Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-19 / 49. szám

6 aj Dunántúli napló 1994. február 19., szombat Hazánk a harmadik legnagyobb európai pénzmosoda? Makulátlanul tiszta A hét témái Sok a találgatás, nagy a bizonytalanság Fúrnak vagy nem fúrnak? Hulladéktároló létesítésére nem ígérkezett el senki Sok a találgatás, nagy a bizonytalanság. Vajon mit akar a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság (PA Rt.) Baranya észak-keleti és Tolna dél-keleti részén, az úgynevezett „mórágyi rögön”? Újabb ófalui eset van kilátásban, vagy ahogy mondják, tényleg itt, ebbén a gránitalapű térségben kívánnak radioaktív hulladékot elhelyezni? Fúrnak, vagy nem fúrnak, az erőmű tényleg „lepénzelte” az érintett önkormányzatokat? Az érde­keltekkel történt beszélgetések során ezekre a kérdésekre is vá­laszt igyekeztem keresni. Mi is az pénzmosoda? Az ér­telmező szótárban hiába keres­sük ezt a nálunk alig két éve is­mertté vált fogalmat. Dr. Krá- nitz Mariann, az Országos Kri­minológiai és Kriminalisztikai Intézet csoportvezetője szerint a fogalom nem mást takar, mint a tisztességtelenül szerzett pénz különböző módszerekkel tör­ténő törvényesítését. Hogy ez miként történik? Erre néhány példát is említett:- A megvesztegetésből származó pénzt - hogy gyanúba ne keveredjünk, adjuk át egy strómannak, aki helyettünk lici­tál, mondjuk, egy értékes mű­tárgyra, ingatlanra. Az így vásá­rolt ingóságot, vagy ingatlant aztán „a befektető” megtartja, illetve megfelelő haszon fejé­ben eladja. A „tulajdonáért” ka­pott pénz máris makulátlanul tiszta.-Hogyan lettünk Wales és Itália után a harmadik legna­gyobb európai pénzmosoda?- 1980-1992 között a külön­böző bűncselekményekből - vesztegetésből, sikkasztásból, betörésből, lopásból - mintegy 80 milliárd forint került az alvi­lág kezébe. Hová lett ez a ha­talmas összeg? Biztosan nem tartják a ládafiában, jelentős ré­szét gondosan befektették va­lamilyen üzleti vállalkozásba. Korábban vendéglőt béreltek, ma a privatizáció a legjobb mo­soda.- Ön szerint a magánosítás együtt jár a vesztegetéssel?- Mivel nagy a tét, majdnem kizárt, hogy ne legyenek olya­nok, akik nem tudnak ellenállni a kisértésnek. A korrupció ugyanúgy egyidős az emberi­séggel, mint a rossz lányok mestersége.-Mikor esünk a korrupció „bűnébe"?- Olyankor is, ha nem szán­dékosan tesszük. Ha az előre át­Fagyásra sehol nem panasz­kodnak a gazdák, a sok csapa­dék és az eddig leesett hó jót tett a vetésnek. De hogy valójában milyen termés várható, az az időjáráson túl nagymértékben függ attól is, hogy milyen mi­nőségű vetőmag került a földbe.- Aggodalomra nem látok okot - mondja dr. Neszmélyi Károly, az Országos Mezőgaz­dasági Minősítő Intézet főigaz­gatója. - A kalászosok vetésé­hez volt elegendő fémzárolt ve­tőmag, a készletek fedezték a hazai igényeket. Igaz, hogy a korábbi évek átlagához képest jelentősen visszaesett a vető­magtermelés. Tavaly megfor­dult a folyamat, mintegy 20 százalékkal nagyobb területen foglalkoztak a nemesített szapo­rítóanyagok előállításával. Ja­vult a vetőmagok minősége is: amíg 1992-ben még csak a teljes vetőmagtermés 60-65 százalé­kát lehetett fémzárolni, addig tavaly már 80-85 százaléka megfelelt a követelményeknek. Ez a mennyiség egy millió hek­tár kalászos gabona vetéséhez elegendő.- A tavaszi vetésű növények­hez is van elegendő minőségi vetőmag?- A tavaszi árpa vetésterülete várhatóan 250 ezer hektár lesz, mintegy 50 ezer tonna magra volna szükség, de a raktárakban jelenleg mindössze 12 ezer ton­nányi áll rendelkezésre. A hi­ányt importból kell fedezni. Ha­sonló a helyzet a tavaszi vetésű zabbal is. Várhatóan 50 ezer hektárt vetnek az idén a gazda­ságok, a tavaly fémzárolt 541 tonna vetőmag nem fogja fe­dezni a szükségletet, szükség nyújtott borítékkal arról szeret­nénk „meggyőzni” az orvost, hogy számunkra nincs hely a húszágyas kórteremben; a hiva­talnoknak azért adunk csúszó­pénzt, hogy a kérelmünket lehe­tőleg ne tegye az irathegy legal- jára.Ezek az apró umbuldák persze eltörpülnek a szervezett bűnözés korrupciói mellett. A külföldi szakirodalom szerint a maffia számára a kormányzati tevékenység befolyásolása a legfontosabb, tehát - bármilyen meglepő is - a jogalkotásba igyekszik mindenáron befér­kőzni. Egyrészt, mert sokkalta egyszerűbb megakadályozni a számára kedvezőtlen törvények elfogadását, mint a már meglé­vők hatályon kívül helyezését; másrészt mert a neki kedvező törvények az ő zsebére dolgoz­nak. Pénzt, vagyont, magasabb beosztást ígérnek azoknak, aki­ken mindez múlik. Rendőr le­gyen, aki rájuk bizonyítja az ilyen „lobbyzást”.- Külföldi példákat említ, mi a helyzet idehaza?- A példák külföldiek, de a módszerek nemzetköziek.- Hogyan lehet megveszte­getni, mondjuk, a végrehajtó hatalmat? Mi az, ami a legma­gasabb poszton is csábító lehet?- Zsarolni akár pénz nélkül is lehet. Fogalmazzuk finoman, nevezzük ezt nyomásgyakor­lásnak. Kiderítik például a szó­ban forgó köztisztviselőről, hogy megcsalja a feleségét. Máris van mivel kézben tartani.- Lehet egyáltalán küzdeni a korrupció ellen?- Lehet és kell is. Nemcsak a bűnös úton szerzett tetemes pro­fit az így okozott kár, mert a megzsarolt, megfélemlített pol­gárok jogosan tehetik fel a kér­dést: érdemes tisztességesen élni? Érdemes szegénynek ma­radni? Szabó Margit lesz vetőmagimportra. A kuko­rica igényeket a fémzárolt kész­letek fedezik. A takarmány, il­letve pázsitfüvek minősített ve­tőmagigényét ugyancsak im­portból kell pótolni.- A gazdaságok egy része drágának találja a minősített vetőmagot, saját terméséből igyekszik kigazdálkodni...-Sok termelő döntött már tavaly is így, és várhatóan ez a tendencia az idén is folytatódik. Hogy megéri-e nekik az olcsó vetőmaggal bajlódni? Ők tud­ják. Szerintem a drágább, de minőségileg jobb fajta meg­szolgálja az árát. A kormányzat hektáronként 2500 forintos vissza nem térítendő támogatást nyújt a vetéshez, a termelők többsége - felméréseink szerint - ezt a pénzt a minőségi vető­mag vásárlására fordítja.- Lassan már törzsvendég lesz nálunk nyaranta az aszály. Milyen az intézet vetőmagaján­lata szárazságtűrőbb fajtákból?- Míg az elmúlt évtizedekben a nemesítésnél elsősorban a mennyiségi szempontok érvé­nyesültek, ma a beltartalmi ér­tékek és a szárazságtűrő képes­ség élvez elsőbbséget. A szá­razságot jobban tűrő vetőmag­vakból van már választék. Igaz, a kínálat bővítésének némiképp gátat szab, hogy az ilyen vető­magvak nemesítése az átlagos­nál hosszabb időt vesz igénybe.-Megfelelnek a magyar ne­mesített vetőmagok a nyu­gat-európai követelménynek?-Mind a fajtaválasztékban, mind a minőség tekintetében lépést tudunk tartani az Európai Unió legszigorúbb követelmé­nyeivel. Újvári Tájékoztatás egy millióért Erdősmecske csendes kis falu. Keller János polgármester készségesen fogad, ahogy mondja, semmi takargatni való nincs se a község polgárai, se a nagyobb nyilvánosság előtt. Sőt, ázt nem érti, hogy mi a probléma.-A Paksi Atomerőmű Rt.-vei megbízási szerződéstkötöttünk 1992. novemberében - előveszi a szerződést, hogy pontosan idézze -, „a PA Rt. kis- és köze­pes aktivitású radioaktív hulla­dékainak elhelyezésére szolgáló lehetséges telephelykutatás se­gítése és a környezetben élő la­kosság tájékoztatása tárgyá­ban”. Rajtunk kívül ilyen meg­állapodás született még Faze- kasboda, Bátaapáti, Mőcsény, Mórágy, Grábóc és Udvari ön- kormányzata, valamint az erőmű között. Ehhez valameny- nyi önkormányzatnak joga volt.- Ha jól tudom, ezek a köz­ségek e megállapodás ellentéte­lezéseként tavaly 400-400 000 forintot kaptak a PA Rt.-től. El­kezdték a telephely kutatáso­kat?- Ez sem titok, hiszen a szer­ződésben is szerepel az az ösz- szeg amit ön mondott: a 400 000forintot az erőmű átutalta a mi pécsváradi OTP számlánkra. Az elmúlt esztendőben egyéb­ként nem volt kutatófúrás. Tavaly decemberben újabb megbízási szerződést kötött a PA Rt. és a hét önkormányzat. Ennek értelmében az erőmű, községenként egymillió forint­tal honorálja a tájékoztatási munkát, hogy az önkormányza­tok 1994. június 30-ig legalább kétszer lakossági fórumot szer­veznek, amelyeken az atome- rőművi radioaktív hulladékok­kal kapcsolatos ismereteket ad­nak át közérthetően megfogal­mazott formában, közvéle­ménykutatást végeznek, közvet­len kapcsolatot tartanak fenn a szomszédos önkormányzatok­kal...- Polgármester úr, amit önök az első, illetve a második meg­állapodásban vállaltak, teljesí­tették?-Amit vállaltunk, igen. A mi kötelezettségünk a tájékozta­tásra szól akkor, ha a kutatófú­rást elkezdik. De még egyálta­lán nem fúrtak, mi ennek elle­nére informáltuk az érintetteket. Nyomatékkai szeretném hang­súlyozni, mi nem arról állapod­tunk meg a paksiakkal, hogy itt létesíthetnek „atomhulladék temetőt". Csupán ahhoz járul­tunk hozzá - s ezért kaptuk, kap­juk a pénzt, ami nem kevés egy ilyen kis község költségvetésé­ben -, hogy kutatófúrásokat vé­gezzenek. A szerződés megfoghatatlan Dr. Kóflás Mihály pécsváradi körjegyző - ehhez a kötjegyző- séghez tartozik Erdősmecske - nem egészen így látja a kérdést. Ezt 1994. január 21-én kelt, Keller Jánoshoz írt levelében, s a velem való beszélgetés során is egyértelműen kifejtette.- A szerződéssel kapcsolat­ban igen súlyos törvényességi és morális aggályaim vannak. Az igaz, hogy a képviselőtestü­let hatáskörébe tartozik egy ilyen szerződés megkötése, de a szervezeti és működési szabály­zat nem jogosítja fel a polgár- mestert, hogy a képviselőtestü­let hatáskörében járjon el. Kép­viselőtestületi döntésnek, misze­rint felhatalmazta volna a pol­gármestert ezen megbízási szer­ződések aláírására, a jegyző­könyvben nincs nyoma. A körjegyző szerint a megbí­zási szerződés megfoghatatlan, többek között nincs tisztázva, mely települések tartoznak a re­gionális közvéleménybe, me­lyek a szomszédos önkormány­zatok ...- Kóflás úr, az erdősmecskei polgármester nem érti, hogy miért csupán most vetődött fel ez a probléma, holott az első megállapodás már tavaly előtt megszületett. Nem titkolta, ő politikát vél felfedezni, lévén, hogy választások előtt állunk.- Sem a politikához, sem a választásokhoz nincs köze en­nek. Állítólag 1992 végén Kel­ler János mondta, hogy ilyen szerződést akarnak kötni. Az apátvarasdi polgármester sze­rint én akkor óvtam is ettől, de sajnos erre nem emlékszem. Hi­vatalosan akkor értesültem az ügyről, amikor január közepén bejött hozzám egy erdősmecskei lakos, hogy hulladéktemető lesz a falu közelében . . .- A kapott pénzeknek sincs nyoma önöknél?-De igen, csak a pénzügyi osztályunk nem jelezte felénk. Megjegyzem, nem is köteles­sége.- Végülis az önkormányzat köthetett ilyen megállapodást?-A képviselőtestület jogilag igen, de a dolognak azért ebben az esetben nem kis súlyban er­kölcsi oldala is van ... Erdősmecskétől kőhajítás- nyira lévő Apátvarasd község polgármestere azt mondta:- Egy biztos, bármilyen is le­gyen ennek a területnek a geo­lógiai jellege, mi abba nem me­gyünk bele, hogy itt radioaktív hulladékot helyezzenek el. Ezt nekünk senki nem tudja megfi­zetni. Arról lenne szó, hogy ebben a térségben radioaktív hulladé­kokat szeretnének elhelyezni? Kováts Balázs, a Paksi Ato­merőmű Részvénytársaság tá- jákoztatási irodavezetője átte­kintést adott az előzményekről is. Nemzeti projekt A radioaktív hulladékok vég­leges elhelyezésének biztonsá­gos, társadalmilag elfogadható megoldása érdekében Nemzeti Projektet dolgoznak ki, a célki­tűzéssel az érintett öt miniszté­rium egyetértett, s a miniszterek együttműködési megállapodást írtak alá. A Nemzeti Projekt - amelynek alapcélkitűzése, hogy alkalmas telephelyet válasszon ki a kis- és közepes radioktaív hulladékok elhelyezésére - irá­nyítását egy olyan testület végzi, amelynek elnöke az Or­szágos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese, tagjai pedig az érintett tárcák és a finanszíro­zók képviselői. A szakmai kér­désekben egy szakértői bizott­ságjavaslatai és véleményezése alapján dönt a Célprojekt Irá­nyító Testület (CIT), a Paksi Atomerőmű Rt. ebben a struk­túrában a végrehajtásért felelős intézmény, s mint ilyen, a CIT döntései alapján végzi feladatát. A Nemzeti Projekt keretein belül a hulladék elhelyezésére alkalmas telephely kiválasztása többlépcsős folyamat, amely még az elején tart. Minden olyan állítás, amely szerint a PA Rt. kutatófúrásokat folytat több település határában, egy­szerűen nem felel meg a való­ságnak. A Nemzeti Célprogram kialakítása során elfogadták és tudomásul vették a mórágyi rög környékén már elindított tájé­koztatási-vállalkozási folyama­tot, de megfogalmazódott, hogy a próbafúrások semmiképpen nem előzhetik meg az országos projekt ütemtervét. Azt, hogy a kutatófúrásokra mikor és hol kerülhet sor, az illetékes szak­emberek határozzák meg, semmi esetre nem a PA Rt. saját hatáskörében. Az önkormányzatok és az erőmű között létrejött szerződés elsősorban a további információ áramoltatására vonatkozott. Miután az ezirányú geológiai alkalmassági kiértékelésnek fo­lyamata napjainkig még nem fe­jeződött be, azaz a tároló létesí­tésére szóba jöhető magyaror­szági tájegységek kijelölése nem történt meg, így a tájékoz­tató tevékenység kiterjesztésére még nincs szükség. A tájékozta­tási irodavezető szerint egyálta­lán nem biztos, hogy a mórágyi rög szerepelni fog az alkalmas­nak ítélt területek között és ott próbafúrások lesznek. Miután pénzt kapnak az ön- kormányzatok, ki vagy kik el­lenőrzik a szerződésben foglal­takat? A PA Rt. megbízott szakemberei, nem ragaszkodva annak szószerinti értelmezésé­hez. Miután itt kétoldalú magán­jogi szerződésről van szó, ez a szerződő felek ügye. A rugal­mas értelmezés bizonyítéka, hogy az idei évre megkötött szerződés gyakorlatilag meg­egyezik az előző évivel, azaz fo­lyamatos keretszerződésnek te­kinthető. Ez a PA Rt. megbecsü­lését is ki kívánja fejezni azon települések lakossága felé, akik segítő módon vállalták a geoló­giai kutatások engedélyezését a területükön. Kováts Balázs sze­rint az önkormányzatok csak ennyit vállaltak és nem többet! Hulladéktároló létesítésére sem szóban, sem írásban nem ígér­kezett el senki! Keller János másodszori ta­lálkozásunkkor sem érti, hogy mi a probléma a szerződésekkel kapcsolatban. Mondom, beszél­tem sok erdősmecskei - neveket is sorolok -, valamint zengő- várkonyi polgárral, s ezek után fogalmazódott meg bennem a kérdés: hatékony volt-e tájékoz­tatás, ugyanis nagyon sokan semmiről nem tudnak, illetve sok a félreértés.-Az erdősmecskei lakosság mindent kell, hogy tudjon, töb­ben jártak a paksi atomerőmű­ben üzemlátogatáson, ahol az atomhulladék elhelyezéséről is vetítettek filmet, a környező fal­vak polgármestereit pedig szó­ban tájékoztattam. Úgy gondo­lom, arról, amit jelenleg el tud­tunk mondani, elmondtuk. Amennyiben bármilyen lépés történik az ügyben, természete­sen nem feledkezünk meg a tá­jékoztatásról ezután sem. Még semmi sem dőlt el A paksi erőművel szerződést kötött hét település - a közsé­gek képviselői Franciaország­ban is jártak, ahol megtekintet­ték a az ottani központi radioak­tív hulladéktárolót - közös kép­viselőt is választott Krachun Szilárd bátaapáti polgármester személyében.- A közelmúltban találkoztam Pungor Ernő tárcanélküli mi­niszterrel, a Nemzeti Projekt kormányszintű felelősével is. Egyelőre még az sem dőlt el, hogy lesznek-e egyáltalán kuta­tófúrások, s ha igen, akkor hol. Ezért nem értem, hogy miről és kit kellett volna nekünk tájékoz­tatni. Mivel semmilyen munka ed­dig nem történt, ezért felesleges bárkinek is aggódni.- Nyilvánvaló, komoly szak­emberek döntenek arról, hol le­het ez a „temető”.- A radioaktív hulladék el­helyezéséről, majd ha arról lesz szó, minden bizonnyal a közsé­gek polgárait is megkérdezik. Ez azonban még odébb van. Az biztos, hogy a Pakson ke­letkezett radioaktív hulladékot Magyarországon kell elhe­lyezni. Az is biztos, hogy ezt egyik településen élők sem fo­gadják örömmel. Mint ahogy az is, ennek az érdekellentétnek a feloldása nem kis feladat. Eh­hez viszont a tájékoztatás segít­het. Roszprim Nándor Ki mint vet, úgy arat? Import vetőmag Erdősmecskéről jártak már az erőműben üzemlátogatáson, de a kutatófúrásokat még nem kezdték meg Fotó: Szundi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom