Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-09 / 39. szám
8 uj Dunántúli napló Magazin 1994. február 9., szerda Csitáron volt már „boszorkányölés” Megújul a 168 óra A hivatalos bűnügyi statisztika és annak szakszerű értékelése még néni született meg. Az Atlantic sajtószolgálat bűnügyi tudósítójának komputerében azonban valamennyi emberölésnek nyoma van, s ezek alapján már összegezni lehet a tavaly legsúlyosabb bűncselekményeket, azok jellegzetességeit. % Az emberölések száma stagnál - mintegy 300 gyilkosságot követtek el tavaly, akárcsak az előző évben. Mégis, annak, aki rendszeresen olvassa a lapok bűnügyi rovatait, az a benyomása támad, hogy több volt a gyilkosság, mint korábban. Pedig a számok nem hazudnak. A kételkedés oka: több a megrázó, emlékezetes eset. A lapok ma már csak úgynevezett mínuszos hír, ha valaki alkoholos állapotban megöli az élettársát, férjét, feleségét. Nem keltett különösebb feltűnést pé- dául az a jelentés, hogy Ráckevéról horgászok találtak rá a 30 éves Rafael Ágnes dömsödi lakos falazóblokkal súlyosabbá tett holttestére. Élettársa, Hajdú Lajos fojtotta meg. Többen figyelnek arra, ha valaki az anyját öli meg, - mint Miskolcon február 10-én Dobi István - vagy az apját-, mint két nappal később Bugacon, egy felsőmonos- torpusztai tanyán R. Nagy Imre tette. Sajnos, a sor hosszú, tucatnyinál is több emberölés irányult a szülők ellen. Sok évtizedes hazai tapasztalat, hogy a véres leszámolások többsége a családon belül történik, ezért ma már sajnos az ilyen tragédiák sem számítanak szenzációnak. Vannak persze egészen különös esetek. Például, ha valaki azért öli meg saját édesanyját, mert boszorkánynak véli, mint a Nógrád megyei Csitáron tette szeptemberben Z. János. Az ügy vizsgálata még folyik, s a legkülönösebb körülmények közé tartozik, hogy tíz évvel korábban ugyanebben a mindösz- sze kétszáz lelket számláló falucskában már volt egy nagyon hasonló „boszorkány gyilkosság”. Nőtt a különös kegyetlenséggel, vagy hideg számításból, ki- végzésszerűen elkövetett emberölések száma. Több már a feldarabolt tetem, a levágott fej, mint amit az áglagpolgár gyomra elbír. Májusban Budán, a Lágymányosi öbölben találták meg a kis Mátyás-téri utcalány , Lakatos Olga levágott fejét. Emberölések 1993-ban Gyilkosa mai napig ismeretlen. A budai hegyekben túristák leltek rá az előző évben megölt Hevesi-házaspár koponyáira, a tettes, Pudleiner Gyula, a rendőrségtől korábban eltávolított ezredes idei revolveres ámokfutása után bukott meg. Tégláson szeptemberben Csíki Éva 30 éves nő fejetlen holttestére Alekszejevics Kucserukkal. A tetteseket az Interpol is körözi. Március elején Kiskunhalas határában a nádaratók egy ukrán rendszámú, vízbe taszított autóban találták meg a 23 éves grúz E. A. Bochorihvili bajonettel összekurkált holttestét. Ä grúz a környék masszázs-szalonjaiba hozta a lányokat. A gyilkosokat Kecskemét főterétől alig egy pár lépésre, a Rákóczi utcában augusztus végén meggyilkolták Kiss Norbert 16 éves fiút. A brutális gyilkosság helyszíne azóta zarándokhellyé vált. akadtak, a nyomravezetőnek kitűzött pénzjutalom még nem vezetett eredményre. Komlón nyáron egy emberölésben visz- szaeső elmebeteg gyilkos zsige- relt ki a fürdőkádban egy nőt. Pesten egy orvos darabolta fel ősszel a feleségét. A lista, - az olvasó idegeit kímélendő - nem teljes ... A különböző nemzetiségű maffia nem teketóriázik Január 4-én Budán, egy XII. kerületi bérelt lakásban végeztek ismeretlen tettesek Alakszandr- orosz nemzetiségűek voltak - elfogták, s 5 hónap múlva ki is adták. Október 8-án Harkány és Kovácshida között, a kukoricásban találták meg Alain Rubes, francia üzletember oszlásnak indult tetemét, aki augusztus elején tűnt el Magyarországon. Sem a tettes, sem a francia 7710 PV 93 forgalmi rendszámú fehér Renault 25-öse nem került elő azóta sem. Szaporodtak a bérgyilkosságok. 1993-ban fogták el a Mát- raszőllős előtt, az országúton halált osztó géppisztolyos támadókat valamint azokat a bérgyilkosokat, akik Gyenesdiáson a férj, a német állampolgárságú Andresz Mathiasz felbújtására a magyar - egyébként hatodik - feleséget 24 késszúrással megölték. (A tettesek nevét nem hozták egyelőre nyilvánosságra, mert más súlyos bűncselekmények miatt is folyik ellenük a nyomozás. Annyit árultak el a rendőrök, hogy az egyik tettes magyar, a második szlovák ál- lampolgár.) Az 1993-as év jellegzetessége, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt a fegyverek szerepe az emberölésekben. Megjelentek már a sorozatlövő fegyverek is. Az 1993-as év mindjárt a XVI. kerületi Ákos utcai vérengzéssel kezdődött, amikor ismeretlen tettes sorozatlövő fegyverrel ölte meg az apát, a lányát és a betévedő szomszédasszonyt. A leszámolás eszközévé vált a kézigránát is: szombathelyi lakással is rendelkező osztrák üzletember udvarába július 18-án, karácsony éjszakáján pedig egy budai bérelt villában lakó 23 éves orosz fiatalember, K.I. Mihajlovics kertjébe dobtak éles kézigránátot. Szerencsére az utóbbi nem robbant fel. Az osztrákra több revolverlövést is leadtak. Figyelmeztetésként már házi készítésű robbanószerkezetet is alkalmaztak 1993-ban: január 20-án Kaposváron egy üzletember kocsiján helyeztek el szappandobozban robbanóanyagot, ami - bár nagyobb kárt nem tett -, jókora detonáció kíséretében rongálta meg azt autót. Eddig is tűntek már el üzletemberek, köztük olyan is, akinek jó oka volt rá, mint a híres-hírhedt úszó-menedzsernek, Zemplényinek. Jelenleg azonban két olyan eltűnés is szóbeszéd tárgya, ami előre inkább csak az újságírók noteszában van feljegyezve. Nyoma veszett ugyanis állítólag egy híres budai vendéglő tulajdonosának és egy zuglói üzletembernek. Utóbbinál többmillió forint is volt. Előkerülnek-e egyáltalán, és ha igen, milyen körülmények között? Lehet, hogy erre a jövő évi gyilkossági ösz- szefoglalóban kell visszatérnünk. Németh Gyula Hang nélkül A 168 óra és a Gondolat-jel című rádióműsorokra vonatkozó utánközlési jogot a Magyar Rádió 1993. december 31-vel felmondta, s így gyakorlatilag lehetetlenné vált a hetilap hagyományos működtetése. Ebben a politikailag pikáns, de az olvasóközönség szempontjából sem érdektelen helyzetben kapott engedélyt az Atlantic Sajtószolgálat munkatársa, hogy részt vegyen a 168 óra hétfő délutáni „lapindító értekezletén”.- Talán még jót is tett nekünk a letiltás. - mondta Mester Ákos, a 168 óra főszerkesztője.- Felhívásunra oly mértékben indult be az újságírói szolidaritás, hogy egész kézirat-hullám özönlött be a szerkesztőségbe. Több tucat olyan cikkünk van, amit bárki szívesen leközölne. Ez hét számra elegendő. Mester arra utal, hogy a szerkesztők felhívást intéztek négy országos napilaphoz, hogy minél több cikkel, írással segítsék a munkájukat, mert mint felhívásunkban hangoztatták.” ... a 168 óra nem csupán egy rádióműsor, nem csupán egy hetilap- hanem egy csapat, amely nem szeretne ebben az értelmetlen médiaháborúban széthullani.” A Könyves Kálmán körúti sajtóházban lévő szerkesztőség három szobából áll csupán. Az egyik fotóarchívumként is szolgál, több mint negyvenezer képpel. Az asztalokon számítógépek, printerek. Semmi sallang. „Azért a főszerkesztő szobájában láthatsz három Vasarely képet” - mutat egy csukott ajtóra Szilvásy Rudolf képszerkesztő. A Vasarely képek szépek, jóllehet csak szitanyomatok, a hangulat jó, bár még csak néhá- nyan lézengünk a szobákban. Igaz, a szerkesztőségi értekezlet fél négykor kezdődik, s most még csak három van. Egyszer- csak felhevül a levegő. Fegyelmi eljárásának első meghallgatásáról érkezik Bölcs István, a főszerkesztő-helyettes. „Tartalmi okokból nem indíthatnak eljárást ellenem - mondja - de formailag, a közalkalmazotti törvényre való hivatkozással igen. Az ugyanis kimondja, hogy a közalkalmazottnak minden esetben a tőle telhető legnagyobb gondossággal kell elvégezni a feladatát, így hiába mondott az általam hibásan idézett 'huszadrangú magyar írók' kijelentésnél sokkal rosszabbakat is Csúcs László, ezért a tévedésemért mégis elmarasztalhatnak”. Az értekezleten mindenek előtt kiderül, hogy január óta tíz százalékkal nőtt a példányszám, mert a teijesztők is többet rendeltek, s az eladatlan lapok száma is csökkent, most mindössze 8 százalék. Ez nyilvánvalóan egy régen várt fellendülés kezdete. Nem tisztázódik, hogy milyen példányszámra kell rátenni a tíz százalékot, de az igen, hogy egyre több, a szerkesztők által „a szakma krémjének” tekintett újságíró jelentkezik a felhívásra. így a mostani számban Megyesi Gusztáv, a következőben pedig Kovács Zoltán írása olvasható. Bodor Pál pedig sorozatot indít „sajtóportrék” címmel a magyar sajtó markáns és ismert képviselőiről. Ámbár látunk fiatal arcokat is. Mester Ákos tanítványainak, akik a Budapest Média újságíróiskolájába járnak, kiváló lehetőség a megmérettetésre a 168 óra. Hagyományos rovatok az újjászerveződő lapnál sincsenek. Nincs külön bel- vagy külpolitikai oldal. De a korábbi túly- nomóan politikai jelleg megváltozott. A tervezett cikkek között a fontos politikai írásoktól a népszerűbb témákig minden megtalálható. A skála széles: a debreceni halálfolyosótól az ócska kémig, aki, mint megtudjuk, nem sztrájkol. Előnyben részesítik a tényekben gazdag cikkeket. „Ne publicisztikát hozzatok” - mondja Mester Ákos a szerkesztőségi értekezleten. - Tényanyag kell: háttér, riport, interjú! A múlt heti lapok csütörtökre elfogytak, büszkélkedik a fő- szerkesztő, s arról beszél, hogy a 168 óra a vidéki városokban szeretné az eddignél jobban megvetni a lábát. Hogyan? A válasz: „Egyáltalán nem gondoljuk azt, hogy minden jelentősebb dolog a fővárosban történik. Azt szeretnénk, ha minden számban lenne legalább egy vidéki vonatkozású cikk is. Ezért írtunk a szentesi kiskirálynőről és Ózdról, a néma városról.” Gáspár Ferenc A gyepek a hazai állatfajok egynegyedének biztosítanak élőhelyet Gólyák, szalakóták, vörös vércsék A fás legelők megfogyatkozása következtében a szalakóta állomány a kipusztulás szélére sodródott Az utóbbi évtizedekben a hagyományos paraszti gazdálkodás háttérbe szorulásával veszélybe kerültek a rétek, legelők. A belterjessé váló nagyüzemi állattartás már nem igényelt nagy gyepterületeket. A takarmánynövények vetésterületét növelendő, legelőket alakítottak át szántókká. A bajt tetézték a vízrendezési, meliorációs munkák, amely során sok apró maradványfolt tűnt el. A megmaradt, csatornázott gyepek kiszáradásnak indultak. Ä mocsárrétekre jellemző növénytársulások átalakultak, a műveletlen gyepek spontán módon be- erdősültek vagy erősen degradálódtak. Ritkuló madárfajok A változások kihatottak az élővilág egészére is. A gyepek eltűnésének, átalakulásának kö- vetkezéménye a gólyaállomány drasztikus csökkenése, s olyan értékes madárfajok kipusztulása, mint a szalakóta. A legelők fáinak, fasorainak kivágása a fészkelőhelyek hiányát hozta, ami a vörös vércse állományának megcsappanásával járt. A negatív hatások az ország különböző tájegységein nem egyformán mutatkoztak. Olyan megyékben, ahol a természet- földrajzi viszonyok egyébként is kedveztek az intenzív szántóföldi művelésnek, a változások hatványozottabban jelentkeztek. A gyepek a hazai védett növény- és állatfajok egynegyedének biztosítanak élőhelyet. Köztük számos veszélyeztetett faj található (pl. túzok). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület füves élőhelyek védelmi programja célul tűzte ki a meglévő gyepek fajgazdagságának megőrzését, s hosszú távon történő fenntartását. Szorgalmazzuk olyan külterjes gazdálkodási módok elterjesztését (kíméletes legeltetés, kaszálás), amelyek e területeken évszázadokon keresztül folytak, s az élővilágban jelentős változásokat nem okoztak. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a földtulajdonosokkal való együttműködésre, ill. a más módon nem védhető területek esetében a tulajdonszerzésre. Fontosnak tartjuk a magyar háziállatfajták megőrzését (szürke marha, racka). Gyepvédelmi tevékenységünkben a löszpuszták, homokpuszták, kaszálórétek, ma- gassásosok, nedves és kiszáradó láprétek kapnak különös figyelmet. A Drávasík gazdagsága Az Egyesület Baranya megyei Csoportja az országos célkitűzésekhez kapcsolódva első lépcsőben a Drávasík gyepterületeinek kutatását kezdte el. Baranyában az Ormánságot érintette legkevésbé a tájátalakítás, bár a gyepek aránya itt is számottevően csökkent. A tájra jellemző mocsárrétek maradványainak védelem alá helyezése egyre sürgetőbb feladat. A botanikai- munkacsoport tagjai számbaveszik e területek növényritkaságait, vizsgálják a veszélyeztető tényezőket. A fás legelők esetében faleltárt készítenek, s felmérik a ritka madárfajok állományát. Minden gyepről fotókkal kiegészített dokumentációs anyagot állítanak össze a területi és tulajdonosi adatokkal együtt, amely alapját képezi a későbbi védelmi intézkedéseknek. A kutatás első éve máris kiemelkedő eredményekkel zárult. A Sellye környéki területeken ritka orchideafajokkal teli rétekre bukkantunk. Olyan védett növényfajok is előkerültek, amelyek Baranyában csak egy-két helyen találhatók. Kisebb szenzációnak számít a komis tárnics több ponton történő előfordulása jelentős egyedszámban. A sellyei példa A vizsgált gyepek közül kki- tűnt fajgazdagságával a sellyei Kis rét. A néhány hagyásfával tarkított, erdősávokkal határolt nedves réten védett kosborfajok többezres egyedszámban' tenyésznek. A szibériai nőszirom mintegy 500 töves állománya viszonylag szűk területen összpontosul. A védett növényfajok eszmei összértéke 60-80 millió forintra tehető. A terület jelenlegi állapotában történő fenntartása tehát feltétlenül indokolt. A védetté nyilvánítás érdekében az egyesület felvette a kapcsolatot a sellyei önkormányzattal, amely példamutató gyorsasággal intézkedett. A község eme gyöngyszemét rövid idő alatt védetté nyílvánította, s az egyesületet bízta meg a természetvédelmi kezelési javaslatok kidolgozásával. A javaslatok elkészültek, melyek betartása esetén még hosz- szú ideig gyönyörködhetünk a Kis rét színpompás virágkaval- kádjában. Bank László Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
