Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-22 / 52. szám
8 új Dunantüii napló Privatizáció - Az Állami Vagyonügynökség oldala 1994. február 22., kedd Minilapszemle a privatizációról Befektetési alapot tervez az ÁVÜ. Pongrácz Tibor államtitkár a kárpótlási jegy-részvény- csere akcióról tartott sajtótájékoztatón közölte: az AVÜ az első negyedévben több mint 3,5 milliárd forint, az AV Rt. az első félévben 7 milliárdot meghaladó értékű részvényt kínál fel cserére. Az államtitkár szerint amióta Csépi Lajos az AV Rt. vezérigazgatója, a két tulajdonosi szervezet együttműködése javult. (Világgazdaság) Az energia illetékesei. Otto Majewski, a Bayerwerk AG. konszern elnöke az IKM-ben Latorcai János miniszterrel folytatott megbeszéléseit követően elmondte, hogy a bajor konszern érdekelt a regionális áramszolgáltató vállalatok privatizációjában, másrészt intenzív kapcsolatot tart fent a magyar regionális gázszolgáltatókkal - szintén a magánosításukban való részvételi szándékkal. (Pesti Hírlap) A DIMAG-ügyről. A DIMAG Rt. vagyonvesztése már a privatizáció előtt bekövetkezett, a társaság csődhelyzetben volt. A vagyonügynökség azért döntött a privatizáció mellett, hogy megkísérelje több ezer dolgozó munkahelyét megtartani - mondta Csépi Lajos az AV Rt. vezérigazgatója. Ami a személyes felelősségét illeti, sajnálja, hogy a társaság privatizációja így alakult, de akkor követett volna el nagyobb hibát, ha hagyja a céget fölszámolni. (Esti Hírlap) Az FM vizsgálja a reorganizációs terveket. Vegyes képet mutatnak a gyorsított adóskonszolidációba bevont cégektől január 31-éig beérkezett reorganizációs pályázatok. Ez egyrészt a cégek által kért adósság-elengedés mértékéből, másrészt a tervek szakmai színvonalából adódik. A gyorsított szakaszba bevont 55 cég közül 24 az agrárgazdaságból került ki. A végleges reorganizációs terveknek március 31-éig kell elkészülniük. Addig kell megállapodást kötniük a cégeknek a hitelezőkkel. (Magyar Hírlap) Munkanélküli is lehet tulajdonos Interjú Hatvani Szabó Jánossal, az AVÜ ügyvezető igazgatójával- Ön lett most az AVÜ első számú irányítója. Változik-e ennek a sokak által támadott, kritizált intézménynek a stratégiája?- A stratégia nem változik. Hangsúlyeltolódás talán mégis lesz a hazai tulajdonlás ösztönzésének a javára. Szinte már szlogenné vált, hogy a magyar befektetők körében tőkehiány van. Ezt megpróbáljuk úgy áthidalni, hogy a pályázók számára készpénzkímélő technikákat ajánlunk fel. Ilyen a részlet- fizetés, a lízingforma a március végén mindenképpen elindítandó KRP (Kisbefektetői Részvényvásárlási Program), s az eddigieknél is jobban előtérbe helyezzük a tőzsdei privatizációt.- Több szakértő is felvetette már, hogy a hazai pénzügyi és intézményi befektetői piac kihasználatlan. Van-e olyan elképzelés, hogy a pénzintézeteket, társadalombiztosítási alapokat a korábbinál nagyobb mértékben bevonják a privatizációba ?- Természetesen keressük azokat a le nem kötött befektetési eszközöket, amelyeket még bevonhatnánk a privatizációba. Itt elsősorban külföldi befektetői körökről lehet szó, hiszen itthon a magántulajdonosi körben markáns pénzösszeget nem találunk. Bankok körében előfordulhat ugyan, de a privatizációval szemben támasztott elvárások elsősorban nem a bankok bevonását szorgalmazzák. Közvetve előfordulhat ugyan, de inkább azt a szándékunkat jelenítjük meg érezhető formában, hogy minél szélesebb kör jusson hozzá az állami vagyontömeghez. Olyan tájékoztató, információs anyagok készülnek, amelyek hozzáférhetők lesznek az AVÜ megyei információs hálózatán keresztül. Ezek a szűkebb anyagi lehetőségekkel rendelkező, de vállalkozni szándékozó magyar állampolgároknak teszik lehetővé a privatizációt.- Egyáltalán mennyi pénzzel kell rendelkeznie annak, aki szeretne a folyamatba bekapcsolódni? Hatvani Szabó János-Attól függ, hogy az állami vagyonnak mely részét kívánja megvásárolni. Meg kell mondanom, hogy nem törekszünk mindenáron a decentralizációs technikával történő privatizációra. Vagyis arra, hogy a régi struktúrában kialakult vállalatokat részegységekre bontsuk, s úgy egyenként ajánljuk fel. Itt az észszerűségnek kell dönteni. Kollégáim jól ismerik a cégeket, s azokat egy hatékony magángazdaság szempontjait és célrendszerét figyelembe véve kezelik. Tehát abban az esetben, ha valamit traktoronként kell eladni, mert az hatékonyabb, akkor így fogjuk megadni a kínálati listát. Ugyanakkor a cég teljes vagyonának a feltérképezésével lehetővé tesszük azt, hogy ha a befektetői szándék mást indokol, akkor rugalmasan alkalmazkodjunk hozzá.- A kisember, a közember mit figyeljen elsősorban, hogy ő is tulajdonos lehessen, hogy bekapcsolódhasson a privatizációba ?- Úgy érzékelem, hogy az emberek információ- és tudáshiány miatt meg sem merték eddig próbálni. Egyrészt nem ismerték kellőképpen a rendelkezésre álló állami vagyont, másrészt a privatizációt meg- foghatatlannak, megközelíthe- tetlennek, elérhetetlennek tartották. Ebben valószínűleg az ÁVÜ is hibás volt, de most megpróbálunk egy sokkal intenzívebb, részletesebb tájékoztatást megszervezni, a lakossághoz sokkal közvetlenebb módon eljuttatni az információkat a vagyonról, s a megszerzéshez vezető eljárási módokról, lehetőségekről.- Munkanélküliből például lehet tulajdonos?- Természetesen. Egyrészt figyelje a hirdetéseket. Másrészt megjelentetünk majd olyan szóróanyagokat, amelyben megkérdezzük az állampolgárokat: az állami vagyon mely részére lenne vásárló. Ezen a szórólapon kérheti az Állami Vagyonügynökséget, hogy ha van - most végletes példákat mondok - egy traktor, egy patyolatbeli mosógép, egy 100 négyzetméteres ipari terület, akkor erről ő kaphasson tájékoztatást. Ezt rövid időn belül megkaphatja.- Eddig ilyen nem volt.- Nem, hiszen eddigi nyilvántartásunk ilyen részleteket nem tartalmazott. Most viszont a regisztert ilyen irányban kívánjuk továbbfejleszteni.- A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) egyre több esetben járul hozzá a sikeres privatizációhoz■ De hogyan jöhetnek számításba olyanok, akik nem az adott munkahelyen dolgoznak, nem a saját cégük tulajdonosaiként vesznek részt a privatizációban ?- Mind a két kör számításba jöhet. Továbbra is preferáljuk a dolgozói tulajdonszerzést. Ám a KRP esetében nem kell az adott vállalatnál dolgozni. A felajánlott vagyontömegből bárki jegyezhet egy meghatározott részt. Hangsúlyoznom kell: a magyar privatizáció versenyelvű. Tehát az értékesítés továbbra is pályázatok alapján történik, és testületi döntéssel határozunk az eredményről. A Kisbefektetői Részvényvásárlási Programban más a helyzet. Ott nem ilyen versenyszituációról van szó, de a tulajdonszerzés ott is nyilvánosan és ellenőrizhető módon történik majd. Az interjút a jövő keddi ÁVÜ-oldalon folytatjuk az ellenőrzés növekvő szerepéről. ABC a privatizációhoz Gyakori fogalmak közérthető magyarázata Egyszerűsített átalakulási eljárás: Az ÁVÜ Igazgatótanácsa jelöli ki azokat a vállalatokat, amelyek így alakulhatnak át. A cégek választhatnak a szakértői névjegyzékből, és utána szerződést köthetnek a kiválasztott tanácsadókkal. Ők járnak el később az ÁVÜ helyett, vagyis ők vesznek részt az átalakításban és az értékesítésben is. A szakértővel az ÁVÜ is szerződést köt, így tehát csak a jogszabályok és a keretszerződés alapján járhat el. A létrejövő gazdasági társaságban az ÁVÜ-t megillető tagsági jogokat a szakértő gyakorolja és bizományosként értékesítheti a vagyonügynökséget megillető részvényeket, üzletrészeket. Tevékenységét az ÁVÜ ellenőrzi és minősíti. Felszámolás és a privatizáció: Felszámolásról és végelszámolásról akkor van szó, ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik. Akkor számolnak föl egy vállalatot, ha fizetésképtelenné válik, a végelszámolásról az alapító dönthet, pl. ha nincs szükség a vállalatra. Az ilyen vállalatok nem alakulhatnak át gazdasági társasággá, mivel az átalakulás lényege az, hogy a cég általános jogutódlással társaságként tovább működjék. Ha a felszámolás esetén a hitelezők egyetértenek az eljárás felfüggesztésével, akkor meg lehet kísérelni az átalakítást és a privatizációt, mert lehetséges, hogy így a vállalat még fizetőképessé tehető. Ennek egyik módja lehet az, hogy a hitelezők a tartozás fejében a létrejövő gazdasági társaságból részesedést (részvényt, üzletrészt) kapnak. Munkavállalói Résztulajdonosi Program: Az MRP keretében a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok dolgozói megszerezhetik a részvényeket, illetve a kft-vagyonrészeket, üzletrészeket. Azok vehetnek részt a programban, akik legalább a törvényes munkaidő felében legalább 6 hónapra alkalmazottai a társaságnak, vagy a jogelőd vállalatnak. A részvételi szándékot írásban kell bejelenteni, a részvételi jog írsábeli lemondással, vagy a munkaviszony megszűnésével mondható föl. Ha a munkavállalók legalább 25%-a részt kíván venni a programban, akkor 3 fős szervező- bizottságot kell választani. A szervezőbizottság tárgyal majd azokkal, akik eladják a részvényeket, üzletrészeket. Ha az AVÜ az eladó, akkor az MRP szervezet E-hitelt és részletfizetési kedvezményt is kaphat. Jövő kedden jelentkező, következő ÁVÜ-oldalunkon az E-hitelhez kapcsolódó privatizációs alapismeretekről tájékoztatjuk a téma iránt érdeklődő olvasóinkat. A privatizációs lízing állása Különbózó munkafázisokban lévő portfólió aránya 23% 10% 10% 11% 0% 35% D Lízingszerződés I Szerződéskötés folyamatban I Értékelés alatt (D Futó pályázatok fii Kiírás előtt Q Nem lízing nyert ü Egyéb döntés hasznosításra Elkelt a Mecsek Füszért Privatizáció előtt a Baranyatej Rt. Már kiírták az értékesítési pályázatot a társasággá alakult vállalatra A dobozos tejet csomagolják a pécsi tejüzemben Az ÁVÜ Igazgatótanácsa eredményesnek nyilvánította a Mecsek Füszért 63,66 százalékos állami tulajdonban lévő részvényeinek értékesítésére kiírt pályázatot. A tender nyertese a Dália konzorcium. A felajánlott pakettből közel 14 százalék névértékű részvényt kárpótlási jegyben kell kifizetni. Ä Mecsek Füszért jogelődjét 1950-ben alapította a Belkereskedelmi Minisztérium, a cég 1991 július l-jével alakult át. A hónap elején hozta meg a döntését az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa, amely szerint kiírja a Baranya Megyei Tejipari Rt. értékesítési pályázatát. Az átalakulás már múlt év júniusában lezárult, nincs akadálya a privatizációnak. Ä privatizáció előtt álló részvénytársaság jegyzett tőkéje meghaladja a 486 millió forintot, tőketartaléka pedig a 157 milliót. A 100 százalékban tulajdonos ÁVÜ a vállalati saját tőke 10 százalékában kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosít a cég dolgozói számára, 25% + 1 szavazatra jogosító részvényhányadot pedig kárpótlási jegy ellenében kíván értékesíteni a mezőgazdasági termelők körében. A most kiírt ÁVÜ-pályázat a részvénytársaság 51 százalékos üzletrészére szakmai befektetőt keres. Az évek óta jellemző pénzügyi stabilitás ellenére a cég további prosperálásának több külső feltétele is van. Komoly nehézséget támaszthat a külföldi multinacionális nagyvállalatok nyomasztó jelenléte, az egyre élesedő piaci konkurren- ciaharc, és nem utolsó sorban a felvásárolható tej csökkenése. A társaság vezetése az elmúlt években anyagi áldozatok árán is próbálta a tejtermelés csökkenésének mértékét mérsékelni, illetve növelni a termelési kedvet. Ennek ellenére az elmúlt évben 6 százalékkal csökkent a felvásárolt tej mennyisége (93 millió liter). A csökkenés mértéke ugyan fele az országos átlagnak, ám így is szembetűnő a különbség az 1989-90-es években felvásárolt 122 millió liter és a mostani mennyiség között. Termékeinek felét a baranyai piacon értékesíti a cég, ahol egyre több más hazai tejipari vállalat is jelentkezik áruival. A fennmaradó hányad nagyobbik része a kiépített budapesti hálózaton keresztül jut el a vásárlókhoz, a maradék a társvállalatokon keresztül értékesül az ország különböző részein. Ma még nem látható, hogy milyen lesz az érdeklődés a részvénytársaság privatizációja iránt, az azonban bizonyos, hogy a társaság teljes munka- vállalói kollektívája mérlegeli, hogy számukra milyen előnyökkel járhat, ha a cég magyar tulajdonban marad. A munka- vállalói kollektívának az a szándéka, hogy több oldalról erősödjék, stabilizálódjék a cég gazdálkodása. Az elképzelések egyik alapja, hogy tovább javítsák a társaság kapcsolatait a tejtermelőkkel. Csak ez nyújthat megfelelő biztos bázist a tervezett gyártmányfejlesztésekhez, minőségjavításhoz, új termékek bemutatásához. Az előrelépés ugyancsak fontos összetevője lehet a csomagolás és a szállító Fotó: Szundi György géppark korszerűsítése. A cégnél ezekben a napokban mintegy 750 ember dolgozik teljes munkaidőben. Leépítésre már hosszú ideje nem került sor, nem is tervez ilyen lépéseket a társaság vezetése. A Baranya Megyei Tejipari Rt. privatizációjában a termelői részvétel megszervezésére a WestLB Investment Rt. kapott megbízást az ÁVÜ-től. A társaság a Baranya Megyei Mező- gazdasági Termelők Szövetségével közösen végzi a kárpótlási jeggyel rendelkező termelők körében a szükséges tájékoztatást, szervezést. Karesss u ÁVÜ tedepesli és »idék Ugpétacigéiai boo$H8 és a hirapéfuscM. «IÁMi VAé,ro\n;rv< ä UJÍ3 Vm&mfi « T«M<3p: fáx: fc.aú-lís.OC>, Póntefcen: m
