Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-01 / 31. szám

1994. február 1., kedd Társadalom üj Dunántúli napló 11 A Z. Nagy gyilkosság hátteréről A maffiák délen A brutális szegedi családír- tásról a bűnügyi tudósító csak meghasonlottan tud írni. Hi­vatása szerint szeretné kielé­gíteni az olvasó információéh­ségét, de nem tud, mert a hi­vatalos tájékoztatás a tett el­követésének körülményeiről, módszeréről, eszközéről és le­hetséges okairól alig csur- ran-cseppen. A tudósító tehát a bűnüldözők sikerétől várja a szűkszavúság oldódását, addig is megpróbálja megér­teni és megértetni a szegedi tragédia hátterében lévő ösz- szefüggéseket... Szervezett bűnözők A történtek csak a terjesz­kedő csoportos bűnözés keretei között értelmezhetők. Az embe­rek már a hetvenes és a nyolc­vanas években emlegették a „zöldséges maffiát”, ma pedig orosz, ukrán, csecsen, román, szerb, kínai, lengyel, sőt viet­nami maffiákról beszélnek. Míg az a feltételezés, hogy ezek ve­zetői beépülhettek az állami, a politikai szférába, semmivel sem támasztható alá, okkal fel­tételezhető, hogy a gazdaság bi­zonyos területein a magyar mel­lett kialakultak más nációbeli szervezett bűnöző-csoportok is, amelyek a bűncselekmények különböző fajtáira, ha úgy tet­szik, azok egyes részművelete­ire szakosodtak, így a gépkocsi­lopásra szakosodott bűnszövet­kezeteknél „dolgoznak” felderí­tők, tolvajok, szerelők, átszá- mozók, hamisítók, szállítók, szakképzett könyvelők és bér­gyilkosok. A kérdés az, vajon egy képbe helyezhető-e a szegedi Z. Nagy család tragédiája,a kecskeméti Horváth házaspár és egy náluk vendégeskedő külföldi lemé­szárlása, az eltűnt Farkas Helga nagynénjének kivégzése Oros­házán, a napvilágra került sza­badkai és palicsi vérengzés, s ugyanide taroznak-e a főváros­ban egymást gyilkoló ukránok, oroszok, szerbek? A valutázás feketepiacán A határok könnyű átjárható­ságának joggal örülnek a becsü­letes emberek, de ahogy az már lenni szokott, a bűnözők mindig gyorsabban reagálnak a válto­zásokra, mint mások. Az átala­kuló Kelet-Európa, ázsiai or­szágokban, a fegyverzajtól han­gos Balkánon dollár- és márka­éhség van. Ez az egyik fontos tényező. A másik: kialakult pi­aci viszonyok mellett a hazai legális üzletkötéseket sokkal ki­sebb készpénzforgalom mellett is le lehetne bonyolítani. Igen ám, de részben a bankátutalások lassúsága, főként pedig a sok Egy autó tétován lassít. Ve­zetője kipillant a járdán üldö­gélő alakra, gondolkodik egy kicsit, aztán továbbhajt. Em­bersége nyilván azt súgta; segí­teni kéne, de győzött a gyakor­latias észjárás. Lehet, hogy az az ember részeg. Talán, nincs is hova hazamennie, ő futkos­son miatta? Gyalogosok is megtorpannak, kíváncsian, vagy szánakozva szemlélik a sapkája alatt kendőbe bugyo- lált fejű férfit, aki összegömbö­lyödve gugyorog, homlokát felhúzott térdeire szorítja. így találok rá a Zrínyi utcá­ban, pontosan azon a helyen, amit megjelölt a telefonáló férfi.- Nem nézhetjük tétlenül ezt a szerencsétlent. Még meg­fagy. Reggel kilenc óta kupo­rog itt a járdán a házunk mel­lett. Felhívtam a mentőket, de nem hajlandók kijönni. Ha ér­tesítene valami szervezetet. . . A Támasz Alapítványra fantomcég, a sok csaló miatt az eladó nem szívesen hitelez. Je­lentős kedvezményt is kérhet tehát az, aki azonnal és kész­pénzzel fizet, lehetőleg devizá­ban. Nem egy legális vállalko­zás is több fantáziát lát abban, ha hasznát devizába fekteti, mintha forgalmát növelné. Vo­natkozik ez a délvidékre is ... Korábban az illegális deviza­piacot a Váci utcában vagy a Keleti pályaudvarnál csoport­osuló arabok uralták. Szolid, de gyakori és hosszú távú kapcso­latok kiépítésére törekedtek. Most - mint hírlik - nagyon félnek. Egyrészt a korábbinál jobban kell tisztelniük a magyar rendőröket, másrészt azonban valósággal reszketnek az orosz, az ukrán, a csecsen maffiáktól, amelyek egyeduralomra törnek a valutázás hazai feketepiacán. Egymással is kegyetlenül el­bánnak, szúrnak, lőnek, dara­bolnak. Közben a balkáni üzleti élet­ben is folyik a vér, méghozzá nemcsak a Balkánon. Szentend­rén, az Apolló panzióban tavaly október 8-án egy 7.65-ös pisz­tolyból leadott több lövéssel az ágyában végeztek a Magyaror­szágon álnéven bujkáló szerb nemzetiségű Zorán Kopriviczá- val, aki 1992-ben szökött el egy montenegrói börtönből. A rendőrség alapos gyanúja az, hogy a gyilkosságot honfitársai követték el. Az agyonlőtt szerb társaságából egy férfit - igaz, más bűncselekmény alapos gyanújával - a rendőrség már őrizetbe vett, a többieket az In­terpol segítségével még körö­zik. Kivégzésszerű gyilkosságok Az orosházi, január 5-én éjjel elkövetett kivégzésszerű gyil­kossággal kapcsolatban, amikor Farkas Helga nagynénjét ölték meg, felmerült, hogy a még ma gondolok, de este hétkor már csak az üzenetrögzítő jelentke­zik. Lőcsei Attila vezetőhelyet­tes azonban a lakásán is elér­hető szükség esetén. Őt moz­gósítom. De azért hazafelé el­kanyarodom a Zrínyi utcába: él-e egyáltalán az az ember? A mozdulatlan alak körül te­rítve a föld cigarettacsikkek­kel.- Alszik?-Nem alszok - tekint föl, rést igazít az arca elé csúszó kendőn, hogy lássa, ki szólí­totta meg.- Nincs lakása ?- Hogyne volna - tájékoztat önérzetesen és bemondja az ut­cát, meg a házszámot.- Egy rokonomnál lakok a konyhában. A kályha mellett van az ágyam. Ott jó meleg van. Sóvárgás érződik a hangján.-Miért nem megy haza, ha fázik?- Várom a postást. Azt is ismeretlen tettesek román anyanyelvűek voltak. Kecske­méten a Horváth pázaspár és jugoszláv vendégének kivég­zése is megerősíthet egy délre vezető nyomot, jóllehet ez csak egy a lehetséges verziók közül. Figyelemre méltó, s különö­sen a szegedi családirtás ügyé­ben megjelentetett robotkép után, annak a szegedi lakosnak a nyilatkozata, aki a Vas Népe riporterének elmondta: a gyil­kosság éjszakáján, éjjel egy órakor a Híd utcai Laguna bár előtt négy fekete sísapkás, fe­kete dzsekis, fekete farmeres fi­atalemberre figyelt fel. Tört magyarsággal győzködtek egy piros Wartburgot vezető fiút, aki nem állt kötélnek. A magát megnevezni nem kívánó tanú szerint a fiú azt mondta: Vele­tek oda nem megyek! Nos, ez a cikk január 26-án, szerdán jelent meg, a fantom­kép viszont legkorábban csütör­tökön 16 órakor volt látható a TV Híradóban. Hova nem akart menni a fiú? Van-e jelentősége az ellesett beszélgetésnek, majd eldöntik, vagy már eldöntötték a nyomozók, minden esetre ez a részlet is csoportosan elkövetett bűntény bizonyítékává válhat. Más sajtójelentések arról szóltak, hogy Z. Nagyot zsa­rolni akarták, védelmi pénzt követeltek tőle, de ő nem fize­tett, sőt még terjesztette is a kí­sérlet hírét, a nyilvánossággal próbált védekezni a zsarolókkal szemben. A Pesti Riport például úgy értesült, hogy Z. Nagy Bá­lint a megöletését megelőző na­pon anyagi ügyekben Pesten járt. Kinél, mit végzett? Lehet, hogy ezt a titkot már örökre magával vitte. Hidegvérrel ölnek A védelmi pénzt követelő nemzetközi bűnöző csoportok nálunk is leginkább dollárt. mondta idejön, hozza a nyugdí­jamat. - mondja és fejét visz- szahajtja a térdére. Bezárkózik. Semmi kedve barátságos be­szélgetéshez. Vajon egy rossz tréfa ültet­hette ide a házfal tövébe ezt a nyolcvan éves öregembert? Alkoholszag nem érződik rajta, mosdatlanság sem. Ruhája, ci­pője gondozott. Csak a kendője kétes tisztaságú.-A postások már rég haza­mentek. Elfeledkeztek magáról - próbálom meggyőzni a vára­kozás hiábavalóságáról.-Ilyet ne mondjon! - csat­tan fel mérgesen. - Jön az. Megígérte.- Hazavinném autóval - ajánlkozom. Nem lelkesedik. Konokul kucsorog. Újbóli un­szolásomra egyezkedni próbál:-Várok tíz percet, aztán megyek. Hogy jobban teljen az idő, az életéről faggatózom. Szűk­szavúan válaszolgat. Villány­márkát akarnak. Dollárért min­den kapható a FÁK országai­ban, de a Balkánon is. Bár a szegedi családírtás ügyében a megyei rendőr-főkapitányság hivatalos közleménye sem ki­zárni, sem megerősíteni nem akarja, hogy az elkövetők kül­földiek voltak, tény, hogy az ügyben koordinációs megbeszé­lésre került sor Szegeden az ORFK Szervezett Bűnözés el­leni Szolgálatának vezetőjével, Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok me­gyék főkapitányaival. Nem puszta újságírói fantázi- álás tehát az orosházi és a kecs­keméti gyilkosságok felemlege­tése. Még nagyobb figyelmet keltett, hogy meghívták Sze­gedre a szabadkai belügyi tit­kárság vezetőjét. Másnap a Vajdaságból érkezett az az új­sághír, miszerint a szegedi bűn­tényt követő szerdán Szabadkán kegyetlenül meggyilkolták a 44 éves Bilan Petricset és felesé­gét, valamint tízéves fiukat. Ha­sonló sorsra jutott a Szabadká­hoz közeli Palicson élő Joszip Agotics és felesége. Neki több üzlete volt Szabadkán, de Szol­nokon is. Mitöbb: oda akart át­költözni! Palicsi villájában, ágyában végezték ki Marki Pe- janovicsot, egy fiatal és dús­gazdag üzletembert, s fejbelőt­ték barátnőjét is, bár ő túlélte a merényletet. És végül: akik hidegvérrel ölnek alvó gyermekeket, mint Szegeden történt, azok nem elő­ször gyilkonak. Jöhettek a Bal­kánról, az afgán frontról, de öl­hetett magyar állampolgár is, aki zsoldosnak ment a balkáni pokolba, vagy a francia idegen­légióban tanult meg hivatássze­rűen ölni. A rendőrség legjobb erőit ve­tette be a Z. Nagy gyilkosság ügyében. Ha nincsenek meg a tettesek, a sárkánynak gyorsan hét feje nőhet. Némethy Gyula ban dolgozott valamikor, a sző­lészetben. Felesége tíz éve meghalt, gyereke nincs. Egyet­len rokona az a férfi, akinél meghúzza magát.-Letelt már a tíz perc ? - kérdi öt perc múlva.- Igen, - füllentettem abban a reményben, hogy jobb belá­tásra tér.-Akkor még várok tizenöt percet - gömbölyödik vissza eltökélten. Mit csináljak? Segítőkész­ségem csődöt mondott. A Tá­masz Alapítvány munkatársá­nak azonban már van gyakor­lata a hasonló helyzetekben. „Üzenetet” hoz a postástól, hogy a János bácsi ne várjon rá tovább. Az öreg hosszas győz- ködés után felkászálódik, zsib­badt lábai rogyadoznak, haza­ballag a kísérettel. Másnap azonban már kora reggel - ugyanabban a testtar­tásban, gömbölyűre összehú­zódva - ott gugyorog a Főposta lépcsőjén. Nem tehet róla: vár­nia kell mindig valakire, vala­hol. Rezes Várni mindig valakire, valahol... Ismeretlen tettesek lőfegyverrel megölték a városszerte ismert szegedi cukrászcsaládot, a 42 éves Z. Nagy Bálintot, a vele egyidős feleséget és a 10, valamint 16 éves gyermekeit. A képen: elszállít­ják a holttesteket. Platánok, fenyők, égerfák alatt Szabolcsfalu édenkertje A Csertető aljában, védve az északi széltől szelídgeszte­nye fasorral vont kerítésen be­lül volt egy kétholdnyi „éden” olyan ritka fákkal, mint szere­csendió, platán, a fenyők vagy tíz féle fajtája, égerfa, vad- gesztenyék alatt pihenőhely és tavak. A házat a valamikori Da- nitz-uraság építtette és telepít­tette a kertbe az itt alig honos fákat, bokrokat. Voltak gránátalmabokrok, mirtusz, jázmin különböző fajtája, or­gonafák minden színben, ga­lagonya, som és erdei kökény mellett örökzöldek, a fűben nefelejcs, ibolya, százszor­szép. A gazdag madárvilág koncertjére ébredtem és a bé­kabrekegés jelezte a vacsora­időt. A mókusok olyan szelídek voltak, hogy a baromfiudvar­ban az etetéskor ők elsőnek jöttek le a fákról. A későbbiekben más-más néven volt ismert a kert, Hoffmeister-kert, Schapka-tó, Lelovics-kert. A Dunagőzha- józási Társaság bányatisztvi­selői lakásaként vásárolta meg, és nyugdíjba vonulásig az én nevelőszüleim is ott lak­tak, névtelenül. Tizenkét évet éltem ott, a legszebb gyer­mekkor, ami kevésnek adatik meg, az enyém volt, kárpó­tolta anyámat, aki a városban dolgozott, hogy taníttatni tud­jon. Vasárnaponként láttam. A házat egy díszkert vette körül, a fák közt egy ösvé­nyen át lehetett eljutni a ta­vakhoz. A nagytó, ahol úszni és csónakázni lehetett közös volt a faluval, egy kisebb a gyerekek részére. Mindkettőt egy patak és a nagytavat hét saját forrás látta el vízzel. A felesleg állandóan folyt ki egy nádason át a faluba, a gát mel­lett szorgos asszonyok suly­kolták a fehérneműt. A tavat sem láttam tisztí­tani, alja kavicsos és seké­lyebb részén homokos volt, a források és patak állandóan cserélte a vizet. A békanyálat és a nádas száraz részeit a la­kók takarították el. A ház egy napközis óvoda lett, de kis tomapályán kívül ebek harmincadjára került az értékes kert. Kipusztult a pla­tán, mely árnyat vetett a házra, a sok díszbokorból csak a gránátalma üdvözölt. Eltűnt a régi kerekeskút, a gazdasági épületet lebontot­ták. Kérem azokat, akik ismer­ték az egykori „éderí’-t és em­lékeiket idézve a mai teme­tőbe járnak, segítsenek meg­menteni a kertet,hogy a múlt ne csak álom maradjon. Pártay Márta Mire figyeljenek a szülők? Nyolcadikosok válaszút előtt Vészesen közeledik már az a határidő, február 15., ameddig a nyolcadikosok jelentkezési lap­ját továbbítani kell a választott középiskolába. Szülőknek és gyerekeknek ezekben a napok­ban tehát dönteniük kell: ho­gyan tovább? Hol kaphatnak segítséget és információt a még az utolsó pil­lanatban is tanácstalan gyere­kek, illetve szüleik? - kérdeztük a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanügyigazgatási főosztályán Juhász József főta­nácsost.- A megyékben működő pá­lyaválasztási tanácsadóknál a legfrissebb kiadványok, a vá­lasztható iskolákkal kapcsolatos információk rendelkezésre áll­nak. Ők ismerik, hogy hova, mi­lyen típusú iskolába fogadnak el országos jelentkezést, hol bizto­sítanak a vidékieknek kollégi­umi férőhelyet. Az általános is­kolákban dolgozó pályaválasz­tási felelősök is segítséget tud­nak nyújtani, de fel lehet ke­resni a megyei, illetve helyi ön- kormányzatokat is.- Milyen szempontokat ve­gyenek figyelembe a jelentkezők az iskola kiválasztásakor?- A legfontosabb: a gyermek képessége. Csalódásba és tra­gédiába is torkollhat, ha a szülő megpróbál olyasmit ráerőltetni a gyerekre, amit nem bír. Figye­lembe kell venni a lehetősége­ket is, hiszen nem mindenkinek áll módjában lakóhelyétől távoli iskolát választani. Hasznos szempont azon is elgondol­kozni, hogy a középiskola, il­letve a felsőfokú képesítés meg­szerzése után várhatóan milyen esélyekkel tud majd valaki elhe­lyezkedni az adott szakterüle­ten. Garanciák persze nincse­nek, de a mai tendenciák szerint az informatikára és a közgazda- sági, pénzügyi szakképesíté­sekre mutatkozik egyre na­gyobb igény. A számítógépek­hez ma már mindenütt illik ér­teni, a közgazdasági ismeretek pedig a bankrendszer fejlődésé­vel, a biztosítási és kereske­delmi üzletágak előretörésével válnak egyre fontosabbá.-Az iskolarendszer színese­désével megjelentek a különféle egyházi, alapítványi és egyéb típusú középiskolák. Sok peda­gógus óvatosságra inti ezekkel kapcsolatban a szülőket. . .- Valóban nem árt az alapos tájékozódás, hiszen egyik-má­sik alapítványi iskola esetében könnyen csalódás érheti a je­lentkezőket, mert menet közben derülhet ki, hogy a busás tandíj ellenére sem azt tanulja a gye­rek, amire számított. Az iskola székhelyén, a területileg illeté­kes önkormányzat pontos in­formációkkal szolgálhat, hiszen ők adták ki az iskola számára a működési engedélyt.-A jelentkezési lapokat ho­gyan kell kitölteni?- A lapokat az osztályfőnö­kök töltik ki, természetesen a szülőkkel történt egyeztetés alapján. A lapot bizonyos ese­tekben mindkét szülőnek alá kell írnia, utána már az iskola intéz mindent. Ők küldik el az első helyen megjelölt középis­kolába.- Mi a helyzet, ha nem sike­rül bejutni az első helyen megje­lölt iskolába?- Ha ott nem veszik fel a ta­nulót, akkor a lapja megy to­vább a második, illetve harma­dik iskolába is. Persze azt tudni kell: ha valaki egy nagyon kere­sett iskola címét írja az első helyre, de a második megjelölt iskolába is felvételizni kell, könnyen megeshet, hogy mind­két helyen hoppon marad. Ezért kell a jelentkezést a gyerek ké­pességeihez igazítani. Ha április 15-ig nem sikerül bejutni a vá­lasztott iskolák. egyikébe sem, még akkor sem kell kétségbe esni. Minden megyében az úgynevezett beiskolázási irodák veszik majd kezükbe azoknak a sorsát, akiknek a továbbtanulá­sáról gondoskodni kell. Akad­nak még ekkor is üres férőhe­lyek a kevésbé felkapott vagy éppen kevésbé „divatos” közép­iskolákban. N. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom