Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-10 / 40. szám
1994. február 10., csütörtök A mai nap aj Dunántúli napló 3 Szegénykonyha, napközi otthon az Apafi utcában A konyha is, az otthon is még terv, a téma aktualitását azonban az adja, hogy hamarosan megkezdik annak a leendő gondozóháznak a felújítását, melyben mindkettő helyet kap, és hogy már most jelentkezhetnek a majdani lakók, a rászorulók. A Máltai Szeretetszolgálat pécsi regionális központjának vezetője, dr. Nagy Ibolya tájékoztatott bennünket a részletekről:- Pécsett az Apafi utcában található az épület, mely a városi önkormányzat tulajdonába került, s melyet szolgálatunk megkapott hasznosításra (egyelőre öt évre). Itt szeretnénk létrehozni azt a szociális gondozóházat, ahol gyermekkorú és felnőtt elesett, szegény emberek ellátását biztosítanánk. A felújítás azonban ráfér a házra. Különösen érvényes ez a konyhára, amellyel terveink szerint nyárra elkészülnénk. Itt részben a gondozottak étkeznének, részben szegénykonyhaként üzemelne. Napközi otthonunkban, mely szeptember 30-tól működne, egyrészt azok a Down-kóros gyermekek kapnak majd ideiglenesen helyet, akiknek az elhelyezése nem megoldott, másrészt nyugdíjasokat várunk, akiknek az életét egy ilyen napközi gondozás lényegesen könnyítene. A költségek egy bizonyos hányadát pályázatokból gyűjtik össze. így „pályázatfüggő” az is, ki tudnak-e alakítani ebben a házban egy regionális forrás- központot, mely még hatékonyabban koordinálná a három megye MMSz csoportjainak munkáját. S ha kész lesz a gondozóház, azok a külföldi fiatalok is munkát kapnak benne, akik nyaranta karitatív, segítő céllal érkeznek Pécsre, a szolgálathoz. —Természetesen nemcsak rájuk lesz szükségünk, hanem helybeli önkéntesekre is, akik a gondozottak mellett ténykednek majd - fűzte még hozzá dr. Nagy Ibolya. Szabó A. Sortűz-gyanúsítottak Az egri sortűz-ügyben hét volt karhatalmistát hallgattak ki gyanúsítottként: dr. F. Ferencet, J. Vilmost, V. Istvánt, P. Gyulát, S. Gyulát, V. Sándort és K. Károlyt. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség - a személyiségi jogok és az ártatlanság vélelme alkotmányos alapjogának tiszteletben tartására hivatkozva - elzárkózik a tájékoztatástól. A ma már idős, 63-77 év közötti gyanúsítottak közül többen panasszal éltek az emberiség elleni bűncselekmény elkövetésével való gyanúsítás miatt. A panaszokat a Fővárosi Főügyészség alaptalannak tartotta és elutasította.(MTI) Nők nyugdíjban Baranyában gyűlt össze a legtöbb aláírás a törvénytervezet ellen A nyugdíjtörvény jelenleg ismert végrehajtási utasítás-tervezetei súlyosan szankcionálják azokat a nőket, akik a felemelt nyugdíjkorhatár előtt kérik nyugdíjazásukat. Ha például valaki a megállapított korhatárnál három évvel korábban megy nyugdíjba, 12 évnek megfelelő átlagkeresetével arányos nyugdíjtól esik el - hangzott el a Szakszervezetek Női Választmányának szerdai sajtótájékoztatóján. A választmány a törvény újratárgyalását követeli. A múlt év végén aláírásgyűjtési akciót szerveztek, s a 25 ezer aláírást tartalmazó íveket eljuttatták Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéhez. A legtöbb aláírás Baranya és Veszprém megyében, főként a textilruházati iparban dolgozóktól gyűlt össze. A választmány vezetőinek tudomása szerint az Országgyűlés elnöke a szociális. bizottságnak továbbította a szakszervezet tiltakozását. A választmány bízik abban, hogy az Országgyűlés mielőbb napirendjére tűzi a kérdést, addig is tovább folytatják az aláírásgyűjtést. Arra számítanak, hogy e hónap közepén újabb 100 ezer aláírást juttathatnak el az Országgyűlés elnökéhez. A tájékoztatón elhangzott az is: megengedhetetlen - a munkanélküliség jelenlegi helyzetében - 1995. január 1-től 50-60 ezer 55 éven felüli nőt munkaviszonyban tartani. Annál is inkább, mert valószínűleg munkanélkülivé válnak, munkahelyük megszűnése, vagy esetleg a privatizáció miatt. A munkanélküli segélyt pedig csak egy évig kaphatják, s utána még éveket kell várniuk a nyugdíjra. A szakszervezet számításai szerint a nyugdíjkorhatár felemelése az ezredfordulóig 300 ezer nőt érint.(MTI) Ötéves a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület lemmel kísérni. A gyengébb képességű, hátrányos helyzetű gyerekeknek korrepetáló táborokat és napköziket szerveznek. Szorgalmazzák, hogy egyre több kisgyerek járjon óvodába, s több olyan óvodát is támogatnak, ahol magas a cigánygyerekek aránya. Létrehozták a Középiskolás Fiatalok Klubját, amely a lemorzsolódások megakadályozását igyekszik megakadályozni, ösztöndíjban részesítik a hátrányos helyzetűeket. Megalakították a Cigány-Magyar Baráti Klubot, mert felismerték, hogy a cigányság nem képes egymaga a válságos helyzetből kikerülni. Megkezdték a Beás Cigány Módszertani Központ kialakítását, melynek segítségével szeretnék a régióban élő mintegy ötvenezer fős törzs hagyományait, szokásait, kulturális értékeit dokumentálni, feldolgozni. Folyamatosan próbálnak megjelentetni cigány irodalmi alkotásokat, kiadták többek között a cigány nyelvű képes Bibliát. Az egyesület szervezésében nyílhatott meg 1990-ben a Rácz Aladár Közösségi Ház, amely a megye cigány lakosságának kulturális, közművelődési centruma. Itt működnek a már említett klubok, stúdiók, s a ház ad helyet a rendszeres kiállításoknak bemutatóknak is. Tervezik, hogy a házban létrehozzák a Regionális Cigány Múzeumot, a Cigány nyelvű tolmács és fordító irodát, és a tetőtér beépítésével egy galériát és egy cigány kisz- színházat szeremének kialakítani. Mindezekhez, és a mindennapi tevékenységhez persze támogatásra lenne szükségük, az országban egyedülálló cigány kulturális központ erkölcsi és anyagi megbecsülésére, a város és a megye segítségére. Cseri L. Kultúra és előítéletek A kisiskolásoknak korrepetáló táborokat és napköziket is szervez az egyesület Fotó: Läufer L. 1989-ben mindössze 36 fővel alakult meg, alulról jövő kezdeményezésként, Pécsett a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület - tájékoztatta tegnap lapunkat Kosztics István elnök. A jelenleg ötszáz tagot számláló egyesület célja Baranya huszonötezres cigánylakosságának kulturális és közművelődési érdekképviselete, a kulturális örökség feltárása, ápolása, annak bemutatása tágabb környezetben, hogy az értékeket minél szélesebb körben megismerhessék, az előítéleteket visszaszorítsák. Nagyon fontos feladatuknak tekintik a cigányság igen rossz közművelődési helyzetének javítását, mert a cigánykérdés megoldása csakis az oktatás, nevelés és művelődés segítségével elképzelhető. Ennek érdekében az elmúlt öt évben igyekeztek felkutatni a vidéki cigányklubokat és köröket, ezeknek anyagi, technikai és szakmai segítséget nyújtottak, melynek eredményeként jelenleg tíz helyi klubjuk működik már a megyében. Támogatják a megyében élő naív festőket, faragókat, teknővájókat, s számukra létrehozták a Művészeti Stúdiót, amely a közös alkotásban nyújt segítséget. A művészeket ösztöndíjban részesítették, számtalan kiállítást szerveztek alkotásaikból. Folyamatos fellépési lehetőséget biztosítanak a hagyományőrző tánc- együtteseknek, zenekaroknak, s zenei tábort, gitártanfolyamot indítottak tehetséges cigány- gyerekek részére. Tervezik egy állandó Zenei Napközi létrehozását is Pécsett. 1989-től beindították a Cigánytanulók Képességfejlesztő, Alkotó-Olvasótáborát, amely 30 vidéki tehetséges gyereket kíván a 4. osztálytól az általános iskola befejezéséig figyeLevéltári kutatás csak engedéllyel Térképek és iratok a helytörténet és a kárpótlás számára A kárpótlással kapcsolatos igények, családkutatás és hely- történeti munkák segítése végett sokan keresik fel Pécsett, a Baranya Megyei Levéltárat. Az ügyfelek, akik nem ismerik a levéltári ügyintézést, feltételezik, hogy kedvük szerint válogathatnak, lapozgathatnak a gazdag térkép- és iratanyagban. Persze, erre nincs lehetőség, mert mi történne, ha egyszerre megszállnák az érdeklődők a levéltári raktárakat, és felforgatnák a szakértelemmel, fáradságos rendszerezéssel kialakított rendet. A térképek, iratok rendelkezésre állnak mindenkinek, de, hogy miképpen juthatnak hozzájuk, és mimódon kaphatják meg a kért adatokat, arról tájékoztatott Ódor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója és helyettese, Márfi Attila.-A Baranya Megyei Közgyűlés - mint a levéltár fenntartója -, tudtával dolgozták ki a Levéltári Ügyviteli Szabályzatot, amely tiltja, hogy az ügyfél maga keresgéljen az anyagok között. A rendszer nem bolygatható meg, ezért a levéltáros megmutathatja a dokumentumot, de az ügyfél nem mehet be a raktárba. A bonyolult irattári rendszerben csak a szakember ismeri ki magát. A kárpótlás alapját szolgáló térképek, iratok sok embert érintenek, és a vitás ügyeket korabeli, hiteles dokumentumokkal kívánják igazolni.- Az ügyfél csak a saját adatait kaphatja meg. Kötelességünk a személyiségi jogok és államtitkok védelme, ezért e bizalmi munkakörhöz az alkalmazottaink levéltári esküt tettek. Állandó rendezés alatt álló raktárainkban viszonylag kevés kárpótlásra felhasználható térkép van, azok zömét a földhivatalokban tartják és kezelik. Levéltárunkban 2000-2500 térképet őrizünk, egyharmaduk penészes, erősen megrongálódott, de restaurálás alatt áll. A kataszteri térképek, a föld- kiosztási és birtokmegosztási térképek nagy része 19. századi, történelmi értékű anyag, közöttük kézzel festett, kéziratos térképek és metszetek találhatók. Az út- és vasútépítések, folyamszabályozások a gazdasági és közigazgatási változások térképein szerepelnek.- A régi, 19. századi térképek nem alkalmasak a kárpótlási ügyek intézésére. Kutatási munkát csak a levéltári igazgató engedélyével lehet végezni. A tudományos intézetek, egyetemek kutatói, történészek, egyetemisták, diákok ennek birtokában a levéltári kutatóteremben tekinthetik meg az általuk kért anyagokat, de a raktárba ők sem léphetnek be. Helytörténeti monográfiák, falutörténet, családkutatás céljára itt megkaphatják az eredeti dokumentumokat, térképeket, kivéve, ha az állaguk nem engedi meg, restaurálják vagy rendezik őket. Az anyagokról nyilvántartást vezetnek. A kö- zépiskcflások tanári felügyelettel kutathatnak. Célszerű, ha az érdeklődők kutatási engedélyt kémek, amit a levéltárban rögtön megadnak. Még senkit sem utasítottak el. Rozvány Gy. Vasárnap délután 2 órakor gyülekeznek a busók a Kóló téren Farsangvasárnapra készül Mohács Gazdag program várja a busójárásra érkező' vendégeket Padlásokról, kamrák mélyéből előkerültek már az egy éve félretett busójárási kellékek, a kereplők, bundák, álarcok, s amelyik alakoskodó valamit is ad magára, frissen mosta a csipkés szárú vászongatyát. Ma, kisfarsangkor ezekből ugyan egyet sem látni az utcán, de a jankelék rohamaira számítani kell. A felnőttekre ők „veszélytelenek”, a csinos kislányok viszont biztos nem ússzák meg a főutcai korzózást hintőpor-felhő és buzogány-pehely nélkül. Pénteken este a Gólya utcai Általános Iskolánál 18.30 órakor kezdődik a fáklyás koszorú- zási ünnepség a Schneider-em- léktáblánál. A neves mohácsi népdalgyűjtőről elnevezett Déldunántúli Népdaléneklési Versenyt idén 23. alkalommal rendezik Mohácson. A BATRA székházban szombaton délelőtt 8 órakor kezdődik a program, s a kétfordulós vetélkedő után az eredményhirdetés délután fél 5-kor várható. A díjkiosztás és a gálaműsor előtt a verseny résztvevői a Deák téren álló Bartók Béla és Kodály Zoltán szobroknál tisztelegnek, majd este fél 9-től a BATRA székházban a Téka Együttes közreműködésével táncházban vehetnek részt. Farsangvasámap délelőtt 9 órától várják, különböző programokkal a Mohácsra látogatókat, illetve a város lakosságát. A főtéren térzene nyitja az egész napos vigasságot. A művelődési házban 10 órától néptáncműsort láthatnak az érdeklődők, s egyúttal az előzetesen jelzett hidegben kicsit meg is melegedhetnek, amíg a bátmonos- tori, véméndi, zombai és három mohácsi tánccsoport bemutatóját nézik. A Széchenyi téren 11 órától táncházat vezet Dara- zsacz István. Délután 2 órakor a busók, jankelék, néptáncosok és más farsangi csoportok a Kóló téren gyülekeznek, együtt vonulnak a Gólya utcába, ahol a 38-as számú ház falán Pávkovity István, a Sokac Kör egykori tagja tiszteletére a szülőházán emléktáblát avatnak. A szabad farsangolás 15 órától tart a város főutcáján és főterén, itt délután a nemzetiségi néptáncosok tartanak szabadtéri bemutatót, illetve a városháza erkélyén a Veseli Udvaréi és Peti Kovács István zenekara ad népzenei műsort. A népművészek kirakodó vására mellett a Mohácsra látogatók figyelmébe ajánljuk a moziban, továbbá a múzeumban rendezett kiállításokat is.
