Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-19 / 49. szám
8 uj Dunántúli napló Riport 1994. február 19., szombat 1878-ban bővítették és átalakították az épületet, azóta nem történt javítás, felújítás Fotó: Szundi György Életveszélyessé vált a Baranya Megyei Kórház többévszázados épülete Már akkor, amikor két éve itt járt a Népjóléti Minisztériumnak, a kórházak működését vizsgáló bizottsága, kimondták, hogy a Baranya Megyei Kórház központi épületei közül a legrégebbi, szégyene a magyar egészségügynek. Ez a jelenlegi C épület ad helyet többek között a fogászatnak, a mentálhygié- nés szolgálatnak, s az SOS lelki segélyező szolgálatnak. Az elmúlt években próbáltak ugyafi kisebb-nagyobb felújításokkal javítani a helyzeten - mint például a fogászati részlegnél, ugyanis itt a körülmények már tarthatatlanok voltak - ám igazi nagyfelújítás évtizedeken át, mindig a pénzhiány miatt el- odázódott. így az épület olyan állapotba került, hogy egyes részeit gerendákkal kellett alátámasztani, a tető és a födémek szerkezete sok mindennek mondható, csak biztonságosnak nem. 280 éves Tulajdonképpen nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen az épület csaknem 280 éves, eredetileg szegényháznak épült. Részlet a „Baranya múltja és jelene” című, múlt század végén kiadott könyvből: „A pécsvá- rosi kórház megalapítása Nesselrode gróf pécsi püspök nevéhez fűződik, a ki még 1714-ben elaggot s betegség által megsanyargatott sínyló'k és betegek számára alkalmas épületet emelt a kórház mostani helyén. ” „A kórház 1857-ben közkórházi jelleggel ruháztatott fel, s mint ilyenben nemcsak helybeli, hanem idegenből jövő betegek is ápoltattak már személy és valláskülönbség nélkül. E miatt, de meg a lakosság rohamos szaporodásával arányosan emelkedő beteglétszám miatt a kórház kibővítése és gyökeres átalakítása vált szükségessé. ” A dokumentum tanúsága szerint 1868-ban kezdték el az épület bővítését, s így vált 100 férőhelyes közkórházzá. A következő Másfél milliárdos rekonstrukció? bővítést és küllemének átalakítását 1878-ban végeztékéi, sjószerivel azóta nem történt a szerkezetét érintő felújítás. A rekonstrukció tehát elodázhatatlanná vált, s ezt az országos egészségügyi vezetés is elismerte, s várhatóan támogatja. Erről a megyei kórház életét, működését döntően befolyásoló nagy rekonstrukcióról dr. Solt Jenő főorvossal, a kórház orvos igazgatójával beszélgettünk. Tervek-Nagy a valószínűsége annak, hogy az épületet le kell bontani, a tetőszerkezet és a födémek életveszélyesnek minősített állapota miatt - mondta dr. Solt Jenő. - Hogy a vastagabb főfalak megtarthatók-e, vagy teljesen porig kell lebontani, azt a további vizsgálatok döntik majd el. Ez a rekonstrukció érinteni fogja nemcsak ebben az épületben működő szolgáltatások, de az egész kórház működését. Az egészség- ügyi reform egyik törekvése, hogy a betegellátást hangsúlyozottabban helyezi a járóbetegellátásra, hogy a kisebb beavatkozások itt történjenek meg, s csak valóban nagyon indokolt esetben kerüljön a beteg a fekvő osztályokra. A rekonstrukciót ezen igények figyelembe vételével kell megtervezni. Fontos szempont az is, hogy a röntgen osztálynak megfelelő helyet alakítsunk ki, mert jelenleg zsúfolt, új diagnosztikai berendezéseket helyhiány miatt nem tudunk beállítani. Reményeink szerint ez a rekonstrukció ad lehetőséget, hogy végre kialakíthassuk a régóta hiányzó központi intenzív osztályt. Mi vagyunk az országban az egyetlen ilyen nagyságú kórház, amelyik nem rendelkezik ezzel. Igaz, a belgyógyászati osztályon működik egy 5 ágyas subintenziv őrző szoba, s a sebészeten egy 4 ágyas postoperativ őrző, de ez nem pótolja a hiányzó osztályt. A POTE intenzívterápiás intézetét is beszámítva Baranya megyében jóval az előírt norma alatt van az intenzív betegellátás, ugyanakkor elvileg minden infarktusos beteget ilyen ellátásban kellene részesíteni. Az elrendezés A terveink szerint az újjáépített C épület mélyföldszintjén kapna helyet a sebészeti és belgyógyászati ambulancia. A magasföldszintre kerülne a kardiológiai, és az emésztőszervi betegek járóbetegelátása, valamint az a röntgen részleg, amelyik a járóbetegeket szolgálná ki. Az első emeletre telepítenénk a központi radiológiai osztályt. A második emeletre költözne át a jelenlegi helyéről a sebészet, a 3. emeletre kerülne az intezív osztály, a 4.-re a sebészeti műtőblokk, s az ötödik adna helyet a gépháznak, klímaberendezéseknek. Ha mindezt sikerül így megvalósítani, talán elérjük azt a színvonalat, amilyennek a mai igények szerint egy ekkora megyei kórháznak lennie kell. A kórházigazgató megemlítette, hogy a terveket február 28-ig kell beadni a címzett támogatás igénybevételére. A beruházás várható költsége 1,5 milliárd forint. Egyéni profil A Megyei Kórház meglehetősen sajátos helyzetben van. Tulajdonosa a Baranya Megyei Közgyűlés. Ugyanakkor a betegforgalmának felét pécsi betegek teszik ki. Az elmúlt évi fekvőbeteg forgalom 17 294 fő volt, a járóbeteg forgalom pedig L® 2.® 3.® 4.® 5.(2 6.® 7.® 8.® 9.® 10.® 11.® 12.® Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: ,Nem elég a munkanélküliségről beszélni, tenni is kell ellene. Az új kormánynak ösztönöznie kell új munkahelyek teremtését. Az SZDSZ a munkanélküliség kezelését nem egy minisztérium belügyének tekinti, hanem az egész kormányzati tevékenységet átható cselekvési programnak. A legfontosabb feladat: olcsóbbá tenni a foglalkoztatás költségeit. A béreket terheló járulékok csökkentésével növelni lehet a munkahelyek számát. A súlyos helyzetben lévő vidékeken, ahol az átlagnál sokkal nagyobb a munkanélküliek aránya, célprogramok révén kell javítani a munkalehetőségeket.” \ SZDSZ ^ közel 120 ezer, s ennek mintegy 51 százaléka pécsi lakos. Ezenkívül vannak olyan profiljai, amivel csak a megyei kórház rendelkezik - a POTE-n nincs - mint a tüdőgyógyintézet és pulmonológia, a kardiológiai rehabilitációs osztály, a pécsbá- nyatelepi geriátriai osztály, s a fertőző osztály. Tehát a megyéből érkező ilyen betegek mellett valamennyi pécsi beteget is a megyei kórház lát el. Ugyanakkor a pécsi önkormányzat, mivel nem tulajdonos, nem érdekelt a finanszírozásban, eddig nem szállt be a fejlesztésekbe. Most folynak biztató tárgyalások, aminek eredményeképp talán sikerül kompromisszumra jutni. Sarok Zsuzsa Magyarul magyarán Magyarul két nyelven A következő beszélgetés szinte minden papírboltban elhangozhatott volna.- Kérem szépen, van-e géppapírjuk?- Nincsen.- De hiszen ott jobbra, a polc végén... az géppapír!- Az, uram, bankposta, ha nem tudná! Maga pedig nem azt kért, ha jól emlékszem.-Valóban, nem azt kértem, de nekem ez a papír is megfelel. Hiszen szakasztott olyan, mint a géppapír.. .-Értsünk szót, kérem! A bankposta az bankposta! Ne kö- tözködjön velem, inkább tanulja meg, hogy mi micsoda, és mit hogyan kérjen!-Továbbképzés helyett még egy nagy alakú kockás füzetet és tíz indigót is kérek.- De nehéz a vevővel boldogulni! Amit kockásnak mond, annak négyzethálós a neve, az indigó pedig helyesen karbon. Ért engem a kedves vevő?! Vajon kinek van igaza? íme a kissé részletezőbb válasz a föltett kérdésre. Mindenki tapasztalatból tudja, hogy a különféle foglalkozási ágaknak, szakmáknak, következésképp az általuk termelt áruk eladásával foglalkozó kereskedelemnek is megvan a maga sajátos szókészlete. Az egyes szakmákban dolgozó szakemberek és bolti eladók számára kötelező a szakszókincs ismerete. Az iskolában az anyag- és áruismeret órán tanulják meg, már aki megtanulja. A vevők többsége azonban nem szakmabeli. A gördülékeny kereskedelmet semmiképpen sem zavarhatja a magyar nemzeti nyelv két változatának: a mindennapi társalgási nyelvnek és a szakmák nyelvének különbözősége. A szakmai kifejezéseknek megfelelő köznyelvi szavakat ugyanis minden valamirevaló kereskedő előbb tanulja meg a családban, a mindennapi életben, mint a szakszavakat. Ha a vásárló műkedvelő módon kér valamit, az előzékeny és vérbeli kereskedő nyomban felcsap tolmácsnak: magyarról magyarra, azaz köznyelvről szaknyelvre fordítja a vevő kívánságát. Ha például valaki hatvanas vagy százas körtét keres, nem utasítja gyümölcskereskedésbe, nem is oktatja ki, hogy a keresett árucikk se nem körte, se nem égő, hanem izzó, méghozzá száz- vagy hatvanwattos. Ellenkezőleg: mielőtt kiszolgálná, tovább érdeklődik, hogy kriptonégőt szeretne-e vagy közönségeset. Kétségtelenül igaz, hogy az áruk szakszerű megnevezése megkönnyíti a vásárlást, ámde lehetetlenség azt kívánni a vásárlóktól, hogy valamennyi szaküzletben szakemberként fejezzék ki magukat. Lassan-lassan sok szakkifejezést megtanulunk a sajtó, a rádió és a tévé reklámműsoraiból, de odáig aligha jut el a vevők többsége, hogy magánerős lakásépítkezése során így adja elő kívánságát a Tüzéptelepen: „rétegelt lemezborítású bejárati nyilászáró szerkezet tölgyfumé- rozott kivitelben, hengerbetétes biztonsági zárral vasalva. Névkártyás billenő levélbedo- bóval, műanyag betekintésgátlóval, optikai kitekintőszerkezettel, bejárati ajtógombbal, ge- rébtokkal, sarokléccel. - Ez ugyanis még egy szakmabélitől is tiszteletreméltó teljesítmény. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés február 28-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A február 5-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Csak azt szeretném tudni, hogy mennyi a végsebesség?!” A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Mendly Márta, 7621 Pécs, Janus P. u. 9., Balogh Margit, Pécs, 7621 Perczel u. 32., Bakó Eszter, 7631 Pécs, Matusán B. u. 16., Bódi Józsefné, 7843 Kémes, Kossuth u. 45., Kiss József, 7952 Gerde, Varjasi u. 25. Az utalványokat postán küldjük el.
