokat. S ezt jelenséget aligha teheti kirakatba a vá­ros. Dr. Vargha Dezső Elhárult balesetveszély Több balesetveszélyes útsza­kasz, járda és közterületi mű­tárgy helyreállítását végeztette el a Városgondnokság. Ezek között szerepel a Szeptember 6. téri lépcső, a Vöröskereszt utca 22. szám előtti járda, a Marx és a Hársfa út csomópontjának a támfala és a Felsőbalokány ut­cai térburkolat. Útfenntartás Kátyúzási munkákat végeztet a Városgondnokság a Bálicsi, a Bornemissza, a Hargita, a Dam­janich, a Hungária, a Kálvin, a Szabadságharc, az Erreth Lajos, a Bolgyó, az Űrhajós, az Ung- vár, az Endresz György, a Lotz Károly, a Tímár, a Basamalom, a Bródy Sándor utcákban és utakon, illetve a Rákóczi úton a Hal térnél, a Verseny utcai sportpálya előtt, valamint a Do­bogó dűlőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom