Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-06 / 5. szám

1994. január 6., csütörtök Közélet 7 Hidak Hidak felépítését indítvá­nyozza egy japán szállítási vál­lalat, amely abban reményke­dik, hogy idővel megoldódik Japán és Oroszország területi vitája és a két ország között el­mélyülhetnek a kapcsolatok. Japán legészakibb szigetétől, Hokkaidótól vezetne az egyik, 43 kilométer hosszú híd Szaha- lin szigetére, onnan pedig egy másik hét kilométeres híd az orosz távol-keleti kontinensre. A hidak lehetővé tennék a vas­úti és a közúti forgalmat a két ország között, továbbá gázveze­ték is átvezetne rajta, ami az el­képzelés szerint a legfontosabb lenne a megtérülés szempontjá­ból. Tíz évi munkával 75 milli­árd dollárból lenne megépíthető a két híd, ami ugyan óriási költ­séget jelent, de Japán hosszú tá­von is vevő lenne az orosz tá­vol-keleten kitermelt földgázra. Cseh gazdaság Az 1993-as hazai össztermék a Cseh Köztársaságban Václav Klaus miniszterelnök szerint a korábbi előrejelzésekkel szem­ben némileg csökkenhet.-Még nem tudom pontosan megmondani, hogy nulla, mí­nusz 0,75, mínusz 1, illetőleg plusz 0,25 százalék lesz-e - vá­laszolta Klaus a Reuter szerint egy újságíró kérdésére a prágai televízió vasárnap esti adásá­ban. Az esetleges visszaesést a miniszterelnök arra a sokkra vezette vissza, amelyet az or­szág januári szétválása okozott a gazdaságnak. Suzuki-Daihatsu megállapodás Japán két legnagyobb kisau­tógyártó vállalata, a Suzuki és a Daihatsu megállapodott abban, hogy autóikba a jövőben azonos alkatrészeket építenek be (Ja­pánban kisautóknak a 660 köb­centinél kisebb hengerűrtar­talmú kocsikat nevezik). A két vállalat a kocsik elektromos be­rendezéseit, az automata váltó­berendezések alkatrészeit egy­ségesíti, de szándékukban áll az is, hogy a jövőben más részegy­ségeket is ugyanazoktól a szállí­tóktól szerezzenek be. A Suzuki tárgyalásokat kezdett másik két japán kisautógyártó vállalattal, a Fudzsi nehézipari céggel és a Mitsubishival is erről. Béketárgyalások Szomáliában? Mohamed Farah Aidid tábor­nok, a legjelentősebb Szomáliái hadúr állítólag titkos béketár­gyalásokat folytat politikai el­lenfeleivel Kenyában. A kenyai államfő közvetítésével már több napja tartó megbeszéléseken a „Tizenkettek csoportjának,, képviselői vesznek részt - kö­zölte hétfőn Mogadishuban Isza Mohamed Sziad, az Aidid ve­zette Szomáli Nemzeti Szövet­ség (SNA) titkára. A „Tizenket­tek csoportja” az SNA-val szemben álló 12 Szomáliái párt szövetsége, amelyet Aidid el­lenfele, az önmagát Szomália ideiglenes elnökének kikiáltott Ali Mahdi Mohamed irányít. IRA-akciósorozat A brit fennhatóság ellen küzdő észak-írországi katolikus terrorszervezet, az IRA vasár­nap közleményben jelentette, hogy a szombati belfasti gyúj­togatássorozat csak a kezdet volt. Tíz boltot és áruházat gyújtottak fel, közölték, hogy még további öt gyújtóbomba vár a tárirányítású élesítésre. Londoni politikai körökben úgy becsülik, az IRA a következő időszakban polgári áldozatokat nem követelő, de súlyos anyagi károkat okozó akciókkal akarja engedményekre szorítani a brit kormányt, a decemberi brit-ír békekezdményezés nyomán. Mérlegen a mérleg Az államháztartás radikális átalakításra vár Év végén - év elején számadást végzünk arról, mit teljesítet­tünk, mit szerettünk volna elérni, mi az amit elmulasztottunk, s azok miként pótolhatók a következő esztendőben. Vagyis mér­leget készítünk kicsiben a saját háztartásunkról, mint ahogyan teszik ezt nagyban az államháztartásban is. A sajátunkéhoz sem mindig értünk, a nagyhoz még kevésbé. Petschnig Mária Zitát a közgazdász-kutatót kértük: segítsen eligazodni a szá­mok világában. Milyen évet tudhatunk magunk mögött és mire számíthatunk a jövőben? Az elmúlt év gazdasági hely­zetét értékelve gyakorlatilag há­romféle mércéhez viszonyítha­tunk - kezdi az ismertetést a közgazdász-kutató asszony. - Az első és időben a legtávolabbi mérce az 1990-ben készült Nemzeti Megújhodás Prog­ramja. A második, amit egysze­rűen Kupa programnak neve­zünk, a kormány egykori Négy­éves Gazdasági Programja, amely az 1991-94-es évekre szólt. A harmadik, a legköze­lebbi mérce és viszonyítási ala­punk, pedig az 1993. évi prog­ram. Tehát ezek tükrében néz­hetjük a mögöttünk lévő tizen­két hónap gazdasági történéseit.- Jó lenne, ha mindhárom mércét egybevetve végezhet­nénk az értékelést. Más a program, mint a valóság- Ha a Nemzeti Megújhodás Programjához hasonlítjuk a múlt évi helyzetet, azt kell megállapítanunk: messze nem úgy alakultak a dolgok, aho­gyan azt négy évvel ezelőtt el­képzeltük. Az akkori program­ban mindenek előtt az eladóso­dás megállítása szerepelt és szó sem volt arról, hogy az adósság nőhetne. Hasonló törekvést tük­röz a Kupa-program is. Ám a valóság mindkettőre rácáfolt. A rendszerváltásig 1200 milliárd forint belső adósságállomány halmozódott föl az évek során. Azóta több mint kétszeresére emelkedett és már megközelíti a 3000 milliárd forintot. Hasonló a helyzet az inflációval is. Az említett programok az infláció lassítását ígérték, egyszámjegyű inflációt jósoltak. Ä tények - mint közismert - mást mutat­nak, az inflációs ráta 23 száza­lék körül van. A programok törekvéseivel ellentétes irányban mozgott a GDP is. Ez a fontos tényező úgy szerepel az említett tervekben, mint amire a fokozatos növeke­dés lesz érvényes: 1992-re 3 százalékos, 1993-ra 5 százalé­kos és 1994—re 6 százalékos növekedést prognosztizáltak. Ezzel szemben a fordítottja kö­vetkezett be, a bruttó nemzeti termék értéke 1992-re 4,5 szá­zalékkal, 1993-ra 1-3 száza­lékkal csökkent. Szabó Iván pénzügyminiszter 1994-re csu­pán stagnálást ígér.- Voltaképpen mi valósult mega "megújhodási"program­ból?-A tulajdon átalakítása. A vállalkozók száma megnőtt. Közel 600 ezer vállalkozás van ma Magyarországon. Megindult az állami vállalatok lebontása, de mivel statisztikai adatok nin­csenek, annak mértékét ponto­san nem ismerjük. Például, hogy a részvénytársaságokon belül mennyi a magántulajdon aránya. A három év előtti prog­ram 30-35 százalékot jelölt meg. Hozzáteszem, hogy akkor még szó sem volt az Állami Vagyonkezelő RT. létrehozásá­ról. És úgy tűnik a privatizáció is más pályán mozog, mint ahogy meghirdették.-A rendszerváltás után vol­tak bíztató tendenciák a gazda­ságban. Ezek érvényesültek? Három kedvező mutató- A rendszerváltást követően három mutató tényleg kedve­zően alakult. Ezek egyike az volt, hogy az infláció üteme 1991-92 között valóban mér­séklődött, de ez ma már látha­tóan csak átmeneti jelenség volt.-Úgyszintén a másik is: a költségvetés deficitjének a hazai megtakarításokból való finan­szírozhatósága. Az államháztar­tás pénzigénye tovább nőtt, mi­közben a lakosság megtakarítói pozíciója jelentősen romlott. A költségvetési deficitet, mint is­mert három forrásból lehet fi­nanszírozni: külföldi kölcsö­nökből, az inflációból és a hazai megtakarításból, ez utóbbi a legkevésbé rossz. Mostanra azonban a lakosság megtakarí­tói hajlandósága csökkent, tehát marad a külföldi hitel és az inf­láció, mint finanszírozási forrás. A harmadik "siker" mutató a külgazdasági egyensúly javuló tendenciája volt: 1990-ben 127 millió, 1991-ben 267 millió és 1992-ben 324 millió dollár ak­tívum jelentkezett a fizetési mérlegen. A múlt évben visszá­jára fordult ez a folyamat és je­lentős passzívum keletkezett.- Eszerint az 1993-as év a kedvezőtlen fordulat éve volt?-Sajnos igen. Rossz pályára került a magyar gazdaság, olyanra, amilyenen még nem volt. Két nagyon fontos mutató bizonyítja ezt. Az egyik a re­cesszió, ami a GDP alakulásá­ból olvasható ki; a másik az egyensúlyromlás, amely az el­adósodáson mérhető le. Az el­adósodás azért drámai, mert az adósságok nem a beruházást fe­dezik, hanem elfogyasztódnak. Az állam eladósodott kifelé és a lakosság felé is. Ez az eladóso­dás a jelen állampolgárainak késői utódait is sújtani fogja.- Van-e kiút? \ Nincs, kire várnunk-Kiút természetesen mindig van, csak és felettébb fájdalmas beavatkozások révén, s nem is azonnali eredményt ígérve. Egy ország, amely rövidtávra ren­dezkedik be, a népszerűtlen in­tézkedéseket pedig görgeti maga előtt, aligha juthat ki eb­ből az örvényből. Az államház­tartás radikális átalakítására, szigorú monetáris politikára volna szükség. És végleg le kell számolni a külföldi segítség il­lúziójával. A világban dezinteg­ráció van az integráció helyett. Külföldön nincs eufória, nem akarnak már "magukhoz emelni", segíteni. Veszedelmes gócok vannak a térségben, lásd Oroszország és Jugoszlávia. A magyar helyzeten tehát nem se­gít a külföld, a megoldásokat nekünk kell kiszenvednünk. Az 1993-as év legsikeresebb privatizációját Baranyában a MÖBIUSZ Húsipari Rt. hajtotta végre. Az osztrák tulajdon­ban levő cég létszáma 170 fővel nőtt. A bérek 27%-al emel­kedtek és az árbevételük 5,5 milliárd forint volt. Képünkön: készül a kedvelt olasz felvágott. Térdhajtás Moszkva előtt? Külső védernyő A biztonságért felelős tit­kosszolgálati megbízottak már az európai helyszíneken mérik fel, milyen előkészületek szük­ségesek az amerikai elnök brüs­szeli, prágai és moszkvai vizit­jének lebonyolításához. Gőze­rővel dolgoznak Clinton szöve­gírói, s persze a washingtoni diplomaták is, hisz az idei, kü­lönösen fontosként beharango­zott NATO-csúcsot nagy vára­kozás előzi meg: ezúttal nem­csak az Atlanti Szövetség belső ügyei miatt, hanem az együtt­működés szálainak szorosabbra fűzésében reménykedő közép- és kelet-európai aspiránsok - köztük Magyarország - részéről is.- Melyek az Egyesült Álla­mok érdekei Európában? Akkor dönt-e helyesen a Fehér Ház, ha pártolja vagy elveti a NATO gyors kibővítését? Clinton szá­mára komoly gondot okoz a felvételre törekvők lelkesedé­sének "lehűtéséé", hiszen sokan állítják: Kelet-Közép Európa visszautasítása gyakorlatilag egyfajta „második Jaltához” ve­zethet, s azt bizonyítaná, a Nyugat hallgatólagosan bele­nyugszik abba, hogy ez a régió orosz „vonzáskörbe” (durvább kifejezéssel élve: érdekszfé­rába) tartozik. Igazak ezek a vádak? Lehet-e „Moszkva előtti térdhajtással” vádolni Clintont, ha - amint az egyre valószínűbb - a NATO szerepének csupán lassú, foko­zatos kiterjesztése felé hajlik? Vajon a külső „védőernyő” fon­tosabb-e a régiónknak, vagy az oly sokszor sürgetett átfogó biz­tonsági rendszer? S egyáltalán: pillanatnyilag eldönthető-e megbízhatóan, hogy ki védjen meg kit és ki ellen? Fogas kér­dések. Nem csoda, hogy az amerikai illetékesek is egyfajta 22-es csapdát látnak benne. Ne­künk itt, Magyarországon egyáltalán nem mindegy, ho­gyan kíván kijutni belőle Was­hington. Sz.G. A megbékélés parancsa? Elindulni a történelmi kiegyezés felé Hosszú évtizedekre visszate­kintő hagyomány, hogy a neves amerikai hírmagazin, a Time - saját szakértőit és olvasóit egy­aránt megkérdezve - minden esztendő végén megválasztja az „év emberét,,. Van, amikor (például elnökválasztások tá­ján) könnyű a szerkesztők dolga (tavaly így gond nélkül Clinton kerülhetett a címlapra), de van, amikor több menetes, heves vi­ták előzik meg a döntést. Mennyi fejtörést igényelt idén az elmúlt év végén méltó jelölt kiválasztása? Csupán a végeredményről értesülve ezt nem tudhatjuk. De hogy 1993-ban jól sikerült az értéke­lés, az bizonyosnak tűnik, bár kompromisszumos megoldás­ként végül nem egy, hanem négy politikus mellett voksoltak a szerkesztők: Nelson Mande­lát, Willem de Klerket, Jichak Rabint és Jasszer Arafatot ne­vezték meg az év embereiként. Aligha lehet kétségbe vonni in­doklásuk megalapozottságát. Elvetni az erőszakot? Lezárni az apartheid gyászos fejezetét? Feltöltődtek a Elhagyta a Közép-Tisza vi­dékét a decemberben kialakult árhullám, és a Kisköré- től-Csongrádig tartó szakaszon kedden megszüntették az első­fokú árvízvédelmi készültséget - közölte az MTI-vel Lovas At­tila, a Közép-tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság ügyeletese. A megáradt folyó a vártnál ala­csonyabb értékeken tetőzött, Kiútat keresni a közel-keleti konfliktus ingoványából? Az amerikai hírmagazin vezetői ezeket a törekvéseket méltatták, amikor a két politikus-párost avatták az esztendő legkiemel­kedőbb államférfiaivá. Elvégre éppen ez, a megbékélés paran­csának felismerése köti össze az egyébként olyannyira eltérő múltú és hátterű, karakterű és indíttatású négy személyiséget. Mit jelent ez a világnak? Egyértelműen biztatást, annak jelét, hogy a legelmérgesedet- tebb válságokban is benne rejlik a rendezés reménye, s ha el le- het(ett) indulni a történelmi ki­egyezés felé oly véráztatta tér­ségekben, mint a Közel-Kelet vagy Dél-Afrika, bekövetkezhet ugyanez máshol is. Mondjuk Szomáliában, Észak-írország- ban vagy - hogy egy fájóan kö­zeli válsággócot említsünk — a délszláv polgárháború harcte­rein. Bár az e térségekben be­következett kedvező fordulatok miatt lenne nehéz 1994 végén a Time címlapkészítőinek fel­adata! Sz.G. tiszai holtágak Szolnoknál például a kalkulált 7 métert sem érte el. Mint a víz­ügyi szakember elmondta: a Ti­sza további magyarországi sza­kaszon már nem okoz különö­sebb gondot, a szegedi köz­pontú társigazgatóságon nincs szükség az első fokozat elrende­lésére. A Tisza magas vízállása haszonnal is járt; feltöltődtek a holtágak. Fennmarad a vételi jog a bérlakásokra Nem lesz maximált ár A kormány a bérlakások ese­tében fenn kívánja tartani a vé­teli jogot, de a bérlőknek 5 év helyett valószínűleg 2-3 év alatt kell határozniuk vételi szándé­kukról. Ezt Józsa Fábián, a Belügy­minisztérium politikai államtit­kára mondta el az MTI munka­társának érdeklődésére azzal kapcsolatban, hogy az Alkot­mánybíróság hatályon kívül he­lyezte a lakástörvénynek a vé­teli jogot szabályozó paragrafu­sait. Ez a döntés mintegy 500 ezer lakásbérlőt és 100 ezer he­lyiségbérlőt érint. Józsa Fábián rámutatott arra: a jövőben csak ajánlásként ke­rülhet be a törvénybe az eladási ár maximuma, ami a piaci ár 50 százaléka. Ettől azonban eltér­hetnek az önkormányzatok, re­mélhetőleg azonban csak lefelé teszik ezt, hiszen jelenleg is ezt a gyakorlatot folytatják. Az ál­lamtitkár bízik abban, hogy az önkormányzatok megnöveke­dett mozgásterüket nem fogják a bérlők terhére érvényesíteni, de erre a kormány az Alkot­mánybíróság döntése után nem tud garanciát adni. Arról ugyanis szó sem lehet, hogy az állam sok száz milliárd forinttal kárpótolja az önkormányzato­kat a 3 éve ingyen átadott laká­sok után. Józsa Fábián szerint az elkövetkező időszakban a bérlőknek meg kell erősíteniük érdekképviseleteiket, hogy az esetleges önkormányzati túlka­pásokkal szemben hatékonyan tudjanak fellépni. Szélsőséges eladási árajánlat esetén pedig bírósághoz is fordulhatnak a bérlők. A politikai államtitkár arról is tájékoztatott, hogy a kormány fenn kívánja tartani a részletre való vásárlást lehetőleg válto­zatlanul a bérlők, vagyis a vé­telár maximum 10 százalékának lefizetése után 25 éves részletfi­zetésre vehetnék meg a lakásu­kat mégpedig úgy, hogy az első hat évben nem kell kamatot fi­zetniük. Józsa Fábián ugyanak­kor nem zárta ki, hogy akik nem kívánnak vagy nem tudnak élni a vételi joggal, azoknak a jövő­ben esetleg szabadpiaci lakbért kell majd.fizetniük. A kormány egyébként fenn akarja tartani a lakásbérlők elővásárlási jogát is, azaz ha a megadott időn be­lül nem élnek vételi jogukkal, és később az önkormányzat ér­tékesíteni kívánja lakásukat, akkor a bent lakó elsőbbséget élvez a vásárlásnál. Józsa Fábián a jövőre nézve aggályosnak tartja: az Alkot­mánybíróság határozata értel­mében az önkormányzatokat nem lehet arra kötelezni, hogy a lakáseladásokból származó be­vételüket lakásépítésre, illetve felújításra fordítsák. Félő, hogy ezért tovább romlik a bérlaká­sok állaga. A helyiségbérlet esetében a vételi jogot nem lehet fenntar­tani, de az elővásárlási jog azonban megmarad. A kor­mányzat a törvénybe garanciá­kat kíván beépíteni, hogy az önkormányzatokkal kötött bér­leti szerződések minél nagyobb biztonságot jelentsenek a vál­lalkozók számára. Józsa Fábián végezetül el­mondta, hogy a lakáseladásokat nem kell felfüggeszteni, azok tovább folytatódhatnak a meg­lévő rendeletek alapján. A kor­mány az elképzelések szerint január közepén megtárgyalja a Belügyminisztérium előterjesz­tését, és azt február elején sür­gősséggel az Országgyűlés na­pirendjére tűzeti. A jogszabály minden bi­zonnyal 1994. március 31-én lép hatályba. Jó évet zárt a McDonald's Ötéves magyarországi jelen­léte alatt mintegy 15 millió dol­lárt, azaz csaknem másfél milli­árd forintot fektetett be hazánk­ban a McDonald,s amerikai gyorsétterem-hálózat. Erről tá­jékoztatta az MTI-t kedden Bíró Péter, a McDonald’s Hungary marketing igazgatója. A vállal­kozás sikeres évet zárt, ezt jól mutatja az is, hogy tavaly hét új McDonald's étterem nyílt az or­szágban. A legutolsót az óév utolsó napjaiban adták át Kőbá­nyán, a Maglódi út és a Jászbe­rényi út sarkán. Ez a 340 négy­zetméteres üzlet úgynevezett McDrive autós-étterem is egy­ben. A cég magyar beszállítói - amelyek alapanyaggal látják el az éttermeket - már több kül­földi megrendelést kaptak a környező országok McDonald's éttermeitől, például a miskolci Hűtőipari Vállalat és a Bábolna Részvénytársaság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom