Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-07 / 6. szám

1994. január 7., péntek Társadalom üj Dunántúli napló 7 A jót elfogadtatni! A kábítószer fogyasztást megelőző iskolai tantervet is készítettek annak a munka- csoportnak a tagjai, akik két hétig szakmai továbbképzé­sen vettek részt Nyíregyhá­zán. A továbbképzést a Ká­bítószerügyi Tárcaközi Bi­zottság (KTB), az Egyesült Államok Információs Szol­gálatai USIS) és a Nyíregy­házai Önkormányzat szer­vezte. A kurzuson az USIS előírásai szerint a KBT pre­venciós munkacsoportjának csak azon tagjai vehettek részt, akik mindkét előző tanfolyamot sikerrel elvé­gezték és erről bizonyít­I vánnyal rendelkeznek. Ba­ranyából ketten voltak: dr. Pados Éva, a Megyei Drog-Központ vezetője és Vine zené Farkas Magdolna, a pécsi, Mezőszél utcai Álta­lános Iskola tanára. Az USA Információs Szolgálta jelenleg a világ 20-25 országának igyekszik segíteni a kábítószer fo­gyasztás, egyáltalán a szen­vedély betegségek vissza­szorításában. A mostani kurzuson ab­ból indultak ki, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt években ugyan csökkent a kemény drogot fogyasztók száma, ám ren­I getegen alkoholizálnak, még mindig sokan dohá­nyoznak. Ezeket a káros I szokásokat is szenvedély­betegségeknek minősítik. Valamennyi ellen kell al­ternatívát kínálni, mondják az amerikaiak, hozzátéve, hogy a tapasztalataik sze­rint nem volt elég hatékony módszer a riogatás, az elret­tentés. Az alternatíva pedig az egészséges élet értékeinek bemutatása. Vagyis nem a drog ellen összpontosítanak, hanem olyan életvezetési programot ajánlanak, amely egészséges életforma kiala­kításához vezethet. Az élet- vezetési program olyan köl­csönös tanulási folyamatot jelent, amely elméleti és mesterségbeli tudás elsajátí­tását eredményezheti. Olyan viselkedési forma kialakítá­sát célozza, amely képessé teszi az ifjakat és felnőtte­ket, hogy nagyobb fe­lelősséget vállaljanak éle­tükért. A választási lehető­ségek közül az egészséges életet nyújtót, a negatív be­folyásnak ellenállót, a veszé­lyes magatartást csökkentőt kínálja. E szellemben ké­szült az a tanterv vázlat is, amelynek elkészítése feladat volt a kéthetes képzésen résztvevőknek. A lényege, hogy ötödik osztálytól kezdve komplexen szeret­nék azokat a fontos kérdés­köröket megbeszélni a gye­rekekkel, amelyek az alapos önismerethez, a helyes dön­tésekhez vezethetnek. Az egyik ilyen alapkör témának a Ki vagyok én? című önismereti tárgykört jelölték meg, amely ötödik­től kezdve nyolcadik osz­tályig végig kísérné a fiatalokat. A másik témakör a kör­nyezettel való kapcsolat, a harmadik az egészséges, biztonságos élet, a negye­dik a veszélyeztető ténye­zők, az ötödik pedig az lenne, hogy miként óvhat­ják, védhetik magukat a kü­lönböző veszélyekkel szemben. A különböző té­maköröket mindig az adott életkornak megfelelő mély­ségben és szinten vennék át a gyerekekkel. Á tanterv vázlatot átad­ták az illetékes minisztéri­umoknak és az Országos Pedagógiai Intézetnek. T. É. Kicsi gyerek, nagy gond? Több óvoda, kevesebb óvónő T örvényj avaslat a betegségek ellen! Közoktatási rendszerünk legszilárdabb eleme az óvoda; nem is akarja senki átalakítani. A hazai intézményes-óvodarendszer 165 éves története fokozatos fejlődésről tanúskodik, ámbár - hangoztatják jó néhányan - a rendszerváltást váratlan meg­torpanás követte. Vajon igazuk van-e a borúlátóknak? Érde­mes utánanézni ennek, hiszen az óvodai ellátás alakulása renge­teg családot közvetlenül érint s szám szerint az idei tanévben 394 ezer kisgyereket. Válaszért Pethő Ágneshez, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosához fordultunk, aki a minisztériumban az óvodai ügyek felelős irányítója.- Valóban megakadt az óvo­daügy fejlődése az utóbbi évek­ben?- A statisztikai adatok nem ezt mutatják. Nehézségek ugyan bőven adódnak, főleg egyes helyi önkormányzatok­nál, mindenekelőtt az intézmé­nyek finanszírozásában, de az óvodai ellátottság országosan nem romlott, sőt valamicskét javult is, hiszen az óvodák száma 1991 óta tizenkettővel nőtt. Jelenleg 4730 óvoda mű­ködik az országban. A növeke­dés vidéken következett be, Budapesten ugyanis hússzal ke­vesebb az óvodák száma, mint korábban volt. Újra kapunyitás- 1990-91-ben egymás után szűntek meg az üzemi és válla­lati óvodák, és akkor a sajtó is megkongatta emiatt a vészha­rangot.- Némi huzavona után a tele­pülési önkormányzatokátvették •az üzemi óvodákat. Igaz, az ak­kori panasz most is gyakran hallható, hogy kevés a pénz az önkormányzatoknál erre a célra. Jelenleg az önkormányzatok tartják fenn az óvodák 96,2 szá­zalékát, és a gazdálkodó vagy költségvetési szervek hatáskö­rében az óvodáknak csak 2,8 százaléka maradt. Az egyházak mindössze 22 óvodát tartanak fenn.- Ezek szerint kedvező az or­szágos helyzet?- De csak az intézmények számát tekintve, mert elgondol­kodtató a gyermekcsoportok, valamint az óvónők számának csökkenése. Számos helyen nőtt a zsúfoltság, rosszabbodtak a nevelés körülményei, amit te­téz, hogy egy év alatt ötszázzal csökkent az óvónők száma.-Mi rejlik a visszaesés mö­gött?- Az az elhibázott gazda­sági-pénzügyi szemlélet, amely az óvodák működési feltételei­nek megteremtésekor nem a ne­velés tartalmi céljait, hanem gazdasági hasznosságát tekinti irányadónak. Gyors javulásra azért sem számíthatunk, mert ebben az évtizedben még emel­kedni fog az óvodai ellátást igénylő kisgyerekek száma. A Népességtudományi Kutatóin­tézet előrejelzése szerint „az 1970-es években született na­gyobb létszámú korosztályok belépése miatt, változatlan szü­lési kedv esetén, az 1990-es években a születések számának növekedése várható 1999. évi csúcsponttal”.- Végül is kinek a feladata az óvodáztatásról való gondosko­dás?- Egyértelműen az önkor­mányzatoké. Az 1993-as közok­tatási törvény megszabja, hogy a községi, a városi, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelés­ről. Tehát a szükséges intéz­ményhálózatot mindenütt ki kell építeni. Óvodát csak akkor szüntethet meg vagy szervezhet át az önkormányzat, ha erről a lakosságot megillető szolgálta­tásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik, ha az új óvoda igénybevétele sem a gyerekeknek, sem szüleiknek nem jelent aránytalan terhet.- Nem a rájuk háruló közok­tatási teendők miatt tiltakoznak az önkormányzatok, hanem azt panaszolják, hogy kevés a pén­zük erre a célra. Növekvő „fejkvóta”- Ismeretes, hogy az önkor­mányzatok az óvodás gyerekek ellátására költségvetési támoga­tást kapnak. Az igaz, hogy az óvodáztatás tényleges költsége nagyobb a gyermekenkénti normánál, mely tudvalevőleg nem fedezi az összes kiadást, de az állami hozzájárulás összege, az úgynevezett fejkvóta évről évre nagyobb. 1991-ben még csak 15 ezer forint volt, tavaly 19 ezer, 1993-ban pedig már 27,5 ezer forintra emelkedett.-Ki jogosult ma Magyaror­szágon óvodai nevelésre?- Az uj közoktatási törvény fenntartja az óvodai nevelés­hez való jogot minden óvodás korú gyerek számára, vagyis az óvodai nevelésben való részvé­tel hároméves kortól az isko­lába járáshoz szükséges fejlett­ség eléréséig, legfeljebb hété­ves korig minden gyereket megillet.-Jog vagy kötelesség is az óvodába járás?- A törvény egy korosztályra, az ötévesekre vonatkozóan álta­lános érvényű nevelési kötele­zettséget határoz meg. Tehát a szülőnek kötelessége, hogy az iskolába lépést, a tankötelezett­séget megelőzően legalább egy évig - iskolaéretlen gyerek ese­tében az óvodára jogosultság felső határáig - óvodába járassa gyermekét. Ha ezt elhanyagolja, akkor a gyermek állandó lakó­helye szerint illetékes jegyző­nek feladata eljárni a szülő el­len.-Az óvodai nevelésben is a pedagógus a legfontosabb té­nyező. Milyen az óvodák szemé­lyi ellátottsága napjainkban?- Biztató jelenség, hogy a felsőfokú végzettségű óvónők aránya évről évre jobb: jelenleg 79 százalékos. Viszont változat­lanul dolgoznak még képesítés nélküli pedagógusok az óvo­dákban, bár számuk csökkenő­ben van, az egész országban 847-en vannak, az összlétszám 2,6 százalékát teszik ki. Alkal­mazásukra a kistelepüléseken jobb megoldás híján kerül sor. Nem lelkesítő az sem, hogy az óvodai gyerekcsoportok 81 százaléka húsz gyereknél maga­sabb létszámmal működik - te­hát zsúfoltság van az óvodák többségében -, ám a fenntartók a valós óvodai igényeket még így sem tudják kielégíteni. Az utóbbi években ismét emelke­dik az elutasított gyerekek száma. Az idei tanévben 4377 kisgyerek nem jutott be az óvo­dába helyhiány miatt.-Nehéz helyzetbe kerültek a középfokú végzettséggel rendel­kező óvónők: az oktatási tör­vény a felsőfok megszerzésére kötelezi őket, mert enélkül nem léphetnek magasabb fizetési ka­tegóriába. Milyen továbbtanu­lási lehetőségek várják őket?- Nincs ok aggodalomra e té­ren. A törvény 1997-ig ad időt a diploma megszerzésére. A fel­sőfokú óvónőképzők jelentősen megemelték a munka mellett továbbtanulók felvételi keret­számát, s intézményenként évente több száz óvónőt képez­nek tovább. Aki akarja, 1997-ig megszerezheti a felsőfokú okle­velet. P. Kovács Imre Sajnálatos tény, hogy egész Európában nálunk a legala­csonyabb a születéskor várható élettartam: a világátlagot jelentő 74 esztendővel szemben, mind­össze 69 év. Különösen aggasztóak a fér-, fiák kilátásai. Ha nem követke­zik be lényeges gazdasági, tár­sadalmi változás, akkor egy most születő fiú nem éri meg a 65. életévét sem.A lányok élet­kilátásai jobbak: az előrejelzett 73,7 évvel közelítenek a világ­átlaghoz. Az egészségbiztosítási pénz­tár jövőre mintegy 2,5 milliárd forintot költ a betegségek meg­előzésére. A járulékokból elkü­lönített pénz mellett a központi költségvetésből is juttatnak erre a célra: létrehozzák a Nemzeti Egészségfejlesztési Alapot. A Népjóléti Minisztérium erről szóló előterjesztését a kormány már elfogadta, és az a közeljö­vőben kerül a parlament elé. A legfontosabb cél a népes­ség egészségi állapotának javí­tása, az idő előtti halálozás megelőzése. Mivel a betegsé­gek jelentős része az egészség­telen életmód következtében alakul ki, elsősorban a helyes életvitel megismertetésére for­dítják majd az alap pénzét. A korszerű táplálkozás népszerű­sítése, a túlzott mértékű do­hányzás és alkoholfogyasztás megakadályozása, a kábítósze­rek és bódító hatású gyógy­szerek visszaszorítása mellett Melyik szülő ne örülne, ha gyermekét sikeres vállalkozó­ként látná? Hiszen lépten-nyomon hall­juk: a vállalkozóké a jövő, belő­lük válnak milliomossá a legü­gyesebbek. Talán ezért is adták képességfejlesztő programjuk­nak Kanadában, s az ott bevált ötletet átvéve Magyarországon is a szervezők a következő hangza­tos elnevezést: „Milliomos sze­retnék lenni”. Az eredeti programmal a ka­nadai kormány támogatását él­vező magyar-kanadai mene­dzser-tapasztalatcsere jóvoltából ismerkedhetett meg a Baross Gábor Alapítvány, amelynek ügyvezető igazgatója, Váradi Angéla örömmel újságolja:- Még ez év első felében megalakítjuk az első, gyerekek­ből álló csoportot, amelynek tag­jai a tőlünk kapott szerény alap­tőke, az általunk biztosított men­torok és a közösségfejlesztő tré­ning segítségével megvalósíthat­ják vállalkozási elképzeléseiket. Csak a kanadai kormány remélt és beígért támogatásának meg­érkezésére várunk, de addig sem tétlenkedünk: készítjük a pályá­zati tervet, keressük a szponzo­rokat és tájékoztatjuk az iskolá­kat, szülőket, önkormányzatokat a most induló és remélhetően jelentős összeget fordítanak a környezeti ártalmak megszünte­tésére is. A törvényjavaslat szerint a költségvetési tervben meghatá­rozott összeg mellett 1995-től az egészségkárosító termékek éves fogyasztási adóbevételé­nek 2 százalékát szintén az egészségfejlesztési alapnak utalják át. Várhatóan külön törvény rendelkezik majd arról, hogy a tiltott dohány- és alkoholrek­lámok miatt kiszabott pénzbír­ság meghatározott része is az alap vagyonát gyarapítsa. Ter­mészetesen számítanak a polgá­rok egyéni befizetéseire, fel­ajánlásaira is. Amennyiben a parlament el­fogadja az előterjesztést, akkor a népesség életmódjának egész­ségesebbé tételét elősegítő programok megvalósításához támogatást kérhetnek az alaptól a helyi önkormányzatok, " a munkahelyek és az egyesületek. Az egyes emberek egészségi állapotát felmérő és a leggyako­ribb betegségeket megelőző ak­ciók támogatására az egészség- ügyi intézmények is kérhetnek pénzt ebből a forrásból. Hason­lóképpen támogatják a kutatási és fejlesztési elképzeléseket is. Pályázni azonban csak akkor lehet, ha a kérelmezők a céljuk megvalósításához szükséges teljes összegnek legalább 20 százalékával maguk is rendel­keznek. egyhamar országossá szélesedő lehetőségről.-A gyerekek pályáznak?-Igen, akár már 7 éves ko­rúak is jöhetnek ötleteikkel, ame­lyekhez csatolniuk kell azt is, hogyan képzelik el azok megva­lósítását. Nem kell komoly üzleti tervre gondolni, de az elgondolás realitásáról valahogy meg kell győzniük a program szervezőit.-Az elfogadott pályázatok beküldői alkotják majd a cso­portokat?- Igen. Részükre öt alkalom­mal úgynevezett „work-shop”- okat szervezünk. Ezek két-há- rom órás foglalkozások, ahol a mentornak nevezett önkéntes ta­nácsadó (aki lehet akár egy józan gondolkodású, a gyerekek nyel­vén értő könyvelő, sőt kamion­sofőr is, nemcsak befutott és is­mert vállalkozó) segít a gyere­keknek az ötlet kidolgozásában. Megismerik az üzleti tárgyalá­sok menetét, a könyvelés, a rek­lám szerepét és alapfogalmait, akár sajátkezűleg készíthetnek plakátot vállalkozásuk hirdeté­séhez, s megtanulhatják a pénz szerepét. A gyakorlati munka túlnyomó részét a nyári iskolai szünet ide­jére tervezzük, hogy ne akadá­lyozza a tanulást, az értékelésre pedig ősszel kerül majd sor. S. J. Százhatvanöt éve működnek Magyarországon óvodák Iskoláskorú vállalkozók Változott a mozgáskorlátozottak támogatása Korlátozások, szigorítások A tervezettnél másfélszer többel, összesen mintegy 3 mil­liárd forinttal segítette tavaly a központi költségvetés a moz­gáskorlátozottak közlekedését, ám a pénzből így sem jutott va­lamennyi rászorulónak. 1993-ban mintegy 150 ezren részesültek a 12 000 forintos támogatásban, ezrek jutottak kedvezményesen gépkocsihoz. A jelenleg beadott kérelmek maradéktalan kielégítésére 8- 10 évet kellene várni. A mozgáskorlátozottak ko­rábbinál áttekinthetőbb támo­gatásának rendszerét tavaly fo­gadta el a kormány. A rendele­tet, elsősorban a pénzügyi for­rás szűkös volta miatt azonban módosítani kellett. Különböző korlátozásokkal, szigorítások­kal igyekeznek elérni, hogy az idén rendelkezésre álló pénz­ből - a mintegy 2 milliárd fo­rintból - valóban csak a legrá- szorultabbaknak jusson. Vélhetően kedvezően fogad­ják majd az érintettek, hogy egyszerűbb és gyorsabb lesz az orvosi szakvélemények kia­dása. Ez valójában minden mozgáskorlátozottat érint, hi­szen a támogatás iránti kérel­met minden évben meg kell újítani. Mostantól elsőfokon a rászorult esendőségét, állapotát legjobban ismerő háziorvos jár el és csak másodfokon lesznek illetékesek az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár Orvosz- szakértői Intézetének bizottsá­gai. Az orvosi elbírálás alapján a teljes körű támogatásra - gép­kocsi kedvezményes vásárlá­sára, üzemeltetési költség tá­mogatásra - csak a súlyos mozgáskorlátozottak lesznek jogosultak, a többiek csak in­gyenes parkolási engedélyt kapnak. A kötelező felelősség- biztosítás korábbi támogatása teljesen megszűnik. Megszigorították a kedvez­ményes vásárlás feltételeit: ta­valy még az egy háztartásban élő bármely rokon megkap­hatta a támogatást, ha a moz­gássérült önmaga nem tudott autót vezetni. Ezentúl csak a mozgásában súlyosan korláto­zott személy, illetve házas­társa, továbbá kiskorú eseté­ben, a szülők igényelhetik tá­mogatásként az autó vételárá­rának 60 százalékát, de legfel­jebb 240 ezer forintot. A már meglévő autó "rokkantko­csivá" történő alakításához to­vábbra is 30 ezer forint felső határig ad pénzt az állam. Mivel a közlekedési támoga­tás tízezreket érint, ezért a többféle változatban kidolgo­zott kormányjavaslatot előze­tesen megvitatta és elfogadta a Mozgáskorlátozottak Egyesü­leteinek Országos Szövetsége is. Az egyeztetésre azért is szükség volt, mert a közleke­dési támogatást döntő részben nem az aktív dolgozók, hanem a már nyugállományba vonul­tak vették igénybe, pedig a tá­mogatás egyik célja éppen a munkába járás költségeinek csökkentése volt. Az érdekképviseleti szövet­ség döntése szerint ezentúl a 3 éven aluliaknak nem jár támo­gatás, a súlyosan korlátozott 3- 18 év közöttiek, illetve a már 60. életévüket betöltötték évente 6000 forint támogatást kapnak. A 18-60 év közöttiek változatlanul az eddigi 12 000 forintra számíthatnak. A támogatás igénylésben nincs változás: az orvosi szak- vélemény alapján a település önkormányzatának jegyzője dönt, és egyúttal intézkedik annak kifizetésről is. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom