Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-18 / 48. szám

1994. február 18., péntek A mai nap üj Dunántúli napló 3 Baranyát ismét meghívták a falugondnoki pályázatra Jogszabály a szociális ellátórendszer fejlesztéséről (Munkatársunk telefontudósítása) Három év alatt, fokozatosan kell megteremteniük az önkor­mányzatoknak azokat a szakmai működési feltételeket, amelye­ket a népjóléti miniszteri rende­let a személyi gondoskodást nyújtó intézményeknek előír. A jogszabály támpontokat ad mind az állami, mind a civil szerveződéseknek, de az állam­polgár is ebből tudhatja meg, hogy mi az a minimum, amit a különböző formák keretei kö­zött elvárhat. így például az ápolást, gondozást nyújtó bent­lakásos otthonokban egyrészt a teljeskörű ellátás a feladat és gondoskodni kell a szükségsze­rinti foglalkoztatásról is. A jogszabályt - amely a kü­lönböző ellátási formákhoz kapcsolódó kötelezettségeket tartalmazza - tegnap délelőtt ismertették a Népjóléti Minisz­tériumban rendezett sajtótájé­koztatón. Lakner Zoltán kor­mánybiztos elmondta, hogy a kötelező szociális feladatokat a központi költségvetés által biz­tosított támogtásokból és a saját bevételeikből kell megvalósíta­niuk az önkormányzatoknak. A rászorultak étkeztetését - a népkonyhák, a szociális kony­hák, illetve egyéb főzőhelyek kialakításával igénybevételével - úgy kell megoldani, hogy le­hetőség legyen a helyben fo­gyasztásra, az elvitelre, illetve lakásra szállításra. Meghatároz­ták a házi segítségnyújtás, a csa­ládsegítés, a speciális segítő- szolgálatok formáját, tevékeny­ségi körét és a gyermekek nap­közbeni ellátását is. Újdonság a családi napközi intézménye, amely a 14 év alatti gyermekek napközbeni ellátását jelenti és saját házban, lakásban is létre­hozható. A teendőkhöz kapcsolódóan idén is pályázatokat hirdet a minisztérium. így pl. a falu­gondnoki rendszer bővítésére. Jelenleg az ország nyolc megyé­jében 160 településen Baranyát - Somogy, Bács-Kiskun, Vas és Zala megyével együtt - ez év­ben is meghívják erre a pályá­zatra. Ugyancsak érdekeltek lehe­tünk a közhasznú foglakoztatási programban, amelynek kettős célja van: munkalehetőség te­remtése a tartósan munkanélüli- eknek a szociális ellátásban. A pályázati támogatással ápolási asszisztenseket, szociális gon­dozókat, ápolókat, illetve szoci­ális asszisztenseket képezhet­nek a települések. T. E. Véradás az egyetemen Az emberek alapjában véve segítőkészek, de a segítés néhány közvetettebb, személytelenebb (és önzetlenebb!) formájában már hajlamosak vagyunk közönyös­nek mutatkozni - miként a vér­adás dolgában is. A pécsi Vért­ranszfúziós Állomáson naponta átlagosan 40 polgár ad vért, ám a kórházak betegeinek ellátásához jelenleg 82 napi adagra van szük­ség. A „békebeli” idők nagysza­bású váradásainak kora elmúlt. Ma jó, ha a cégek vezetői lega­lább a véradásra szólító plakátok kihelyezését engedélyezik, de a munkaidő emiatti „lefaragását” már rossz szemmel néznék... A Vértranszfúziós Állomás dolgo­zói csütörtökön a JPTE Közgaz­daságtudományi Karának aulájá­ban szerveztek véradást. Mindez már csak azért is jelentős, mert az egyetemeken évek óta nem került sor hasonló akcióra a negatív hozzáállás miatt.-A véradók között az egyete­misták aránya elenyésző, holott több ezren tanulnak a diákváros felsőoktatási intézményeiben - mondja Kovácsné Fazekas Gyöngyi megyei véradószervező. - A közgazdaságtudományi kar és a diákönkormányzat most egy­aránt készséges partnerként fo­gadták kérésünket. Szeretnénk meghonosítani, hogy a jövőben valamennyi karon és a POTE-n is rendszeres legyen a véradás, sőt versenypályázat indítását tervez­zük Motiváló erő híján valamiféle .jutalmat” is célszerű kilátásba helyezni az ifjak számára, ezért cégektől, vállalkozóktól próbál segítséget kérni a véradó állomás. Ezúttal a Coca-Cola cserkúú kép­viselete és a Pécsi Sütőipari Rt. gondoskodott enni-, innivalóról, sőt sorsolásra is sor került.- Ma már más szempontok szerint kell mozgósítanunk vér­adásra. Vidéken elsősorban a polgármesterek és az egyházak segíthetnek. A Vöröskereszt nem­régiben négy, fél perces reklám­filmet készített. A figyelemfelkel­tés remek eszköz lehetne, ha a he­lyi médiák legalább hetente egy­szer sugároznák. A véradás egyébként már csak azért is hasznos, mert az ezzel járó vér-, és vizeletvizsgálattal cukorbetegség, májfunkciós és más rendellenességek szűrhetők ki, a laboreredményekről pedig értesítést kap a véradó. Tröszt E. Jó tanácsok az APEH-től Mennyit adózunk az ingatlan átruházása esetén Eljátszott élethelyzetek A Magyar Pszichodráma Egyesület három évvel ezelőtt csoportot szervezett Pécsett, a tréning első része a napokban ért véget. A pszichodráma módszer lényege, hogy a résztvevők sze­repjátékon keresztül ismerhetik meg a lehetőségeiket, fejleszthe­tik személyiségüket.- A csoportba a személyes fej­lődésük, vagy szakmai célból, a módszer elsajátításra jelentkez­nek a résztvevők - mondja Zán- kay András pszichológus, a pszi­chodráma csoport vezetője. - Lelki segélyszolgálat, gyermek- és ifjúságvédelmi intézet munka­társai, pszichiáterek, néhány kö­zépszintű vezető valamint olya­nok, akik emberekkel foglalkoz­nak jönnek el a tréningre. A kép­zésnek több fokozata van. Ez a csoport most jutott túl az elsőn: tagjai személyes élményeiken ke­resztül ismerték meg a módszert. A következő az elméleti szeminá­rium. Akik azt elvégzik pszicho­dráma asszisztensek lesznek. Egy már működő csoportban lehetnek úgynevezett játékmesterek. Akik a legmagasabb fokozaton is túl­jutnak, önállóan vezethetnek csoportokat. A foglalkozásokat két hetente tartják. Pécs egy fellegvára lehet ennek a módszernek, állítja Zánkay András.- Ez egy komplex élményt nyújt az embernek - mondja dr. Jakab Julianna, aki a JPTE Köz­gazdaságtudományi Karán tanít. - Már sokféle csoportba jártam, de itt nemcsak beszéltünk a dol­gokról, hanem el is játszottuk azokat. Az eleinte meglévő szo­rongásaink eltűntek, előhozta a bennünk rejlő spontaneitást. Az­óta jobban merek játszani a gye­rekeimmel, nyugodtabb vagyok és a bennem lévő feldolgozatlan élmények a helyükre kerültek. Létai Dalma nevelőotthonban szeretné használni ezt a mód­szert.- A saját bőrömön tapasztal­tam, hogy a három év alatt mennyire megváltoztam, sokkal felszabadultabb vagyok. Bánki Eszter pszichiáter a be­tegek gyógyításában kívánja al­kalmazni a pszichodrámát. Vé­leménye szerint a játék során sok olyan dolog, élmény kerül felszínre, amit az ember sza­vakkal nem tud elmondani. Sz. K. Ha a magánszemély az ingat­lan átruházásból származó jö­vedelmét vagy annak egy részét saját maga, házastársa, egyeneságbeli rokona - ide­értve az örökbefogadott, mos­toha- és nevelt gyermeket, va­lamint az örökbe fogadó, mos­toha- és nevelőszülőt - részére belföldön állandó lakóhely cél­jából lakás tulajdonjogának, ha­szonélvezeti jogának, használati jogának vagy bérleti jogának megszerzésére, lakás építésére vagy bővítésére, azaz állandó lakás megszerzésére fordította, akkor ezt az összeget úgy kell tekinteni, hogy ez a magánsze­mélynek nem bevétele. Az utóbbi lakás megszerzésének ideje az előbbi lakás elidegení­tésének éve és az azt követő év lehet, lakásépítés és -bővítés esetén az elidegenítés éve és az azt követő négy év. A számítás során az elidegenítést megelőző hat hónapot az elidegenítés évének kell tekinteni. Igazolások A magánszemélynek az előző rendelkezések végrehajtását a határidő lejártát követő 15 na­pon belül az adóhatóságnál iga­zolni kell. A lakás vásárlását a földhivatalhoz benyújtott szer­ződéssel vagy annak másolatá­val, a lakáshasználati jog és a lakásbérleti jog megszerzését az érvényes szerződéssel, az épít­kezést a lakás-használatbavételi engedéllyel igazolja. Bizonyí­tania kell az összeg felhasználá­sát, továbbá - ha a jövedelmet hozzátartozó részére használta fel - igazolni kell a rokonság fokát is. Ha a magánszemély a határidő letelte előtt igazolta, hogy azt önhibáján kívül nem tudja betartani, az adóhatóság a határidőt építkezés esetén egy évvel, egyéb esetben fél évvel meghosszabbítja. Az állandó lakás megszerzésére fel nem használt jövedelem 50 száza­léka adómentes, 50 százalékát pedig a magánszemély összjö­vedelméhez kell hozzászámí­tani. Ha az átruházott ingatlan­nak több tulajdonosa volt, a jö­vedelem 50 %-át köztük a tulaj­doni hányaduk szerint kell megosztani. Ha az utóbb meg­szerzett lakás tulajdonosa (ha­szonélvezője, használója, bér­lője) a lakást a szerzés időpont­ját követő öt éven belül átru­házza, akkor a forgalmi értéket növelni kell azzal az összeggel, amely összeget az utóbbi ingat­lan megszerzésekor nem kellett bevételként figyelembe venni. A földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szer­zésénél az adómegállapítási és az adófizetési kötelezettség csak a kapott csereingatlan át­ruházásakor keletkezik. Két példa Nézzünk az előző szabályok alapján való számításra két pél­dát: 1. Egy házaspár 1988-ban közösen vásárolt egy lakást 1,6 millió forintért, amit 1993-ban 5 millióért adtak el. A vételár­ból 1993-ban 3 millió forintot az unokájuk lakásvásárlására fordítottak. Az 1988-ban vásá­rolt lakás megszerzésekor 32 000 forint vagyonátruházási il­letéket és 16 000 forint ügyvédi költséget fizettek ki. A lakás egyik helyiségében 52 000 fo­rintért fürdőszobát alakítottak ki. Hogyan alakul az adófizetési kötelezettségük? Az 1988-ban vásárolt lakás szerzéskori forgalmi értéke 1,6 millió forint, a vételkor kifize­tett illeték 32 000, a vételkor ki­fizetett ügyvédi költség 16 000, fürdőszoba kialakítása 52 000, az eladott lakással kapcsolatos összes ráfordítás 1,7 millió fo­rint. Az eladott lakás értékesíté­sekor a bevétel 5 millió forint, ebből levonandó a ráfordítás, 1,7 millió, így a jövedelem 3,3 millió forint. Az unokájuk lakásvásárlá­sára fordított összeg, az ún. nem bevétel 3 millió forint, maradt jövedelem 300 000, ennek 50 % a- adómentes jövedelem 150 000, a fennmaradó 50 % adókö­teles jövedelem, 150 000 forint. A házastársi vagyonközösség körébe tartozó 150 000 forint adóköteles jövedelem felét (75 000) a férj, a másik felét (75 000) pedig a feleség összjöve­delméhez kell hozzáadni. Ha a házaspár unokája az utóbb szer­zett lakást a szerzés időpontjától számított öt éven belül elidege­níti, az ún. nem bevételt, jelen esetben 300 000 forintot az összjövedelméhez hozzá kell számítani, s az adót meg kell fi­zetnie. 2. Négy testvér 1990-ben örökölt egy házat, amit az ille­tékhivatal 4 millió forintra érté­kelt. Az örökség után fejenként 80 000, összesen 320 000 forint öröklési illetéket fizettek. 1993-ban az ingatlant 6 millió forintért értékesítették. Mennyi jövedelemadót kell fizetniük? A bevétel 6 millió forint, amiből levonandó a lakás meg­szerzéskori ráfordítása, 4,32 millió, a jövedelem tehát 1.68 millió forint. Ennek 50 %-a adómentes jövedelem 840 000 forint, a fennmaradó 50 % adó­köteles jövedelem 840 000 fo­rint. A 840 000 osztva négy- gyel=210 000 forint. Ha a test­vérek nem kívánják a jövedel­müket állandó lakás megszerzé­sére fordítani, akkor fejenként 210 000 forint adóköteles jöve­delmet az összjövedelmükhöz hozzá kell számítaniuk. Apport esetén Az ingatlanok, illetve va­gyoni értékű jogok cseréjét úgy kell tekinteni, mintha a magán- személyek adásvételi szerző­dést kötöttek volna. Az ingat­lan, illetve a vagyoni értékű jog gazdasági társaságba történő, tulajdonosváltozást eredmé­nyező bevitele (apport) esetén bevételnek a társaság által ezen a címen jóváírt összeget (szer­zett vagyoni részesedést) kell tekinteni. A jövedelem számítá­sára egyebekben az ismertetett szabályokat kell alkalmazni. Dr. Pozsárkó Istvánná Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága A legnagyobb méretű képek - így a Mária kútja Nazarethben - a budapesti és európai kiállítás ideje alatt is láthatók lesz­nek a pécsi Csontváry Múzeumban Fotó: Szundi György Csontváry képei Pécsett maradnak Rendeződött a Csontváry ké­pek sorsa. A Magyar Nemzeti Galéria és a Baranya Megyei Múzeumok között tegnap meg­kötött tartós letéti szerződés alapján 2004-ig a Csontváry Múzeumban maradhatnak azok az alkotások, amelyek a Galéria tulajdonát képezik. A szerződés megkötése nélkül a képeket bármikor át lehetett volna he­lyezni Pécsről Budapestre. Ti­zennégy festményről és húsz grafikáról van szó, közöttük olyan híres alkotásokról, mint a „Naplemente Baalbekben” vagy a „Mária kútja”. Dr. Bereczky Lóránd, a Galé­ria Főigazgatója elmondta, ők sohasem gondoltak a műtárgyak elszállítására, hiszen olyan nagy méretűek, hogy be se tudnák vinni őket a budapesti kiállítóte­rembe. Nem látja értelmét, hogy a gyűjtemény egységét bármi­kor is megbontsák. A szerző­désre azért került sor, mert nem nyílott törvényes lehetőség arra, hogy a képek tulajdonjogát a megyei önkormányzatra ruház­zák. A közös megállapodás tar­talmazza, hogy mivel a műtár­gyak őrzésének költségeit a Ba­ranya Megyei Múzeumok állja, a velük kapcsolatos szerzői jo­gok is a múzeumot illetik meg. A Csontváry Múzeum anyaga, a legnagyobb méretű képeket leszámítva, most mégis elutazik. Budapesti kiállításuk után Stockholmban, Rotter­damban és Münchenben is be­mutatják őket. Jövő év február­jában kerülnek vissza Pécsre. Úgy gondolják, ezzel az úttal ta­lán ismertebbé válhat a világban Csontváry neve, és több kül­földi turista keresi fel majd Pé­cset is. Dr. Ecsedy István, a Baranya Megyei Múzeumok igazgatója úgy tájékoztatott, hogy a Csontváry Múzeum épületét régi tulajdonosa, a katolikus egyház visszakapta. A kiállítást azonban nem kell bezárni, mert bérleti szerződés formájában a területet biztosítják a múzeum számára. Csak a bérbeadó sze­mélye változott meg, hiszen az ingatlant eddig a városi önkor­mányzatól vették bérbe. A szerződést dr. Bereczky Lóránd és dr. Ecsedy István írta alá. Ellenjegyzésével a Baranya Megyei Közgyűlés képviseleté­ben dr. Szűcs József elnök látta el. Újvári Gábor „Angyali hangú” Jó pihenést! A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból A szombat délelőtt 9-től 10 óráig tartó „Jó pihenést!” műsor első órájának témáiból a követ­kezőkre hívja fel a figyelmet a szerkesztő, Kovács Imre. Be­szélgetés Ormos Máriával Hit­lerről írott könyvéről. Csont­váry utazik: búcsú a festmé­nyektől a szerencsés viszontlá­tás reményében. A pécsi úr nem temeti be földdel a Havihegyet és szabálysértést terhére - meg­alapozottan - megállapítani nem lehet... Emil hazajött. A hajdani pé­csi kosárlabda és mindenféle más ideált köszönti jegyzetében dr. Szálai István. Tíz óra után: csevegés „an­gyali hangon” a hatvan éves Láng Józseffel, aki - szavait idézve - két nyarat, két őszt, két telet és két tavaszt töltött Pé­csett, boldog, fiatal színészként. Szombaton délután 3 és 4 óra között Jánosi Zoltán és Stausz Csaba „Süketszoba” című mű­sorából a Tahi Tóth Lászlóval készült legutóbbi adást ismétli meg a Pécsi Rádió. Nagyböjt első vasárnapján az élet értékeinek elismert té­nyezőit igyekszünk szembesí­teni a morállal, nem morali­zálva - ahogy mondani szokták-, hanem a realitásra építve, mondja a délelőtt fél 9-kor kezdődő Vasárnapi Magazin szerkesztője László Lajos. Ravasz Zsolt, a pécsi bazi­lika káplánja az élet nagy kí­sértéseit veti össze Jézus pusz­tai megkisértésével. Nagy Fe­renc József miniszter a munka­erkölcs parancsáról szól. A család védelme a jog eszközei­vel, ez a témája a barcsi ügy­védnek, Bleyer Jenő, a Magyar Nyugdíjas Egyesülete Szövet­ségének elnöke az időskorúak és a család kapcsolatáról be­szél, s azokról a törekvésekről, amelyekkel az életet akarja gazdagítani. Több új könyvet is bemuta­tunk, egyebek között az újság­írók lexikonját. A Bencés Diá­kok Pécsi Egyesülete a közel­múltban látta vendégül Ágh István költőt, vele is beszélget­tünk a művészetek, az iroda­lom és a morál összefüggései­ről. E fél 10-ig tartó program zenei szerkesztője Kovács At­tila, utána 10 órától dr. Nádor Tamás színes összeállítását hallhatják a Pécsi Rádió hall­gatói, akiknek zenés kívánsá­gait ezúttal is vasárnap délután 3 és 4 óra között teljesítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom