Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-30 / 29. szám

Nincs korhoz kötve a tánctanulás Fotó: Läufer László Hiányoznak a báltermek Az illemet észrevétlenül kell tanítani-A bálhoz megfelelő hely kell, amiből igen kevés létezik manapság - tájékoztatott GUI Imre tánctanár, amikor a bálok­ról, és a táncolási szokások vál­tozásairól kérdeztem. Gill Imre Pécsett él, és huszonöt éve ta­nítja társas táncokra a fiatalo­kat. Elmondta, hogy igazi bált ott lehet rendezni, ahol a táncterem mellett vannak kisebb helyisé­gek az étkezésre, beszélgetésre. Olyan sétahelyek, ahova félre lehet vonulni. A régi bálokon táncrend működött. Minden hölgynek volt egy kis táblázata, ahova beírta, melyik táncot me­lyik előre bejelentkezett ifjúval fogja lejteni. Az volt igazán büszke magára, akinek betelt az egész, hiszen akkor mindig fel­kérte valaki. Negyven évvel ezelőtt szinte kötelező volt, hogy mindenki tudjon táncolni. A beatzene be­törése okozott ebben változást, amikor a fiatalok elkezdtek a zenére szabadon „mozogni”. Ahhoz nem kellett tánciskola, csak fantázia. Hátránya, hogy az ilyen ritmikus rángatózás magányos, nem lehet párban táncolni. A tánc pedig két em­ber együttmozgása. Másrészt ez a zene és tánc korhoz kötött. Csak fiatalok járhatják. Az utóbbi években mintha megunták volna ezt a monotóniát, és az idősebbek is szeretnének táncolni megta­nulni. A tánciskolákba azonban ál­talában középiskolások, egye­temisták járnak. Harmincéves korban már zavarban érzik ma­gukat az emberek a fiatalok kö­zött. Pedig a tánctanulás nem korhoz kötött. Mindig akad egy-egy házaspár a tanítványok között. Gill Imre jó ötletnek tar­taná a "házaspárok tánciskolá­ját". Sajnos eddig nem sikerült megvalósítani. A tánctanár egyben illemta­nár is. A vállalatok nem keresik meg őket, hogy tartsanak nekik órákat a helyes viselkedés sza­bályairól. Az emberek hiúak, ezért nem szívesen veszik, hogy más mondja el, mit kell tenniük. Még akkor sem, ha ez lenne esetleg üzleti érdekük. Ezt ezért nem is lehet így tanítani. A tánc­tanítás jó alkalom arra, hogy észrevétlenül, a gyakorlatban alkalmazva alakítsanak a fiata­lokon. Ott adódnak olyan hely­zetek, amikor a helyes viselke­dés bemutatható: a köszönés, a bemutatkozás, a felkérés, a tánc közbeni magatartás, az udvarias közlekedés, a társalgás vagy az öltözködés szabályai. Ha ezeket nem ismeijük, és még táncolni sem tudunk, nem lehetünk egyenrangú partnerei a szóra­kozó társaságnak. U. G. Az első szalagavató Szombat délután a pécsi Vá­rosi Sportcsarnokban tartotta szalagavató ünnepélyét a Leő- wey Klára Gimnázium. A kö­zépiskolákban a végzős negye­dikesek számára hagyományo­san ezzel az aktussal kezdődnek az iskolától való búcsú hosszú hónapjai, hisz még előttük van a ballagás és az érettségi is. Először a sportcsarnok előtti téren vonult föl a majd’ kétszáz főnyi, hét osztályra való negye­dikes. Az épületben megtartott ünnepség első részében szavala­tok és énekszámok hangzottak el, valamint minden végzős osz­tály röviden bemutatta önma­gát. Szintén régi szokás, hogy ez alkalommal adták át az Aranykoszorús Leőwey-jelvé- nyeket is, osztályonként annak az 5-6 diáknak, akiknek közös­ségi és az iskoláért kifejtett munkájukért, tanulmányi ered­ményükért szavazták meg az el­ismerést társaik és a tantestület. Az est hátra lévő részében a mai Leőwey-bálban bemutatandó táncot lejtették el a szülők és ismerősök előtt. M. K. Ifjodni óhajt egy somogyi kisközség Ingyen adják a telket A dél-dunántúli régió apró­falvas vidékén megannyi, lakóit illetően elöregedett község akad. A korábbi idők társada­lom- és gazdaságpolitikai intéz­kedései halálra ítélték többsé­güket. Most fordult a kocka, a korábbi elvándorlási kényszer­nek vége. Mint azt a somogyi Patalom község polgármestere, Wéber József említette, lehet építkezni, fejleszteni, a helyi pénzeket - mert az is akad - a közösség érdekében jól felhasz­nálni. Éppen ezért adtak fel a minap országos és helyi lapban is hir­detést: aki ettől az Igáitól nyolc, Kaposvártól 18 kilométerre fekvő szép kisközségben akarna letelepülni, az ingyen kap tel­ket. Mint azt a polgármester említette, jó lehetőségeket kí­nálnak. Az önkormányzat in­gyen adja a vizet, most kezdik a helyi gézvezeték építését. Van orvosi rendelőjük, fogorvosi rendelőjük - a helyi szociális otthonban -, s rövidesen reuma­tológiai szakrendelést is beindí­tanak. A telkeik nem apró házhe­lyek. Akad köztük 1200 négy­szögöles, gazdálkodásra alkal­mas is. Az önkormányzat azért döntött az ingyenes telekosztás mellett, mert úgy gondolták: az alig 400 lelkes község fiatalí­tása a legfőbb „községfejlesz­tési” cél. Az elöregedés megál­lítása így talán sikerül: vissza­hívni a községből elvándorolt fiatalokat, lehetőséget adni má­soknak. Wéber József szerint a jó alkalmon kapva-kapnak, sok az érdeklődő. (Helyből és más megyékből valók, Érdélyből át­települtek.) Már egy új ház épí­tése is folyik, s további telekkia­lakításokkal, a jó helybéli inf- rastuktúra vonzásával megélén­külhet a patalomi élet. A somogyi kisközség példája ragadós lehet. K. F. A hatvanéves üzletember karatéval és aikidóval is foglalkozik Löffler Gábor felvétele Suzuki Kimoyoshi szerint nem vagyunk rokonok Japánból Pécsre költözik Suzuki Kimiyoshi két évvel ezelőtt ismerkedett meg ha­zánkkal. Azóta rendszeresen visszajárt, és most Pécsett akar házat építeni. A hatvanéves üz­letember a kereskedelem mel­lett karatéval és aikidóval is foglalkozik. Talán ezért néz ki koránál sokkal fiatalabbnak. Nyelvünkön sokat ért, magyar kérdéseimet megértette, és an­golul válaszolt.- Mi tetszett meg Önnek any- nyira nálunk, hogy itt akar lete­lepedni?- Nagyon békésnek találom Magyarországot. A magyarok udvariasak és érdeklődőek a ja­pán kultúra iránt. Az viszont igaz, hogy az itteni emberek egy japán számára túlságosan egyenesen beszélnek. Kimon­danak mindent. Mi otthon in­kább egymás arckifejezéséből olvasunk. Szeretem a Mecseket, a természetet. A kis kerteket, a szőlőket. Nálunk drága a föld, az átlagember örül, ha két négy­zetméter jut neki belőle. Japán csak négyszer akkora, mint Magyarország, és 120 millióan élnek benne. A terület 80%-a pedig hegység. De a szokások is mások. Nálunk az első a munka, és csak utána a barátság. Elkép­zelhetetlen, hogy egy barát kedvéért megszakítsuk tevé­kenységünket. Önöknél ez nem így van. Úgy tapasztalta, hogy nagyon sokan félreértik a japán kultú­rát. Csak a nindzsákra, szamurá­jokra tudnak gondolni. Felada­tának tartja, hogy tanítson itt. Ezért oktatja az ősi harctechni­káinkat, amelyek elsajátításá­hoz csak fele részben kell a fi­zikum. A másik fele a szellemi tevékenység. A magyar ételek közül a halászlevet és a krump­lilevest szereti. Nagyon zsíros, olajos és túlságosan sós szá­mára az itteni konyha. Ők sok­kal több zöldséget és halat esz­nek.- Sajnos nehéz magyar-japán üzleteket kötni. Nem az embe­rek miatt, hanem rtiert a két gazdasági rendszer annyira kü­lönböző. Úgy tapasztaltam Önök hasonlóan éreznek mint mi, de mielőtt megkérdezné el­mondom, nem hiszek a két nép rokonságában. Hatalmas közöt­tük a különbség. Japánban szerinte virágzik a „Coca-cola kultúra”, amit az amerikaiak hoztak létre. Ez számukra gazdaságilag jó. De a hagyományos értékek sem tűn­tek el. Az emberek többsége buddhista. Érdekes, hogy a há­zassági szertartás sintoista, a temetési pedig buddhista szoká­sokon alapul. Újvári Gábor A viharos szél nem okozott fennakadásokat a Dél-Dunántúlon Az újabban bolondos, hol ta- vaszias, hol őszre emlékeztető téli időjárás ezúttal szokatlanul erős, fákat, vezetékeket tépázó szélviharral lepett meg bennün­ket. Dél-Dunántúl megyéiben szombat délelőtt 10 órakör érték el a széllökések a viharos erejű fokozatot, majd a délutáni órákban mind nagyobb erőre kaptak. A meglepett gyalogo­sok és autóvezetők haladását is megnehezítő, északi, majd észak-keleti irányú szél tegnap a 85 km/óra sebességet is elérte. A tegnap átlagosan 30-50, időnként 60-90 km/órás széllö­kések sebessége várhatóan mára mérséklődik, előrálathatóan 10-30, időnként 40-60 km/óra körüli lesz, iránya pedig nyu­gati, dél-nyugati. Szerencsére komolyabb ká­rok, fennakadások térségünk­ben mégsem keletkeztek, bár Magyarsarlóson egy fa a villa­mos vezetékre dőlt, míg Marca­liban egy családi ház tetőszer­kezetét rongálta meg a vihar. Kertes házak Kaposváron A dombóvári út mentén lévő terület ma még semmit sem sejtet abból a nagysza­bású és egyedülálló elképze­lésből, amit a Kaposvári Ön- kormányzat dédelget. Kertes, családiház jellegű - sorház sem kizárt - lakónegyedet sze­retnének itt kialakítani, még­hozzá rövid idő alatt és szokat­lan módon. Az Amerikai - Magyar Csa­ládiház Építő Rt.-vei vállal­koznának rá. Az önkormány­zat apportként vinné az rt.-be a területet. Hogy a már meg­lévő részvénytársaságba, avagy egy külön rt.-t alakíta­nának kimondottan e céllal, arról a héten dönt a képviselő- testület. A részvénytársaság venné fel a hitelt a terület közműve­sítésére, amelyre egyébként a városnak nincs elegendő pénze. De célja', hogy beépül­jön a terület, hisz lakásokra Kaposváron is nagy az igény. Jelenleg is csaknem ezren várakoznak saját otthonra, de abban a formációban, ahogy az elmúlt években hozzá jut­hattak, - tanácsi bérlakás - már nincs lehetőség. Az önkormányzat ezért az elérhető árakkal és külön tá­mogatással akar segíteni a vá­rakozókon. Jelenleg maximum 250 ezer forint kamatmentes kölcsönnel, illetve vissza nem térítendő támogatással egészí­tik ki a lakást vásárlók anyagi alapjait, de a tervek szerint ezt az összeget megemelik. Az első ütemben negyven lakás építését tervezik. Alap­területük változó, 80-160 négyzetméter között mozog. Elfogták a százhalombattai olajvezeték megcsapolóját Az elkövető tagad, a tanúk bizonyítanak Főzzünk változatosan! Az olaj nagy üzlet, ha valaki az utóbbi évben ebbe beszállt, nagy nyereséget „kaszálhatott”. Természetesen nem törvényes módon, mert azért a hivatalos olajkereskedelemből az adók miatt olyan nagy profit nem származik, különösen azóta, hogy a jövedéki törvény életbe lépett, s csak külön engedéllyel lehet kereskedni az üzem­anyaggal. A nagykónyi fiatalembert ez mitsem zavarta, ő azért azt tudta, hogy Dombóvár környé­kén megtalálható a Százhalom­battáról érkező olajvezeték, ezért aztán abban törte a fejét, hogyan is tudna a vezetékhez hozzáférni, onnan üzemanyagot „vételezni”. A vezeték nyom­vonalát egykönnyen megtudta, már csak arra volt szüksége, hogy egy olyan helyet keressen, amelyik nincs annyira a szem előtt, nyugodtan áshat, a csapo­láshoz megfúrhatja a csövet, s hordókba „lefejtheti” az üzem­anyagot. Meg is találta az ideá­lis helyet, a 61-es út mellett, Kocsola és Nagykónyi között, egy erdős részen nyugodtan dolgozhatott, a főközlekedési útról a fák miatt senki sem ve­hette észre az ott tevékenyke­dőt, átellenben lévő szántóföl­dön pedig nem fordultak elő olyan sűrűn emberek, hogy va­lakinek is feltűnhetett volna a buzgón árkot ásó vagy éppen az üzemanyagot hordókba „fejtő” fiatalember. De a vadászokra nem számí­tott. Mert amikor a MÓL Rt. a hivatalos vonalvizsgáló jelen­tése alapján, miszerint felfedez­ték a megcsapolás helyét, felje­lentést tett a bűnüldöző szer­veknél, s a dombóvári rendőrök elkezdtek érdeklődni, az időn­ként arrajáró vadászok azonnal jelezték, hogy láttak erre bók­lászni egy földet szállító autót, amelyik azután rejtélyesen el­tűnt az erdősávban. De hogy minek, és legfőképpen hova szállított földet, arra már nem tudtak válaszolni. Ennyi viszont elegendő volt a nyomozóknak, hamarosan megtalálták az autót, meg a vezetőjét, a már fent em­lített nagykónyi fiatalembert is. Aki azonban makacsul taga­dott. Semmiről nem tudott, semmit sem akart elismerni. Pedig hát a tények egyértel­műen ellene vallottak: voltak olyanok, akik bizonygatták, a fiatalember, nem egyértelműen ugyan, de beszélt céljairól, s a nyomozók megtalálták azt a mesterembert is, aki a csapoló szerkezet alkatrészét elkészí­tette, ám akkor még nem tudta, mire is fog szolgálni a szerke­zet. A nyomozati bizonyítékok alapján az ügyészség már meg­tette a feljelentést. Az okozott kár tetemes. Bár a MÓL Rt. szakemberei azt nem tudták kideríteni, tulajdonkép­pen mennyi olajat is sikerült csapra vernie a nagykónyi fia­talembernek, az viszont egyér­telműen kiderült a csapolás színhelyén, hogy nagymértékű a környezetszennyezés, 8300 köbméter földet itatott át a gáz­olaj, amelyet természetesen költséges eljárással kell meg­tisztítani. A M0L Rt. - mivel ez volt az első eset, hogy a „csapo­lok” közül valakit lebuktattak - 5 dombóvári rendőrt összesen 150 ezer forint pénzjutalomban részesített. Békéssy Gábor Szójaszeletek. Baranyai, bólyi termék az élelmiszerbol­tokban most megjelent BONA VITA elnevezésű szójaké- szítmény. Az átlátszó mű­anyag dobozban kínált adag négy személy részére elegendő fehérnek vagy önálló fogás­ként. Sokáig eltartható, ezért mód van arra, hogy egyszerre csak annyi szeletet használ­junk föl, amennyit elfogyasz­tunk. A szójaszeleteket előké­szítés után natúr szeletként, rántva, körettel vagy mártá­sokkal tálalhatjuk. Leveskoc­kával, vegetával vagy csak só­val és fűszerekkel, (szemes borssal, borókával, karikára vágott hagymával) erősen sós, ízes páclét készítünk és felfor­raljuk. A pác fűszerezését egyéni ízlés szerint változtat­hatjuk, kerülhet bele kurkuma, őrölt szerecsendió, kömény, fokhagyma, babérlevél is. A forró lébe dobjuk a szójaszele­teket, 2 percig főzzük, majd több órán át áztatjuk. Még jobb, ha a szója estétől regge­lig áll a páclében. Fölhaszná­lás előtt szeleteket lecsepegtet­jük, a lét kissé kinyomkodjuk belőle. Borsos vagy paprikás lisztbe forgatjuk, közepesen forró olajban kisütjük, s máris kész a natúr szelet. Hagyomá­nyos módon lisztbe -tojásba -morzsába forgatva, olajban kisütve, rántott szeletet nye­rünk. íze megtévesztésig ha­sonlít a húsból készült rántott szelethez. A lisztbe forgatott natúr szelet finom gombamár­tással, vadasmártással, paradi­csom- vagy fokhagymaszósz- szal. Pörköltnek tejföllel be­habarva az igazi. Rizs és bur­gonyapüré egyaránt illik hozzá. A szójaszeletek legfőbb erénye, hogy egészséges táplá­lék és olcsó. W. M. 1994. JANUÁR 30., VASÁRNAP Új VDN 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom