Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-12 / 42. szám

1994. február 12., szombat Közélet üj Dunántúli napló 7 Új buszokat vásárolnak, nemzetközi járat indul Merre halad a Pannon Volán? A részvénytársaság stratégiájában az elkövetkezendő években fontos szerep jut az autóbuszpark korszerűsítésének Fotó: Löffler Gábor A választási határidők Kopogtató szelvények március 9-től Egy esztendeje működik rész­vénytársasági formában a pécsi Pannon Volán: úgy tűnik, a „le­tisztult profilú” vállalkozás olyan útra került, amely ugyan kanyar­gós, bukkanókkal, kátyúkkal szabdalt, de a lassú haladást nem gátolja. Pécsett Rt. A száz százalékban állami tu­lajdonban lévő cég - a tulajdonosi jogokat a közlekedési miniszter gyakorolja - életében a tavalyi esztendő is nagy változást hozott. Pécs Megyei Jogú Várossal közö­sen tömegközlekedési részvény- társaságot hoztak létre - a Volán 46 százalékban érdekelt az rt.-ben -, így ha úgy tetszik, a megye- székhely autóbusz közlekedésé­ben korlátozott lett a felelőssége. Dr. Kiss Elemér, a Pannon Volán Rt. vezérigazgatója szerint ez nem jelenti azt, hogy lényegesen csökkent a munkájuk. Ugyanis menetrendszerinti távolsági - el­sősorban Pécs és az ország nagy­városai között - járatokat közle­kedtetnek, Baranyán belül is a Volán oldja meg a kistávolságú buszos utasszállítást, s a megye városainak, Pécsvárad kivételé­vel, a helyi tömegközlekedését. A vezérigazgató jól tudja, az elvárásoknak nem tudnak mara­déktalanul eleget tenni, de jó jel­nek tekinti, hogy tavaly lényege­sen kevesebb panasz érkezett a munkájukkal kapcsolatban, mint korábban. Igaz, ehhez az is hozzá­járult, hogy több mint ötven köz­ségi önkormányzat az önköltség erejéig „beszáll” a hozzájuk járó buszok üzemeltetéséhez. Intercity buszok A részvénytársaság stratégiá­jában az elkövetkezendő években fontos szerep jut az autóbuszpark korszerűsítésének. Ennek jegyé­ben a 350 szóló és csuklós buszt üzemeltető cég fejlesztési ter­vei között szerepel, hogy kor­szerű, az európai környezet- védelmi előírásoknak is meg­felelő járműveket vásárolja­nak. Tavaly már megrendeltek nyolc autóbuszt az Ikarustól, de a gyár nem tudta leszállí­tani, így ezek is idén érkeznek Pécsre. Ebben az esztendőben a nyolcon felül még tíz autó­buszt állítanak forgalomba, de amennyiben megkapják a re­mélt állami támogatást, akkor újabb hat-hét jármű beszerzé­sére nyílik lehetőség. Az au­tóbuszok zöme Ikarus 395-ös - egy légkondicionált - és 415-ös típusú lesz, de érkezik egy 396-os is, amely amellett, hogy légkondicionált, emelt- padlós is. A 395-ösök Inter­city buszokként Pécs és a me­gyei városok, valamint Buda­pest, nyáron a Balaton között járnak, a 415-ösök a megyén belüli forgalomban vesznek részt, míg az igazán reprezen­tatív 396-os külföldre indul. A Pannon Volán Rt. a tavasztól menetrendszerű járatot indít Pécs és egy németországi nagyváros között. E buszok forgalomba állítá­sát követően több régi, de jó állapotban lévő járművet - Ikarus 256-osokat -, amelyek eddig a távolsági közlekedés­ben vettek részt, a megyén be­lül használnak, lényegesen ja­vítva az utazási színvonalat. Ugyancsak jó hír, hogy a PHARE-program keretében 25 buszmotort „zölddé” alakí­tanak, hogy megfeleljenek a környezetvédelmi elvárások­nak. Baranya városai közül Komlón kettő, Mohácson és Siklóson egy-egy új autóbuszt állítanak a helyi tömegközle­kedésbe. Szigetvárra nem ér­kezik új autóbusz, sőt, a jelen­tős ráfizetés miatt egyebek közt járatszám csökkentésre kényszerül a társaság. Némi nyereség Bár a Pannon Volán Rt. be­vételei csökkentek az elmúlt évben, némi nyereség azért képződött. Ennek a 15-20 mil­lió forintnak, valamint a rész­vénytársaság korlátolt felelős­ségű társaságokban lévő osz­talékainak a nagy részét is fej­lesztésre fordítják, sőt, hitelt is felvesznek. S persze, reménykednek, hogy az egymilliárd forintos állami támogatásból a Pannon Volán is kap néhány tízmil­liót, amiből buszokat tudnak vásárolni. Mert ahogy dr. Kiss Elemér fogalmazott: a fejlesztés most elkerülhe­tetlen. Roszprim Nándor A helyi és a területi választási bizottságok, illetve az Országos Választási Bizottság (OVB) vá­lasztott tagjait 1994. február 14-éig kell megválasztani - egyebek között ezt is tartalmazza Kónya Imre belügyminiszter rendelete, amelyben az ország- gyűlési képviselőválasztással összefüggő feladatok határidőit és határnapjait állapította meg. A választási szervek névsorát, illetve a hivatali helyiség címét a választásokat követő három na­pon belül nyilvánosságra kell hozni. A választási szervek lét­rehozásával és tevékenységével, illetve a jelölésekkel és a válasz­tási kampánnyal, valamint a sza­vazókörök kialakításával és a vá­lasztók nyilvántartásával kapcso­latos teendők ismertetése mellett a rendelet kitér a szavazást kö­vető időszak tennivalóira is. A választási bizottságok már­cius 7-éig tájékoztatót adnak ki a választás napjáról és a választók nyilvántartásáról, illetve legké­sőbb április 9-éig nyilvántar­tásba veszik a jelölteket. Ezt kö­vetően az illetékes választási bi­zottságok kisorsolják a listák sorszámát, és a jelöltek nevével együtt közzéteszik azokat. Az OVB április 11-ig dönt ajelöltek pénzügyi támogatásáról. A választópolgárok és a pár­tok március 9-étől április 8-áig, egy hónapon át gyűjthetik a je- löltajánló-szelvényeket, az úgy­nevezett kopogtatócédulákat. Az egyéni és a listás jelöltek névsorát legkésőbb április 8-án délután négy óráig kell benyúj­tani az illetékes választási bi­zottságokhoz. Április végéig je­lezhetik a pártok listáik össze­kapcsolását más pártokéval, egyúttal rendelkezhetnek a tö­redékszavazatok sorsáról, illetve a jelöltek mandátumhoz jutásá­nak sorrendjéről is. A választási kampány május 6- án éjfélig tart. Ezt követően május 7-én 00 órától május 8-án 19 óráig kampány tilalom lesz. A kampányidőszak alatt az or­szágos médiumokban azonos feltételek mellett szerepelhet­nek a választáson jelöltet állító pártok. A szavazással összefüggő közvéleménykutatási eredmé­nyeket április 30-tól május 8-án este hét óráig nem szabad nyil­vánosságra hozni. A jegyzők február 14-éig véglegesítik a szavazóköröket, illetve a központi nyilvántartá­sok adatai alapján március 3-áig hitelesítik a választói névjegy­zéket is. Március 7-éig pedig megkül­dik a választópolgárok részére is a jelöltajánló-szelvényeket, a kopogtatócédulákat. A nyilván­tartással összefüggő kifogáso­kat március 16-áig lehet benyúj­tani a jegyzőkhöz. Azok szá­mára, akik nem az állandó la­kóhelyükön kívánnak szavazni, május 7-én 16 óráig állít ki iga­zolást a jegyző. A szavazás előzetes eredmé­nyét május 9-én este hét óráig hozza nyilvánosságra az OVB. A szavazást érintő iratokat a vá­lasztás napját követő harmadik munkanapon délután négy óráig tekinthetik meg az érintettek. Június 19-étől a választási jegy­zőkönyveket megküldik a levél­táraknak. A szavazólapokat augusztus 29-éig, illetve a kifogások jog­erős elbírálása után megsemmi­sítik. Végül a rendelet rögzíti azt is, hogy a pártoknak és a független jelölteknek június 7- éig kell elszámolniuk a költ­ségvetési támogatás felhaszná­lásáról, ezeket az adatokat egy­idejűleg nyilvánosságra is hoz­zák. Március 16-ig fogadják a kárpótlási kérelmeket Fehér és barna borítékok Kárpótlási tanácsadás a pécsi Lenau-házban Fotó: Löffler Gábor Az Országgyűlés döntése alapján lehetőséget kapnak az állampolgárok, hogy 1994 feb­ruár 15. és március 15. között benyújthassák kárpótlási igé­nyüket. A beadási határidő új­bóli megnyitásával azok jelent­kezését várják, akik a három kárpótlási törvény valamelyike alapján jogosultak lennének a kárpótlásra, de igényüket ko­rábban nem érvényesítették, vagy a határidő letelte után ad­ták be, ami akkor jogvesztéssel járt. Nem élhetnek a mostani lehe­tőséggel azok az állampolgárok, akiknek a kérvényét korábban a kárpótlási hivatal már elutasí­totta. Ha valaki mégis úgy érzi, hogy a hivatalos döntés vele szemben jogszerűtlen volt, a ha­tósági döntést bíróság előtt megtámadhatja. A kérelmek - most már való­ban utolsó - benyújtásának ha­tárideje március 15, mivel azon­ban ez a dátum munkaszüneti napra esik, március 16-án éjfé­lig lehet postára adni a kitöltött nyomtatványokat. Azoknak, akik korábban a törvény által előírt határidőn túl, megkésve, de benyújtották igényüket, és még nem kaptak elutasító határozatot, most nincs különösebb teendőjük, kérel­müket a kárpótlási hivatalok az újból megnyíló határidőn belül beadott kérelmeknek tekintik és intézkednek. Más a helyzet azoknak az esetében, akiket a kárpótlási hi­vatal a határidő elmulasztására hivatkozva már jogerős határo­zatban elutasított. Ezeknek az állampolgároknak ajánlott le­vélben kérniük kell kérelmük újbóli elbírálását. Az új kérelmezők, a már ko­rábban ismertetett, megszokott igénylőlapokon nyújthatják be követelésüket a területileg ille­tékes kárpótlási hivatalokhoz. Azok számára, akik postán kí­vánják eljuttatni kérelmeiket, mintegy könnyítésképpen, az Országos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatal kétféle igénylő­lap csomagot hozott forga­lomba, fehér és barna boríték­ban. A postahivatalokban kap­ható fehér borítékban lévő adat­lapokat azoknak kell kitölte­niük, akik szabadságelvonás miatt nyújtják be kárpótlási igé­nyüket, míg a barna borítékban a vagyoni kárpótlási igények benyújtásához szükséges adat­lapok találhatók. Mindkét borí­tékra szükségük van azoknak az állampolgároknak, akik a poli­tikai jellegű szabadságelvonás­sal összefüggésben szenvedtek vagyoni sérelmet. Nekik a fehér borítékban található adatlapo­kon kívül egy vagyoni adatkérő lapot is ki kell tölteniük és az egészet a fehér borítékban kell eljuttatniuk a címzetthez. A most benyújtott kérelmek alapján kárpótlásban részesülők ugyanolyan jogokkal rendel­keznek, mint azok, akik koráb­ban, az eredeti határidőn belül nyújtották be igényüket. Válto­zás annyiban van, hogy a most beadott kérelmek alapján már nem igényelhető kárpótlási utalvány. (Áz Alkotmánybíró­ság az utalvány rendszerét al­kotmányellenesnek minősí­tette.) Módosult a földhöz jutás fel­tételeinek a szabálya is, eszerint a kárpótlásra jogosult csak az állandó lakhelye szerinti telepü­lésen kijelölt termőföldre lici­tálhat az árveréseken. EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától még 10 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. ápnlis 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! OKTATÁS - IFJÚSÁG 1. Az érettségizettek hány százaidra tanul tovább felsőfokú oktatási intézetben 1990 óta átlagosan? 1.86% 2.73% X.45% □ 2. Mennyi ugyanez a mutató Nyugat-Európában? 1.75% 157,5% X. 30% □ 3. Hogyan növelné az SZDSZ a felsőoktatásban résztv evők létszámát? 1. hallgatói hitellel 2. liberális felvéteUel X. kitolt tanköteles korhatárral 4. A tankönyvek hány százaidra maradt változatlan 1990 után? 1. mind új 152%-a X. 81%-a □ □ 5. A jelenlegi teljesítmény-centrikus (osztályzásra épülő) oktatási módszer helyett mit kínál az SZDSZ programja? 1. szólói elvárásokra épülő módszert 2. tanári elvárásokra épülő módszert X. a gyerek egyéni fejlődésére épülő módszert dl 6. Milyen új tantárgyakat vezetne be az SZDSZ alaptanterve az alapfokú oktatásban? 1. társadalmi ismeretek 2 honvédelmi ismeretek X. rovás-írás művészeti ismeretek általános magfizika lórd visszafelé-nyilazás kommunikáció gyorsírás matyóhímzés 7. Melyik MDF-plakát szerepel az általános iskolák 8. osztályos hivatalos történelem könyvének utolsó lapján? 1. „Nyugodt Eró” 2. „ToBapragu Koueiy” X. „Tavaszi Nagytakarítás” 8. Mi volt az elmúlt negyven évben kötelező a felsőtagozatos általános iskolások számára? l.kék köpeny 2. kát füzet-borító X. orosz nyelv 9. Hány %-kal haladta meg a pályakezdő fiatalok munkanélkülisége az országos átlagot 1993-ban? 1.13,7%-kal 2.8,9%4cal X.3,7%4tal □ 10. Mennyivel nőtt 1992-ben 1991-hez képest az anvagi okból veszélyeztetett kiskorúak száma? 1.197.572-vel 2.59.896-tal X.32.515-tel □ 11. A sorköteles korosztály hány százaléka volt alkalmatlan fegyvernemi szolgálatra 1993-ban? 1.33%-a 2.15%-a X. 28%-a □ 12. Hány oktatási (politikai és közigazgatási) államtitkárt .fogyasztott el” éves átlagban a Művelődé­si és Közoktatási Minisztérium 1990 óta? 1. évi másfelet 2. évi kettőt X. évi negyedet dl FORDÍTS!-r

Next

/
Oldalképek
Tartalom