Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-23 / 53. szám
1994. február 23., szerda Kultúra üj Dunántúli napló 7 Két találkozás a kasszasiker-filmek legkiválóbb alkotójával Schindler lista Film a huszadik századi európai történelem legsötétebb korszakáról Steven Spielberg nem tartozik a világjáró filmrendezők közé. Általában akkor utazik külföldre, ha fdmet forgat. A Harmadik típusú találkozások miatt járt Indiában, a Schindler listája miatt járt Krakkóban. Igaz, az utóbbi film főszereplőjének kiválasztása miatt egy évvel korábban végig „villámlátogatta” az európai fővárosokat: Londontól Varsóig, Prágától Bécsig kereste Oskar Schind- lert. Pedig Harrison Ford, Mel Gibson és Kevin Cosmer akár ingyen is eljátszotta volna a szerepet. De Spielberg nem akarta, hogy egy sztárra terelődjék a figyelem, amikor a készülő film története fontosabb. 1200 zsidó élete A történet, amit Oskar Schindler szudétanémet üzletember hőstette következtében 1200 ember a saját életéből, a magyar olvasók pedig a tanúvallomások alapán írt Schindler bárkája c. könyvből ismerhettek. Thomas Keneally könyvéből, s újabb tanúvallomásokból mentette anyagát Steve Zaillan forgatókönyvíró, akit Steven Spielberg szerződtetett, amikor tíz évi várakozás után rászánta magát, hogy megrendezi a Schindler listáját. A film keletkezésének regényes történetét a 66-os Los An- geles-i földrengés hetében, a Golden Globe díjkiosztás éjszakáján mesélte el Hollywoodban a legjobb film és a legjobb rendező díjával kitüntetett Steve Spielberg. S ez volt az első találkozás, mely alkalmat adott e sorok írójának, hogy megértse: mi késztette a kasszasiker-filmek legkiválóbb alkotóját, hogy a huszadik századi európai történelem legsötétebb korszakába kiránduljon a csupa-vi- dám, felelősség nélküli amerikai fantáziavilágból. A dédszülők hazája Az osztrák-orosz-lengyel származású Spielberg Ohio államban született, ortodox zsidó nevelést kapott és nagynénjétől hallott először a náci koncentrációs táborokról. „Történelem volt, mint a spanyol inkvizíció gaztettei, s bár mind a két szörnyűség Európában történt, semmilyen közvetlen élmény nem kötött hozzá. Gyermekkoromban Európát ugyanolyan távoli kontinensként figyeltem, mint Afrikát vagy Ausztráliát, - talán annyival érdeklődtem jobban, amennyire dédszülei hazája iránt egy gyerek. A Schind- ler-sztorival több, mint tíz éve találkoztam először: az fogott meg, hogy egy városban lakom a csodával határos módon megmenekült Schindler-zsidók egyikével, Poldek Pfeffeem- berffel, aki Leo Page néven bő- rönödös Beverly Hills-ben. Tom Keneally regényének megfilmesítési jogát azonnal megszereztem, de nem tudtam magam rávenni, hogy megrendezzem, mert nem voltam elég érett, nem ismertem eléggé a kort, és nem foglalkoztatott sem az európai, sem a zsidó származásom.” Szudétanémet üzletember Mint a 12 Oscar jelölés kapcsán a Schindler listája magyar- országi bemutatójával jóval megelőzve híressé vált történetből tudjuk: Spielberg kétszer próbálta elcserélni a film rendezésének jogát. Először Sidney Pollacknak, aztán Martin Scor- sese-nek adta a forgatókönyvet, majd mind a kétszer visszakérte. Marta a bűntudat. Végül rászánta magát, hogy megrendezi. Oscar Schindler, a szudétanémet származású ügyeskedő, hűtlenkedő, karizmatikus üzletember felfedezi, hogy a háborúban meggazdagodhatnak az élelmesek. A krakkói zsidóktól megvesz egy edénygyárat, a német megszállóktól pedig - korrupcióval - elintézi, hogy a gettóba zárt zsidók közül 1200 embert nem visznek Auschwitzba, hanem maradhat, mint gyári munkás. Schindlemek eleinte szinte mindegy, kiknek a neve szerepel az életet jelentő listán - lassan azonban megkedveli Poldeket, Itzhakot, He- lent és a többieket. Mikor a visszavonulást megelőző napokban minden zsidót Auschwitzba akarnak küldeni a németek, Schindler Csehszlovákiába menekíti a gyárát s oda viteti a maga munkásait. S mire véget ér a háború, megérti, hogy 1200 ember életét mentette meg. Díszbemutató Krakkóban Steven Spielberggel - rövid időn belül másodszor - a film bécsi díszbemutatóját megelőző sajtótájékoztatón találkoztam február 16-án. Azokról a tanulságokról kérdeztem, amelyeket a film amerikai fogadtatása alapján leszűrt magának. A kritikusok, a túlélők, a felnőtt közönség és a holocaust szakértők egyértelmű főhajtással fogadták a filmet. A rágógumi-mozin és erőszakkal teli televízión felnövő amerikai gyerekek azonban nemigen értik, hogy kedvenc filmrendezőjük mit akar nekik mondani ezzel a történelmi és földrajzi értelemben egyaránt távoli világban történt hihetetlen drámával. Steven Spielberg azonban nem hibáztatja őket. „A Jurassic Parkot, az E. T.-t, a Harmadik típusú találkozásokat élvezték az amerikai tizenévesek. A Schindler listájához a középiskolákba kiküldött háttéranyag sem elegendő. A szövegmagyarázatot szívesen adom hozzá én magam, interjúkat adok, sőt, személyesen is elmegyek néhány iskolába.” A Schindler listáját március elején az idei Oscar-díjkiosztást megelőzően mutatják be Magyarországon. Spielberg nem kíséri Budapestre a filmet - Krakkóba azonban ígéri, hogy elmegy, mert ott, a történet és a forgatás helyszínén a statiszták és a főszereplők számára tartják a díszbemutatót. Novai Anikó Oskar Schindler az Auschwitz-Birkenauba induló szállítmányban művezetőjét, Itzhak Stern-t keresi. 305 éve szabadult fel Szigetvár Kiemelkedő ünnepségek Pénteken tartotta meg hagyományos koszorúzási ünnepségét a főtéri dzsámi falán elhelyezett emléktáblánál a Szigetvári Várbaráti Kör, emlékezve a város történelmének jelentős eseményére, a vár felszabadítására. A XVII. század második felében a keresztény államok ösz- szefogtak a török Európából való kiűzésére. Ennek eredményeképpen lényegesen nagyobb sereg indulhatott meg 1686. júniusának elején Buda felszabadítására, mint bármikor korábban. Kemény ostrom árán 1686. szeptember 2-án végleg lekerült a félhold Buda várának ormairól. Az előrenyomuló szövetséges csapatok csapásai alatt ösz- szeroppant a Buda háta mögötti török várrendszer. , Szigetvár felszabadítására több kísérlet is történt. Zrínyi Miklós téli hadjárata során két alkalommal is elvezette seregét Szigetvár alá. Stratégiai megfontolásból azonban nem vesztegethetett időt a vár megost- romlására. 1688. áprilisában Vecchi ezredes megjelent seregével Szigetvár alatt azzal a parancscsal, hogy azt körülzáija, kiéheztesse és így a vár feladására kényszerítse a törököket. Az éhség a várban napról napra fokozódott, ezért Hasszán - Szigetvár utolsó bégje - 1689. január 15-én felajánlotta a vár átadását, ami február 13-án történt meg. A szabadon elvonuló török csapatok keserűségét növelte az a tudat, hogy míg a vár bevételéért Szulejmán szultán 30 000 katonájának életével fizetett, addig a keresztény csapatok vér nélkül foglalták vissza azt. A felszabadítás után a város lakói a katonasággal együtt hálaadó ünnepséget tartottak. Szigetvár lakói a visszafoglalás napjáról - akárcsak szeptember 7-ről, a hős várvédők halálának évfordulójáról - 1833-tól minden évben megemlékeznek. Kiemelkedő ünnepségek voltak a visszafoglalás 100. évfordulóján, amikor a Zrínyi téren az Ali pasa dzsámijából kialakított barokk templomot felszentelték Dorfmeister István európai hírű festőművész kupolafreskójával együtt, továbbá 1939-ben, a visszafoglalás 250. évfordulóján, amikor a város lakói a Városháza homlokzatán helyeztek el emléktáblát. A fel- szabadulás 300. évfordulóján a Várbaráti Kör helyezett el emléktáblát a templom falán. E haladó hagyományokat követtük pénteken mi, szigetváriak a 161. alkalommal megrendezésre kerülő Zrínyi emlékünnepség nyitányaként megtartott koszorúzással, amikor a 122 és fél éves török uralmat megdöntő sikeres hadivállalkozásra emlékeztünk. Az ünnepség kapcsán idézzük fel és fogadjuk meg a Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek az üzenetét? „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak/Hagyd örökül, ha kihunysz: a Haza minden előtt!” Veszprémi Zoltán a Várbaráti Kör vezetőségi tagja Környezetvédelmi traffipax Környezetvédelmi traffipa- xot helyeznek üzembe Magyar- országon - jelentette be Szom- mer Ferenc, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kabinetfőnöke. Egyelőre csak három hónapra bérlik majd a berendezést az Ysselbach Umwelttechnik cégtől, a megvételről később döntenek. Az ötletes amerikai berendezés bemutatása során elhangzott: a műszert, illetve az adatokat feldolgozó számítógépet az út mentén helyezik el. A monitoron egyenként nyomon követhető a műszer előtt elhaladó gépkocsik szénhidrogén, szén- monoxid és más szennyező- anyag kibocsátása. Az intézkedés, illetve a későbbi visszakereshetőség érdekében rendszámonként vagy a meghatározott szennyezési határértékek túllépése szerint is készít összesítéseket a készülék. A monitor jelzésére, rádióértesítésre, néhány száz méterrel arrébb kiállíthatók a forgalomból a levegőt erősen szennyező autósok. A kiállított gépkocsikat már alaposabb ellenőrzésnek vethetik alá a kipufogócsőben mért szennyezés alapján. így jóval hatékonyabban szűrhetők ki azok az autósok, akik még a zöldkártyát sem váltották ki, vagy az abban előírt határértékeket túllépik. A türelmi időt követően a gépkocsi használata is megtiltható, mert a járművek csak érvényes zöldkártyával vehetnek részt a forgalomban. A türelmi idő arra szolgál, hogy az autós elvigye kocsiját javításra, beállításra. Index 191 gimnáziumnak A pécsiek közül a Nagy Lajos és a Leőwey vezet A pécsi Leőwey Klára Gimnázium végzőseinek 42 százaléka tanult tovább az elmúlt évben Fotó: Läufer Igazolja-e a pályaválasztási szándékot a folytatás, a főiskola, az egyetem? Lehet-e azonos a megmérettetés a legjobb és a legnehezebb körülmények között tanító gimnáziumok között, ha a mércét nem az érettségi bizonyítvány, hane ma diplomához jutás reménye jelenti? A kérdések folytathatók. Különösen akkor, ha szemügyre vesszük a táblázatot, melyet Neuwirth Gábor az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda főtanácsadója az idén is elkészített, s amelyben a felvételi eredmény szerint 191 gimnáziumot rangsorolt. A táblázat azt mutatja, hogy miként alakul a gimnáziumok sorrendje, ha az érettségizőket a felvettekhez viszonyítjuk. Más megfogalmazásban: az érettségizők hány százalékát vették fel a felsőoktatásba. Természetes, hogy lehetne egyéb sorrendet is kialakítani, például a szerzett és hozott pontok alapján képzett mutatók szerint. További lehetőség volna a továbbtanulásra jelentkezőknek és a felvetteknek az arányát vizsgálni. Ilyen rangsor is készült. Ez azonban azért nem ad pontos képet, mert a mégoly korrekt számok is torzítanak. Például, ha 100 érettségizőből 3 jelentkezett egy intézménybe és mindegyiket felvették, ez lenne a legjobb iskola. Ám ha más gimnázium 100 diákjából 98 jelentkezett ugyanoda, és csak 97 jutott be, ezt már rosszabb eredménynek tüntetné fel. A továbbtanulásra felkészítő gimnáziumok esetében mindennél többet mondó adat, hogy hány diákot vesznek föl az ösz- szes érettségizőből. Le kell szögezni, hogy a közölt rangsor nem általában minősíti a középiskolát, hanem csak egyetlen szempont szerint. Vagyis kitűnően nevelő iskolák a lista bármely helyét elfoglalhatják; az erkölcsi, emberi tartást adó felkészítést nem lehet számszerűsíteni! A felsorolásban az iskolák helyezését adjuk meg és zárójelben azt, hogy az érettségizettek hány százalékát vették fel felsőfokú oktatási intézménybe. 1. Fazekas M. Főv. Gyak. gim. Budapest (74), 2. Apáczai Csere J. Gyak. Gimn. Budapest (67), 3. Földes Ferenc Gimn. Miskolc (66), 4. Révai Miklós G. Győr (64), 5. Nagy Lajos. G. Szombathely (63), 6. Piarista Gimn. Budapest ((62), 7. Ság- vári E. Gyak. Szeged (60), A Dél-dunántúl gimnáziumai: 18. II. Béla Gimn. Baja (53), 23. Táncsics Mihály G. Kaposvár (51), 26. Nagy Lajos Ciszt. Gimn. Pécs (49), 40. Garay János G. Szekszárd (42), 43. Leőwey Klára G. Pécs (42), 53. Frankel L. Német G. Baja (38), 62. Apáczai Csere J. Pécs (37), 63. Kisfaludy Károly Mohács (36), 80. Petőfi Evangélikus G. Bonyhád (32), 98. Nagy László G. Komló (28), 118. Széchenyi F. G. Barcs (25), 119. Tolnai Lajos G. Gyönk (25), 132. IL Géza Gimn. Bátaszék (24), 134. Béri Balogh A. Tamási (24), 142. Kodály Zoltán G. Pécs (23), 144. Táncsics M. G. Siklós (21). Kiemelkedő gimnázium a budapesti Fazekas Mihály, öt év átlagában a diákjai 70 százalékát juttatta be a felsőoktatásba. Hat iskola - két fővárosi, egy-egy miskolci, győri, szombathelyi, szegedi - 60 százalék feletti, nagyon jó eredményt mutatott fel. Kiváló az 50 százalékot meghaladók teljesítménye is. Ami a helyváltoztatásokat illeti, szembetűnő az egyházi iskolák előretörése. Gyengének tekinthetjük a 20 százalék alatti teljesítményt, s kiváltképpen az utolsó 20 iskoláét - közülük 10 a fővárosban található - hiszen öt év távlatában csak minden tizedik diákjuk kerül be a felsőoktatásba. A felvételi eljárásban történt változások sajátos módon éreztetik a hatásukat, ha arra gondolunk, hogy most már felvételi vizsga nélkül - a középiskolai eredmény, egyéb tanulmányi eredmények alapján - is vesznek fel fiatalokat. így tehát azok az iskolák, amelyek ilyen intézményekbe küldik a diákjaikat, érthető módon, a közölt rangsorban is jobban szerepelnek.
