Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-11 / 41. szám

1994. február 11., péntek Városaink üj Dunántúli napló 7 Határozat határidő és felelős nélkül Gödör-ügyben semmi nem változott A lakosság véleménye nem számít? Elszomorító képet mutat az Afit-telep Mohácson. Az 1992-ben csődöt jelentett üzemnek elvileg van vevője Muzsik János sze­mélyében és így tulajdonosa is, ám hiába várnánk egy éve, hogy megnyissa kapuit ismét a szerviz. Legalább az autómosót üze­meltetnék, miután a városban ezen kívül másik nincs is Fotó: Löffler Gábor Választás Homorúdon Mohácsi körkép Fidesz-fogadás Ma délután 5 órakor Mohá­cson a Kossuth Filmszínház emeleti kiállítótermében a Fia­tal Demokraták Szövetsége fo­gadást tart, amelyen részt vesz dr. Mikes Éva megyei elnök és Bánki Erik mohácsi országgyű­lési képviselőjelölt. Gazdabolt Újmohácson Vetőmagokat, műtrágyákat, növényvédőszereket, továbbá keverék- és szemestakarmányt árusító, illetve felvásárló boltot nyitott ezen a héten Újmohá­cson, a volt tsz-iroda épületében a Margitta-Sziget 92 Kft. A gazdaboltban különböző mező- gazdasági szolgáltatásokat és szaktanácsadást is igénybe ve­hetnek a termelők. Új autóbusz A Pannon Volán Mohácsi Üzemigazgatósága a napokban egy új autóbuszt kapott. A közel 11 millió forintba került IKA­RUS 415-ös járművet a mű­szaki átvizsgálás után a hely­közi közlekedésbe állítják for­galomba. Összeállította: Berta Mária MAYER NYOMDA Árok u. 17. Tel.: 69 / 31 1-047 ÁLOM Bt. Széchenyi tér 9. Tel.: 69 / 322-847 SPITCZ JÁNOSNÉ Dózsa Gy. u. 40. (Temető Iroda) A lakásunkban a gödörtől 8-10 méter távolságban lévő fa­lak a szobában keresztben re­pednek. A fürdőszobától kezdve a lakóhelyiségek mind­egyikében kong a padozat, nem tudni mennyire tűnt el az aljzat a burkolatok alól. Félek itthon lenni - mondja Schneider Bé- láné, aki a Szabadság út felőli házban szomszédja Mohács belvárosában a hírhedté vált Baumeister Kft-s teleknek. Raj­tuk kívül további két család, il­letve a cukrászda bérlője figyeli napról-napra növekvő aggoda­lommal a szaporodó repedése­ket, mintegy előtanulmányt ol­vassák a híradást a fővárosi épü­letomlásról, a fal-nyílásokból és a gödörben álló víz mennyisé­géből pedig próbálják kitalálni, mikor jön el az a pillanat, ami­kor még ép bőrrel hagyhatják el otthonaikat. A telekkel határos másik ingatlanból már egy lakót kiköltöztetett az önkor­mányzat ... Életveszélyben vannak-e emberek Mohácson, vagy sem, nehezen állapítható meg. A leg­utóbbi közgyűlést is hiába fi­gyelte az erre kíváncsi város­lakó, nem hiszem, hogy el tudja dönteni a kérdést. Tabó János, a MOSZ Kft. ügyvezető igazga­tója, építész szakember véle­ménye szerint haladéktalanul hozzá kell látni az alapozási munkálatokhoz, mert a házak és számos közmű károsodása ka­tasztrófához vezet, ő, aki négy éve egyedüli építő a városban, ajánlatot is tett a terület beépíté­sére. Tapasztalatai és helyisme­rete alapján a kiemelt alap visz- szatöltését tanácsolja, a mély­földszinti garázsok megépítését, ami az eredeti tervben szerepelt, nem vállalja. Bártfai István építészmérnök szintén a munkálatok késleke­dés nélküli indítását szorgal­mazta. Konkrétan ugyan nem beszélt épület omlásról, víz-, gázcsövek töréséről, de megem­lítette, a statikus hátha nem számolt a Duna vízmozgásának a talajvízre gyakorolt hatásával, s a zöldár, ha „menetrend sze­rint” jön, akkor május körül a bajok sokasodhatnak. Dr. Olt György jegyző több­ször is drámai hangra váltva ki­jelentette ,jön a víz!”, lépni kell, határozzon már a testület, két ajánlat is a képviselők előtt van. Az egyiket a már említett MOSZ Kft, a másikat egy né­met tulajdonos, a DONAUBER Kft. tette és ez utóbbi cég az eredeti elképzeléseket követve, a jelenlegi mélységbe hajlandó is hozzálátni a kivitelezéshez. Ennyi sürgető hozzászólás után Pinczei József, az önkor­mányzat építésze kijelentette, a támfalakat és a Gelka-ház olda­lán a földvisszatöltést statikus szakember javaslatára végez­tette el a város, és úgy ítéli meg a helyzetet, hogy ez év végéig újabb gondokat nem okozhat a két telet is nyitottan megért alap. Na, most kinek lehet, vagy szabad hinni? „Ad még témát a sajtónak ez a munkaárok” -le­gyintett csöppet sem rosszindu­latúan, inkább gondterhelt arc­cal a hétfői közgyűlés egyik meghívottja. Nem tudom pon­tosan ő melyik mozzanatra gondolt, de tényleg számos tisz­tázatlan kérdés van változatla­nul e megfeneklett beruházás körül. A kábeltévén a testületi ülést nézők például el sem tud­ják képzelni, mi lehet az a titok­zatosan emlegetett 40 százalé­kos részarány a telektulajdon­ból, amire hol a beruházók kép­viselője, hol a jegyző utalt. A te­lek 48 százaléka az önkormány­zaté, amint elhangzott 12 száza­lék azokat a vállalkozókat illeti, akik pénzzel beszálltak az épít­kezésbe. A többi? Fiktív szer­ződéssel került hat olyan tulaj­donos birtokába, akik ugyan pénzt nem vittek a vállalko­zásba, de valamiért Hegedűs Tamás, a Baumeister Kft ügy­vezetője elkötelezte magát ne­kik. Ezek szerint velük szemben nem is maradt hálátlan. Ha most vissza akarja szerezni az ön- kormányzat az egész telekre a tulajdonjogot, ők diktálhatják a feltételeket... Mint ismeretes, a beruházó személyéről nem született dön­tés a hétfői közgyűlésen. De másban is csak félig-meddig ha­tározatot hoztak a képviselők. Megszavazták például, hogy alakuljon egy bizottság a sze­mélyes felelősség kérdésének a tisztázása, elfogadták azt is, hogy e bizottságba közreműkö­dőnek felkérik Varga Kornél megyei főépítészt. Ám arra már nem született döntés, mellette kik vegyenek még részt a vizs­gálatban, mint ahogy arról sem, milyen határidővel történjen meg mindez, illetve ki a fel­előse a témának. Még egy határozati javaslatot figyelmen kívül hagytak az ülés eleji nagy hangzavart követően a testület tagjai, nevezetesen azt, hogy legyen-e telefonos fó­rum és élő kábeltévés közvetítés a Baumeister ügyről, vagy sem? Kíváncsi egyáltalán a lakos­ság véleményére ezzel kapcso­latban az ülések résztvevő közül valaki, vagy sem? A Baumeis­ter ügyből adódóan a városhá­zán jelentkező többletköltségek érintik a mohácsiakat, vagy sem? A múlt év október 30-ával lemondott polgármesteri tiszt­ségéről Brévai Jánosné Homo­rúdon. Nem hivatkozott szemé­lyes ellentétekre, csalódott­ságra, csupán elfoglalta a köz­ségházán eredeti munkakörét és igazgatási előadóként azóta is végzi a feladatát. Az időközi választást február 19-re írták ki a 873 fős szigeti településen, ahol a választásra jogosult polgárok voksaiért, mint leendő polgármesterek többen is vetélkednek. A hét fős önkormányzati képviselőtestületnek a polgár- mesterrel megerősítve sem lesz egyszerű a helyzete az ez évi költségvetés ismeretében. A ke­retük döntő részét elviszi az in­tézmények működtetési kiadása és a közalkalmazotti bértábla. Nem sajnálják a pedagógusok­nak járó bért, tudják is mennyi a dolog a több mint 60 iskolással, a húsz óvodással és mindenáron fenn kívánják tartani az orvosi rendelőt, marasztalni a falu- szerte népszerű, kedvességéről, szakmai tudásáról közismert Mohácson 1991 volt az ala­pítványok létrehozásának az éve. Elsőnek most február 25-én lesz három éve, hogy 85 000 forintos vagyonnal a „Jó­szolgálat” alapítványt létre­hozta az önkormányzat, a KDNP és a Farostlemezgyár. Célja, az önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetbe került emberek számára segítséget nyújtani - de ma e számláról egyetlen fülért sem lehet senkinek folyósítani, mert nincs rajta pénz. A „Mohácsért” elnevezésű alapítvány 1991 március 26-a óta létezik. Az oktatás, a kul­túra, a sport, a városfejlesztés, a helyi sajtó és kábeltévé támoga­tása mellett a bel- és külföldi tanulmányok, tanulmányutak támogatása egyebek mellett az alapító okiratban megjelölt cél ­doktornőt, csak annyi minden másra is kellene pénz! A külte­rületeik közül például Rihába nagyon hiányzik egy egészsé­ges ivóvizet adó közkút, s bár az elmúlt években jócskán költöt­tek útépítésre, de lenne még e téren is mit tenniük. A munkanélküliek egyre sza­porodó tábora szintén mind na­gyobb teher az önkormányzat­nak. Már a múlt évben 60-an csak járadékból éltek, 80-at meghaladta a munkanélküli se­gélyen lévők száma, ráadásul az év utolján a varroda is bezárt. A munkahely teremtést egyébként folyamatosan szor­galmazza a település. Né­meth-Varga István alpolgár­mester a napokban folytatott ígéretes tárgyalásokat Vask- úton, amelynek eredményeként talán sikerül egy újabb munka­adót a faluba csábítani és ismét beindítani a varrodát. Ha csak húszán rendelkezné­nek helyben megint rendszeres havi jövedelemmel, legalább ennyi család gondja megol­dódna! de pillanatnyilag ezen a szám­lán sincs semmi pénz. A „Közbiztonságért” alapít­vány 1991 július 26-tól él és e számlán jelenleg közel 600 ezer forint van is. A vagyonvédel­met, a rendőrség technikai fel­szereltségének javítását, illetve a polgári közbiztonsági szerve­zetek kialakításának támogatá­sát célzó pénzadomány gyarapí­tásához döntően hozzájárul Ja­kab János képviselő, aki - az önkormányzati üléseket ugyan nem látogatja - a számára járó havi költségtérítést nem veszi föl, hanem az alapítvány javára utaltatja. Korábban egy riasztó rendszer felszerelését tervezték a pénz felhasználásával, de a rendőrség végül nem vállalta, hogy a jelzőrendszert hozzájuk telepítsék. Reininger László mohácsi fazekasmester kiállítása látható a moziban. A tárlat február 10-27-ig, hétfő kivételével mindennap megtekinthető Fotó: Löffler Gábor Alapítványok Újjáélesztett sokac hagyományok Mise és színjátszás anyanyelven A maga kedvtelésére vállalja mindenki az álarcos mókázást Évtizedek óta nem múlik el búsójárás úgy Mohácson, hogy azt meg nejegyezzék:,Azért ez sem volt az igazi!” Nem tudom, valamikor, a há­ború előtt is így érezték-e a résztvevők, illetve a farsangi forgatagban nézőként jelenlé­vők, de egy biztos, mióta ide­genforgalmi látványosságot csináltak a néphagyományból és elkezdték rendezni, előre meghatározott programokkal gazdagítani az eseményt, a szervezésben közreműködők­nek jobbára csak a kritika dukál Valamiről véleményt mon­dani persze mindig könnyebb, mint adott esetben a farsangva- sámapon Mohácsra látogató többezer ember igényének és íz­lésének megfelelő választékú és mennyiségű műsorról gondos­kodni. Ami pedig a hagyományt il­leti: a búsóruhába öltözést sen­kire nem lehet ráerőltetni. A maga kedvtelésére vállalja min­denki az álarcos mókázást, akár a saját, örökölt gönceit szedi elő, akár a művelődési központ egyre fogyatkozó készletéből válogat. így azt sem tudja senki előírni a számukra, hányszor masírozzanak végig a tömegben a főutcán, hogy ne vegyék le az álarcukat, valamint elégedjenek meg a bunda melegével és ne borral, pálinkával „fűtsék” ma­gukat. Ha már a hagyományoknál tartunk, talán ettől az évtől kezdve némi változásnak lehe­tünk részesei. Az újjáéledt So­kac Kör vezetése és tagsága mindenesetre igyekezik hozzá­járulni önálló kezdeményezésű programokkal a látványosság­hoz és a jó hangulathoz. Czita Mátyás, a kör elnöke, az elképzeléseikről beszélt:-Tavaly október közepén vet­tük birtokba ismét a Sokac Kört, amit mint köztudott, visz- szavásároltunk magunknak. Ebben az évben még jócskán nyomasztanak az anyagi gon­dok, a 2,5 milliós vételárból 800 ezer forintot kell az év végéig kifizetnünk. Százezer forintot mindjárt a nyitás előtt ráköltöt- tünk a házra, az elektromos ve­zetékeket kénytelenek voltunk kicserélni, festettünk, mázol­tunk. További sürgős kiadás lesz a tető felújítása, rengeteg léc elkorhadt, le kell szedni az összes cserepet. Még fogalmam sincs honnan kerítünk hozzá pénzt - de az anyagi gondjaink­tól függetlenül a szokások, fel­élesztését szorgalmazzuk. Már tavaly jól sikerült Antal-napi búcsút tartottunk és remélhe­tően a búsójárás is visszahoz va­lamennyit az egykori hangula­tából. 67 fős tagságunk egy ré­sze készül rá, bár az igazság az, hogy a búsóöltözékek jelentős része tönkre ment, az álarcokat a szú, a bundákat a moly meg­ette. Ám a még használható jelmezek előkerülnek és az igazi búsók - nem műszőrme bekecsben, farost-álarccal - úgy mint régen, a szigetből, ladiko­kon jönnek a városi oldalra kora délután! A Sokac-révben a Zora táncosai és zenészei fogadják őket, majd a Kóló téren gyüle­kező farsangolókkal együtt vo­nulnak a Gólya utca 38-as számú ház elé, ahol a Sokac Kör valamikori zenésze, Pávkovity István tiszteletére a szülőházán emléktáblát avatunk. Remélem a köri tagok részvé­tele színesíti a vasárnapi prog­ramot, s még egy meglepetést is tartogatunk. Ä művelődési, házba vasárnap estére meghir­detett nemzetiségi folklórmű­sorban először lép közönség elé a kör zenekara. Éegalább is re­mélem, a fiataljainknak sikerül addigra meggyőzniük azt a két-három idősebb zenészt, hogy álljanak velük színpadra. Egyébként a zenekar újbóli fel­állása is a hagyományaink egy szelete. Szervezzük már a színjátszó csoportot és az asszonykórust, amelyek úgy, mint a zenekar, mindig hozzátartoztak a körhöz. A sokac dalosokkal tervünk is van, szeretnénk, ha vasárna­ponként a Barát-templomban újra lennének az anyanyelvűn­kön-misék, ahol az asszonykó­rus rendszeresen közremű­ködne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom