Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-08 / 7. szám
1994. január 8., szombat A mai nap új Dunűntüli napló 3 Eredményesen működött a Pécsváradi Várbaráti Kör Szép sikereket tudhat maga mögött a már 230 tagot számláló Pécsváradi Várbaráti Kör, az 1993-as esztendő gazdag és eredményes munkát hozott. Tevékenységük szerteágazó, sokrétű, amit a lakóközösségük érdekében tettek. Fontos esemény volt, hogy várbaráti kör elnökének kezdeményezésére októberben demonstrációt szerveztek a várban, ott tartották a rendkívüli közgyűlésüket, és tiltakozásuknak adtak hangot, mivel a pécsváradi várat a téli időszakra a bezárás veszélye fenyegette. Felemelték aggódó szavukat, majd tudomásul vették, hogy csak a szállót zárják be a télre, és remélik, így is lesz, míg a vár többi része látogatható. A kör a várossal, az üzemeltetőkkel együtt szorgalmazza, hogy mielőbb tisztázódjék a vár tulajdonlása és kezelése. Az egyesület Pécsvárad városa kezében látná jó helyen a vár kezelését. A helyi polgárok nem csak ünnepelni, vagy vendégként jártak e falak közé, hanem akkor is, amikor dolgozni kellett a feltáráson, vagy a várkert szebbé tételén. Mindezt alátámasztja, hogy a Baranya Megyei Közgyűlés tavalyi évre kiírt pályázatán a kör a várkert helyreállításáért a „Kulturált települési kömy- zetért” díjban részesült. A 100 ezer forinttal járó díjat dr. Szűcs József, a megyei közgyűlés elnöke adta át Gállos Orsolyának, á várbaráti kör elnökének. Kezdeményezésükre a Pécsváradért Alapítvány keretében ez évben alakult meg a Kígyós Emlékkor, amit fiatalon elhunyt szobrász születésének 50. évfordulója alkalmából hoztak létre. Az emlékkor köztéren szeretné felállítani alkotásait, elsőként a „Gömb és hasáb” című szobrát a művelődési ház előtt, ez év őszén, a művész halálának 10. évfordulóján. A városi cím visszaszerzéséhez készített pályázathoz szakmai segítséget nyújtottak és vettek részt a pályázat elkészítésében. A várossá avatási ünnepségen „Pécsváradért Díj” kitüntetésben részesült a várbaráti kör, amely 12 éve folytatott tevékenységével példamutatóan ápolta Pécsvárad örökbecsű értékeit - hangzott az indoklásban. Rendszeresen szerveznek utazásokat, kirándulásokat helyben, az országban és külföldön egyaránt. Májusban a hagyományos Peónia túrát szervezik a Mecsekben, év végén szilveszteri kirándulást a Zengő csúcsára. Továbbra is öntevékeny egyesületként kívánnak működni. Céljuk az eleven egyesületi élet, a baráti kör és a nemes helyi hagyományok ápolása. Végső céljuk pedig egy méltó várostörténeti múzeum, ahol megőrizhetik értékeiket, és hozzáférhetővé tehetik a látogatók számára. Sántha László Ilovay Zsuzsanna mutatja be ékszereit Fotó: Läufer L. Különleges ékszerek kiállítása Szigetváron Tegnap nyílt meg Ilovay Zsuzsanna ékszerkiállítása Szigetváron, a Várostörténeti Múzeumban. A megnyitóbeszédet Dr. Komya László mondta, Joplin: Ragtime című zeneművét Csajághy Györgyné, Krómy Judit és Csajághy György adta elő. A művésznő különleges, egyedülálló technikával készült nyakékeket, karpereceket, fülbevalókat és kitűzőket mutat be. A tárgyakat réz horgolásával állítja elő. Eszközei a horgolótű és a rézzsinór. Ezzel az eljárással az ékszerek olyan formát öltenek, mintha a középkorból származnának. A sűrű szövésű, üveg- és féldrágakövekkel díszített fémhálók a lovagvilágot idézik fel a látogatóban. Ilovay Zsuzsanna azonban nem tudatosan törekedett régi formák felidézésére. Ami a sárgaréz drótból adódik, amit lehetséges belőle csinálni, és ami eszébe jutott róla, azt valósította meg. Nincs szüksége arra, hogy a múltból, vagy másoktól ötleteket lessen el, mert még nagyon sok gondolata, elképzelése van. Készített már olyan terveket, amelyek meghorgolá- sára nem lesz már ideje. Ez a fajta fémmegmunkálás egy elszakadt gitárhúr megjavítása közben ötlött fel benne. Ötvösképzésben sohasem részesült. 5 évvel ezelőtt kezdett el komolyan foglalkozni az ékszerekkel. A tárlat ennek az időszaknak az alkotásait öleli fel. Dolgozott butikoknak, divat- bemutatókon ékesítette a manökeneket. A Gyulai Várszínháztól is kapott megrendeléseket. Az ő fejdíszével koronázták meg Pécs Szépét. A kiállítás anyaga tizedét öleli fel az eddig elkészültek- nek. Azért csak ennyit, ínért az alkotásokat időközben megvásárolták. Többet úgy kellett kölcsönkérnie a művésznőnek a tulajdonosoktól. Fényképek is ezért szerepelnek itt olyan koronákról és gallérokról, amelyek már nem megszerezhetők, de mégis fontosak. Újvári Gábor A tervek szerint rövidesen 1000-1200 ember dolgozik majd Vasason Fotó: Läufer László újra éled a bánya Vasason A hét elejétől újra megélénkült az élet Vasas Bányaüzem területén. Az elmúlt évi bezárás következtében elnéptelenedett telepen újra aktívan dolgoznak az emberek, és ami nem mostanában történt, újra munkásfelvétel van Vasason. Reggelente sorba állnak a jelentkezők az üzemi munkaügyön, termelő és kiszolgáló szakemberek jelentkeznek munkára. A környéken élők az itteni, 210 éves bányászkultúra újraéledésének tanúi. Az egykor önálló település hajdanán a va- sasi bánya vonzásában épült ki, a faluban éltek a bányában dolgozó emberek. A település később is sokat köszönhetett az üzem közelségének, a bányavállalat támogatta több intézményét is, köztük az iskolát, a művelődési házat. Már régen nincs arra lehetőség, hogy a felszámolásra ítélt szénbányászat jótékonykodjon, a bányában sem a településen élők dolgoznak többségében. A vasasi emberek zöme azonban valamilyen formában máig is kötődik a közeli aknához, érdeklődve figyelik a talpra állás első mozzanatait. A bányaüzem kapuján belül apró kételyekkel vegyes optimizmus tapasztalható. A 28 éve itt dolgozó Major Károly géplakatos a bezárás fenyegetése ellenére is a végsőkig kitartott.-Azt hiszem talán egy jó megérzés volt, hogy én és a kollégáim nem mentünk más munkát keresni. Értjük és szeretjük is a bányát, hova mentünk volna máshová. Bejött. Pedig én nem engedhetem meg magamnak, hogy munkanélküli legyek, a három gyerek mellett nagyon fontos, hogy jól keressek. Azt mondják, hogy az új tulajdonossal változni fog a munkafegyelem is. Hát én nem bánom, ha nagyobb lesz a szigorúság, ha az a biztos munka feltétele, és elismerik munkánkat. Hasonló véleményen van Kocsis Pál földalatti lakatos művezető is.- A fejekben sok mindent helyére kell tenni, meg kell szüntetni azt a zavarodottságot, amit a bezárás híre keltett. Egyelőre még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, de nagyon bízom benne, hogy új munkaadóinknak komoly a szándéka. Hiszen a bánya tovább élése biztos megélhetést jelent magam és családom számára. Érdekes a találkozás ezekben a napokban Kovács Mózessel, az üzemi szakszervezet vezetőjével. Az örök elégedetlen érdekvédelmis mintha kicsit nyu- godtabb, bizakodóbb lenne.-Nem csoda, hiszen mindig is a bányaüzem életbentartásá- ért küzdöttünk itt Vasason. A célunk az volt, hogy minél több munkahely megmaradjon, és most úgy néz ki, ha az új gazda tervei megvalósulnak, akkor több állás lesz, mint a bezárás előtt volt. Éppen ezért a szak- szervezet maximálisan támogatja a munkaadót. Számunkra létérdek az üzem újraindítása, aminek érdekében hajlandóak vagyunk kompromisszumokra is. Azt például mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a béreket a kitermelt és értékesített szénből fizetik majd, állami garancia nem áll a cég mögött. Többen félnek, de ugyanakkor örülnek is a munkahelynek. Bíznunk kell az új tulajdonosban, aki az eddigi tárgyalásainkon bizonyította, nem érzéketlen a szociális kérdések iránt. Az Antracit Kft. december 1-jétől bérbe vette Vasas Bányaüzemet. Schaller Károly főmérnök tájékoztatása szerint elkészült a bánya beindításához szükséges műszaki terv, amit a Pécsi Bányakapitányság jóvá is hagyott. A pillanatnyilag a Mecseki Szénbányák FA vállalatnál felszámolását töltő 250 alkalmazott a bizonyos bányaterületek felhagyási munkáit, illetve a termelés beindításához szükséges műveleteket végzi. Vasason 2 millió tonnára becsülik a feltárt szénvagyont, ami a tervezett 3-400 ezer tonnás termelés mellett legalább hat évig biztosítana munkalehetőséget az itt dolgozóknak. A cég terveiről így nyilatkozott Vajai György, az Antracit Kft. ügyvezető igazgatója:- A kitermelt szenet négy formában, brikettként, kokszként, darabos és energetikai szénként fogjuk értékesíteni itthon, és főként külföldön. Ennek érdekében előkészületben van a szerződésünk a Dunaferrel, és tárgyalunk az újhegyi szénmosó lízingeléséről. A mosóhoz csatoltan szeretnénk kialakítani egy brikettprést, így brikettálás is megoldható lenne a már bevált saját receptúránk szerint. Terveim szerint a vállalkozás az első hét hónapban lesz csak veszteséges, aminek kompenzálása után a harmadik év már abszolút nyereséget eredményezhet számunkra. Már most megkezdtük a létszám feltöltését helyi és Magyarország más vidékeiről érdeklődő bányászokból. Ez utóbbiak számára munkásszállót alakítunk ki Pécsett és Komlón. Számításaim szerint rövidesen 1000-1200 ember dolgozik majd Vasason. Kaszás Endre Kós Lajos bábjai Budapesten A pécsi Bóbita bábegyüttes létrehozójának, Kós Lajosnak nyílik kamarakiállítása a Budapesti Bábszínházban. A szombaton 15 órakor nyíió tárlat elé dr. Székely György színháztörténész mond bevezetőt. A válogatás Kós Lajos több, mint 30 éves munkásságáról ad képet, bemutatva kísérleteit a zene, a kép és a mozgás kapcsolódó pontjainak megtalálására. Csökkenő vízügyi létszám A vízgazdálkodásban dolgozók száma a pár évvel ezelőtti 20 000-ről mintegy a felére csökkent. A pécsi központú Dél-dunántúli Igazgatóságon - ha vállalkozásaikat kft. formájában viszik tovább - fél éven belül mindössze 250 lesz az alkalmazottak száma, akik csaknem 12 000 négyzetkilométeres területen látják el feladataikat Baranyában és Somogybán. Becsei gyermekek Szekszárdon Becséről, Szekszárd vajdasági testvérvárosából 53 iskolásgyermek érkezett csütörtök este Szekszárdra két pedagógus kíséretében. A vendégek többségét azoknál a családoknál szállásolták el, ahol hasonló korú gyermekek vannak. Húszán kollégiumba kerültek. Élelmezésük költségeit minden nap más-más szekszárdi cég állja. A testvérváros gazdag programot nyújt a becsei lányoknak és fiúknak. Egyebek között könyvtár- és múzeumlátogatást, rendhagyó irodalom- és történelemórákat, játékos testedzést és egésznapos pécsi kirándulást szerveznek számukra. Német gazdasági szaktanácsadók a Kolping Házban A Schloss Lautrachban működtetett Kolping Menedzsercentrum német kormányzati támogatással ingyenes tanácsadást szervez a magyar gazdasági szakemberek számára. A program keretében Magyarországra érkező tapasztalt német tanácsadók január 17-21 között egyéni konzultáció keretében válaszolnak az export, a közös vállalatalapítás, a marketing, termelésszervezés, a minőségelemzés és a humán menedzsment működésével kapcsolatban felmerülő kérdésekre a pécsi Kolping Házban (Szent István tér 9.), ahová az érdeklődők előzetesen is eljuttathatják kérdéseiket. A kezdeményezéssel kapcsolatos bővebb tájékoztatást Herman Sándor ad a 312-008-as telefonon. Romantika, óh ... Futnak a képek 1816 kora nyarán, a vadregényes svájci hegyvidék egyik előkelő kastélyában különös társaság időzött. A sánta Lord, a már világhíres Byron látta itt vendégül költőbarátját, az Angliát szintén elhagyni kényszerült Shelleyt, s a kíséretében lévő hölgyeket: élettársát, Maryt, s ennek mostoha-sógornőjét, Cla- ire-t, akit annyira megigézett a házigazda titokzatos varázsa, hogy már a szíve alatt hordta Byron gyermekét. De irodalmi szempontból is termékenynek bizonyultak ezek a szerelmes napok. Byron ekkor írta a Chil- loni fogoly-1, Shelley pedig néhány fenségesen szárnyaló ódát. S közben nagyokat sétáltak, körülhajózták a genfi tavat, fellátogattak a Mont Blancra, meg hát játszottak is. Mary fogadásból megírt egy rémtörténetet, vagy ahogy akkor nevezték, gótikus regényt, s esténként remekül szórakoztak a hátborzongató epizódokon, miközben kékes holdfény ömlött el a festői vidéken s a szél sejtelmesen lobogtatta a fehér függönyöket. Shelley kedvese bizonyára maga se hitte volna, hogy Frankenstein históriája olyan maradandónak bizonyul, hogy kétszáz év múlva többen fogják ismerni, mint a Chilloni fogolyt vagy az Alastort. Ken Russel, az angol film javíthatatlan renitense is tudja ezt, ezért Gótika című filmjében annak a viharos júniusi éjszakának a történetét dolgozta fel, amikor a szörny megszületett. A művet horrorfilmként forgalmazzák, s nem is alaptalanul, hiszen alkotója bőven merít a a rémfilm forrásából, kissé fölösen is, mintha csak azt akarná, hogy a horrornak ezt a misztikus-ódon-kísér- teties típusát most már gótikus filmnek nevezzük. Pedig Ken Russell valójában hősei háborgó tudatában óhajtana belepillantani. Alighanem az a sajátos pszichikai állapot, az a mentalitástörténeti pillanat érdekli, amikor a modem ember előképének, a romantikus embernek a leikéből elröppent néhány angyal, s helyükön pokoli szülöttek ütöttek tanyát. Az ábrázolás azonban túlságosan kül- sőséges, ezért a lélekrajz nem nagyon képes áttömi a sötétlő pinceboltokon. Végül a romantika tündérei el is menekültek a gonosz erők által megszállt kastélyból, csupán a holdfényt, az omlatag drapériákat és a lobogó függönyöket felejtették ott. Kicsit olyan a film, mint az a villámsújtotta fa az egyik jelenetben, ami látványként sem eredeti, jelképként viszont egészen elkoptatott, noha a pirotechnikusok szépen felgyújtották. A horrorisztikus tárgyi elemek tobzódó bősége a témában rejlő irónia kiáradásának is gátjává válik. Pedig ez nemcsak a romantikus kor hangulatának felidézéséhez s a gótikus regény világának vizuális megjelenítéséhez lenne nélkülözhetetlen, hanem a mi jelenünkre történő utalások értelmezése is megkívánná. Az olyan jeleneteket keveslem, mint Claire keblének szürrealista bemutatása, amit Bataille ihletett ugyan, de annyi baj legyen, a fricskát megérdemeljük, s a történetbe is beleillik a látvány, minthogy a filmbeli Shelley előszeretettel raj- zolgat szemeket, mintha az emberek elvesztett tekintetét keresné. Byron is ezt teszi, amikor féltestvérének, Augustának halotti maszkját egy szolgálatkész hölgy arcára illeszti. E képet látva nem tudjuk eldönteni, hogy a nemes Lord itt élővé bűvölt-e egy holtat, vagy inkább bábúvá formált egy eleven asz- szonyt. Azt hiszem, Ken Russell is ezen töpreng folyvást, feltehetően ezért lépteti fel a kínai bábfigurákat, miközben a doktor a szörny létrehozásán fáradozik. Ez történt azon a viharos éjszakán? Lehet. Másnap viszont ragyogott az ég. Erről azonban a film már nem beszél. Nagy Imre
