Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-03 / 33. szám

1994. február 3., csütörtök A mai nap üj Dunántúli napló 5 Költők feladata? Beszélgetés Ágh István költővel A Bencés Diákok Szövetsége pécsi csoportjának meghívására tegnap a baranyai megyeszék­helyen járt Ágh István költő. A hivatalos beszélgetés előtt kér­tem tőle rövid interjút.- Úgy tűnik, a magyar költé­szetnek már szinte „sorscsa­pása", hogy a költők politizál­nak. Levetkőzhetetlen ezt- Sajnos (vagy mégse sajnos, ki tudja?), a magyar költők Ja­nus Pannonius óta valamiképp mindig politizálásra kényszerül­tek. Voltak, akik ezt természe­tesnek vették, mások helytelení­tik. Illyés azt mondta, hogy egy költőnek, ha éppen úgy adódik, vízügyekkel is foglalkoznia kell. Hát, nem tudom ... Én azt gondolom, költő mégis inkább az írásaival érjen el valamit, mint pártelnökként. Persze, ez nyilvánvalóan alkati kérdés is. Csoóri Sándor, szegény, most is ír ám, verseket, prózát - azaz inkább írna. Azonban úgy érezte, hogy amit ma csinál, le­galább olyan fontos, mint az írás, bármennyire is hiányzik neki. A másik véglet, mondjuk, Weöres Sándor: nehéz lett volna őt elképzelni miniszterel­nökként.- Nagy László öccseként fo­lyamatosan szembesülnie kell a Nagy László-mítosszal, hol el­tűnő, hol újra megjelenő legen­dájával.-Ez így van, de nem lehet kikerülni. A Hitelben megje­lenő naplóját, amit titokban írt, és a hagyatékból került elő, én is mpst olvasom először. És örülök, hogy megjelent, még akkor is, ha rólam sokszor ke­vésbé hízelgő mondatok is ol­vashatóak benne. M. K. A hirdi újtelep házai még vízben állnak Vízben állnak a hirdi újte­lep mélyfekvésű területén a házak. Halász Miklós, a Pécsi Pol­gármesteri Hivatal Városfej­lesztési és Üzemeltetési Iroda vízügyi tanácsosa ismeri a hir- diek gondját, amely egy szeletje a város vízkárának. A város 50 különböző pontján lehetne azonnal dolgozni. Hirden óriási gond a talajvíz. Földtanilag nem jelezték ezt, így az egykori építkezők a felszín alá mentek a garázsokkal, szuterinokkal. Tömeges beázásra 1986-ban panaszkodtak először az itt élők. Megoldásként szivárgó rendszert építettek. A lakosság most kifogásolja, hogy nem ke­rült mélyre a rendszer és kicsi a dréncső kapacitása. A múlt évi decemberi időjárás - gyors ol­vadás, esőzések - soha nem ta­pasztalt vízhozamot okozott. A megépült hálózat nem bírta ezt a vízmennyiséget és a lakóépü­letek alatti pinceszintek 0,5-1,8 méter mély víz alá kerültek. Hibaelhárításként az Ámor utcai árkot kimélyítette a Sely- lyei Vízgazdálkodási Társulat a pécsi városgondnokság meg­rendelésére januárban. Az ár­kokat és a szivárgókat kitisztí­tották. Továbbiak építését is tervezik. Ezzel az elöntésve­szély csökken, de nem szűnik meg. A lakosságnak saját költ­ségére, saját területére szivárgót kellene építeni és rácsatlakoz­tatni a rendszerre. Ádám Erika Felújították a Pollack diákotthonát A jövő század kollégiuma Sejthetően Pécs egyik neve­zetessége lesz a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola di­ákotthonának könyvtára. Az in­tézmény teljes rekonstrukciója még mindig tart, bár a kollégi­umba már a múlt év novembe­rében beköltöztek a tanulók. Az épület hetven éve készült, az utóbbi négy-öt évtizedben komolyabb felújítása nem volt. Durucz István, a középiskola igazgatója reméli, hogy a terv­ben jelzett 130 millió forint elég lesz. Szinte a csupasz falakig ,Jci kellett söpörni” a három- szintes, Jókai utcai épületet. Teljes közműcsere volt, megol­dották a központi fűtést, a diá­koknak két- és négyágyas háló­kat alakítottak ki, s mindegyik­hez tartozik egy-egy tanuló­szoba is. Korábban 12-16 férő­helyes hálók voltak, mindegyi­ket külön fűtötték. A rekonstrukció 1992-ben kezdődött, a költségeknek mintegy fele központi céltámo­gatásból van, a többit a pécsi önkormányzat fedezi. A Bach- mann Zoltán és Kistelegdy Ist­ván tervezte felújításban részt vettek az iskola diákjai is: közel 1,5 millió forint értékű munkát végeztek. Durucz István szerint a kollégium a korábbi XIX. századi körülményekkel szem­ben korszerű felszereltségével már a jövő század diákotthoná­nak képét mutatja. A hálókban 90-100 diáknak van hely, jelenleg 87-en lakják. Az alagsorban van a mosoda, megfelelő vasalógépekkel, a padlástérben alakították ki - biztonsági szempontokra figye­lemmel - a gázzal működő ka­zánházat. A rekonstrukció teljes befejezése nyárra várható. Ami a már említett könyvtá­rat illeti: a teljesen lebontott régi konyha és étterem helyén - római kori maradványokat ho­zott e munka felszínre - épül, a földszinten lesz az étterem és a konyha, a második szinten a könyvtár. Hatalmas, 16 méter átmérőjű, színes tetőborítású kupola, amely dísze lehet a vá­rosnak is. Ez lesz a diákok kö­zösségi helyisége is, a rendez­vények, a tanácskozások, a szó­rakozás színtere. Alkalmas le­het arra is, hogy a nyári hóna­pokban a város középiskolásai­nak diákcentruma legyen. A szakközépiskola ebben az évben 50 éves. Szebb ajándékot pedagógusai, diákjai nem is re­mélhettek. M. A. Ismét termelnek a bauxitbányák Az egyhetes kényszerszünet után ismét termelnek a tapolcai Bauxitbánya Kft. bányái. Gás­pár Géza gazdasági igazgató az MTI érdeklődésére elmondta: továbbra sem tudják biztosan, mennyi lesz a hazai timföldgyá­rak idei felhasználása, és az ex­portra vonatkozó tárgyalásaik sem fejeződtek be, így azt sem ígérhetik, hogy nem kerül sor újabb leállásra, vagy nagyobb aránya elbocsátásra. Legjobb esetben is legalább 100 bá­nyásztól meg kell válniuk az idén. A Bakonyi Bauxitbánya Kft. az előzetes üzleti terv szerint az idén 1 millió tonna bauxit ki­termelésével számolt, a timföld iránti kereslet csökkenése azon­ban ezt a tervüket kétségessé tette. Valószínű tehát, hogy az idén sem áll meg az utóbbi években tapasztalható folyamat. Illegális favágás, pusztítás nyomai láthatók a valamikor oly hangulatos ligetben Fotó: Löffler Kinek hiányzanak a fák? Ebek harmincadján a Lelovics-kert A keddi számunkban megje­lent Lelovics-kertről szóló írá­sunk után kaptuk a telefont Ál­mos László pécsszabolcsi tanár­tól, hogy a környéken már több nemesfa - tölgy, bükk - esett az elmúlt napokban stihlfűrész ál­dozatává. Minderről azonban tegnap reggel még sem a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat, sem a Városi Önkormányzat, sem a Városgondnokság illeté­kesei sem tudtak semmit, tehát nyilvánvalóan illegális favágás­ról lehet szó, így pusztítva to­vább ezt a valamikor oly hangu­latos ligetet. Kora délutánra a Városgond­nokság emberei már felmérték a környéket, és tucatnyi, nemrég kivágott akácfa tövét találták a földben, de a rönkök nyomára nem sikerült rábukkanniuk. Azonban lehet, hogy elkerülte figyelmüket a kissé távolabb eső szurdokban megbúvó, pár bükkcsonk. Egy szemétdombon pedig friss fenyőgallyak, rön­kök csupaszításakor felesle­gessé vált ágak halmozódnak. A kert is teli szeméttel, hulladék­kal, egy zöld műanyaglavór bé­késen megfér a szétázott papír­dobozzal. A Városgondnokság természetesen igyekszik megta­lálni a favágókat, akik a kör­nyékbeliek szerint már egy hete tűnnek fel reggelente a boltban egy „felesért”, munkába állás előtt. Nem tudni, ki lehet a terület gazdája, de a környéket látva könnyen jut arra a következte­tésre az ember, hogy senki. A valamikor kristálytiszta vizű tó­nak ma már szinte a felszínét sem lehet látni, a park is gondo­zatlan, visszavadul eredeti álla­potába. Ha a Pécsszabolcson lakók nem figyelnek legalább félszemmel a környezetükre, s még szólni sem szólnak senki­nek, akkor könnyen a feledés homályába merülhet a völgy va­lamikori szépsége. Addig kellene megvédeni ér­tékeinket, amíg még van mit, s nem csak az emlékekben él­hetne a szép. Móczán Z. A médiatörvényről tárgyal a kormány Többek között a médiatör­vényről és a lakástörvényről tárgyal csütörtöki ülésén a kor­mány. Az MTI érdeklődésére szer­dán a Kormányszóvivői Irodán elmondták, hogy a lakástör­vényt az alkotmánybírósági ha­tározatnak megfelelően módo­sítják. így a korábban elgondolt öt év helyett csak egy éve lesz a bérlőknek arra, hogy vételi jo­gukat érvényesítsék. A bérlaká­sok eladási árát nem maximál­ják, de a jogszabály kimondja, hogy a lakottságot figyelembe kell venni, tehát azt, hogy a bér­lakás nem beköltözhető, ami csökkenti a forgalmi értékét. A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat alapkon­cepciója a pártok között 1992-ben kialakult konszenzu­son alapul, de figyelembe veszi az azóta bekövetkezett jogsza­bályváltozásokat és néhány kor­szerűsítést is tartalmaz. A kabi­net ugyancsak előterjesztést hallgat meg az első félévi, a par­lamenti ciklus hátralévő idejére szóló törvényalkotási program- javaslatról. A kormány módosí­tani kívánja a politikai üldözöt­tek kárpótlásáról szóló törvényt annak érdekében, hogy a kül­földön élő nem magyar állam­polgárok is kárpótlást kaphas­sanak, amennyiben a törvény ál­tal meghatározott sérelmeket el­szenvedték. Foglalkozik a kabi­net a szövetkezeti törvény mó­dosításával is. Lakossági fórum Görcsönyben Staub Ernő, a 3. vk. MDF-es országgyűlési képviselő-jelöltje lakossági fórumon vesz részt Görcsönyben február 4-én, pén­teken 18 órakor a Művelődési Házban. A találkozó egyik té­mája az agrárágazat jövője. Meghívott vendég Győri József agrár-közgazdász, a Bólyi Rt. igazgatója. Kicserélték a talajt Petróleummal szennyezte az út menti termőtalajt az a ka­mion, amely a napokban, a 6-os főúton, Görösgal közelében fel­borult. A szennyezett talaj cse­réje miatt a hét elején fél széles­ségben lezárták a főút érintett szakaszát. A munkát befejezték, tegnap már zavartalan volt a forgalom Szigetvár és Barcs között. Vöröskeresztes csúcstalálkozó Pécsett A „Visegrádi Négyek” tagál­lamainak elsőszámú vöröske­resztes vezetőin kívül a Nem­zetközi Vöröskereszt genfi köz­pontjának képviselője és a Vö­röskereszt Közép-Kelet-Európa Irodájának vezetője is részt vesz azon a csúcstalálkozón, melyet a jövő héten, február 10-11-ikén rendeznek Pécsett. A Hunyor Szállóban megtartandó konfe­rencián a négy állam vöröske­reszteseinek programegyezteté­sén és a tapasztalatok átadásán túl szó lesz a menekülthelyzet aktuális kérdéseiről is. E témá­ban dr. Kárpáti Júlia, a megyei Vöröskereszt vezetője mond korreferátumot. Elhunyt Dr. Keszler Hubert Nyolcvanhét éves korában, kedden elhunyt dr. Keszler Hu­bert, a Magyar Karszt és Bar­langkutató Társaság tisztelet­beli elnöke, a Nemzetközi Bar­langász Unió titkára. A hazai hévíz- és barlangkutatás ismert egyéniségének a nevéhez fűző­dik a Várbarlang és a Szemlő- hegyi barlang feltárása, éppúgy mint az Aggteleki barlang euró­pai szépségű kiépítése. Ismeret­terjesztő tevékenysége mellett komoly érdemeket szerzett a barlanggyógyászat népszerűsí­tése, az asztmás gyermekek bar­langi gyógyításában is. Gazdakör alakult Sásdon Űj biztonságtechnikai eszközök A sásdi földtulajdonosok egy része arra az elhatározásra jutott, hogy összefogva a ha­sonló érdekeket, gazdakört ala­kítanak. A napokban szakemberek részvételével megtartott össze­jövetelen nagy többségben a ki­sebb parcellákkal rendelkező tu­lajdonosok vettek részt, termé­szetesen reménykedve abban, hogy a részarány tulajdonosokat is meg tudják majd nyerni. Mi­után Schild Mihály ismertette a megjelentekkel az Alapszabály Szövegét - melyet a résztvevők kisebb-nagyobb változtatások­kal el is fogadtak - megválasz­tották a sásdi gazdakör elnökét. Kovács Sándomé polgármester pedig felajánlott a szervezetnek a Szent Imre u.23. sz. alatti ház­ban egy üres önkormányzati he­lyiséget. Megyeri Tiborné A hegesztéstechnika új biz­tonságtechnikai eszközeinek és előírásainak témakörére épülő szakmai bemutatónak és ta­nácskozásnak adott otthont szerdán a pécsi Pollack Mihály Műszaki Éőiskola. A szakmai találkozót a MTESZ, a GTE Baranya Megyei Szervezete és a főiskola Gépszerkezettan Tanszéke rendezte. A kecskeméti Migatronik Kft. munkatársa többek között a munkabiztonsági fegyelmezet­lenségekről tartott előadást. Az Air-safe füstvédő készülékek ismertetését követően dr. Vison- tay István, a dunakeszi Auto­géntechnika Kft. főmérnöke, ügyvezetője a hegesztési munka humanizálását célzó időszakos ellenőrzésről és biztonságtech­nikai eszközökről adott részle­tes ismertetést. Tröszt E. Házi energiatakarékosság - napkollektorokkal A pécsi kísérleti napház majdnem évtizede bizonyítja, a napépítészettel mennyi meleg­vízre, fűtésre fordítandó energia árát lehet megtakarítani. Csak egyetlen példa: a pécsi napház előző fűtési szezonjának költ­sége írd és mond 11 000 forint­ból kijött. Hogy ez ilyen olcsón miként lehetséges? ügy, hogy építészeti és gépészeti megoldá­sokkal csapdába ejtették és pénzt megtakarító energiává alakították át az éltető napsuga­rakat. Tény, az ilyen megoldás nem olcsó, de az energiaárak örökös növekedésével ez a be­ruházás előbb-utóbb megtérül. Ha ugyan telik rá. A Baranya Megyei Építőipari Egyesülés és az Építési Vállal­kozók Országos Szakszövet­sége dél-dunántúli képviselete tegnapi szakmai napján az energiafelhasználás és a megta­karítás számos újdonságát mu­tatták be. Baranyából, Somogy- ból, Tolnából és Zalából majd százötvenen jöttek el, hogy a bemutatók után maguk is eltöp­rengve igyekezzenek valamit megvalósítani a látottakból, hal­lottakból. Elvégre a napsugár nem kerül pénzbe, csak a hő­energiává alakítása. A családi házaknál, üdülőé­pületeknél és fóliasátraknál gazdaságosan megvalósítható néhány újdonságról érdemes külön is szólni. A régiónkban úttörő szerepet vállaló pécsi Heliotech Bt.-tői Patartics László gépészmérnök és Perényi László építészmér­nök a napenergia hasznosítása kapcsán számolt be a melegvíz­készítés és fűtés segítés napkol- lektoros és építészeti eszközei­ről. A családi ház összes ener­giaigényének 35-40%-át teszi ki a fűtés, ennek felét meg lehetne takarítani a napépítészettel, ha­talmas üvegfelületekkel, hőtá­roló és szabályozó építészeti rendszerrel. Mindez utólag, régi családi házhoz is megépíthető. Az éves melegvíz igény 70-80%-át a sík-, avagy az an­nál is nagyobb élettartamú, na­gyon hideg időben is működő vákuumcsöves napkollektorral is lehet gazdaságosan biztosí­tani. A szekszárdi Gemenc Plast Műanyagfeldolgozó Rt. üveget helyettesítő polikarbonát leme­zei üreges és cellás kivitelben igencsak kiváló hőszigetelő tu­lajdonságuk mellett napcsapda­ként is szolgálnak. Szabadtéri alkalmazásuk esetén az átlátszó lemezt UV-kezelés védi a nap­sugár károsító hatásától. Áz ilyen anyaggal épített üvegház, lényegesen tartósabb és energia­takarékosabb a hagyományos fóliasátornál, s még csak fűteni sem igen kell. Az építkezők a Nitrokémia Rt. Dryvit külső hő­szigetelő vakolatrendszerével és Nikecell keményhablemezé- ivel is jelentős energiamegtaka­rítást érhetnek el. Csak teljen az (energiataka­rékos) építkezésre! B. M. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom