Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-08 / 38. szám
1994. február 8., kedd A mai nap új Dunántúlt napló 3 Kurzusfelvétel tömegjelenetekkel A kedvenc tanárokért gyakran közelharcot vívnak Lassan második éve már, hogy a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a nyugati egyetemek mintájára, bevezették az ún. kreditrendszert, melynek lényege, hogy a hallgatók tetszés szerinti sorrendben, az általuk választott előadókkal és kurzusokkal folytathatják, fejezhetik be tanulmányaikat. A kreditrendszer nagy előnye, hogy a hallgatóknak viszonylagos szabadságot biztosít, illetve egyfajta versenyszellemet honosít meg a tanszékeken, hiszen az előadót minősíti, ha az órájára csupán néhány diák iratkozik fel. A JPTE egyéb karain egyelőre még a tanszékek által meghatározott órarendet követik a hallgatók, tanárválasztásra alig van lehetőségük. A rendszerint nagy termekben tartott előadásokra szinte korlátlan számú diák jelentkezhet, a meghirdetett órák többsége azonban szeminárium, melyeken 15-nél több hallgató nem vehet részt. Ezt a létszámhatárt a feliratkozások során a bölcsészkar számtalan előadója kénytelen figyelmen kívül hagyni, hiszen előfordul, hogy egy-egy órára 50-60 diák is jelentkezik. A szigorúbbak e rendelkezést betartják: „A következő félévben újra meghirdetem ezt a kurzust, sajnálom, jöjjenek akkor!” szavakkal elutasítja a jelentkezőket. A korlátozás ugyanakkor ésszerű, mivel igazi csoportmunka, tehát az elolvasott szövegek feldolgozása, elemzése, s az arról folytatott vita nagyszámú hallgatóság esetén nem végezhető. A félév-eleji tolongások főként a bölcsészkar angol tanszékét jellemzik, ahol gyakran már a korareggeli óráktól gyülekeznek a diákok a tanári szobák előtt, hogy felvehessék a kívánt kurzust, s mire az előadó megérkezik, folyosónyi sor kígyózik-hömpölyög ajtaja előtt. A különösen kedvelt oktatókat szinte megszállják hallgatóik. A következő szemeszter óráit tartalmazó Tanrend első lapjain a hallgatók minden oktató neve mellett megtalálják a kurzusfelvétel időpontját, melyhez azonban az előadók nem mindig tartják, tarthatják magukat: a láthatáron felbukkanó oktatót hallgatói megrohanják, így előfordul, hogy az órafelvétel hivatalos megkezdésére érkezőknek már nem marad hely. Sok hallgató elégedetlen, szomorú, hogy gondosan összeállított órarendje romokban hever, mivel bizonyos kurzusokra nem fért be, késve érkezett. A megelőző félévkezdések tömegjeleneteihez képest a helyzet mégis sokat javult: a tanároknál nem egyetlen napon, de a kurzusfelvétel hetében arányosan elosztva lehet feliratkozni a JPTE bölcsészkarán. K. G. Az angol tanszékre már a kora reggeli óráktól gyülekeznek a diákok Löffler Gábor felvétele Az elfeledett ötödik parancsolat Pandúrtanács mindenkinek Ez termeli, az megveszi, ő pedig fizeti... A harmadik üzletfél Ne ölj! - szólít fel a népszerű bűnügyi magazin februári címlapján, ám a kiáltás úgy tűnik egyre kevésbé jut el a hidegvérű gyilkosok füléhez. Aligha valószínű, hogy például az a székes- fehérvári gyilkos, aki a szentestén megölt három embert és valóságos vérfürdőt rendezett, a bibliai ötödik parancsolatra gondolt szörnyű tettének elkövetésekor. De a fiú, aki késsel vágott apja szavába, a férfi, aki az ágyneműtartóba rakta már kihűlt áldozatát - majd nyugodt álomra hajtotta a fejét felette - ugyancsak szereplői a Pandúrnak. A véres események mellett - mint például a taszári busztragédia - számos meghökkentő, döbbenetes bűncselekmény olvasható a népszerű újság legújabb számában. Egy Németországból hazatért férfi például kétmilliárd forint kárt okozott rövid idő alatt. Hogyan és kinek? Nos, sok minden kiderül abból az írásból, amely a nagystílű vállalkozó mesterkedéseit gyűjtötte csokorba. Egy másik idegenbe szakadt hazánkfia - igaz Ausztráliából jött - az indiai vadkender termelését próbálta az óhazábn mghonosítani. A Hollandiából importált magok kikelésére azonban feltehetőleg néhány évig várnia kell, mert