Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-17 / 47. szám
8 uj Dunántúli napló Riport 1994. február 17., csütörtök A palotabozsokiak szeretnék visszakapni a saját területeiket Megoldást csak a bírósági per hozhat? Törvények fedezet nélkül? Több föld kell! Nagyfokú a tájékozatlanság a kárpótlási jegyek hasznosítása körül 20 600 hektár, 257 ezer aranykorona hiányzik Baranyában ahhoz, hogy a jelenlegi kárpótlási földigényeket kielégíteni lehessen, s az általános földéhségben több faluban kezdenek újjáéledni a nemzetiségek közötti ellentétek, amiről az utóbbi évtizedekben már azt hittük, végképp a múlté. A Magyarországi Németek Szövetsége Baranya Megyei Szervezetének elnöksége ezért tűzte kibővített ülésének napirendjére a kárpótlással kapcsolatos jelenségeket. Az 1. sz. kárpótlási törvény alapján a megye lakosságának igénye 1,5 millió aranykorona. - Ezt a Kárpótlási Hivatal 1992 februátjában közölte a tsz-ekkel és az állami gazdaságokkal. 20% rátartást is adott a várható további kérelmek teljesítésére. A németajkú lakosság kárpótlása azonban nem az első, hanem a 2. és a 3. törvény alapján történt, - és ezekhez földfedezet nincs. A három törvény alapján Baranyából és Tolnából futott be országosan a legtöbb igény, ami érthető: ugyanannak a vagyonnak a kitelepítések, áttelepítések következtében általában három tulajdonosa volt, mire a tsz-be került. A kárpótlásra a legtermészetesebb igény érthetően a föld. Márcsak azért is, mert a néme- tajkúak többsége a részarány-tulajdonból is kimaradt. A föld nagyrészét azonban már elárverezték, mire a németek megkapták kárpótlási jegyüket. Ami maradt, - az valóban maradék minden szempontból, s ehhez most öt-tizszeres áron jutnak hozzá, - ha van. De nincs. Különösen súlyosak a gondok Szajk, Mohács, Somberek, Palotabozsok térségében és Egyházaskozár körzetében. 1992-ben kevés földet jelöltek ki, annak is jórészét spekulánsok vásárolták fel. Van ahol csupán annyi maradt, amit két-három család alanyi jogon felvásárolhatna. S a feszültség nőni fog, hiszen több helyen még most sem kapták meg a jegyeket, s a vártnál is sokkal többen nyújtják be csak most, az utolsó lehetőségnél igényüket. A Baranya Megyei Németek Szervezetének elnöksége ezért felhívja a kormány - elsősorban a Földművelési Minisztérium, az Állami Vagyonügynökség és a Vagyonkezelő Rt. - figyelmét: ne fordulhasson visszájára a törvényekben megnyilvánuló igazságtevő szándék. Kérik a kormányt, tegyék lehetővé minél előbb az állami tartalékföldek igénybevételét s ne a felajánlás, hanem Megyei Kárpótlási Hivatal kijelölése alapján. Vannak még tartalék földek, igaz nem mindig ott, ahol azokra égetően szükség volna. Általános a bizonytalanság a kárpótlási jegyek hasznosítását illetően, amit üzérek lelketlenül kihasználnak. Itt Baranyában különösen nagy a kínálat, célszerű lenne szervezetten és célzottan külön lehetőségeket biztosítani nem mezőgazdasági területen is a befektetésre és az eddig ismeretlen vagyoni formákat emberközelbe hozni. A Baranyai Németek Szer- veztének elnöksége kéri a kormányt és mindazokat, akik ebben illetékesek, adjanak távlatot és kézzelfogható lehetőségeket, hogy a generációk által létrehozott vagyont hasznosan lehessen kamatoztatni, a tanácstalanság ne szolgáljon tékozlás és nemzetiségi ellentétek alapjául. Továbbtanulás honvédségi iskolákban Jelentősen megváltozott a katonai főiskolákon a képzés rendje, módosultak a tanulmányi követelmények, illetve a képzési idő ismét 4 év lett. A Magyar Honvédség hivatásos tisztjeinek és tiszthelyetteseinek döntő többségét a három különböző katonai főiskolán képezik. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán készülnek fel leendő feladataik ellátására a szárazföldi csapatok fegyvernemeinek alegységparancsnokai és szolgálatvezetői, ennek megfelelően gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, tüzér, műszaki és határőr ágazatok közül választhatnak a jelentkezők a tiszti szakokon. A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán képezik a szárazföldi és honi légvédelmi csapatok fegyvernemei számára az alegységparancsnokokat, technikusokat és gazdálkodó szakembereket. A választható szakok: légvédelmi rakétatechnikai, lokátortechnikai, híradó, rádióelektronikai harc, fegyverzeti, informatikai, közlekedési, páncélos- és gépjárműtechnikai, vegyivédelmi, hadtáp, gazdálkodó, pénzügyi, üzemgazdász, gazdálkodási. A Szolnoki Repülőtiszti Főiskolán tanulnak a repülő, a repülés technikai feltételeit és biztonságát szolgáló szakemberek. Indulnak repülőgépvezető, helikoptervezető, repülésirányító és különböző repülőműszaki szakok. A tisztképzés mind a három főiskolán a legkorszerűbb oktatástechnikai eszközökkel felszerelt tantermekben, szakkabinetekben, műhelyekben, gyakorlótereken és testnevelési komplexumokban folyik. A főiskolák hallgatói a képzés során felkészülnek legalább egy állami nyelvvizsga letételére. A megszerzett diploma egyenértékű a polgári főiskolákon elérhető képesítéssel. A katonai főiskolákon tiszt- helyettesi képzéssel is foglalkoznak, ennek keretében többféle lehetőség kínálkozik a jelentkezőknek az elővégzettsé- gük alapján. A kétéves tiszthelyettesképző iskolába való jelentkezéshez alapfeltétel a szakmunkásképző iskolai végzettség. Ezen kívül létezik az 1 + 1 éves képzés, ez azt jelenti, hogy az első évben intenzív tanfolyam keretében készülnek fel az érettségire, a második évben pedig tiszhelyettesképző iskolába járnak az ide jelentkezők. Az egy éves időtartamú tiszthelyettesképzésre az érettségizettek jelentkezhetnek. Összesen három honvéd gimnázium működik az országban Egerben, Győrben és Szegeden, illetve Székesfehérváron honvéd kollégium várja a jelentkezőket. Honvéd szakközépiskolákba is jelentkezhetnek a nyolcadikosok Tápiószecsőre, Szabadszállásra, Vácra, Orosházára, Szolnokra és Budapestre. Újdonságnak számít, hogy a katonai főiskolákra lányok jelentkezését is elfogadják, így például a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola híradó szakára. A másik két főiskolán egyelőre nem született parancsnoki döntés a lányok beiskolázásával kapcsolatban. Részletes információkat a megyei hadkiegészítő parancsnokság pályára irányítási főtisztjétől kaphatnak az érdeklődők, illetve jó tudni, hogy a katonai főiskolákra való jelentkezés határideje március 1-e, míg a tiszthelyettesképző iskolákba március 15-e. Hajdú Zs. Görcsönydoboka, Palotabozsok és Somberek határa egy szövetkezethez tartozott. A három község annak idején még közösen kezdte el a kárpótlási földalapok kialakítását. Á szétválást követően azonban önállóan szeretnék a saját területükön elvégezni. Az önálló földalap kijelölése nem volt vita tárgya, az ellentétek akkor alakultak ki, amikor az anyaközség 3-5000 aranykorona értékben igényt jelentett be a szomszédos községek területeire is, mert oda szeretné áttelepíteni a tagi-alkalmazotti földekre jogosultak jelentős részét. A bozsoki érdekegyeztető fórum, abban hajlandó volt egyezségre jutni, hogy a sombereki szövetkezet azon tagjai alkalmazottai, akik a községben laknak a falu határában kapják meg a földjüket. Tulajdonhoz akarnak jutni- A kárpótlásra jogosultak a Béke Őre mezőgazdasági szövetkezetét jelölték meg a föld használójának. Somberekén már az első kárpótlási törvényre is benyújtották a német nemzetiségűek is az igényüket, míg Palotabozsokon csak a másodikra - mondja Schütz József pa- lotabozsoki polgármester. - Az első Kárpótlási Törvény szerint benyújtott igények alapján Somberekén többen igényelhettek vissza földet, de a második szerint, ami bennünket igazán érintett, már nem. Palotabozsokon sok volt a kis- és középbirtok, míg Somberekén két nagybirtok volt. Vita az aranykorona érték kiközlésén van. A Kárpótlási Hivatalnál már megkérdőjeleztük ezt az értéket, és pert indítottunk. Egyetlen tárgyalás sem volt eddig, mert az elsőt mindjárt elnapolták. Az álláspontunk - Görcsönydobokáé is -, hogy a föld nem téesz vagyon, a községekben lakó embereké, azoktól került a szövetkezetbe, onnan kerüljön vissza. Minden község a saját területére húzódjon vissza, és a saját határában jelölje ki a kárpótlási földeket. A szövetkezetek megegyeztek a földalapok kijelölésében, amivel mind a három falu közgyűlése egyet értett. A sombe- reki fórum azonban ezt megfellebbezte. Hogy legyen mégis földalap, a szövetkezetek vezetői ismét megegyeztek, de a fórum ezt sem fogadta el. Ekkor létrehozták a bozsoki és a gör- csönydobokai fórumokat is. Többször is megpróbáltak egyezségre jutni a sombereki fórummal, de nem jártak sikerrel. Most már ott tart az ügy, hogy a tagi és alkalmazotti 20-30 aranykorona értékű földeket a sombereki tagok a bozsoki részen is kérhetik, erre törvény adta lehetőségük van.- Ilyen feltételekkel gazdálkodni nem lehet. Ez egy merénylet az itt élőkkel szemben, - mondja Schütz József - mert azoknak, akiknek dolguk lenne ebben dönteni, elintézni, azoknak most kisebb gondjuk is nagyobb ennél. Itt állunk tehetetlenül, mert már nem is tudjuk, hogy hova forduljunk. Akik művelni szeretnék a földjüket, azok már végre szeretnék megkapni azt. Teljes, az egyetértés abban, hogy egyetlen községben sem elegendő a kárpótlásra kijelölt föld, mert egy-egy területre, akár három tulajdonos is jelentkezhet. Somberekén van állami földterület. Ott már a „földéhséget” csillapítani tudták. Palotabozsokon és Görcsönydobokán ilyenre nincs lehetőség, pedig itt a földből kellene megélni, ami nincs. Ez aggasztja az embereket.-Soha nem volt gond se a községek, se a nemzetiségek között - állítja Schütz József -, de ez a helyzet, ami most kialakult rejtett bombát takar. Nagyon sokan abban gondolkodnak, hogy vesznek néhány hektár földet, ami biztonsági tartalékot jelent nekik. Tulajdonhoz, földhöz akarnak jutni. Nem biztos, hogy gazdálkodni fognak rajta, lehet, hogy kiadják művelésre. Vannak azonban olyanok, akik ebből akarnak megélni. A másik nagy gond, hogy a kijelölt kárpótlási földterületet három család le tudja fedni. A többi mit csináljon a kárpótlási jegyével? A falusi ember nem állami ingatlant akar érte, vagy részvényeket. Ez a városi ember dolga, a falusi ember néhány hektár földet szeretne érte. Egyre nagyobb a feszültség-Minél tovább kell várni a földre, annál többet kell majd fizetni érte - állítja Báling Miklós magángazda. - Akik már két évvel ezelőtt licitálhattak, potom pénzért jutottak földhöz, mi meg majd fizethetünk érte 5-7000 forintot is. A nemzetiség csak a második kárpótlásra adhatta be a kérvényeit, a törvényadta lehetőségek, pedig nem felelnek meg a helyi sajátosságoknak - kapcsolódik be a beszélgetésbe egy idősebb férfi. Azt nem tudom, hogy ki fogja ezt a mostani igazságtalanságot kárpótolni? Ezzel senki nem foglalkozik. Egy igazságtalanságot akartunk helyrehozni újabb igazságtalanságok árán. Eleve nem jó, hogy van első, második, harmadik és negyedik kárpótlás. Most meg lesz egy újabb is! Itt voltak a kárpótlási hivataltól is. Megkérdeztük: elismerik-e hogy rossz döntést hoztak. Elismerték, de azt is, mondták, hogy nem tudnak rajta változtam. Nem értem, hogy miért kell pereskednünk a jussunkért?! A palotabozsokiak, a bíróságtól felülvizsgálatot kértek. Véleményük szerint ugyanis a törvény ott hibás, hogy az első kárpótlás alapján közük ki az aranykorona értékeket. A Kárpótlási Hivatalnál kérték, hogy önkormányzatonként és szövetkezetenként adják.- Sok a tisztázatlan helyzet - folytatja Heilman József a földkiadó bizottság elnöke. - A maradék földek is a kárpótlásra vannak kijelölve. Ez több is, mint amennyit a Kárpótlási Hivatal megadott. Azonban nem jutottunk egy centit sem előbbre, ugyanott vagyunk, ahol voltunk két évvel ezelőtt. Pedig minden terület ott van kijelölve, ahol kérték. A levegőben pedig egyre nagyobb a feszültség. Baranya speciális megye A Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal 1992. februárjában a sombereki Béke őre termelőszövetkezetnek 24 269 aranykoma értékű földet közölt ki kárpótlásra az 1991. december közepéig benyújtott igények alapján. Az első- föladalap kijelölési tervezetet a hivatal elutasította, majd az újat 1992 decemberében jóváhagyta, ami ellen a sombereki Érdekegyeztető Fórum fellebbezést nyújtott be az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. A sombereki Érdekegyeztető Fórum 1993 áprilisában megkapta a választ, amelyben arra kérték őket, hogy a három község szövetkezetei valamennyi érdekegyeztető fórummal egy közös megállapodásban rögzítsék: egyetértenek azzal, hogy a tulajdonukba, illetve használatukba került földterületekre önállóan készítik el a tervezetüket a kárpótlási fölkadalapok kijelölésére .- Az egész vita abból indult ki, hogy a két falu összeveszett, és szétvált - mondja dr. Kóbor Béla, a Baranya Megyei Kár- rendezési Hivatal vezetője. - Baranya egy speciális megye, ahol nagyon sok a német nemzetiségi. A második kárpótlásra 13 000 igény érkezett be, ebből mindössze 40-50 kérelem elbírálása van még vissza. Az aranykorona értékeket azonban az egyes törvény szerint közölhettük. Ezeket az adatokat a számítógéprendszerből vettük. A sombereki Béke Őre szövetkezet által benyújtott tervezetet először nem fogadtuk el. Ezt követően átcsoportosítottak földalapokat. Ezt jóváhagytuk, de ezt meg a sombereki fórum megfellebbezte. A másodfokú határozat elrendelte, hogy a földalapokat a földhivatal jelölje ki, ez ellen a palotabozsokiak nyújtottak be fellebbezést. Azt látnám célszerűnek, ha a szövetkezetek vezetői leülnének és megegyeznének a földalapok kijelölésében A földhivatalban ugyanis nincsenek elkülönítve a földalapok. Senki nem tudja, hogy az egyes szövetkezeteknek mekkora a földterülete. A Pécsi Városi Bíróság február 7-re tűzte ki a tárgyalást. Egy szövetkezet volt, odatartozott három község. Jelenleg ami jó Sombereknek, nem jó Palotabozsoknak, vagy Gör- csönydobokának. Ezt a gordiuszi csomót kell a bíróságnak megoldani, amely majd hoz egy ítéletet, ami ellen lehet fellebbezni és még egy ideig ezért sem lesz földárverés. Igen nagy az igény földekre A sombereki szövetkezethez 13 234 aranykorona értékű földre adtak be kárpótlási igényt. A szövetkezet időre kijelölte a földalapokat, gondok abból adódtak, hogy a kárpótlásra csak 4100 aranykorona értékű földet jelöltek ki. A szövetkezet vezetői ezt azzal indokolták, hogy a részarány tulajdonosok földjét már kitűzték.-Somberek megfellebezte a földkijelölést - mondja Takács Imre, a sombereki kárpótlásra jogosultak képviselője. - .ugyanis azt a Kárpótlási Hivatal a Mohácsi Földhivatal szak- véleménye alapján elutasította. Ezután vártuk, hogy kitűzik az új földalapokat, de erre állítólag a szövetkezetben nem született meg a közgyűlési határozat. Maximálisan igyekeztünk megegyezésre jutni.- A 13 234 aranykoronával szemben a szövetkezet maximum 7000 aranykoronát jelölt ki, amit a sombereki fórum megfellebezett. Ezt követően a szövetkezet újabb egyezségi kísérletet nem tett. A fórum a kiközvetített 13 234 aranykorona értékű terület teljes biztosításához nem ragaszkodott, de az első kijelöléshez viszonyítottan nagyobb kárpótlási földterületre tartott igényt - tájékoztat dr. Majomé dr. Szabó Zsuzsa, sombereki jegyzőnő. - Fellebbeztünk az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz is, megalapozottnak tartották az észrevételeinket.- Az egész egyet nem értésből mind a három falu lakossága kárt szenvedett: a részaránytulajdonosok, a kárpótoltak. A 20-30 aranykoronájukat sem tudták kivenni azok, akik arra jogosultak. A szövetkezetek nem jutottak kárpótlási jegyekhez. Ha a vagyont teljesítményarányosan fel lehetett osztani, akkor a földet miért nem lehetett? - kérdi Hoffmann János, aki a részaránytulajdonosokat képviseli a sombereki fórumban. - Iszonyú igény van itt a földekre. A bólyi kombinát kárpótlásra kijelölt földjei 5000 forintos aranykoronánkénti átlag áron keltek el.- Ebben az ügyben nehéz igazat tenni - véli dr. Majomé dr. Szabó Zsuzsa. - A megbeszélésekre az érzelmek a jellemzőek, és hiába vitatkozunk, a föld nem lesz több. Megoldás lehetett volna az is, ha Palotabozsok és Somberek közigazgatási határán jelölik ki a kárpótlási földalapot, mert akkor arra mind a palotabozsikiak, mind a somberekiek licitálhatnak. Magam személyesen kifogásolom azt, hogy a kárpótlási oldalt hibáztatják és a palotabozsokiak a sombereki fórumra hárítják a kialakult helyzetért a felelősséget. Amikor már az első pillanattól kezdve látható volt, hogy gondok lesznek, a Kárpótlási Hivatal többet segíthetett volna. Sokan kérik, hogy a részaránytulajdont a szövetkezet ideiglenesen jelölje ki. Sok a munkanélküli, többen foglalkoznak állattartással kellene a föld, mert a felvásárlási árakat úgy állapították meg, hogy a termelők a takarmányt nem vásárolják, hanem maguk állítják elő.- Egyre másra jönnek az állam által nyújtott kedvezmények - veszi át a szót Hoffmann János. - Ezekhez a hitelekhez is kell a föld. Végre már meg kellene oldani ezt az egészet. Sz. K. Palotabozsok Fotó: Szundi György
