Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-19 / 18. szám
1994. január 19., szerda Oktatás - Kultúra uj Dunántúli napló 7 Az Apáczai Nevelési Központ igazgatója: Bódis Éva Német Kalendárium A változások vonzáskörében Bódis Éva igazgató a Nevelési Központ zenei részlegének stúdióját mutatja be Fotó: Löffler Gábor Ritka szerencse kell ahhoz, hogy valaki szinte egész életét pezsgő szellemi környezetben, új és új kihívások között, izgalmas feladatok megoldásával tölthesse. Bódis Évának, a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ igazgatójának ezt adta meg a sorsa, és ő szívesen átengedte magát, hiszen pedagógusi munkája első percétől arra kapott ösztönzést, hogy részt vegyen a szokásostól eltérő rendszerű pedagógiák életrehívásá- ban, hogy kapcsolatba kerüljön az oktatáspolitikának azzal az ágával, mely az elmúlt évtizedekben is a magyar iskola megújítását tűzte ki célul. A bölcsődétől az érettségiig Bódis Éva elmúlt 25 éve gyakorlatilag az új pedagógiákkal való gyümölcsöző találkozásokkal telt, s abban a kivételes helyzetben találta magát, hogy betekinthetett a legkülönbözőbb alternatív modellek, kísérletek hazai adaptációiba, kutatási eredményekbe. A főiskolát matematika-fizika szakon végezte el Pécsett, s szinte rögtön egy a szokásostól eltérő képzési modellben kezdett munkához. Az első kihívás elfogadása meghatározta további pályáját is. Az ANK-ban jól ismerik a kollégák, hiszen 1983-ban sokakkal együtt dolgozott az akkor létesült intézményben.-Akkoriban az a lehetőség izgatott, amit egy olyan intézményegyüttes nyújthat, melyben együtt van egy rendszer, bölcsődétől a felnőtt korig. Kíváncsi voltam, hogyan lehet ezt egy gazdagabb nevelési rendszerré alakítani, és miként lehet ez a struktúra a gyerek számára is egy jól kiaknázható lehetőség. Az ANK-ban 1991-ig évek alatt nemcsak vezetőhelyettes lett, bekapcsolódott egy másfajta munkába is: a programjukat segítő Országos Pedagógiai Intézettel tartotta a kapcsolatot, mint a tanítás-tanulás tevékenység koordinátora, később pedig mint az OPI tudományos munkatársa.-Ez a feladat másfajta felkészültségű, gondolkodásmódú és szellemiségű emberekkel hozott kapcsolatba - folytatta - Örülök, hogy az alatt a tíz év alatt, amit így, vezető szakemberként tölthettem el, kapcsolatba kerülhettem az országos szakmai körökkel is. Tény, hogy Bódis Éva mindig is úgy érezte, a munkakörei, szerepei, vállalt feladatai, de a saját belső késztetése szerint is gondolatai soha nem csupán egyetlen iskolával voltak kapcsolatosak. Látta, hogy a tradíciók, a megcsontosodott rendszerek ellenére sokkal többet lehetett tenni az oktatásügyben, mint amennyiben a legtöbben hittek. Talán éppen ez a hit az, amiből benne kicsit több van az átlagnál... Időközben elvégezte a ELTE TTK-n a pedagógiai egyetemi kiegészítő szakot, folytatta a munkát az időközben Iskolafejlesztő Központtá alakult OPI-ban, mígnem két évvel ezelőtt a Baranya megyei Pedagógiai Intézet munkatársa lett.- Boldoggá tett, hogy kapcsolatom lehetett a megye szinte összes oktatási intézményével. Az innovációval, a fejlesztéssel, az alternatív pedagógiák megismertetésével foglalkoztam. Komoly és vállalható szakmai tevékenységemnek tartom a Pécs városi önkormányzat megbízására készített városi közoktatási koncepciót is. Háromezer tanuló Bódis Éva rokonszenves, stabil egyénisége és vezetői tehetsége bizonyosan sokat nyomott a latban akkor, amikor tavaly egykori kollégái visszahívták az ANK igazgatói székébe. Egy kis vállalkozásnál is elsőrendű, milyen vezetője van a csapatnak, hogyne lenne így ez egy olyan intézményben, melynek közel 800 dolgozója van, s amelybe úgy 3000 gyerek jár naponta! És hogy mi a titka a jó főnök sikerének?-A legfontosabb a nyitottság. Ma ugyan divat megkérdezni másokat, de ez valóban nagyon lényeges dolog! Nemcsak a hasonlóan gondolkodókat kell meghallgatni, hanem a kritikus szemmel nézőket is! Rájuk nagyon oda kell figyelni. Mindez a döntések hitelességét is megerősíti. Az sem mindegy, milyen az emberek közérzete a munkahelyen. Szerintem egy higgadt, konszenzusra épülő, a problémákat megértő környezetben jobban folyik az igazi tartalmi munka is. Alapvető, hogy a belül levők jól ismerjék annak a rendszernek a problémáit, amelyhez tartoznak, tudjanak a bajokról, ha nem is kell mindegyikkel egyszerre szembenézni. Az ANK igazgatója szerint nem az a kérdés, vannak-e az embernek problémái, merthogy vannak. A lényeg az, milyen problémakezelő technikákat találunk ezekhez. Nyitott központ Arról pedig, hogy mire tud vállalkozni az ANK, összefoglalóan így válaszolt:- Mindegyik intézményünkre érvényes, hogy mint a kultúra közvetítője, hosszú távra hová sorolja magát. Az ANK-ban a populáris és az elit kultúra lehetősége egyszerre van meg, de mindkettőben a minőség a fontos! Nyitott, szolgáltató, élő kommunikációt folytató központot szervezünk. Újra starthelyzetben vagyunk most, az első tíz év után, hiszen mára az intézményt újra „kondícióba kell hozni ”, anyagi erőforrásait megújítani, elkopott, elhasználódott részeit rendbehozni. Újra kell fogalmazni azt is, melyek most az intézményhasználók, az itt dolgozók, s a fenntartó érdekei. Ha viszont ebben megállapodtunk, akkor mindenképpen azt akarom, hogy itt minőségi dolgok történjenek! H. I. Gy. A magyarországi németek és a németül tudó érdeklődők idén is olvashatják a hazai németek évkönyvét, mely hagyományos terjedelemben és felépítésben jelent meg. A Magyarországi Németek Szövetségének éves kiadványa szokásához híven beszámol a hazai német népcsoport küzdelméről a fennmaradásért, az őt érintő legfontosabb állami döntésekről, az iskolaügy helyzetéről, kulturális eseményekről, egyesületi munkáról. A hagyományos naptárrészt az egyes hónapokra jellemző népi bölcsességek színesítik. Ezt követően a könyv hat fejezetre tagolódik. Az .Aktualitások”-at Hambuch Gézával, az MNSZ ügyvezető elnökével készült interjú vezeti be: „Amire ma népcsoportunknak leginkább szüksége van, óvodák és iskolák, ahol gyerekeink és unokáink elsajátíthatnák a német nyelvet és ismereteket szerezhetnének a magyarországi németek helyzetéről, történetéről. Ezek az alapjai egy egészséges nemzeti öntudat kialakulásának.” Tájékoztatást kaptunk arról, hogy milyen segítséget kaptak a hazai németek a Szövetségi Köztársaságtól, részletes lista ismerteti a német segítséggel megvalósult projekteket. Olvashatunk az országos, és helyi magyar-német kapcsolatokról, baráti látogatásokról. Bepillantást nyerhetünk az 1991-ben alapított Szent Gellért Egyesület (Magyarországi Katolikus Németek Egyesülete) három évi munkájába. Az „Anyanyelvűnk” című fejezetet, a hazai németek iskolahelyzetét elemző tanulmány vezeti be, amelyet Klaus Manfred Reiff német követségi tanácsos állított össze. Majd a különböző A pécsi Kodolányi János Gimnáziumban (a volt Dolgozók Gimnáziuma, Szt. István tér 10., tel.: 315-673, 315-718) május folyamán különbözeti és magán vizsgák tehetők. Különbözeti vizsgát tehetnek azok, akik valamelyik szakközépiskola első-második osztályát sikeresen befejezték, de tanulmányaikat a gimnáziumban kívánják folytatni. A vizsga tantárgyait a bemutatott bizonyítvány alapján az igazgató vagy helyettese állapítja meg. Különbözeti vizsga letételét javasoljuk kémiából azoknak a szakmunkás végzettséggel rendelkezőknek, akik középfokú tanulmányaik során e tantárgyat nem tanulták. általános- és középiskolákban elért eredményekről olvashatunk beszámolókat iskolaigazgatók, illetve pedagógusok tollából. A bajai gimnazisták arról írnak, hogy a gimnázium elkezdése előtt egy évig csak németet tanulnak, az esztergomi Vitéz János Pedagógiai Főiskola hallgatói arról számolnak be, hogy bevezették a nemzetiségi tanárképzést. A német partnerkapcsolatot mindenki méltatja, és szóvá teszik a német nyelvű tankönyvek, illetve irodalom hiányát. Két megemlékezést is olvashatunk: dr. Vargha Károly pécsi professzorról, aki megszervezte a német nemzetiségi tanszéket a a Pécsi Tanárképző Főiskolán és a magyarországi német népdalok, egyházi énekek gyűjtése terén végzett kiemelkedő munkát, valamint Farkas Antalról, aki a fúvószene kiváló képviselője volt, muzsikus, zeneszerző és karmester. Az „Irodalom” rész magyar- országi német alkotók novelláit, verseit közli. A „Ma-teg- nap-holnap ’’-ban a legkülönbözőbb témák kaptak helyet: olvashatunk Honthy Hannáról (akinek neve eredetileg Hügel volt), a pécsi Angster orgonaépítő családról, régi és mai fotókat láthatunk a német népélet eseményeiről, a viseletekről, olvasói levelek kíséretében. A Kalendárium a gyermekek számára is közöl néhány rejtvényt és versikét, kedves gyerekszáj-történeteket. A kötetet sok szép fénykép díszíti. Muth Á. G. A Német Kalendárium megvásárolható a Magyarországi Németek Szövetségének Baranya Megyei Irodájában: Le- nau-ház^ Pécs, Munkácsy M. utca 8. Ára: 110 forint. Magán- (osztályozó) és javítóvizsgát a fenti időpontban a gimnázium bármelyik évfolyamának teljes anyagából is lehet tenni. Jelentkezés: február 1-jétől február 15-ig - szombat és péntek kivételével - d.e. 9-12 és 13-19 óra között. A jelentkezésnél mindkét vizsgánál az iskolai bizonyítványt és személyi igazolványt kell bemutatni. Érettségi vizsga (június): Jelentkezés a fenti időpontban. Jelentkezéshez szükséges: a gimnáziumi bizonyítvány (anyakönyvi kivonat) és a személyi igazolvány. A Gimnázium Igazgatósága A gyerekek körében is nagyon népszerű az intézmény könyvtára Vizsgák a Kodolányi Gimnáziumban Magyar írónő világsikere 23 játékfilm a 25. szemlén Szuperfilmszemle szupergálával Él a svájci Neuchtelben egy törékeny, középkorú asszony, aki 1987 óta növekvő népszerűségnek örvend Nyugaton a könyvbarátok körében. Neve magyar hangzású - Ágota Kristóf -, s harmadik kötetével immár trilógiává kerekedett eddigi életműve. Hat évvel ezelőtt jelent meg „A nagy füzet”, két évre rá „A bizonyíték”, majd 1993-ban „A harmadik hazugság,,. Az 1956 óta emigráns Kristóf Ágota kezdetben nem kívánt egyebet, mint kiírmi magából, irodalmilag átlényegíteni gyerekkorának élményeit. De alakjai, történetei önálló életre keltek, s a valóságból költészet lett. Az írónő Kőszegen töltötte életének első húsz évét, s élményvilágára meghatározó befolyást gyakoroltak a háborús borzalmak, az erőszak, a határ menti kisváros bezártsága, valamint a menekültek áradása 1944/45-ben és 1956-ban. Ágota Kristóf vérbeli szépírónak bizonyult legfrissebb művében, „A harmadik hazugságában is. Hőse két testvér, Claus és Lucas (a két szó azonos betűkből áll), akik kíméletlen nyíltsággal számolnak be pokoljárásukról, a XX. század léleknyomorító évtizedeiről. Mintha maga az írónő is két életet élne. Nappal hétköznapi háziasszony, éjszakáit viszont írással tölti. Mindannyiszor átéli az éjszakai csöndben a múlt, az emlékezés fájdalmát, s a küzdelmes alkotói munka révén irodalommá lényegíti át. Nem gyógyír számára az írás, nem ad teljes vigaszt, mégis „az írás az egyetlen, ami érdekes számomra az életből. Csak ha írunk, akkor élhetjük át maga mélységében a valóságot” - vallja. A Focus című hírmagazin egész oldalas cikkben méltatja a művészi teljesítményt. Remélhetően Kristóf Ágota anyanyelvén, magyarul is elolvashatjuk a teljes trilógiát. „A 25. Magyar Filmszemle igazi örömünnep lesz. S bár a központi és a megyei sajtó évről évre nagyobb terjedelemben számol be a szemléről, ebben az évben mi magunk is gondoskodunk róla, hogy az esemény ne csak a budapestieké legyen, hanem az egész országé,” - ígéri Kézdi-Kovács Zsolt, a szemle igazgatója, aki szupercsapatot szervezett a február 5-9 között sorra kerülő jubileumi rendezvénysorozatra. Ebben a törekvésben a Magyar Televízió is segít, hiszen a szemle hetében magyar filmhetet rendez és élő adásokban közvetíti a 25. Magyar Filmszemle díjkiosztó záróünnepségét. 23 játékfilm és körülbelül háromszor ennyi dokumentum- film vesz részt a versenyben. Ebből 17 ősbemutató, ősbemu- tatós versenyfilmmel jelentkezik többek között Mészáros Márta (A magzat), Kovács András (Az álommenedzser), és Maár Gyula (Balkán! Balkán!), a fiatalok közül pedig Deák Krisztina (Köd), Szász János (Woyzeck). Az információs szekcióban két koprodukciós játékfilmet és közel negyven dokumentumfilmet vetítenek. A BKK mellett a Toldi Mozi és a Szindbád Mozi retrospektív bemutatókat tűz műsorára. A szuperszemlére közel kétszáz külföldi vendég érkezik, köztük a világ legjelentősebb filmes szaklapjainak tudósítói és a legfontosabb filmfesztiválok - chicagói, montreáli, can- nes-i, San Francisco-i képviselői. S az, hogy - többek között - a HBO mozicsatoma filmvásárló részlegének igazgatója ismét elfogadta a szemle meghívását, tanúsítja, hogy a magyar filmnek van keresnivalója külföldön is. A nemzetközi érdeklődést szakmai körökben két okkal magyarázzák: egyrészt megnőtt a Magyar Filmszemle presztízse, másrészt, a kö- zép-kelet-európai régióban egyedül a magyar filmművészetnek sikerült ilyen mértékben talpon maradni a rendszer- váltás után. A kísérőrendezvények közül kiemelkedik a Lumére galaxis vége? c. szakmai vita, mely a filmművészet jövőjével, s a Történelmi Filmes Alapítvány fóruma, mely a dokumentum- filmekkel foglalkozik. A szemle idején fotókiállítás ismerteti meg a filmbarátokat a magyar alkotókkal, alkotásokkal. A szemle legizgalmasabb eseménye mindig a díjkiosztás pillanata, mely ebben az évben különlegesen látványosnak ígérkezik. Február 9-én este 8-kor a Budapesti Kongresszusi Központ nagytermébe kapcsolódhatnak be a TV-1 nézői, s valódi sztárparádét láthatnak, melynek háziasszonya Udvaros Dorottya Kern Andrással és Koltay Róberttel osztja meg a műsorvezetést. Miközben a hatalmas vásznon felidézik a magyar filmtörténet legemlékezetesebb jeleneteit, Illés György, Jancsó Miklós, Makk Károly, Fábri Zoltán, Szőts István, Ne- meskürthy István és Törőcsik Mari életműdíjat vehet át Darvas Ivántól, Tolnay Kláritól, Huszti Pétertől, Eperjes Károly- tól, Garas Dezsőtől, Sinkovits Imrétől és Cseh Tamástól. A műsor nagy meglepetése, hogy ebben az évben melyik lesz a legjobb film, ki lesz a legjobb színésznő, színész, rendező, stb. A 25. Magyar Filmszemle díjkiosztó szupergálájára új filmdal is készül: a szerzőpár Presser Gábor és Sztevanovity Dusán. És ott a színpadon, az élő tévéadásban aukció keretében találnak gazdára a magyar filmművészet legeredetibb kellékei.- Hogy mik ezek, maradjon addig titok. ..