Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-19 / 18. szám

1994. január 19., szerda Oktatás - Kultúra uj Dunántúli napló 7 Az Apáczai Nevelési Központ igazgatója: Bódis Éva Német Kalendárium A változások vonzáskörében Bódis Éva igazgató a Nevelési Központ zenei részlegének stúdi­óját mutatja be Fotó: Löffler Gábor Ritka szerencse kell ahhoz, hogy valaki szinte egész életét pezsgő szellemi környezetben, új és új kihívások között, iz­galmas feladatok megoldásával tölthesse. Bódis Évának, a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ igazgatójának ezt adta meg a sorsa, és ő szívesen áten­gedte magát, hiszen pedagógusi munkája első percétől arra ka­pott ösztönzést, hogy részt ve­gyen a szokásostól eltérő rend­szerű pedagógiák életrehívásá- ban, hogy kapcsolatba kerüljön az oktatáspolitikának azzal az ágával, mely az elmúlt évtize­dekben is a magyar iskola meg­újítását tűzte ki célul. A bölcsődétől az érettségiig Bódis Éva elmúlt 25 éve gyakorlatilag az új pedagógiák­kal való gyümölcsöző találko­zásokkal telt, s abban a kivéte­les helyzetben találta magát, hogy betekinthetett a legkülön­bözőbb alternatív modellek, kí­sérletek hazai adaptációiba, ku­tatási eredményekbe. A főisko­lát matematika-fizika szakon végezte el Pécsett, s szinte rög­tön egy a szokásostól eltérő képzési modellben kezdett munkához. Az első kihívás el­fogadása meghatározta további pályáját is. Az ANK-ban jól ismerik a kollégák, hiszen 1983-ban so­kakkal együtt dolgozott az ak­kor létesült intézményben.-Akkoriban az a lehetőség izgatott, amit egy olyan intéz­ményegyüttes nyújthat, melyben együtt van egy rendszer, böl­csődétől a felnőtt korig. Kíván­csi voltam, hogyan lehet ezt egy gazdagabb nevelési rendszerré alakítani, és miként lehet ez a struktúra a gyerek számára is egy jól kiaknázható lehetőség. Az ANK-ban 1991-ig évek alatt nemcsak vezetőhelyettes lett, bekapcsolódott egy más­fajta munkába is: a programju­kat segítő Országos Pedagógiai Intézettel tartotta a kapcsolatot, mint a tanítás-tanulás tevékeny­ség koordinátora, később pedig mint az OPI tudományos mun­katársa.-Ez a feladat másfajta felké­szültségű, gondolkodásmódú és szellemiségű emberekkel hozott kapcsolatba - folytatta - Örü­lök, hogy az alatt a tíz év alatt, amit így, vezető szakemberként tölthettem el, kapcsolatba ke­rülhettem az országos szakmai körökkel is. Tény, hogy Bódis Éva min­dig is úgy érezte, a munkakörei, szerepei, vállalt feladatai, de a saját belső késztetése szerint is gondolatai soha nem csupán egyetlen iskolával voltak kap­csolatosak. Látta, hogy a tradí­ciók, a megcsontosodott rend­szerek ellenére sokkal többet lehetett tenni az oktatásügyben, mint amennyiben a legtöbben hittek. Talán éppen ez a hit az, amiből benne kicsit több van az átlagnál... Időközben elvégezte a ELTE TTK-n a pedagógiai egyetemi kiegészítő szakot, folytatta a munkát az időközben Iskolafej­lesztő Központtá alakult OPI-ban, mígnem két évvel ez­előtt a Baranya megyei Pedagó­giai Intézet munkatársa lett.- Boldoggá tett, hogy kapcso­latom lehetett a megye szinte összes oktatási intézményével. Az innovációval, a fejlesztéssel, az alternatív pedagógiák meg­ismertetésével foglalkoztam. Komoly és vállalható szakmai tevékenységemnek tartom a Pécs városi önkormányzat megbízására készített városi közoktatási koncepciót is. Háromezer tanuló Bódis Éva rokonszenves, stabil egyénisége és vezetői te­hetsége bizonyosan sokat nyo­mott a latban akkor, amikor ta­valy egykori kollégái visszahív­ták az ANK igazgatói székébe. Egy kis vállalkozásnál is első­rendű, milyen vezetője van a csapatnak, hogyne lenne így ez egy olyan intézményben, mely­nek közel 800 dolgozója van, s amelybe úgy 3000 gyerek jár naponta! És hogy mi a titka a jó főnök sikerének?-A legfontosabb a nyitott­ság. Ma ugyan divat megkér­dezni másokat, de ez valóban nagyon lényeges dolog! Nem­csak a hasonlóan gondolkodó­kat kell meghallgatni, hanem a kritikus szemmel nézőket is! Rá­juk nagyon oda kell figyelni. Mindez a döntések hitelességét is megerősíti. Az sem mindegy, milyen az emberek közérzete a munkahelyen. Szerintem egy higgadt, konszenzusra épülő, a problémákat megértő környe­zetben jobban folyik az igazi tartalmi munka is. Alapvető, hogy a belül levők jól ismerjék annak a rendszernek a problé­máit, amelyhez tartoznak, tud­janak a bajokról, ha nem is kell mindegyikkel egyszerre szem­benézni. Az ANK igazgatója szerint nem az a kérdés, vannak-e az embernek problémái, merthogy vannak. A lényeg az, milyen problémakezelő technikákat ta­lálunk ezekhez. Nyitott központ Arról pedig, hogy mire tud vállalkozni az ANK, összefog­lalóan így válaszolt:- Mindegyik intézményünkre érvényes, hogy mint a kultúra közvetítője, hosszú távra hová sorolja magát. Az ANK-ban a populáris és az elit kultúra lehe­tősége egyszerre van meg, de mindkettőben a minőség a fon­tos! Nyitott, szolgáltató, élő kommunikációt folytató közpon­tot szervezünk. Újra starthely­zetben vagyunk most, az első tíz év után, hiszen mára az intéz­ményt újra „kondícióba kell hozni ”, anyagi erőforrásait megújítani, elkopott, elhaszná­lódott részeit rendbehozni. Újra kell fogalmazni azt is, melyek most az intézményhasználók, az itt dolgozók, s a fenntartó érde­kei. Ha viszont ebben megálla­podtunk, akkor mindenképpen azt akarom, hogy itt minőségi dolgok történjenek! H. I. Gy. A magyarországi németek és a németül tudó érdeklődők idén is olvashatják a hazai németek évkönyvét, mely hagyományos terjedelemben és felépítésben jelent meg. A Magyarországi Németek Szövetségének éves kiadványa szokásához híven beszámol a hazai német népcsoport küz­delméről a fennmaradásért, az őt érintő legfontosabb állami döntésekről, az iskolaügy hely­zetéről, kulturális események­ről, egyesületi munkáról. A ha­gyományos naptárrészt az egyes hónapokra jellemző népi böl­csességek színesítik. Ezt köve­tően a könyv hat fejezetre tago­lódik. Az .Aktualitások”-at Ham­buch Gézával, az MNSZ ügy­vezető elnökével készült interjú vezeti be: „Amire ma népcso­portunknak leginkább szüksége van, óvodák és iskolák, ahol gyerekeink és unokáink elsajá­títhatnák a német nyelvet és is­mereteket szerezhetnének a magyarországi németek helyze­téről, történetéről. Ezek az alap­jai egy egészséges nemzeti ön­tudat kialakulásának.” Tájékoztatást kaptunk arról, hogy milyen segítséget kaptak a hazai németek a Szövetségi Köztársaságtól, részletes lista ismerteti a német segítséggel megvalósult projekteket. Ol­vashatunk az országos, és helyi magyar-német kapcsolatokról, baráti látogatásokról. Bepillan­tást nyerhetünk az 1991-ben alapított Szent Gellért Egyesü­let (Magyarországi Katolikus Németek Egyesülete) három évi munkájába. Az „Anyanyelvűnk” című fe­jezetet, a hazai németek iskola­helyzetét elemző tanulmány ve­zeti be, amelyet Klaus Manfred Reiff német követségi tanácsos állított össze. Majd a különböző A pécsi Kodolányi János Gimnáziumban (a volt Dolgo­zók Gimnáziuma, Szt. István tér 10., tel.: 315-673, 315-718) má­jus folyamán különbözeti és magán vizsgák tehetők. Különbözeti vizsgát tehetnek azok, akik valamelyik szakkö­zépiskola első-második osztá­lyát sikeresen befejezték, de ta­nulmányaikat a gimnáziumban kívánják folytatni. A vizsga tan­tárgyait a bemutatott bizonyít­vány alapján az igazgató vagy helyettese állapítja meg. Kü­lönbözeti vizsga letételét java­soljuk kémiából azoknak a szakmunkás végzettséggel ren­delkezőknek, akik középfokú tanulmányaik során e tantárgyat nem tanulták. általános- és középiskolákban elért eredményekről olvasha­tunk beszámolókat iskolaigaz­gatók, illetve pedagógusok tol­lából. A bajai gimnazisták arról írnak, hogy a gimnázium elkez­dése előtt egy évig csak németet tanulnak, az esztergomi Vitéz János Pedagógiai Főiskola hall­gatói arról számolnak be, hogy bevezették a nemzetiségi tanár­képzést. A német partnerkap­csolatot mindenki méltatja, és szóvá teszik a német nyelvű tankönyvek, illetve irodalom hiányát. Két megemlékezést is olvas­hatunk: dr. Vargha Károly pécsi professzorról, aki megszervezte a német nemzetiségi tanszéket a a Pécsi Tanárképző Főiskolán és a magyarországi német nép­dalok, egyházi énekek gyűjtése terén végzett kiemelkedő mun­kát, valamint Farkas Antalról, aki a fúvószene kiváló képvise­lője volt, muzsikus, zeneszerző és karmester. Az „Irodalom” rész magyar- országi német alkotók novelláit, verseit közli. A „Ma-teg- nap-holnap ’’-ban a legkülönbö­zőbb témák kaptak helyet: ol­vashatunk Honthy Hannáról (akinek neve eredetileg Hügel volt), a pécsi Angster orgonaé­pítő családról, régi és mai fotó­kat láthatunk a német népélet eseményeiről, a viseletekről, olvasói levelek kíséretében. A Kalendárium a gyermekek számára is közöl néhány rejt­vényt és versikét, kedves gye­rekszáj-történeteket. A kötetet sok szép fénykép díszíti. Muth Á. G. A Német Kalendárium meg­vásárolható a Magyarországi Németek Szövetségének Bara­nya Megyei Irodájában: Le- nau-ház^ Pécs, Munkácsy M. utca 8. Ára: 110 forint. Magán- (osztályozó) és javí­tóvizsgát a fenti időpontban a gimnázium bármelyik évfolya­mának teljes anyagából is lehet tenni. Jelentkezés: február 1-jétől február 15-ig - szombat és pén­tek kivételével - d.e. 9-12 és 13-19 óra között. A jelentkezésnél mindkét vizsgánál az iskolai bizonyít­ványt és személyi igazolványt kell bemutatni. Érettségi vizsga (június): Je­lentkezés a fenti időpontban. Je­lentkezéshez szükséges: a gim­náziumi bizonyítvány (anya­könyvi kivonat) és a személyi igazolvány. A Gimnázium Igazgatósága A gyerekek körében is nagyon népszerű az intézmény könyvtára Vizsgák a Kodolányi Gimnáziumban Magyar írónő világsikere 23 játékfilm a 25. szemlén Szuperfilmszemle szupergálával Él a svájci Neuchtelben egy törékeny, középkorú asszony, aki 1987 óta növekvő népszerű­ségnek örvend Nyugaton a könyvbarátok körében. Neve magyar hangzású - Ágota Kris­tóf -, s harmadik kötetével im­már trilógiává kerekedett eddigi életműve. Hat évvel ezelőtt je­lent meg „A nagy füzet”, két évre rá „A bizonyíték”, majd 1993-ban „A harmadik hazug­ság,,. Az 1956 óta emigráns Kristóf Ágota kezdetben nem kívánt egyebet, mint kiírmi magából, irodalmilag átlényegíteni gye­rekkorának élményeit. De alak­jai, történetei önálló életre kel­tek, s a valóságból költészet lett. Az írónő Kőszegen töltötte éle­tének első húsz évét, s élmény­világára meghatározó befolyást gyakoroltak a háborús borzal­mak, az erőszak, a határ menti kisváros bezártsága, valamint a menekültek áradása 1944/45-ben és 1956-ban. Ágota Kristóf vérbeli szépí­rónak bizonyult legfrissebb művében, „A harmadik hazug­ságában is. Hőse két testvér, Claus és Lucas (a két szó azo­nos betűkből áll), akik kímélet­len nyíltsággal számolnak be pokoljárásukról, a XX. század léleknyomorító évtizedeiről. Mintha maga az írónő is két életet élne. Nappal hétköznapi háziasszony, éjszakáit viszont írással tölti. Mindannyiszor át­éli az éjszakai csöndben a múlt, az emlékezés fájdalmát, s a küzdelmes alkotói munka révén irodalommá lényegíti át. Nem gyógyír számára az írás, nem ad teljes vigaszt, mégis „az írás az egyetlen, ami érdekes szá­momra az életből. Csak ha írunk, akkor élhetjük át maga mélységében a valóságot” - vallja. A Focus című hírmagazin egész oldalas cikkben méltatja a művészi teljesítményt. Remélhetően Kristóf Ágota anyanyelvén, magyarul is elol­vashatjuk a teljes trilógiát. „A 25. Magyar Filmszemle igazi örömünnep lesz. S bár a központi és a megyei sajtó évről évre nagyobb terjedelemben számol be a szemléről, ebben az évben mi magunk is gondosko­dunk róla, hogy az esemény ne csak a budapestieké legyen, ha­nem az egész országé,” - ígéri Kézdi-Kovács Zsolt, a szemle igazgatója, aki szupercsapatot szervezett a február 5-9 között sorra kerülő jubileumi rendez­vénysorozatra. Ebben a törek­vésben a Magyar Televízió is segít, hiszen a szemle hetében magyar filmhetet rendez és élő adásokban közvetíti a 25. Ma­gyar Filmszemle díjkiosztó zá­róünnepségét. 23 játékfilm és körülbelül há­romszor ennyi dokumentum- film vesz részt a versenyben. Ebből 17 ősbemutató, ősbemu- tatós versenyfilmmel jelentke­zik többek között Mészáros Márta (A magzat), Kovács András (Az álommenedzser), és Maár Gyula (Balkán! Balkán!), a fiatalok közül pedig Deák Krisztina (Köd), Szász János (Woyzeck). Az információs szekcióban két koprodukciós já­tékfilmet és közel negyven do­kumentumfilmet vetítenek. A BKK mellett a Toldi Mozi és a Szindbád Mozi retrospektív bemutatókat tűz műsorára. A szuperszemlére közel két­száz külföldi vendég érkezik, köztük a világ legjelentősebb filmes szaklapjainak tudósítói és a legfontosabb filmfesztivá­lok - chicagói, montreáli, can- nes-i, San Francisco-i képvise­lői. S az, hogy - többek között - a HBO mozicsatoma filmvá­sárló részlegének igazgatója ismét elfogadta a szemle meg­hívását, tanúsítja, hogy a ma­gyar filmnek van keresnivalója külföldön is. A nemzetközi ér­deklődést szakmai körökben két okkal magyarázzák: egyrészt megnőtt a Magyar Filmszemle presztízse, másrészt, a kö- zép-kelet-európai régióban egyedül a magyar filmművé­szetnek sikerült ilyen mérték­ben talpon maradni a rendszer- váltás után. A kísérőrendezvények közül kiemelkedik a Lumére galaxis vége? c. szakmai vita, mely a filmművészet jövőjével, s a Történelmi Filmes Alapítvány fóruma, mely a dokumentum- filmekkel foglalkozik. A szemle idején fotókiállítás ismerteti meg a filmbarátokat a magyar alkotókkal, alkotásokkal. A szemle legizgalmasabb eseménye mindig a díjkiosztás pillanata, mely ebben az évben különlegesen látványosnak ígérkezik. Február 9-én este 8-kor a Budapesti Kongresszusi Központ nagytermébe kapcso­lódhatnak be a TV-1 nézői, s va­lódi sztárparádét láthatnak, melynek háziasszonya Udvaros Dorottya Kern Andrással és Koltay Róberttel osztja meg a műsorvezetést. Miközben a ha­talmas vásznon felidézik a ma­gyar filmtörténet legemlékeze­tesebb jeleneteit, Illés György, Jancsó Miklós, Makk Károly, Fábri Zoltán, Szőts István, Ne- meskürthy István és Törőcsik Mari életműdíjat vehet át Dar­vas Ivántól, Tolnay Kláritól, Huszti Pétertől, Eperjes Károly- tól, Garas Dezsőtől, Sinkovits Imrétől és Cseh Tamástól. A műsor nagy meglepetése, hogy ebben az évben melyik lesz a legjobb film, ki lesz a legjobb színésznő, színész, rendező, stb. A 25. Magyar Filmszemle díjkiosztó szupergálájára új filmdal is készül: a szerzőpár Presser Gábor és Sztevanovity Dusán. És ott a színpadon, az élő tévéadásban aukció kereté­ben találnak gazdára a magyar filmművészet legeredetibb kel­lékei.- Hogy mik ezek, maradjon addig titok. ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom