Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-05 / 4. szám

2 üj Dunámon napló 1994. január 5., szerda 24 óra a nagyvilágban O Moszkva: Az oroszországi választások eredménye arra utal, hogy a lakosság lényegé­ben megvonta bizalmát Borisz Jelcintől és a kormánytól, amely ilymódon kisebbségi ka­binetté válik - írja a Nyezavi- szimaja Gazeta az orosz sajtó­ban megjelent értékeléseket összegző keddi kommentárjá­ban. Az okok között említik azt is, hogy megváltozott a Borisz Jellemről korábban alkotott kép. A bolsevizmus elleni felke­lés és a demokratikus ideálokért folytatott harc megtestesítőjé­ből a parlament szétlövetése után Jelcin a hagy on lányosán rettegett moszkvai felső hata­lomjelképévé "Alt. O Tallinn: Lettország és Dánia katonai együttműködési megál­lapodást kötött. Ez az első ilyen jellegű szerződése a balti or­szágnak egy NATO-tagállam- mal. A hétfőn Rigában Valdis Pavlovskis lett és Hans Haekke- rup dán védelmi miniszter által aláírt megállapodás konzultáci­ókat, tapasztalatcserét ír elő vé­delmi és biztonságpolitikai kér­désekben. O Moszkva: Borisz Jelcin meghívta Leonyid Kravcsuk ukrán államfőt a január közepi orosz-amerikai csúcstalálko­zóra. Ezt hitelt érdemlő külügyi forrásra hivatkozva jelentette kedden az Interfax hírügynök­ség. A meg nem nevezett magas rangú orosz külügyi illetékes szerint korántsem biztos még, hogy végül is sor kerül-e Krav­csuk moszkvai látogatására és ilymódon a hármas csúcsra. Sok függ ugyanis Kravcsuk állás­pontjától. Az ukrán elnöktől azt várják, hogy megerősítse az Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségeket, mindenek­előtt az atomfegyverek leszere­lése terén. O Pristina: A Koszovó jugo­szláv tartományban élő albánok tiltakoznak az év elején beveze­tett kilépési illeték ellen. Ked­den Pristinában, a tartomány fővárosában közzétett, az ENSZ-hez és a nemzetközi Ju- goszlávia-értekezlethez intézett levelükben az intézkedést a Ju­goszláviában élő albánok „élet­tere további szűkítésének”, és a „Balkánon felépített új berlini falnak” minősítették - jelentette a dpa. A koszovói albánok le­vele a többi között hangoztatja, hogy az intézkedés következté­ben gyakorlatilag lehetetlenné vált az albán családok közötti közlekedés a jugoszláv-mace- dóniai határon keresztül. O London: Miközben Izrael és a PFSZ kölcsönösen a másikra vár a tárgyalások újrakezdésé­vel, e makacskodás közvetítési lehetőséget nyit meg a brit kor­mány számára - vélték kedden brit kommentátorok. Douglas Hurd brit külügyminiszter hét­főn, közel-keleti kőrútján, Li­banonból Izraelbe érkezett, és kedden Tel Avivban, Jeruzsá­lemben és Gázában izraeli és palesztin vezetőkkel találkozik. Hurd azt mondta, az egész világ érdeke a békefolyamat sikere. A Kárpátalján történt gázolajvezeték-sérülés miatt mintegy kétezer liter olaj került a Lator­cába, s onnan szlovák vizeken a Bodrogba, amit a szakemberek merülőfallal fognak fel. A „Fehér Házban” az orosz kormány Az orosz kormány és appará­tusa a négy napos újévi ünnep után kedden már az újjávará­zsolt régi-új székházában, a há­rom hónapja még koromtól fe- ketéllő, majd rekord idő alatt helyreállított moszkvai „Fehér Házban” kezdte meg a munkát. Közben a közelmúltban megvá­lasztott új parlament pártjai ha másban nem is, de abban máris egyetértésre jutottak, hogy visz- szaköveteljék a három hónap alatt helyreállított, vakító fehér márvánnyal burkolt épületet. A kormány apparátusának veze­tője, Vlagyimir Kvaszov a Rosszijszkaja Gazetának el­mondta, hogy szó sincs az épü­let visszaadásáról, mivel nem az új parlament, hanem a kormány a jogutódja a Legfelsőbb Ta­nácsnak. A „Fehér Ház”, amely a Jel­cin által elrendelt ostrom után kiégett és felső harmada feke­tévé vált a koromtól, az éj­jel-nappal folyó helyreállítási munkálatok eredményeként ki- vül-belül újjászületett. Az orosz egyházi hagyomá­nyok szerint kedden fel is szen­telték az épületet és II. Alekszij egyházfő képviselője, Arszenyij isztrai püspök egy szűzanyát ábrázoló ikont adott át Csemo- mirgyin kormányfőnek. A kormány apparátusának főnöke közölte, hogy a parla­ment két háza egyelőre kijelölt épületeket kapott, később eset­leg új épületet húznak fel szá­mukra. Az új orosz törvényho­zás egy hét múlva ül össze. Több moszkvai rádióállomás adásában is elhangzott, hogy egyes képviselők a volt parla­menti épület elvétele miatti til­takozásul az utcán akarják tar­tani az alakuló ülést. Zsirinovszkij, a centrista Centrista politikusnak, a de­mokrácia és az emberi jogok hívének minősítette magát az egyik francia tv-adónak adott hétfő esti interjújában Vlagyi­mir Zsirinovszkij, aki cáfolta, hogy a minap, vízumkérelmé­nek elutasítása után világhábo­rúval fenyegette volna meg Németországot. - Éppen ellen­kezőleg, lépéseket akarok tenni azért, hogy a III. világháború ne robbanjon ki - közölte. Újabb 15 halott A boszniai fővárosra mért tü­zérségi csapások hétfőn 15 pol­gári személy életét oltották ki. Az áldozatok között három gyermek is van, és a sebesültek száma több tucatra tehető. A frankfurti légitámaszpontról felszálló amerikai, francia és német katonai szállítógépek hétfő este 41 tonna légisegélyt juttattak el Boszniába. 4. Vélemények a nagysurányi memorandumról A kedden megjelent szlová­kiai lapok többsége foglalkozik a nagysurányi nagygyűlésén va­sárnap kiadott emlékirattal. A Národná obroda a nagy­gyűlést szervező Matica slo- venskának azt veti a szemére, hogy bár kulturális intézmény­ről van szó, a szervezet politikai pártként viselkedik. Kár, hogy a Matica nem azon töpreng, ho­gyan erősíthetné a szlovákok „kulturális identitását, hogyan őrizhetné meg a nemzeti büsz­keséget anélkül, hogy bármit is elvegyen a nemzetiségek - akár mértéken felüli - jogaiból” - írja a lap és hozzáteszi: helyte­len az a szemlélet, mely szerint „a szlovákok csak akkor szá­míthatnak többre, ha keveseb­bet adnak a magyaroknak, vagy azt sem adják meg, amit sok­szor jogosan követelnek.” A Práca kommentárírója igen figyelemreméltónak találja, hogy a nagysurányi eseményen a Matica slovenská egyik kép­viselője úgy vélekedett: a szlo­vák köztársasági elnök „lakáj módjára közelíti meg a nemze­tiségi kérdést és Budapestre jár elszámolni.” A lap megjegyzi, hogy e kijelentés hallatán tilta­kozás helyett a résztvevők egyetértésüket nyílvánították. Az ellenzéki SME több írása is foglalkozik a Nagysurányban elhangzottakkal és több politi­kust is megkérdezett a köztársa­ság védelméről szóló törvényt sürgető memorandumról. A ke­reszténydemokrata Frantisek Miklosko szerint ilyen törvény azokra a kommunista törvé­nyekre emlékeztetne, amelyek alapján emberek ezreit lehetett bebörtönözni. Jaroslav Volf szociáldemokrata pártelnök szerint „szerencsétlenség” azt gondolni, hogy a köztársaság bármilyen törvénnyel is meg­védhető, hiszent azt csakis a demokratikus elvek érvényesü­lése, valamint az védheti meg, ha a kormány tekintet nélkül a nemzetiségre, bizalommal te­kint az ország polgáraira. A SME kommentárja szerint az elkövetkező napok várható fejleményeinek alakulása elé aligha lehet angolos nyuga­lommal tekinteni, hiszen a prob­lémákat nem oldották meg ott, ahol kellett volna, s így a szél­sőséges szlovákok és a hason­lóan szélsőséges magyarok teret kaptak - írja. „Itt az ideje a ma­gyar-szlovák együttélés euró­pai léptékű, és Európa számára is elfogadható rendezésének” - vélekedik. A SME a név- és helységnévhasználat, a kisebb­ségi anyanyelv oktatási, hivatali használatát az Európa Tanács ajánlásainak szellemében meg­oldhatónak találja, de az etnikai elvek szerint szerveződő regio­nális közigazgatási egységek kialakítását megvalósíthatat- lannak tartja. Közép-Európa elvesztése megbocsájthatatlan „Történelmi bűn lenne elsza­lasztani a kelet-európaiak be­vonásának a lehetőséget” - idézi Manfred Wömer NATO-főtitkárt az amerikai Time magazin legfrissebb száma, megállapítva egyúttal, hogy a Washington vezette Nyugat éppen e bűn elköveté­sére készül. „A most éledő orosz demok­rácia segítése a legbölcsebb és legkevésbé költséges befekte­tés, amelyet Amerika bizton­sága érdekében tehetünk” - idézi az írás Warren Christop­her amerikai külügyminisztert, majd utal arra, hogy még Was­hingtonban is majdnem min­denki elismeri: a Nyugat befo­lyása az oroszországi fejlemé­nyekre valójában csak margi­nális lehet. Aminek fényében az lenne a logikus, ha a Clin- ton-kormányzat több figyelmet fordítana Közép-Európára, amelyre a Nyugat sokkal in­kább hatással lehet - teszi hozzá. Számba véve a mindezt aka­dályozó ellenérveket utal azokra a washingtoni vélemé­nyekre, amelyek szerint „Jelcin a mi emberünk. Nem fogjuk egy új feltartóztatási politiká­val aláásni a helyzetét”. A mindezt vitató - és a tagsági ki­látások híján a „partnerség a békéért” formulával elégedet­len - közép-európai vélemé­nyek kapcsán a cikk a további­akban utal a szerinte leginkább NATO-tagságra érett t Cseh Köztársaság, Lengyelország és Magyarország álláspontjára. Idézi Janusz Onyszkiewicz ko­rábbi lengyel külügyminisztert arról, hogy nem annyira az Oroszország elleni védelem motiválja a térség közeledési szándékát, hanem a demokrá­cia megőrzésének az igénye, mégpedig éppen a Jelcint szo­rongató, a Balkánt pedig már lángba is borító nacionalista szélsőségek ellen. A nemzetiségi probléma fő­ként Magyarország számára fájdalmas - folytatódik az elemzés és megemlíti, hogy „sok magyar védelmet akar nyújtani a diszkriminációknak kitett szerbiai, romániai vagy ukrajnai magyarságnak”. Majd idézi Gyarmati Istvánt, aki arra figyelmeztet, hogy ha a Nyugat felé nyitás néhány éven belül nem vezet a NATO-tag­ságra, akkor a mérsékeltek lát­szólagos sikertelensége a naci­onalisták malmára hajtja a vi­zet. A probléma az, hogy Clinton elnök fejébe vette: nem fogja elveszíteni Oroszországot. Pe­dig nyilvánvaló, hogy a de­mokráciát maguk az oroszok fogják megnyerni vagy elveszí­teni - állapítja meg befejezésül a Time elemzése, és egyetértő- leg idézi James Baker korábbi amerikai külügyminisztert: egy kiszélesített NATO legalább védelmébe venné a demokrá­ciát ott, ahol a jelek szerint „leginkább gyökeret vert: Var­sóban, Prágában és Budapes­ten”. Alkotmányellenes az általános ügyészi keresetindítási jog (Folytatás az L oldalról) jelentős mértékben érinti az ügyészség arculatát - nyilat­kozta dr. Györgyi Kálmán leg­főbb ügyész az MTI munkatár­sának a kedden kihirdetett dön­téssel kapcsolatban. Az Alkot­mánybíróság határozata megál­lapította, hogy a polgári eljárás­ban az ügyész általános perindí­tási, fellépési, fellebbezési és a jogerős ítélet felülvizsgálatára irányuló általános indítványo- zási joga alkotmányellenes. Dr. Györgyi Kálmán el­mondta: a mindenki számára kötelező határozat alapján újra kell fogalmazni az ügyészség­nek a nem büntető ügyszakra ki­terjedő feladatait és tevékeny­ségét. Kifejtette: bizonyos érte­lemben meglepetést keltett, hogy a sokak jogi álláspontja szerint a törvényhozásra tartozó kérdést az Alkotmánybíróság - alkotmányossági szempontból - igen nagy határozottsággal dön­tötte el. Az ügyészség állás­pontja szerint a vitatott szakmai kérdésben a polgári eljárásról szóló törvény átfogó felülvizs­gálata, illetve reformja során a jogalkotóknak kellett volna ál- lástfoglalniuk. A legfőbb ügyész utalt arra, hogy több esztendeje megkez­dődtek az ügyészség alkotmá­nyos helyzetére és feladatköré­nek az átalakítására vonatkozó törvényhozási előkészületek, ezeket azonban mindeddig nem koronázta siker. Hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság határo­zata - alkotmányjogi szem­pontból -jelentősen átalakította az ügyészséget, munkanélküli­ség azonban így sem fenyegeti az ügyészeket. Az alkotmányel­lenesnek minősített rendelkezé­sek alapján folytatott ügyészi tevékenység ugyanis nem volt számottevő, ugyanakkor a bün­tető ügyszakon kívüli területen közel 50 jogszabály ír elő fel­adatokat az ügyészek számára - mondta Györgyi Kálmán. A kamatadó-változások érvényesítése Más-más szabályok alapján alkalmazzák a január 1-től ér­vényes kamatadókulcsokat a pénzintézetek a forint-, illetve a deviza-megtakarításoknál. Az év elejétől a magánszemé­lyek nem látra szóló megtakarí­tásai után fizetett kamatokból új kulcsok szerint vonják le az adót. A forintkamatok után le­vont összeg húsz százalékról tíz százalékra csökken, az eddig adómentes deviza-megtakarítá­sok kamatai után pedig tíz szá­zalékot kell fizetni. A látra szóló megtakarítási formák ka­matai továbbra is adómentesek. Az új szabályok az 1993. de­cember 31. után kifizetett, vagy jóváírt kamatjövedelmekre vo­natkoznak. Nem érintik azokat az összegeket, melyekhez a be­téti szerződés, illetve az érték­papír kamatának esedékessége alapján már a múlt évben is hozzájuthatott a tulajdonos. A forint-megtakarítás után a tava­lyi 20 százalékos kulccsal kell adózni, ha a kamatfizetés- vagy jóváírás már tavaly esedékes volt, de az idén jelentkezett érte a tulajdonos. Kisebb az adó azokban az esetekben, ha az esedékesség dátuma 1994. A tavalyi évben esedékes de­vizakamat ugyanezen szabály szerint adómentes. Az 1994 előtt banknál, nem látra elhe­lyezett devizaösszegek idén fi­zetendő, vagy jóváírandó kama­tának adóját viszont más elv szerint számítják, mint a fo­rint-megtakarításokét. A jogal­kotásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy semmilyen jog­szabály nem állapíthat meg visszamenőleges hatályú hátrá­nyos kötelezettséget. Az 1994 előtt elhelyezett devizaösszegek adóztatása ütközne ezzel az elvvel. Ezért a szabály az, hogy ha a magánszemély például 1993. október 1-jén kötötte le 6 hónapra devizáját, akkor az 1993-ra eső három hónap adó­mentes, az 1994-re eső rész után viszont meg kell fizetni a 10 százalékos kamatadót. (MTI) Drágul a marhahús - a sertéshús ára változatlan Január 10-étől 5 százalékkal növelik a marhahús nagykeres­kedelmi árát - erről tájékoztatta az MTI-t kedden Ináncsy Mik­lós, a Budapesti Húsnagykeres­kedelmi Vállalat vezérigazga­tója. A vállalati vezető el­mondta azt is, hogy ugyanakkor egyelőre semmi sem indokolja a sertéshús árának emelését, bár a későbbiekben esetlegesen arra is rákényszerülhet a vállalat. Az élősertés-piacon ugyanis már most enyhe áremelkedés tapasztalható. Jelenleg a nagy­üzemi sertések kilogrammjáért a felvásárlók 103-108 forint közötti árat fizetnek, míg a kis­üzemből származó sertések ki­logrammjáért 90-95 forintot adnak. A vezérigazgató szerint azonban előfordulhat, hogy az élősertés ára 110 forint fölé megy, sőt megközelítheti a 115 forintot is. Ez viszont már indo­kolttá teheti az áremelést. Munkatársat keresünk az Új Dunántúli Napló kézbesítésére A kézbesítőfeladatai:- az újságot reggel eljuttassa az előfizetőinkhez- beszedje az előfizetési díjakat- új előfizetőket szerezzen lapunknak Ezért a munkáért teljesítményarányos díjazást, biztos egzisztenciát kínálunk Feltételeink: megbízhatóság és pontosság A felvételnél örömmel lámánk azokat is akiknek e téren már vannak tapasztalataik A terület ahol kézbesíteni kíván: Pécs-belváros Mohács-sziget Újmohács, Homorúd Sárhát Jelentkezni lehet személyesen: Herczeg Lajosné Pécs, Hungária u. 22. Kovács Lajos Lánycsók Erdélyi u. 43. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom