Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-22 / 52. szám

1994. február 22., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 A FIDESZ egészségügyi koncepciójáról az Egyesült Államokban Dr. Kornya László, a Fiatal Demokraták Szövetsége Or­szágos Választmányának tagja, Baranya megyei 7. sz. ország- gyűlési választókerület képvi­selőjelöltje visszaérkezett az Egyesült Államokból, ahol megbeszéléseket folytatott Clinton elnök egészségügyi programstábja több tagjával. Dr. Kornya László ismertette a jelenlegi magyar egészség- ügyi rendszer működését, fi­nanszírozását és hiányosságait, kiemelve azokat a pontokat, ahol a FIDESZ a változtatás halaszthatatlan megkezdését elsősorban fontosnak tartja. Ezután dr. Kornya László, a fiatal demokraták egészségpo­litikai koncepciója legfonto­sabb elemeit vázolta fel a rö­vid- és a hosszú távú megvaló­sítás ütemtervével. Az ameri­kai szakemberek egyetértettek az elképzelésekkel, de felhív­ták a figyelmet saját tapasztala­tukra alapozva, hogy a legna­gyobb hangsúlyt arra kell for­dítani, hogy az egészségügy­ben minden érdekelt azono­sulni tudjon a program része­ivel. Végezetül megállapodtak abban, hogy a későbbiekben megvitatják a kész FIDESZ programot, annak társadalmi fogadtatását, illetve a program- ismertető országos kampány tapasztalatait. Suli Nyúz Megjelent a Pécsi Suli Nyúz, a pécsi általános iskolások in­gyenes lapjának első száma a Mezőszél Utcai Általános Is­kola kiadásában és terjeszté­sében. A nyolc oldalas havilap Én is voltam diák rovatában dr. Krippl Zoltán, Pécs polgármes­tere beszél gyerekkori csínyte­véseiről, bemutatkozik a Me- szesi Általános Iskola, prog­ram-, könyv és moziajánlás ta­lálható sok más vonzó olvas­mány és rejtvény mellett. A lap hiányt tölt be, és gazdag lehe­tőséget kínál iskoláknak, taná­roknak, diákoknak egyaránt. Magyar-finn klubest Pécsett A Pécsi Magyar-Finn Társa­ság klubestet tart Pécsett, a Nevelők Házában február 23-án 18 órakor. A rendezvény keretében a finn választási rendszerről, a politikai kultúrá­ról, a pártokról tart előadást Paivi Blinnikka, Finnország budapesti nagykövetségének tanácsosa. A klubest házigaz­dája Végh József, az egyesület elnöke. Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz Százmilló forint fejlesztésre a PMMF-en 1991-től lehet Magyarorszá­gon pályázatokat benyújtani A Felzárkózás az Európai Felső- oktatáshoz Alap (FEFA) Bizott­ságához a különböző felsőokta­tási intézményeknek. 1993-ban, a 3. pályázati fordulóban a bi­zottság 23 millió dollár és más­fél milliárd forint keretösszeg­gel hirdette meg pályázatát, melyből, a kiírás szerint, legfel­jebb két évre teijedő kötelezett­ségvállalás nyújtható. A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola a tavalyi pályá­zaton minden előzetes várako­zást felülmúlóan szerepelt. Amíg 1991-ben egy pályázattal nyertek, 1992-ben kettővel, a tavalyi évben már tíz pályáza­tukat fogadta el az alap kurató­riuma. A siker oka, mint Kiste- legdi István főigazgató el­mondta, az, hogy korábban nem adtak be megfelelő számú és minőségű pályázatot. Most bi­zonyos témákban egyedül, má­sokban pedig a JPTE-vel vagy a POTE-val pályáztak eredmé­nyesen. Fontos terület a posztgraduá­lis építőmester-képzés kivite­lező szakemberek részére. Ez a régi pallérképzésnek felel meg, amelyet a múlt század végén indítottak be Budapesten az ipari iskolában. Ennek felújítá­sáról lenne most szó, elméleti és gyakorlati oktatásról. Az előké­szítéshez szükséges pénzt közö­sen nyerték az Ybl Miklós Mű­szaki Főiskolával. A Magyarországon egyedü­lálló építőművész-képzés elő­készítéséhez szükséges pénzt a JPTE-vel közösen nyerték, hi­szen ez az ősszel beinduló Mű­vészeti Kar keretén belül zaj­lana. Elképzelhető, hogy ké­sőbb önálló egyetemi szakként is megállna a lábán. A település üzemmérnöki szak is jelentős pályázatot nyert a kétszintű képzés feltételeinek kialakítására a JPTE Természet- tudományi Karával közösen. Az idén végez a PMMF-en az első évfolyam, tehát a tehetségeseb­bek folytathatnák tanulmányai­kat. A műszaki informatika ok­tatás fejlesztésére is nyertek pénzt, a térinformatika fejlesz­tésére vagy az intézményi in­formációs struktúra, tehát a belső számítógépes és telefon- rendszer kialakítására. Az UNIVERSITAS keretein belül kaptak jelentős összeget a vá­rosi számítógépes hálózat to­vábbfejlesztésére. A FEFA-3 pályázaton össze­sen 40 millió forintot és közel hatszázezer dollárt nyertek, amely összesen százmillió fo­rintot jelent a Pollack Mihály Műszald Főiskolának az oktatás és az oktatáshoz kapcsolódó, kiszolgáló területek fejleszté­sére. A FEFA ma, amikor az ál­lami támogatás csak a puszta fenntartáshoz elegendő, óriási, s talán egyetlen lehetősége a fel­sőoktatásnak. Természetesen már most készülnek a FEFA 4-re, a FEFA 3-ból elindított programok továbbvitelére va­lamint új területek bekapcsolá­sára. A határidő nyár eleje, a döntés pedig kora őszre vár­ható. Cseri L. A PMMF korszerű számítógépközpontja összeköttetésben áll város felsőoktatási intézményeinek számítógépparkjával Fotó: Läufer L. Március 16-ig még lehet Pécsett koncertezik a tordaszentlászlói női kórus Nem pótkárpótlás! Március 16-ig lehet benyúj­tani újból a kárpótlási igénye­ket. Ez a legutolsó időpont. Dr. Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal elnöke a Falu­tévé riporterével erről beszélge­tett.- A pótkárpótlási törvény alapján, - ahogy a köznyelv ne­vezi - kik juthatnak kárpótlás­hoz?- Valóban a köznyelv nevezi így, mert nem pótkárpótlás ez, hanem az igénybejelentési ha­táridőknek az ismételt megnyi­tása. A korábbi három kárpót­lási törvény alapján most mind­azok beadhatják az igényüket, akik jogosultak lettek volna már korábban is kárpótlásra, de nem éltek az igénybejelentéssel. Erre harminc nap áll rendelkezé­sükre, tehát a lehetőség a feb­ruár 15-e és március 16-a kö­zötti időszakot öleli át. Vagy személyesen vagy pedig aján­lott küldeményként a postán kell feladni a kérelmeket. Méltányossági gesztus-És ez a határidő már tény­leg jogvesztő hatályú?- A korábbi is jogvesztő volt, hisz minden kérelmet elutasítot­tunk, amely időn túl érkezett be. A jelenlegi határidő-megnyitás egy olyan méltányossági gesz­tusa az országgyűlésnek, ame­lyet az indokolt, hogy az elmúlt évtizedekben számtalan ember csalatkozott az államban, nem hitt a kormánynak, és most sem bízott az ígéretekben.-Kétféle borítékban is áru­sítják a kárpótlási igénybeje­lentő lapokat. Mi a különbség a fehér és a barna boríték között?- A kárpótlásnak két nagy te­rülete van. A vagyoni kárpót­lás és a személyi sérelem mi­atti kárpótlás. Akiket tulaj­doni sérelem ért, azok a barna borítékban levő adatlapok ki­töltésével adhatják be a kár­pótlási igényüket. A politikai üldözöttek, a deportáltak, a hadifoglyok, a szabadságvesz­tést szenvedettek, az internál­tak pedig a fehér borítékban levő adatlapok kitöltésével tudják érvényesíteni az igé­nyüket. Van egy közbenső ál­lapot. Amikor a politikai ül­dözöttet a szabadság elvoná­sával összefüggésben érte va­gyoni sérelem. Például az íté­letben nemcsak szabadságel­vonást szabtak ki vele szem­ben, hanem vagyonelkobzást is, vagy a deportálásra, illető­leg a kitelepítések során el­vesztette a bérlakását. Ilyen­kor a fehér boríték kitöltése mellett, a barna borítékban levő vagyoni adatlapcsomagot is ki kell tölteni és a kettőt be- tévén a fehér borítékba, kell benyújtani az igényt.- Az újonnan kárpótlási jegyhez jutó kárpótoltak mire fordíhtatják majd a kárpótlási jegyüket? A felhasználás korlátái- Elméletileg semmiféle megkülönböztetés nincs a kárpótlási jegy felhasználása terén aszerint, hogy valaki ké­sőn vagy korábban adta be az igényét. Olyan két, nagyon fi­nom csökkentése van a lehe­tőségeknek, hogy mezőgazda- sági vállalkozó utalványt most nem lehet igényelni, hisz az Alkotmánybíróság azt nem ta­lálta alkotmányosnak. Másrést pedig árverezni, az első kár­pótlási földalapra ilyet kárpót­lási jeggyel csak a volt tulaj­donos jogán lehet árverezni, a szövetkezeti tagság jogán, il­letőleg az állandó lakóhely jogán, azzal a megkötéssel, hogy csak a lakóhely közigaz­gatási határán belül árverezhet a sérelmet szenvedett. (MTI Press) Február 24-én érkezik Pécsre a tordaszentlászlói női kórus, a Mecsek-kórus meghívására. A Kalotaszeg peremén, köl­tői szépségű tájon fekvő 1200 lelkes kis falu női kara alkal­makként vegyeskarrá is kibő­vül. Minden évben Szent László napján itt kerül megrendezésre a már hagyományossá vált Kó­rus-találkozó, amire a múlt év­ben a Mecsek-kórus is meghí­vást kapott. A 35-45 fős kórus repertoár­jából nem hiányoznak Bartók női-karai, erdélyi népdal feldol­gozások, de ugyanakkor min­den értékes európai kórusművet szívesen énekelnek. Az amatőr kórus hetente egyszer próbál, mezőgazdasági kampány idején bizony elég késői órákban, a Kolozsvárról érkező iskolai ze- netanár-kórusvezető vezénylése alatt. A tordaszentlászlóiakat Pé­csett a Mecsek-kórus tagjainál, családoknál szállásolják el. Február 26-án, 18 órai kez­dettel a Szabadság utcai Re­formátus templomban tartott koncerten kívül vendéglátóik városnézést, mecseki kirándu­lást, fogadást és közös vacso­rát szerveztek vendégeik szá­mára. A baranyai megyeszékhe­lyen tartandó kulturális ese­mény támogatói a Baranya Megyei Művelődési Központ, valamint a DOZSO Művelő­dési Központ. A vendéglátók reményked­nek, hogy a tordaszentlászlói- aknak nem kell a határon kifi­zetni, a romániai viszonylat­ban nem is kevés 10 000 lejes összeget, talán megelégszenek egy maréknyi „Szent László pénzzel” is (Tordaszentlászló környékén található lapos ka­vicsok) a határ szigorú őrei. Bandi András Fotók a cigányság életéből Harkányban A Harkányi Művelődési Központban dokumentatív jel­legű fotókiállítás nyílik ma 17 órakor. A Képek a magyarországi cigányság történetéből című kiállítást, mely a Gandhi Ala­pítvány rendezésében került Harkányba, Derdák Tibor or­szággyűlési képviselő és a he­lyi polgármester nyitja meg. A mintegy 300 fotót egész héten megtekinthetik majd az érdek-, lődők. Megalakult a dél-dunántúli régió orosznyelv-tanári szervezete (DEOSZ) A JPTE BTK Szláv Filoló­giai Tanszékén szombaton or­szágos konferenciára került sor Az orosznyelv-oktatás helyzete és perspektívái címen Misky György egyetemi docens szer­vezésében. A konferencián megjelent az Orosz Kulturális Központ Pus­kin Nyelvi Intézetének (Buda­pest) igazgatója, Ny. P. Iszajev, az orosz tankönyveket és se­gédanyagokat is megjelentető International House (Bp.) kép­viselője, ill. a Zdravsztvujtye! című nyelvoktatási csomag (I.-II)) szerzője és összeállítója, I. Oszipova, akinek a könyvét eredményesen használják már Németországban, Norvégiában és Hollandiában. Az oktatási intézmények kö­zül elküldte a képviselőjét az egri tanárképző Főiskola (Béky Lóránd tanszékvezető), a ka­posvári Tanítóképző Főiskola (Rózner Katalin), a POTE Lek­torátusa (Háry Lászlóné) a mo­hácsi Kisfaludy K. Gimnázium (Péntek Károlyné), a pécsi Pe­tőfi Úti Általános Iskola (Vá­sárhelyi Márai) stb. A Baranya Megyei Pedagó­giai Intézet képviseletében Kal­lós Miklósné jelent meg, illetve Vida János megyei szakfelü­gyelő. A konferencia keretében került sor a DEOSZ megala­kítására, ami a dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy, Tolna megye) Pécsre érkezett képviselői egyetértésével ta­lálkozott. Az alapítási aktus­nak is számító konferencia a DÉOSZ elnökévé Misky György kandidátust válasz­totta, a titkárává pedig Léná­val Endre tanszékvezető egyetemi docenst a JPTE Szláv Filológiai Tanszékéről. A jelenlegi helyzetben a DÉOSZ megalapításához az oroszoktatás „utolsó mohi­kánjai” kategóriájába kény­szerült és szorított orosztaná­rok komoly reményeket fűz­nek, hiszen - a jól manipulált közvéleménnyel szöges ellen­tétben - a hazai oroszoktatás sosem kapott megkülönbözte­tett szakmai támogatást: a rendszerváltás előtt négy év­tizeden keresztül (!) még önálló szakfolyóirata sem volt. Az említett dél-dunántúli megyék orosztanárait az új törekvés vezérli, hog.y - a többi idegennyelv és Kultúra tiszteletben tartásával - szol­gálhassák azokat az érdeklő­dőket, akik tántoríthatatlan érdeklődést mutatnak azon orosz nyelv iránt, amit az el­múlt évtizedek a „politika szolgálólánya” szégyenletes kategóriájába igyekeztek be­sorolni, s a kötelezővé tételé­vel még az egyetemes emberi kultúra részét képező orosz kultúrértékeknek is ártottak, így vagy úgy, mint Puskin, Lermontov, Turgenyev, Dosztojevszkij, Csehov és mások halhatatlan alkotásai. A régió számban megfo­gyatkozott orosz filológusai nem várhatnak semmiféle támogatást a számos gonddal küszködő „célnyelvi ország” (Oroszország) részéről, mert abból az elmúlt évtizedekben is alig jutott valami. . . Amíg a németoktatást az utóbbi években 3-4 ország is segí­tette (NDK, NSZK, Ausztria, Svájc), addig az orosztanárok egy része a képzés során el sem jutott arra a nyelvterü­letre, ahol az orosz nyelvet beszélő nép lakik.. . A DÉOSZ - a tervezett anyagával is - fórumot óhajt teremteni a kollégák számára abban a szellemben, hogy a „keleti piacra” is lényegében csak úgy lehet értelmesen be­jutni, ha ismerjük ennek a te­rületnek a nyelvét, a kultúrá­ját, a történelmét, az ott élő emberek elvárásait. A DÉOSZ tagjai nem fel­edkeznek meg arról, hogy a négy égtáj közé a „Kelet” is beletartozik, amivel a kultu­rális és egyéb területen való szakítás ugyanolyan bűnös cselekedet lenne, mint az - sajnos - a Nyugathoz való vi­szonyunkban többé-kevésbé 1945 után megtörtént. Eme letisztulóban lévő cé­lok és feladatok mérlegelése hiánytalan megvalósításához várunk segítőket a régióból, hogy a megkoptatott és besá­rozott egyetemes emberi és kulturális értékek újra a valós helyükre kerülhessenek itt is. Arany János Balladamondó Verseny Nagykőrösön immár ötödik alkalommal rendezik meg március 5-6-án az Országos Középiskolai Arany János Balladamondó Verseny döntő­jét - erről tájékoztatták tegnap a sajtót a nagykőrösi polgár- mesteri hivatalban. A verseny tisztelgés Arany János előtt, aki 1851-60 kö­zött volt a város Református Gimnáziumának tanára. A kétnapos vetélkedést gimnáziumi és szakközépisko­lai kategóriában bonyolítják le, a zsűri elnöke: Bánffy György és Dunai Tamás szín­művész. A döntőbe került másfél száz versenyző közül négyen bara­nyaiak: Király Agnes és Márkus Eszter (Kisfaludy Gimnázium, Mohács), Harangi Mária (Leő- wey Gimnázium, Pécs) és Hajdú Zsuzsa (Janus Pannonius Gim­názium és Szakközépiskola, Pécs). M. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom