Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-15 / 45. szám
1994. február 15., kedd Választási fórum üj Dumntüii napló 11 Köztársaság Párt Államszervezet és kormányzat A Köztársaság Párt a társadalom széles rétegeihez forduló modem választási centrumpárt. Államszervezeti-kormányzti elképzelései gyakorlatiasak, megvalósulásuk során a szakértelmére helyezzük a fő hangsúlyt. Elveinknek a lakosság által közvetlenül választott köztársasági elnök felel meg, akinek hatáskörét növelni kell. A köztársasági elnök alá kerülnének azok az államszervek, amelyeknek össznemzeti érdekeket kell szolgálniuk. Ilyen lehet pl. az MNB, a bankfelügyelet, a közszolgálati médiák, stb. A köztárasági elnök és a kormány hatáskörét egymástól világosan el kell különíteni, mégpedig azon elv alapján, hogy a közigazgatás keretein belül maradó döntéseknél az államfőnek mérlegelési joga nincs, ezzel szemben a közigazgatáson kívüli döntéseknél, a közigazgatási vezetők kinevezésénél és felmentésénél a kormány javaslatának figyelembevételével az elnök érdemben dönt. Jóval kevesebb miniszterből álló és így munkaképesebb kormányt kell működtetni. Tárca nélküli miniszteri tisztség csak kivételes esetben lehetséges. A kormánynak legyen Gazdasági Kabinetje, vezetője legyen a miniszterelnök-helyettes, a miniszterelnök általános helyettese. Erős, tisztán funkcionális, más szervek felügyeletével nem foglalkozó Miniszterelnöki Hivatalt kell létrehozni a kormány és a parlament közötti koordináció és a társadalmi-gazdasági érdek- képviseletekkel való egyeztetés központi szerveként. Meg kell szüntetni a minisztériumoknál a politikai és a közigazgatási államtitkári, továbbá a helyettes államtitkári funkciót és meghatározott számú miniszterhelyettest kell alkalmazni. A gazdasági kormányzat központjába a Gazdasági Minisztérium álljon, a Pénzügyminisztérium költségvetési és adó- (vám-illeték-) ügyi minisztériumként tevékenykedjék tovább. Alapvetően gazdasági jellegű minisztériumként állítandó fel az Európai Integrációs Minisztérium, amely alá kell rendelni a szabványügy, a fogyasztó- és minőségvédelem közigazgatási szerveit. A Külügyminisztérium munkájában a gazdasági szemléletet kell erősíteni. Az Igazságügyminisztérium legyen a hagyományos ko- difikáció és jogegység biztosítékának alapszerve, a bíróságok személyi és anyagi ügyeivel azonban egyáltalán ne foglalkozhasson. Kialakítandó egy erős Kultuszminisztérium, amely az oktatás és a kultúra ügyei mellett átfogóan foglalkozik a kormányzati politika, vallás- és egyházpolitika, a tömegkommunikáció és a sajtóügy, valamint a sport közigazgatási kérdéseivel. A Köztársaság Párt az eddigieknél kisebb, de magasan kvalifikált, technikailag jól alátámasztott kormányzati apparátus kialakítására törekszik a szervezeti megkettőződések, a bizalmatlanságból származó politikai ellenőrző apparátusok leépítésével. A súlyt a szolgáltató közigazgatásra helyezzük, a lakossággal közvetlenül érintkező közigazgatási egységeket kívánjuk erősíteni, a lakosság ügyei intézésének felgyorsításával. Véleményünk szerint önkormányzatbarát környezetet kell teremteni. A Köztársaság Párt pécsi képviselőjelöltjei: Kádár Imre Dr.Erdődy Gyula Dr.Szabó László Magyar Igazság és Élet Pártja Az oktatás rendbetétele A múlt közoktatáspolitikájának rövid bírálata: a vezetők többsége politikai megbízott (komisszár) volt. Az iskolák többsége melegedő és gyermekmegőrző hellyé vált. A szakmai munka háttérbe szorult, a követeményrendszer le- züllött. Nevelés címén minden szinten agymosás folyt. A társ- dalmi környezet, csakúgy mint az iskola munkakerülésre, lógásra szoktatta mind a pedagógusokat, mind a tanulókat. Az érvényesülés egyetlen útja az volt, ha a tanár-diák egyaránt a társadalmi elvárást hazudta. Az erkölcsi normákat a szabadosságig menően fellazították. 1956 tapasztalata miatt elvtelen udvarlás folyt az ifjúság kegyeiért. Ránk erőltették a nemzetidegen szovjet pedagógiát. (Most ugyanúgy a nyugatit majmolják az óvodától az egyetemig.) Az oktatás színvonala kétségbeejtően alacsonyra süly- lyedt. Az általános iskolát végzetteknek közel a harmada alapvető számolási, írási, fogalmazási, olvasási készséggel sem rendelkezik. Emiatt kultú- rális értelemben analfabéták. Viselkedéskultúrájuk leginkább a „bugris” szóval jellemezhető. Nincs eszményképük, példaképük, jövőképük. Legfeljebb a TV sugallta olyan egyén, akit a pénz, a siker, a hatalom és totális önzés jellemez. (Megvalósítja önmagát.) A családok teljes kizsákmányolása miatt azok részben szétestek, a gyermekük pedig „családpótló” körülmények közé került (bölcsőde, óvoda, napközi, tanulószoba, egésznapos iskola, kollégium, stb.) A kistelepülések iskoláinak a megszüntetésével elidegenítették a gyermeket otthonától, szüleitől. Továbbtanulni csak az olyan jó gén-állományú tanulók tudtak, akiket nem lehetett elrontani, ahol még volt erős szülői elvárás, mindennapi erkölcsi szorítás; vagy ahol a szülők pénztárcája megengedhette, hogy magántanárokon keresztül pótolják azt, amit az iskola nem adott meg. Az Antall-kormány alatt ezek az állapotok még tovább romlottak. Ennek fő oka, hogy szinte minden szinten szétverték, megszüntették a szakfelügyeleti és pedagógiai ellenőrző rendszert. (A liberális közoktatáspolitika következményeként.) A katedrákon ma kontraszelektált szülőknek kontraszelektált gyermekei ülnek. A tantervek maximalisták, a tankönyvek sok esetben tanulhatat- lanul rosszak maradtak. Túlteng az írásbeli számonkérési forma. Azért a tanulóink összefüggően, szépen még az anyanyelvükön sem tudnak beszélni. Ma egy nemzet felemelkedésének útja, bizonyítottan, elsősorban az erkölcsi megújulásától, a kiművelt emberfőinek számától és annak minőségétől függ. (Nem csupán a gazdaságától!) Csak így képes egy nép a gazdasági és kultúrális színvonalának az emelésére, a csúcstechnika és a modem technológiák átvételére és annak permanens tovább fejlesztésére. A MIÉP ezért a közoktatást kiemelt stratégiai ágazatként kívánja kezelni. Amit a fentiekben leírtunk, az „halmaz-törvény”, tendencia. Nem egy adott iskolára, hanem iskolák és pedagógusok sokaságára vonatkozik. Közülük a legtöbb sajnos egyre inkább ilyenné válik. A MIÉP az oktatás szellemét magyar alapokra kívánja helyezni. Esélyegyenlőséget akar biztosítani az iskolaválasztásban és a továbbtanulásban. A tanulóifjúságot és a pedagógusokat naprakész, kemény, következetes munkára akarja szorítani. Minden téren megszigorítjuk a követelményrendszert, hogy a bizonyítványoknak társadalmilag elismert valódi erkölcsi és tudásfedezetük legyen. A rendteremtés további részleteit a következő cikkünkben közöljük. Dr. Vörös György a MIÉP megyei szóvivője Fidesz szakmai vita A hétvégén Debrecenben tartották a Fiatal Demokraták egészségügyi koncepciójuk szakmai vitáját, melyen részt vett a Fidesz 15 egyéni körzetben induló országgyűlési képviselőjelöltje. Vitaindítót dr. Komya László a Fidesz országos választmányának tagja, Baranya megye 7.SZ. választókerület képviselő- jelöltje tartotta. A résztvevők 3 fő témát vitattak meg: egészségügy korszerű struktúráját és prioritásait, a prevenzió-kuráció-rehabilitáció kérdéseit, végül a valós gazdasági környezet, privtizáció, biztosítók és informatika szerepéről tanácskoztak. Dr.Komya László kiemelte, hogy az egészségügyi koncepció szervesen kapcsolódik a Fiatal Demokraták programjának legfőbb prioritásaihoz, így az oktatás és gazdaságpolitikához. A hangsúlyt a megelőzésre helyezte, melynek az oktatásban is szerepet kell kapnia. Dr. Komya László javaslatát elfogadva, a Fidesz egészség- ügyi programismertető tanácskozását február 25-26-án Szigetváron tartják. Kereszténydemokrata Néppárt Bajbajutott emberek A KDNP Baranya megyei képviselőjelöltjei az elmúlt héten a pécsi Regionális Munkaügyi Képzőközpontba látogattak, hogy megismerkedjenek az intézmény céljaival, tevékenységével. A programot Erb József, a pécsi II. számú választókerület kereszténydemokrata képviselőjelöltje szervezte:-Nagyon fontosnak tartom ezen típusú intézmények országos hálózatának a kiépítését, mert rendkívül pozitívan befolyásolják a munkanélküliség alakulását. Hiszen munkanélkülivé válni nagyon „egyszerű”, viszont új egzisztenciát teremteni, új szakmát szerezni nagyon nehéz. A bajba jutott emberek megsegítésének ez az egyik kiemelkedő módja. A KDNP-nek határozott állásfoglalása van a munkanélküliség csökkentésének megoldási módjairól. A gazdasági program téziseink második pontjában szó van arról, a vállalkozás szabadságát meg kell adni mindenkinek, de ezen felül a vállalkozás lehetőségét is biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozóvá válni kívánó embereknek lehetőséget kell adni a gyors és hatékony szakmai képzésre. Ezzel együtt a vállalkozás működtetéséhez hitelt és egyéb feltételeket is biztosítani kell. Csökkenteni kell a vállalkozókat terhelő adókat, s külön is preferálni azt, ha munkanélkülieket alkalmaznak. A vállalkozóvá válás azonban hosszadalmas, s főként tudati átalakulást igénylő folyamat. Szükséges a munkanélküliek újbóli munkába állítása képzés, új szakmák kézbe adása révén, de szükséges az is, hogy a meglévő munkahelyeket továbbképzésekkel, átképzésekkel megőrizzük. Az igazán nagy bajban azok az emberek vannak, akik semmiféle szakképesítéssel nem rendelkeznek. Ez főleg azokra a vidékiekre jellemző, akik eddig a termelőszövetkezetekben dolgozva mezőgazdasági munkából éltek. Részükre újabb lehetőségeket kell találnunk. Az egyéni gazdálkodáshoz szükséges mezőgazdasági ismeretek megszerzéséhez kell hozzásegítenünk őket, s elkülönített pénzalapokat kell biztosítani az egyéni gazdaságok életképességének megteremtéséhez. Ez a program visszavezethető a kereszténydemokrácia indulásához, a KÁLÓT és a KALÁSZ mozgalmak tevékenységére. A KDNP gazdasági programjában a munkanélküliség problémájának megoldása szoros összefüggésben van a közvetve vagy közvetlenül munkahelyeket teremtő térségi fejlesztésekkel és az infrastruktúra fejlesztésével. Ezek önmagukban is alkalmasak a munkanélküliség csökkentésére, de még inkább az eredményük: vonzó környezetet teremt a külföldi beruházók számára. Ezért kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy infrastruktúrát fejlesztő állami beruházások induljanak. Szabad Demokraták Szövetsége Miért mennének szabadságra a polgármesterek? A Szabad Demokraták Szövetsége Pécsre hívta össze azokat a polgármestereket és alpolgármestereket, akik az ország- gyűlési választáson indulnak a párt színeiben májusban. Eredetileg etikai és összeférhetetlenségi ügyekről kívántak tárgyalni a Wekler Ferenc pártigazgató ötlete alapján létrejött fórumon. Közben aztán érkezett egy levél. A levél Kónya Imre belügyminiszter aláírásával azt a törvénymódosítást taglalta, mely szerint a választásokon induló köztisztségviselők, polgármesterek, alpolgármesterek a választások előtt két hónapig menjenek szabadságra vagy legalábbis ne vegyenek részt az általuk vezetett testületek munkájában. Ismeretes egyrészt, hogy az önkormányzatok mintegy hetven százalékának élén áll olyan vezető, akit a jelenlegi ellenzéki pártok támogatnak, másrészt az MDF jelöltjei között elenyésző számú az államigazgatási tisztségviselő. Néhány miniszter indul, rájuk ezek szerint ez a törvénymódosítás nem vonatkozik, mondta a sajtótájékoztatón Wekler Ferenc. A pártigazgató szerint több nagyvárosban és kisebb településen is kaotikus állapotot okozna a tervezet parlamenti elfogadása, hiszen sok helyen valamennyi tisztségviselő indul a választásokon. A csütörtöki sajtótájékoztatón Lévai Levente Kispest polgármestere politikai indíttatású tettnek, a korrekt kampány elleni ügynek nevezte a törvény- módosítási javaslatot. Wekler Ferenc, mint a parlament önkormányzati bizottságának elnöke nehezményezte, hogy vele senki sem egyeztette ezt az esetleges törvénymódosítást, nem is tudott arról, hogy ilyesmi készül. A pécsi helyszínen értesült a levélről Kovács Sándorné sásdi polgármestertől, akit mint a Községi Önkormányzatok Országos Szövetségének vezetőjét péntekre egy ezzel kapcsolatos, budapesti tanácskozásra hívták. Mint azóta kiderült az ellenzéki pártok minden eszközzel tiltakoztak az esetleges törvénymódosítás, a választásokon induló polgármesterek és alpolgármesterek kényszerszabadságolása ellen, ám nem tartják kizártnak, hogy a parlamentben mégis megkaphatja az előterjesztés a szükséges ötven százalék plusz egy szavazatot. Bozsik L. Párt-mustra Jelenleg Magyarországon 134 pártot tartanak nyilván. Ezek közül 98-nak a fővárosban, 36-nak vidéken van a a székhelye, ez utóbbiak közül tíznek falun. Pártszékhely egyebek között Fót, Tiszaderzs, Csetény és Tápiószele is. A városok között Eger, Debrecen, Szeged és Miskolc áll az élen, ebben a négy városban négy-négy pártnak van székhelye. Az Országgyűlés a választási munkák támogatására 100 millió forintot szavazott meg. Ezt úgy osztják szét, hogy az egyéni választási listákra felkerült képviselők számával osztják a 100 milliót, és minden párt annyi egységnyi pénzt kap, ahány képviselőjelöltje megszerzi az induláshoz szükséges kopogtató cédulát. Az országban 176 egyéni választó kerület lesz, s ha minden párt valamennyi helyen állítana képviselőt, akkor 23 584 képviselőjelölt lenne. Azt, hogy a hivatalosan bejegyzett 134 párt - ha egyáltalán működnek még ennyien - hány képviselőt tud állítani és azok mennyi ajánlószelvényt gyűjtenek majd, ez csak tavasszal derül ki. Csupán ízelítőül közlünk néhány „érdekes” pártot a meglehetősen hosszú listából. 1+1 Párt Nőkkel Együtt a Jövőért; 56-os Párt (Szombathely); 56-os Párt (Győr); A Magyar Nép Érdekképviselő Pártja; Aktív Párt; Általános Párt; Átalakulás Mag; Baloldali Revízió Pártja; Boldogság Párt; Család és Gyermekvédők Pártja; Demokratikus Munka- nélküliek Pártja (Eger); Erdélyi Magyarok Magyarországi Pártja (Miskolc); Földlakók- Élet- Igazság- Szabadság Pártja (Jánoshalma); Hadkötelezettek Ideiglenes Szövetsége; Humanista Párt; Magyar Anyák Nemzeti Pártja (Pápa); Magyar Farmer Párt (Csetény); Magyar Humanisták Pártja (Kaposvár); Magyar Ipari Egység Párt; Magyar Legitimista Párt; Magyar Munkanélküliek Pártja; Magyar Munkavállalók Pártja; Munka- vállalók az Expoért Párt; Sörpárt; Szegények és Kiszolgáltatottak Pártja; Székesfehérvári Magyar Köztársaság Párt (Székesfehérvár); Torgyáni Magyar Jövő Párt. A Munkáspárt következetes baloldali pártként az ország lakossága túlnyomó többsége érdekeinek érvényesítéséért küzd. A munkásokért, a parasztságért, az alkalmazottakért, az értelmiségért, a saját munkájukból élő kisvállalkozókért, a nyugdíjasokért. Nemre, nemzeti és etnikai, nemzedéki különbségre való tekintet nélkül a tényleges egyenjogúságot kívánja számukra megvalósítani. Ezzel összefüggésben olyan külpolitikát céloz meg, mely minden országgal és néppel a kölcsönösség és egyenjogúság alapján jó kapcsolatot teremt. A normális viszony helyreállítását a szomszédos országokkal és népekkel, mely egyedül segítheti elő a külföldön élő magyarok boldogulásának kedvező feltételeit, tiszteletben tartja a határokat, a nemzetiségi kisebbségek jogainak kölcsönösségét. A Munkáspárt azért küzd, hogy valamennyi nemzetiség és etnikai csoport tagja, közössége hazánkban megkülönböztetés nélkül egyenjogúan megtalálhassa boldogulását. Az egyéni és kollektív Munkáspárt A nemzetiségek teljes egyenjogúságáért egyenjogúság törvényes feltételeinek biztosítása elengedhetetlen a munka világában, a szociális viszonyokban, az oktatásban ,a művelődésben, az anyanyelv és a névhasználat szabad érvényesítésében, az önszerveződés és az érdekvédelem lehetővé tételében országos szinten és a helyi településeken egyaránt, az önkormányzás intézményeségének megvalósításában. Ezek a feltételek nélkülözhetetlenek a hazánkban élő németeknek, horvátoknak, szerbeknek, szlovákoknak, bolgároknak, cigányoknak és más csoportoknak elhelyezkedésüktől függetlenül. A Munkáspárt síkra száll a nemzetiségek, etnikai csoportok érdekvédelmi és politikai önkormányzati jogainak alkotmányos és intézményes, törvényes biztosításáért. Az alkotmánynak megfelelően szükségesnek tartja, hogy törvénybe rögzítetten mielőbb megvalósuljon a nemzetiségi és etnikai csoportok ország- gyűlési képviselete, akár teljes jogú szavazati joggal, akár nemzetiségi és etnikai ország- gyűlési bizottság messzemenő érdekegyeztetési jogosítványainak beiktatásával. Ugyanezt biztosítani kell a területi ön- kormányzatokban is. Jobban kell biztosítani a nemzetiségek és etnikai csoportok kulturális autonómiáját a nyelvhasználatban, oktatásban, művelődési öntevékenységben, a helyi és országos médiákban, vallásuk gyakorlásában. Nagyobb segítséget kell nyújtani nemcsak az óvodai, alsó- és középfokú képzésben, de az önálló nemzetiségi értelmiség anyanyelven történő tanulásához is a felsőoktatási intézmények tanszékein, tagozatain,valamint szélesebb körű külföldi ösztöndíjak létesítésével. Elengedhetetlen az önálló nemzetiségi kulturális intézmények: sajtó, könyvkiadás, művelődési egyesületek fokozottabb támogatása. Szabad utat kell engedni, hogy a nemzetiségek intenzívebben érintkezhessenek anyanemzeteik kulturális életével. Fokozottabb gondot fordítsunk a legnagyobb létszámú magyarországi kisebbség, a cigányság szociális problémáinak, foglalkoztatásának, kulturális színvonala fejlesztésének, demokratikus önszerveződés- sének ösztönzésére. A Munkáspárt világnézeti értékrendjéből fakadóan, határozottan szemben áll a faj-, és idegengyűlölet, a más népekkel szembeni ellenségeskedés, a sovinizmus, a nemzeti, etnikai és vallási türelmetlenség minden formájával. Szerves egységben ápolja a haladó nemzeti önérzetet, igaz hazafi - ságot, a népek közötti megértést és együttműködést, a dolgozói szolidaritást és összefogást. Munkáspárt nemzetiségi és etnikai munkacsoport