a rendőrök kábítószerrel való visszaélés miatt őrizetbe vették. A nála talált tíz kilónyi „fű” - azaz a marihuána - erre nyomós okot adott. A Pandúr azonban - szokás szerint - nem csupán a bűnügyek kedvelőinek nyújt tartalmas szórakozást. A rejtvény, a grafológia és Nagy Bandó András rovata bizonyára sokakat érdekel. A neves humorista ezúttal például a „pénzvarázslás” rejtelmeibe avatja be az olvasót. A Klapka Györggyel készült exkluzív interjú pedig arra próbál választ adni: Mi a siker titka? A neves vállalkozó és gazdasági szakember még tanácsot is ad a Pandúr olvasóinak. Érdemes tehát most is megvenni. Már mindenütt kapható a lap februári száma, ezzel az új-, sággal azonban mindig vigyázni kell. Aki már korábbról is ismeri, tudja miért: A Pandúr rabul ejt! Mint köztudott, a vállalkozói szférában nem könnyű hitelhez jutni. Ha mégis sikerül, fölöttébb drága. A keletkező költség- többletet pedig az amúgy is magas árakba beépíteni már szinte lehetetlen. Az átmeneti pénzzavar viszont gyakran az egész üzletmenetet veszélybe sodorhatja. A nehéz időszakok áthidalására Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már régen kifejlesztették az úgynevezett „faktorálási” technikát.- Mit jelent ez a ma még sokunk számára idegenül hangzó kifejezés? - érdeklődtünk. Vat- tay Richárdtól, az Első Hazai Faktorház Rt. elnökétől.-Tulajdonképpen ez egy speciális kölcsönügylet elnevezése. A faktorálással foglalkozó pénzintézet közvetít két cég - az eladó és a vásárló - között. Az ügylet lényege, hogy az eladó azonnal megkapja a terméke árát, a vevő pedig az árut. Csakhogy az eladónak nem a vevő, hanem a pénzintézet fizet. A vásárló a számlát 30-60 nap elteltével egyenlíti ki az ügyletet finanszírozó faktoráló cégnél. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a vevő feldolgozza, vagy továbbadja a vásárolt árut és az abból származó bevételből fizessen a faktoraiénak.-Kik veszik igénybe ezt a szolgáltatást?- Általában állandó üzleti partnerek esetében járható a hitelezésnek ez a módja. A faktoráló cég mindkét féllel külön szerződést köt. A cégpáros lehet termelő és nagykereskedelmi vállalat, vagy nagykereskedő és kiskereskedő, amelyek egymásra vannak utalva, csak éppen nincs elég forgótőkéjük a hitelezéshez, illetve a vásárláshoz. Ezen az akadályon segíti át a gazdálkodókat a harmadik fél, vagyis a fizető harmadik.-Manapság a jó finanszírozási technika előnyt jelent a piacon. A 30-60 napos haladék rendkívül kedvező lehetőségnek számít a vásárlók részéről. Ugyanakkor az eladó sem nélkülözi a termékek ellenértékét, hiszen a faktoráló azonnal kifizeti. És nyilván a harmadik fél sem jár rosszul. Mi az ára ennek a szolgáltatásnak?- A mindenkori banki hitelkamatokkal közel azonos árat számítanak fel szerte a világon. Magyarországon sincs ez másképpen. Csakhogy ez az összeg megoszlik a két fél - az eladó és a vevő - között. Végeredményként a kereskedelmi forgalomba kerülő áru végső ára mindössze 2-5 százalékkal nő a módszer alkalmazásával.-Milyen feltételekkel kötnek szerződést a cégpárosokkal?- Természetesen csak banki szempontból hitelképes cégek vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. Akiknek még a megosztott hitelkamatok kifizetése is elviselhetetlen terhet jelentene, azokért a faktorálók sem vállalhatnak felelősséget.- A nyugati tapasztalatok alapján az üzleti forgalom egészében mekkora szerepet tölthet be ez a technika, illetve Magyarországon mennyiben használható?-Az arányok nemzetgazdaságonként változnak. Van ahol eléri a tíz százalékot, van ahol mindössze fél százalékot tesz ki. A 4-5 éves tapasztalatok azt mutatják, hogy igény van rá. Persze, ehhez bővülnie kell ennek az üzletágnak is, vállalkozókra, fizetőkész „harmadikokra” is szükség van. Domi Zsuzsa Orvhalászok a Balatonon Az utóbbi években rendkívül elharapózott az orvhalászat a Balatonon. Az ellopott süllő mennyiségét ! többre becsülik, mint amennyit a halászok és horgászok összesen kifognak egy évben. Szervezett bűnözés folyik manapság a halállomány kárára, mondta Gönczy János, a siófoki Balatoni Halászati Rt. vezérigazgatója, aki elkeseredetten mutatta a napokban elkobzott fenékzsi- nort, amit hatékony halpusztító eszköznek minősített, hiszen a fennakadt hal egy része elpusztul és felmérhetetlen kár keletkezik a tóban. Követhetetlen útvonalakon, felmérhetetlen mennyiségű hal vándorol a vendéglőkbe fekete csatornákon, egyre többen tekintik az orvhorgászatot jövedelemkiegészítésnek. Ráadásul e tevékenység társadalmi megítélése igen elnéző. Hiába a havonta kétszáz szabálysértési feljelentés, nincs semmi foganatja. Miután az eljárást a lakóhely szerint illetékes önkormányzatok folytatják le, a Balatontól távoli településeken nem érzékelik az esetek súlyát. És nagyon nehéz az elkövetett bűnesetet i bizonyítani. Akad azért kivétel, a vízirendőröktől hallottuk, hogy legutóbb egy Balaton parti orvhalászt sikerült végre elkapni, aki nyolc hónap szabadságvesztést kapott két évre felfüggesztve. A vízirendőrők egyébként a hivatásos halőrökkel együtt januárban is razziáz- tak, két kilométernyi zsinórt szedtek össze, ez is jelzi, milyen óriási mértékű és értékű a lopás és a következménye. Ugyanis torzítja a halállomány összetételét, amelynek hatásai évek múlva is jelentkeznek. A részvénytársaság, amelynek alapvető feladata a halőrzés, igyekszik a hivatásos őröket minél jobban megfizetni, de elkelne a veszélyességi pótlék is a szakmában, és mint mondják a tízszeres létszám sem lenne elegendő. Elkeseredetten fordulnak az önkormányzatokhoz, a belügyi szervekhez és természetesen mindenkihez, aki segíteni képes e felbecsülhetetlen nemzeti érték megőrzésére. G. M. Táncdalfesztivál ’94 Amikor én még kissrác voltam, akkor kezdődtek a táncdalfesztiválok. Annak idején még rengeteg közönségszavazat érkezett, különösen Kovács Józsefre, az azóta jeles operaénekessé avanzsált ifjú tehetségre, aki a csongrádi kisbíró unokjáról énekelt, és mintha a szomszédságával is lett volna valami kapcsolata. Amikor én még kissrác voltam, az Illés együttes is fel-fel- lépett a táncdalfesztiválon, és olyanokról énekelt, hogy hazudni évekig kell tanulni. Akkor még én is bámultam a felnőtteket, és nem tudtam, mi lesz majd, ha egyszer én is nagy leszek. Amikor én még kis srác voltam, olyan típusú dalok nyertek, amelyek arról szóltak, hogy Add már, Uram, az esőt!, meg hogy, Nem leszek a játékszered!. Most, hogy felnőttebb lettem, mit látok és hallok?! Újra táncdalfesztivál van, és a győztes dal címe Kinek mondjam el vétkeimet? A kétségkívül melodikus, és Bayer Franciska jóvoltából kellőképpen előadott zeneszám képviseli hazánkat a dublini euroviziós fesztiválon. A táncdalfesztiválon ebben az évben már 800 közönség- szavazattal is be lehetett kerülni a döntőbe a közönség hathatós támogatásának köszönhetően. Szidják is sokan az egész rendezvényt. Magam nem egyértelműen csatlakozom a szitkozódókhoz. Ha egyszer a fiatalabb avant- garde, a látottakhoz képest legalábbis modernebb felfogásban játszók nem akartak részt venni, akkor azok közül kell a legjobbat kiválasztani, akik egyáltalán odamerészkedhettek először a társadalmi zsűri elé, majd a döntőben a Bodrogi Gyula vezette szakmai zsűri fülének közelébe. Közülük most Bayer Friderika nyert, második az örökifjú Karda Beáta lett, 3. helyen Szulák Andrea végzett. Dalaikat, ahogy mondani szokták, a suszterinasok nem nagyon fogják fütyürészni. Talán a legközelebbit. Adjunk lehetőséget. Hátha legközelebb a fanyalgók is indulnak: mondjuk, fanyalgás helyett. Hátha, a maiak és utódaik is jobbal rukkolnak elő. Ne adjuk fel, és ezeket a dalokat is szeretnénk hallani a rádióban. Bozsik L. Büntetések minőséghibás élelmiszerekért A gyártónak kellemetlenséget, a fogyasztónak minőséget jelent az ellenőrzés Hat korszerű regionális élelmiszerellenőrző laboratórium működik tavaly óta Magyarországon, s nem következmények nélkül. Az állomások egy év alatt több mint 31 ezer vizsgálatot végeztek el, s csak a negyedik negyedévben 226 szabálysértési eljárást kezdeményeztek minőséghibás élelmiszerek for- galombahozataláért. Helyszíni bírságot 48 esetben szabtak ki, s 565 esetben figyelmeztették az előállítókat. A fentieket a Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztályának jelentése tartalmazza, hangsúlyozva, hogy az élelmiszerek minőségvizsgálatának ez a „fellendülése”, mely a gyártó cégek egy része számára kellemetlenséget, a fogyasztó számára minőségi orientációt jelent, nem egészen hazai találmány. Világbanki hitelből, PHARE segélyből és OMFB támogatásból szerelték fel a laboratóriumokat, amelyek az élelmiszerek korábbinál alaposabb, részletesebb vizsgálatát teszik lehtővé. A fogyasztó érdek mellett ezt, igénylik egyébként az Európa Unióhoz való csatlakozás követelményei is. A szabványosság vizsgálata mellett a hatósági élelmiszerellenőrzés feladatai közé tartozik az egészségre ártalmas, toxikus anyagok, ezen belül a toxikus fémek kiszűrése is. E tekintetben a jelentés szerint „az országos helyzet megnyugtató”, de vannak kifogásolt termékek is a piacon. Többször előforduló technológiai hiba folytán egyes pálinkafélék réztartalmát, a margarinok nikkeltartalmát, a ballonos szikvíz aluminiumtar- talmát és a fogyasztói tej ólom- tartalmát észrvételezték. Az úgynevezett mikrotoxinok szempontjából kifogásolt termékek közé kerültek a müzlik, az alma sűrítmény, egyes fűszerek, a finom és rétesliszt, bár a jelentés nem tér ki arra, hogy ezek közül melyeket találták veszélyesnek. A szintetikus színezékek tekintetében sem megnyugtató a helyzet. A száraztészták, a csirke, a töltött ostya, a szörpök, üdítőitalok és cukorkák körében fordul elő a színezékek meg nem engedett módon való használata. A száraztésztáknál a hiányzó tojástartalom elfedésére használnak meg nem engedett módon színezékeket, s előfordult, hogy csirkéket festettek sárgára vágás után, hogy aztán „aranysárga” termékként reklámozhassák őket. A tartósítószerek szempontjából a mustár, a majonéz, az almapaprika, az ételízesítők és a gyümölcslé vonatkozásábn fordul elő túladagolás. A húskészítményeknél a töltelékárúk és a pácolt termékek nitrit-nitrát tartalmával kapcsolatban akadtak kifogások. A jelentés 21 élelmiszeripari vállalatot sorol fel azok között, amelyek az ellenőrzések során nagyobb értékű vagy egyedi minőségi hiányosságokat találtak az októbertől decemberig végzett közel 9 ezer vizsgálat folyamán. Ä szarvasi előhűtött csirke az Elektriker Bt terméke volt. A cég ellen szabálysértési eljárás indult a sárgára festett csirkék miatt és betiltották „aranysárga” termék forgalmazását. Három borgazdaság termékeit is kifogásolták, köztük volt a Tokaji Kereskedőház Rt. több mint egymillió forint értékű száraz szamorodnija is „a minősítettől eltérő összetétele” miatt. Nagy zsírtartalma miatt akadt fenn a rostán a Szigetközi Húskészítmény Kft Hédervári májas nevű terméke, az abdai Kaiser Food Kft soproni felvágottja, a veszprémi Felsál Kft juhbeles virslije. Mindhárom cég ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztek. A konzervipari vállalatok közül a Győr és Vidéke Sütőipari Vállalatot egy kenyérfajta elő- redátumozása miatt, a Tolna megyei Sütőipari Vállalatot a penészgomba- és összcsíraszám miatt marasztalták el. A száraztésztagyártók egyikénél, a budapesti Hungarotrend Kft-nél előfordult, hogy a 6 tojásos szélesmetéltben a hat tojás helyett 0,4 tojás felhasználásának volt csupán nyoma. A terméket természetesen letiltották, s a cég ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztek az élelmiszerellenőrző állomás munkatársai. Figyelmezttésben részesült a Nagykanizsai Sörgyár is a Balatoni világos minősége miatt. A tejiparban négy vállalat kapott figyelmezttést, illetve szabálysértési eljárást kezdeményeztek ellenük. A bűnlistán alacsony zsírtartalmú Pannónia és Trappista sajt, mikrobákkal fertőzött pasztőrözött tej, avas teavaj szerepel.
