Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-08 / 38. szám
8 aj DunantüU napló Privatizáció - Az Állami Vagyonügynökség oldala 1994. február 8., kedd Beköszöntő Széles hazai tulajdonosi réteget szeretnénk Beszélgetés Pongrácz Tibor államtitkárral, az Állami Vagyonügynökség Igazgató Tanács elnökével Pongrácz Tibor Tallózás a sajtóból Hírek, vélemények a privatizációról-A magángazdaság a fellendülés motorja - jelentette ki Szabó Tamás privatizációs miniszter a szóban forgó gazdasági szféra fejlesztésére irányuló konferencián. A miniszter továbbá elmondta, hogy a véghezvitt bank-megerősítési program javítja a hitelezés feltételeit és megteremti a korszerű bankrendszer létrejöttét.(Pesti Hírlap)- Utolsó lehetőség a kárpótlásra. Az országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatója szerint február 15-től nyújthatók be a kárpótlási kérelmek, melyek végső beadási határideje március 16-a éjfél. A határidőn túl érkező igényeket a hivatal már nem tudja fogadni.(Petőfi Népe)- Adókedvezmény az MRP-tagoknak. Az érvényes adójogszabályok befektetési kedvezményt biztosítanak azoknak a dolgozóknak, akik MRP-szervezetekben kapcsolódnak be a privatizációba. (Pesti Hírlap)- Húsipari vállalatok adóskonszolidációban. A földművelésügyi tárca és a kormányzat 139 élelmiszeripari vállalatot kíván talpraállítani 30 milliárd forint adóskonszolidációs program keretében. A Kaposvári Húskombinát felszámolása sajnálatosan ennek ismeretében is elkerülhetetlen volt. (Napi Gazdaság)- Visszavonuló. A Priz- kom-birodalom magyarországi vállalkozásai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Mivel a tulajdonos a kitermelt osztelékot az utolsó fillérig kiviszi az országból, nem fogadta kitörő lelkesedés azt a szándékát, hogy vevő legyen a Duna- pack privatizációra szánt^ további 60 százalékra is. Az ÁVÜ újabb tendert írt ki. (HVG) Összeállította: Kaszás Endre Ezentúl hetente találkozik majd az olvasó ezen a helyen az Állami Vagyonügynökség privatizációval kapcsolatos kezdeményezéseivel, a privatizáció országos és megyei eseményeiről szóló beszámolókkal, s olyan praktikus információkkal, amelyek hozzásegítik , hogy maga is részt vegyen a tulajdonszerzés valamilyen formájában. Most induló, minden megyei lapban rendszeresen megjelenő ÁVÜ-oldalak céljáról, leendő tartalmáról beszélgettük Pongrácz Tibor címzetes államtitkárral, az ÁVÜ Igazgató Tanácsa elnökével.-A privatizáció első időszakában meglehetősen kevés információ jutott el az ország polgáraihoz. Nem véletlenül illették a behnfentesség, az átláthatatlanság vádjával a magánosítás folyamatát. Mostanra viszont úgy érezni, a „csapból” is a privatizáció folyik, újságcikkek, hirdetések, tájékoztató kiadványok, prospektusok sokasága szól róla. Még mindig úgy érzi a vagyonügynökség, hogy kevés az információ?-Egyesek szerint már valóban többet beszélünk a privatizációról, mint kellene, véleményem szerint viszont a lényeg még mindig csak szlogenek szintjén jutott el a szélesebb tömegekhez. Tulajdonképpen a privatizáció „hálószobatitkaiba” próbálnak belesni az emberek , feltételezve, hogy mindenféle sötét dolgok történnek a privatizáció háza táján. Nem igazán szívesen foglalkoznak az egész céljával és az eredményeivel, mivel ezek nem szenzációs történetek. Holott szerintem éppen az eredmények a szenzációsak. Csak néhány adatot jellemzésül: a magángazdaság jelenleg már a GDP (bruttó nemzeti termék) több. mint 50 %-át állítja elő. Ma már mintegy 1,5-2 millió új tulajdonos van,jelentős a külföldi tőke beáramlása is, a gazdaság szerkezete a privatizáció révén egyre jobban átalakul, s a versenyszférában rendkívüli módon megnőtt a szereplők száma. A jogi személyiségű gazdasági társaságok száma a múlt évben mintegy 25 %-kal emelkedett, az egyéni vállalkozók pedig immár 690 ezren vannak. Úgy vélem, ez jelenti a gazdaság igazi átalakulását, ami vitathatatlanul a privatizáció, a magánosítás eredménye. Emellett természetesen vannak ki- sebb-nagyobb hibák, turpisságok, sőt visszaélések is a privatizáció környékén. De megítélésem szerint ez nem kizárólag a privatizáció sajátossága, hanem a közerkölcsök állapotát tükrözi.- Mi a konkrét céjla a sorozatnak?- A kezdeti bennfentesség megszüntetésére indítottunk el egy nagyobb kampányunkat, amelynek hármas célja van: a befektetők megkeresése, számukra információ-nyújtás, ami tulajdonképpen egy marketing tevékenyéség külföldön és belföldön. A második cél a privatizációs folyamat bemutatása azért, hogy a sajtó és a propaganda eszközeivel elősegítsük a tiszta versenyt. Harmadsorban pedig - s ezt legalább olyan fontosnak tartom, mint az előzőket - tájékoztatni szeretnénk a magyar polgárokat arról, hogy a magánosítás, az állami vagyon lebontása és magánkézbe adása, számunkra egyszeri, és óriási alkalom arra, hogy kis-, és közepes, vagy nagyobb tulajdont szerezzenek. Rá kell ébreszteni őket arra, hogy ezzel a lehetőséggel élniük kell, mert különben kimaradnak, és később sokkal nagyobb erőfeszítésükbe kerülhet, hogy hasonló tulajdonosi pozícióba jussanak, mint akik ezt időben észrevették. Tehát a sorozatunk célja az ilyen jellegű figyelemfelkeltés, másrészt a leendő tulajdonosok bevezetése a vállalkozói életbe. Mindeddig - megítélésünk szerint - a privatizáció főként a központi sajtóban, az országos lapokban, elektomikus médiumokban jelent meg, a vidéki sajtóban kevésbé. Azt a következtetést vontuk le Szabó Tamás miniszer úrral, hogy javítanunk kell a megyei lapokon keresztül a vidéken élő lakosság tájékoztatását. Mindenekelőtt azért, mert a megyék polgárait nem csak az országos dolgok érdeklik, sőt,sokkal inkább kíváncsiak szűkebb pátriájuk eseményeire.- Mit tartalmaznak az AVÜ-oldalak, milyen konkrét információkra számíthatnak az olvasók a jövőben? Országos privatizáció-kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozik, kizárólag csak a helyi ügyekkel? Önök nyilvánvalóan a sikeres privatizációkat, a magánosítás napos oldalát mutatják be. Mi történik, ha ugyanazt a témát az újság, más oldalain, kritikusan tálalja?-Lesz olyan része az oldalnak, amely az országos, általános privatizációs kérdésekkel foglalkozik, a helyzetet, az eredményeket, a célokat ismerteti, lesz egy olyan fejezet, ami kifejezetten a helyi ügyeket tárgyalja, mi történt, mi várható: elképzelésünk szerint lesznek kiemelt tematikus összeállítások, amelyek például a munkahelyteremtő, a hazai háttéripar fejlesztését szolgáló privatizációt, vagy a kárpótlás és az állami vagyon kapcsolatát mutatja be a privatizáció folyamatában. Szándékozunk emellett kifejezetten ismeretterjesztést is folytatni, például privatizációs kislexikon címmel. Még korántsem világosak ugyanis mindenki számára a privatizációval kapcsolatos fogalmak, nem árt pontosítani őket. Közölni fogjuk, mi hol található, hol kapható, hol érhető el - tehát a privatizációban való részvételhez praktikus információkat is találnak az olvasók. Természetesen a hirdetések, a hivatalos közlemények is helyet kapnak ezeken az oldalakon. Nagyon remélem, hogy a lapokkal nem kerülünk különösebb konfliktusba, mert az utóbbi időben a privatizációs döntéseket valóban nyilvánossá tettük, a konkrét esetekben pedig a tények a leghatásosabb érvek. Ezzel élhetnek az újságírók is, ilyen alapon pedig nem hiszem, hogy túl sok ellentmondás lenne közöttünk. Ezzel együtt a kritika nagyon fontos, többnyire feltétlenül tanulunk belőle.-A megyei lapokban nyilván nem ingyen jelennek meg ezek az összeállítások. Sokak véleménye, hogy aránytalanul nagy összegeket fordítanak a privatizáció népszerűsítésére. Menynyibe kerül a propaganda-kampány?- Valóban sok millió forintot fordítunk erre, bár a megyei lapoktól, különböző, de valójában szerény mértékű engedményt is kaptunk. Megjegyzem, lehettek volna nagyvonalúbbak is, mert valójában közérdekű információkról van szó. Ezzel együtt valóban nem kevés pénzt fordítunk erre a célra, de úgy vélem, nem vész kárba. Reméljük elérjük vele a célunkat, ami nem szolgál mást, mint a széles hazai tulajdonosi réteg, az új polgárság kialakulását. Julius Meinl Pécsett is Átalakulás közben, megfogyatkozva Két éve zajlik a Pécsi Mezőgazdasági Rt. privatizációja A négy évvel ezelőtt 360 embernek munkát adó cég dolgozóinak száma mára 140-re apadt Fotó: Szundi György Az Állami Vagyonügynökség a kárpótoltak részére megfelelő részvénykínálatot biztosítandó 246 000 000 forint össz- névértékű, 24 600 darab, egyenként 10 000 forint névértékű Csemege-Julius Meinl törzsrészvényt kárpótlási jegy ellenében hoz nyilvános forgalomba. A jegyzés ideje február 7-től február 11-ig tart. Mivel a jegyzést végző egyik megbízott a Mezőbank Értékpapír Forgalmazó és Befektető Rt., így annak pécsi fiókjában (7624 Privatizáció: más szóval magánosítás, az a folyamat, amelynek során az állam helyett más lesz a tulajdonos. Hazánkban állami kézben vannak tömegesen olyan boltok, üzemek, vállalatok, amelyek magánkézben jobban, gazdaságosabban működtethetők. A cél tehát az, hogy csak a feltétlenül szükséges esetekben maradjon fenn az állami tulajdon, egyébként a vagyont privatizáljuk, magáno- sítsuk. , Az új tulajdonos lehet külföldi, vagy belföldi jogi személy (pl: Kft, Rt, vállalat), ill. egy,vagy több természetes személy. Ä privatizáció legtöbbször az állami tulajdon eladását jelenti, ritkábban kerül sor ingyenes átadásra, pl. a helyi ön- kormányzatnak. Privatizálható vagyon: Az állami tulajdon egy része nem vállalkozási célokat szolgál, ezeknél tehát nem lehet szó maPécs, Alkotmány u. 12.) is jegyezhetnek részvényt a baranyai érdeklődők. Az ÁVÜ az értékesítési árat úgy állapította meg, hogy 40 000 forint címletértékű kárpótlási jegyért 30 ezer forint névértékű Cse- mege-Julis Meinl törzsrész- vényt lehet jegyezni. A közeljövőben az ÁVÜ további, baranyai érdeklődésre is számot tartható új részvények (pl: Baranyatej Rt., Inter-Eu- rópa Bank Rt., MASPED) értékesítését is tervezi. gánkézbeadásról. Ilyen pl. a Parlament, vagy a Budai Vár épületegyüttese. Az állami tulajdon nagyobb része az ún. vállalkozói vagyon. Ide tartoznak a vállalatok, gazdasági társasági részesedések, amelyekkel az állam részt vesz a gazdasági életben. Mivel a vállalkozási célt szolgáló vagyontömegben az állam részesedése Magyarországon jóval meghaladja a piacgazdaságban célszerű mértéket, ezért a „többletet” privatizálni kell. Azt a részt ,amit lehet, azt időleges állmai tulajdonnak nevezzük Kisebb részben azonban egy kormányrendelet alapján meghatározott gazdasági társaságokban és vállalatokban továbbra is fenn kell tartani az állami tulajdon. Ezt a vagyontömeget tartós állami tulajdonnak hívjuk. (Jövő héten az átalakulási folyamatról nyújtunk bővebb tájékoztatást.) A több állami gazdaság ösz- szevonásából létrejött Pécsi ÁG. az átalakulási folyamat kellős közepén tart. A mezőgazda- sági nagyüzem mélyrepülése a '90-es évek elején kezdődött, amikor a cég külön vált a Zengőalja ÁG-tól. A gazdálkodást nagymértékben meghatározta, hogy az adósságok nagyrésze a pécsi gazdaságnál maradt, így 1992-ben elkerülhetetlenné vált az öncsőd bejelentése. A 115 millió forintos adósság komoly terhet jelentett a cég számára, rövidesen mégis létrejött a csődegyezség. A csődhelyzettel egy időben a Pécsi ÁG. államigazgatási felügyelet alá került, irányítását miniszteri biztos vette át. A céget előbb átalakításra, majd a decentralizált privatizációs körbe jelölte a tulajdonos Állami Vagyonügynökség.-A gazdaság privatizációja részben már ezt megelőzően megindult egyes ágazatok, illetve ingatlanok értékesítésével - mondta az átalakulásról Vasvári László főmérnök, a cég igazgatóhelyettese. - Vegyes tulajdonú társaságként kft. jött létre a baromfitelepünkből, lótartó részlegünkből, magánerős vállalkozás vette bérbe gyümölcsösünket, a kastélyszállót, és vette át üzemeltetésre gombaágazatunkat, fűrészüzemünket pedig teljes egészében kivásárolták. Most a decentralizált privatizáció keretében sertéstelepünk, a kastélyszálló az étteremmel, a megalakult kft-kben fölhalmozódott üzletrészek, és további gazdasági ingatlanok kerültek meghirdetésre. Közülük többet meg is vásároltak a korábbi bérlők. A Pécsi ÁG. június 30-ával alakult át részvénytársasággá. Tevékenységét nagymértékben befolyásolják a korábbi évek működéséből örökölt hagyományok: Az önállósult baromfi- telep mellett a tekintélyes mértékű sertés- és szarvasmarha-tartás máig meghatározó jelentőséggel bír a növénytermesztésre is, hiszen annak jelentős részét a szükséges meny- nyiségű takarmány megtermelése teszi ki. Ezen túl burgonyát, napraforgót, borsót, kukoricát és búzát termeszt a részvénytársaság eladásra. A korábban szintén nagy jelentőségű gyümölcsösöket - barack, kajszi, meggy, szőlő - ma már bérben művelik. Az átalakulás nem múlt el nyomtalanul a gazdaság foglalkoztatottainak létszámán sem. A négy évvel ezelőtt 360 embernek munkát adó cég dolgozóinak száma mára 140-re apadt. A távozók azonban nem váltak munkanélkülivé, többségük az új tulajdonos, illetve bérlő alkalmazásába kerültek. A létszámmal párhuzamosan alaposan megfogyatkozott a gazdaság területe is. Két évvel ezelőtt még 4441 hektáron gazdálkodott a cég, ami mára kevesebb mint felére, 2027 hektárra fogyatkozott. A csökkenés okai elsősorban a kárpótlási földek kijelölése, illetve egyéb értékesítések és bérbeadások voltak. A részvénytársasággá alakult mezőgazdasági nagyüzem jegyzett tőkéje megközelíti a 271 millió forintot, tőketartaléka pedig kevéssel meghaladja a 129 milliót. A cég pénzügyi helyzete még úgy sem mondható túlságosan stabilnak, hogy a kivásárlások összegei az rt-nél maradnak, ugyanis fejlesztésre régóta nem telik belőle, a gazdaság lassan, de folyamatosan föléli vagyonát.- Éppen ezért tűztük ki célul magunk elé, hogy megpróbáljunk a befolyó összegek nélkül talpon maradni - ismertette a részvénytársaság elképzeléseit Vasvári László. - Az elmúlt évben az átalakuláskor a mérleg veszteséget mutatott, az év második fele talán „0”-szaldós lesz. A dolgozók többsége azonban mégis bízik az Rt. további működésében. Röviddel ezelőtt járt le a határideje az ÁVÜ privatizációs pályázatának, amit a részvények 90 százalékának értékesítésére írtak ki (a fennmaradó hányad kedvezményes dolgozói kivásárlásra kerülhet). Itt helyben is alakult egy konzorcium a vásárlásra, amelyben a menedzsment és a munkavállalók közösen, egy külső befektető bevonásával pályázták meg a privatizációs lehetőséget. ABC a privatizációhoz
