Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-02 / 32. szám
1994. február 2., szerda A mai nap új Dunántúli napló 3 A hirdetők tucatszám kínálják az albérleteket, minőségük csak a helyszínen dől el Fotó: Läufer L. A függetlenség sok pénzbe kerül Albérletek nyomában Pécsett Mendele Ferenc (1935-1994) Pécsi önkormányzati rendelet a magasház környékéről Február 1-jével hatályba lépett Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1994. évi 4. számú rendelete a Megyeri tér és környéke - vagyis a magasház környéke - részletes rendezési tervéről. A rendelet megtekinthető a Hatósági Iroda Ügyfélszolgálati irodájában a Kossuth tér 1-3 szám alatt. Az agrártermékek piacvédelme Az agrárimport Magyarországon is szabályozott, és érvényesül a piacvédelem. Az importszabályozás fő eszköze az engedélyezési rendszer, amit a nemzetközi gazdasági közfelfogás a legerőteljesebb direkt beavatkozási eszközként tart számon. Hazánkban az agrártermékek átlagos védettsége 28-32 százalékos, - mondotta Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Főosztályának vezetője az MTI-nek. A zöldség és gyümölcs, továbbá a gabonafélék, az élőállat, a hús és borok importja engedélyköteles. Más termékek, többségében a feldolgozott élelmiszerek az úgynevezett globálkvóta hatálya alá esnek. Ilyen árucikkek egyebek mellett: a konzervfélék, a déligyümölcsök, a margarin, valamint az édesipari termékek. Az importált agrárterméket átlagosan terhelő vám megközelítőleg 21 százalék. A vámon kívüli illetékek nagysága 5-6 százalékos. Mivel a vámokkal és illetékkel növelt importár jelenti a hazai áfa alapját, így alakul ki az agrártermékeknél a 28-32 százalékos védettség. A gabonaféléknél, élőállatoknál, a húsoknál a vámtételek ugyan viszonylag alacsonyak - mintegy 20 százalékosak -, ám ezeket az engedélyezési rendszer védi. A globálkvóta hatálya alá eső, illetve a liberalizált áruk körében viszont nem ritka az 50-60 százalékos, vagy ennél magasabb vám is. Ez utóbbi csoportba többek között a csokoládé, a cukor, a szeszes italok, valamint a dohányáruk tartoznak. A tavalyi év végén, illetve az idei év elején számos új intézkedés történt. Valamennyi tejkészítmény behozatala ismét engedélykötelessé vált, ezen belül a fogyasztói csomagolásban piacra kerülő termékek a globálkvóta hatálya alá kerültek. Az idei év elejétől ismét az engedélyköteles áruk körébe kerültek egyes tésztafélék, a cukorgyártáshoz szükséges sűrűié, valamint más cukoripari termékek. A friss zöldségre és gyümölcsre szezonális importengedélyezés érvényes, ez azt jelenti, hogy a hazai áruk érésének idején a vámok jelentősen megemelkednek. Amennyiben félmeztelenül vannak és fújják, az lehet egy archívumból előbányászott felvétel, kivágva egy Híradóból, az ellentengernagy legénységével a fedélzeten, különösen ha fiatal férfiak sorakoznak azon a fedélzeten, ha meg szabályosan süllyed, akkor a Nautilus. De ha a napnak kitárt keblű, csinos lányok vannak félmeztelenül és ők fújják, akkor vagy a Parabola vagy egy egészségügyi híradó. A legzavaróbb, hogy itt csupa fiúk fújják, bár előkerül a napszemüveges hölgy is, kéjesen hengergőzve a pucér homokban, csinos Hélia D reklám, amit még rajta felejtettek a filmszalagon a csapóval együtt. De ez csak villanásnyi szédület, a fedélzeten már ott a nagy, kopaszodó főbolseviknek kikiáltott író ismét. És ha ez így van, akkor ez mégis inkább A Hét, ahol Eörsi A házsártos házinéni és a basáskodó háziúr minden ifjonc albérletkereső réme. Ám egy átlagos, főbérlő-nélküli, egy, esetleg másfél szobás albérlet havonta 10-12 ezer forintba plusz a rezsi költségbe kerül Pécsett. A fiatalok, miután jövedelmük nagyobb részét kifizették szállásra, és a maradékot elköltötték ételre, ruhára, boldogan gyűjthetnek saját lakásra. Mi lenne a többséggel segítő szülők, nagyszülők és kapzsi pénzintézetek nélkül, melyek hitel formájában azért adhatnak némi esélyt az indulóknak? Pécs legdrágább övezete természetesen a belváros és az egyetemi városrész. Egy bútorozott, 40-50 négyzetméteres lakás bérlete és rezsije 15-20 ezer forintot is felemészt havonta. Sajnálatos, hogy a kiadók hajlamosak szobának titulálni a néhány négyzetméteres lukakat is. A meghirdetett albérletek rendszerint gyorsan, még- a hirdetés napján elkelnek. Hosszabb ideig csupán azok a lakások maradnak kiadatlanok, melyekért a tulajdonos szemtelenül magas árat kér. Akadnak mélyretekintő kiadók is: számukra nem csak a pénz, de az albérlő személye, az első benyomás, a foglalkozás is fontos. Másoknál mindössze a génz időbeni kifizetése számít. Általános a bizalmatlanság: néhány tulajdonos 3-4 havi bérleti díjat kér előre, vagy az albérlettel együtt a megbecsülhető következő havi rezsiköltséget. Gyakran előfordul, hogy az albérlők több ezer forintos telefonszámla után angolosan távoznak, sőt, néha még a bútorokat is magukkal viszik. Taxis-körökben ismert jelenség az éjszaka folyamán kocsit kérő, Istvánt, az egynéhány versével valóban nem tündöklő írót, valósággal Vörös Rambóvá növesztik. És ha ez így volna, és kezében egy csempész kalas- nyikov is volna, sőt látnánk, hogy a fedélzeten javszer vált csókot rabinnal, akkor ez már a Panoráma volna. Ugyanis egy Vörös Rambó állandóan össze-vissza lövöldöz, halomra lövi az igazhitűeket és állandóan ismétli önmagát, akár a történelem; csak ha ráfogható, hogy fokhagymát is eszik és izzad, akkor meg tudjuk, hogy ezt meg A Hétben látni. Mindig lőnek, uraim, kommentálja a műsorvezető sajnálkozó szomorúsággal a Parabolában is; de vajon miért gyűlölnek mindent, ami magyar? Tényleg, miért, kérdezné a néző is, amikor itt minden magyar, az adás is magyar, és Moszkva kivételével az egész szokatlan sietséggel költözködő albérlő. S valóban, a kiadónak nincs biztosítéka affelől, hogy a díjat és a következő hónapban érkező számlákat az albérlő valóban kiegyenlíti, ugyanakkor néhány ezer forintért nem is érdemes nyomozni a fizetés nélkül elillanok után. A megegyezés feltételeinek szerződésben történő rögzítése mindkét fél számára nyújtana némi biztonságot, érthető okokból azonban ehhez csak ritkán folyamodnak. Az albérlet lényegesen olcsóbb, ha vécére az udvaron keresztül kell menni, vagy ha konyha gyanánt csupán egy vil- lanyrezsó szolgál. A Pacsirta utcában 10 ezer forint plusz rezsit kértek olyan egyszobás lakásért, ahol fával-szénnel tüzel az ember. A tulajdonos nem engedett az árból: nem sürgős kiadnia, mondta, hiszen tavasztól vége a fűtésszezonnak, jó a levegő, csodálatos a kilátás - úgyis akad majd bérlő. A Váradi Antal utcában előnyös ajánlattal leptek meg: 9 ezer forint plusz rezsi teraszos, egyszobás, konyhás lakásért. Az előzetes telefonbeszélgetés alapján reménykedve érkeztünk a helyszínre; az adatok stimmelnek, ám a 12-14 négyzetméteres szobába csöppnyi ablakon keresztül szűrődik be fény, a lakás levegője 'dohos, a falak nedvesek, és a szomszédban egy vállalat fúr-farag. A főbérlős lakások kiadó szobáiért 5-10 ezer forint körüli összegeket kémek. A város peremén és a kertvárosban a bérleti díjak szolidabbak a távolság és a szükséges utazgatás miatt. Egyetemisták számára kedvező megoldás, ha többen összefognak, és közösen kivesznek egy lakást, így az egy főre jutó költség nem haladja meg a havi 2-3 ezer forintot. Az egyetemek ország adásban van? Ráadásként a nagyabonyi két torony meg a Sztyopa is megtévesztően magyar? Talán csak nem azért, mert ez utóbbinak van egy magyarul is leírható és kiejthető tisztességes neve? Netán azért, mert a mégoly méltatlannak ítélhető versezetekre éppoly silány, vagy annál is silányabb a válasz? Humor; szügyünkig fölsebző, vérig sértett, mélabús, kalapunk földhöz vágva, sír a trombita, hogy aztán földhöz vágjunk, megalázzunk másokat; akik - legyen bármi ok - nem tetszenek nekünk. Nagyon magyaros. Jó, hogy kis nép vagyunk, s még jobb, hogy vannak még nálunk is kisebbek, akikkel jót tehetünk - egészen le az atomokig, az atomokon belül a kvartokig. Egyes újságírók mégis azon buzgólkodnak - hallottuk A Hét műsorvezetőjét -, hogy a hallgatói önkormányzata albérleti támogatást biztosít azoknak, akik kiszorultak a kollégiumokból. A Mária utcában egy kétszobás lakás tulajdonosa a kisebbik szobát kínálta kiadásra. Feltételeit már a telefonba elmondta: az albérlők csak fiúk lehetnek, minimum ketten, fejenként 6 ezer forintért. Az öreg hölgy nem titkolta, hogy arra számít: a fiúk ritkán főznek, kevesebb vizet használnak, hiszen a koszos ruhákat általában hazaviszik. Albérlőként csak diákok jöhettek szóba, akik hétvégeken várhatóan hazautaznak, és csupán hétköznap használják a szobát. Általában egyetemistákat várnak a szobakiadók, de akadnak fenntartások is. A JPTE BTK „D” épületével szemben egy kedves család inkább eladja a lakást, semmint hogy diákoknak ismét bérbeadja. Az előző, s egyben utolsó lakók rendetlenek, gondatlanok voltak, magas telefonszámlát hagytak maguk után. A tulajdonosok arra kényszerültek, hogy kiköttessék a telefont, mert nem akartak a számlák miatt veszekedni. A kiadó szobák esetén gyakoriak a feltételek: fiú legyen az albérlő,'vagy csak lány, „rend a lelke mindennek” jeligére, stb. Általában senki sem szereti, ha egy idegen családhoz kell alkalmazkodnia, s hogy mások szabályozzák az életét - a függetlenség azonban pénzbe kerül. Diákként, néhány sportsza- tyomyi cuccal, könyvekkel az albérlet tekinthető ideiglenes jó megoldásnak, hiszen kényelmesebb mint a kollégium, nem kell tucatnyi emberhez idomulni. Pályakezdő fiatalok, családok számára az albérlet patthelyzet, mivel az arra kifizetett összeg kidobott, „sárba taposott” pénz. Katona G. kisebbségek ellenségének állítsanak be egy olyan hírműsort, amely egyáltalán nem ellensége a kvartoknak, sőt a híreknek sem. Majd bizonyítékként - „lövöldözéseik” szünetében - Köröm községünkbe látogatnak, rámutatva, hogy a kisebbségiek közt nincsenek Rambók, viszont a cigányság már igen fiatalon párt választ. Lényeg az, hogy a „valóságot” a sajtó zilálja szét, különösen mióta Havas Henrik kibeszélte, hogy a liberálisokra, köztük netán írófélékre szavaz. Azoknak meg eleve szakmájuk a gyűlöletkeltés, az egyikük például furcsán viselkedő telefonokról beszélt. A paranoia, lám, ilyen mulatságos feltételezésre ragadtat.egyeseket, holott ma már a szájmozgásról is pontosan megállapítható, ki mit súg a telefonba vagy mások fülébe. Bóka Róbert Mendele Ferenc Ybl-díjas építész, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatója, korábban az Országos Műemlékfelügyelőség igazgatója, címzetes egyetemi docens, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola címzetes főiskolai tanára, a műemlékvédelem nemzetközi hírű szaktekintélye január 30-án elhunyt. Beremenden született, középiskoláit Pécsett végezte, több mint három évtizeden át dolgozott a magyar műemlékvédelem szolgálatában. Baranyában a püspöki palotabelsőt, a pécs-málomi, a nagyharsányi templomot állították helyre tervei nyomán. Az ő nevéhez fűződik többek között a dunaföldvári és a si- montomyai reneszánsz vár helyreállítása. Mendele FeA pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola folyosóján járva az embernek az az érzése támad, mintha egy múzeumban lenne. A „kis Pollack”, ahogy Pécsett nevezik az egykori Cseh-palotában működő félévszázados iskolát, évtizedek óta sokat tesz azért, hogy a tanulók az építőipari anyagokon, eszközökön keresztül jobban megismerhessék választott szakmájukat. Az iskola technikai múzeum- • nak is beillő, gazdag kiállítással rendelkezik. A két emeleti folyosón állandóan szembenéznek a tárgyak a diákokkal. Ezzel ismerkednek meg először az elsősök, és ettől búcsúznak utoljára a végzettek. Durucz István igazgató az egykori tanárok és diákok dicséretével mutatja be az érdekes maketteket, modelleket, tárgyakat, hiszen az ő munkájuk eredményeként szolgálhatják ma az oktatást. Az üvegezett vitrinekben óvják az építési szerkezetek makettjeit, falazatokat, fedélszékeket, szakipari eszközöket, falazó és burkoló anyagokat, nemes Zsolnay-ke- rámiákat, egy-egy kis részletét a megálmodott épületnek. A maketteket és modelleket az iskola fennállása óta műhelyórákon, szakkörökben készítik a növendékek a szakoktatók irányításával. Újra és újra bővítik a gyűjteményt. A műszaki hónapokra modellkészítéssel pályázhatnak a tanulók. A több száz darabból álló gyűjteményt helyhiány miatt egyszerre nem tudják kiállítani, a többit kényszerűségből a padláson tárolják, pedig igazából szem előtt lenne a helyük. Ehhez hasonló és régóta fennálló iskolai kiállítás nincs több Baranyában, de az országban sem igen található. Mégsem erre a legbüszkébbek, hanem a saját munkájukra. Láthatók még renc kezdeményezésére és programterve alapján indult meg Hollókő rekonstrukciója az 1960-as években. Azóta a világörökség része lett a megmentett faluközpont. A vidék építészetkultúrájának kutatása és védelme volt életcélja. Munkásságát könyvek, szakcikkek sora is fémjelzi. Tavaly a Pro Archi- tectura Hungarica-díjjal ismerte el munkásságát az építési és környezetvédelmi miniszter. Már nem vehette át az Európa Nostra-díjat, amit nemrég ítélték oda utolsó restaurátori munkájáért, a siklósi Malkocs bej-dzsámi helyreállításáért. Mendele Ferencet az Országos Műemlékvédelmi Hivatal saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. tetőcserepek, idomacélszelvények, rögzítések, faminták, fakötések, vasarmatúrák és kész, kicsinyített állványzatok, zsaluzatok és tetők is. Az iparág átalakul, változnak a technológiák, az új építési anyagokkal együtt új technika jelenik meg. Ezt a változást az oktatásban is követni kell, így tudnak kézzelfogható ismereteket nyújtani a tanulóknak. A taA modellek méretarányosak és működőképesek is Läufer László felvételei nároknak, szakoktatóknak és diákoknak egyformán szívügyük ez a kiállítás. Az igények szerint cserélik, bővítik, hogy az építés történetét és a jelen építőiparát is jól szemléltesse az elméleti oktatás mellett. Gyakran keresik fel érdeklődők az iskolát, és számukra felfedezést jelent ez a kis múzeumnak tűnő kiállítás. A falon elhelyezett domborművekről pedig a nagy elődök - Engert Ádám, Széky Pál, Tepes Ferenc, Somogyi Géza - mintha mosolyogva biztatnának, csak így tovább. Rozvány Gy. Képernyő előtt Rambó a fedélzeten Az iskola folyosóin lévő vitrinekben lehet megtekinteni a maketteket Technikai kiállítás a pécsi „kis Pollackon” A tanulók készítik a maketteket 9 #