Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-31 / 30. szám

1994. január 31., hétfő A mai nap uj Dunántúli napló 3 Szoros szakmai szálakkal kötődnek Pécshez Koponya- és testvizsgálat percek alatt A tíz év körüli kisfiú erős . fejfájásra, szédülésre panasz­kodott. A számítógépes réteg­vizsgálat agydaganatot muta­tott ki nála. Másnap már a | megfelelő szakintézetben volt, műtétre vitték. Egy felnőtt be­teget pedig Pécsre, az idegse­bészeti klinikára hoztak Szek- szárdól, ugyanezzel a céllal. Januárban kapta a Tolna megyei kórház azt a korszerű komputer tomográfot, amely­nek köszönhetően ezután már nem kell az ilyen vizsgálatra szoruló betegeiket Pécsre, Ba­jára vagy Kaposvárra külde­niük. A számítógépes réteg- vizsgáló egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy rendkívül gyorsan dolgozik. Egy kopo­nyavizsgálatot öt perc, egy testvizsgálatot hét perc alatt végez el, azonnali képrekonts- rukciót adva. A képminősége is sokkal jobb, részletesebb, mint a korábban kifejlesztett gé­peké. További előnye, hogy alacsony sugárdózissal dolgo­zik, amely a többszöri vizsgá­latra szoruló betegeknél egyál­talán nem közömbös. A computer tomográfia drága technika, de minden olyan esetben szükség van rá, amikor a röntgen, vagy az ult­rahang nem képes pontos vá­laszt adni a panaszok eredetére. A sürgősségi betegellátásban - balesetek, agyvérzés - nélkü­lözhetetlen. A szinte azonnali, pontos diagnózissal és a gyors beavatkozással életeket tudnak megmenteni. Mindezt dr. Péntek Zoltán főorvostól, a röntgen osztály vezetőjétől hallottuk, aki azt is elmondta, hogy a kórháznak ugyan van még egy komputer tomográfja, de ezzel csak fejet tudtak vizsgálni. Testvizsgála­tokra a már említett városok klinikájára, kórházaiba kellett szállíttatniuk a betegeket, amely rendkívül körülményes volt. Szállításra alkalmatlan ál­lapotuk miatt gyakran pont azokat nem tudták megvizsgál­tatni, akiknek erre nagyon nagy szükségük lett volna. A bruttó nyolcvan millió fo­rint értékű gép használatára Pécsett készültek a szekszárdi orvosok. A POTE Radiológiai Klinikáján voltak két hónapos továbbképzésen, s mint a főor­vos hangsúlyozta, továbbra is számítanak a pécsi szakembe­rek segítségére. A jelenleg „próbaüzem” alatti CT - ezekben a napokban illesztik az alapgéphez a kiér­tékelő képernyő programvo­nalát - két műszakos munka­rendben, és éjszakai készenléti szolgálatban fog dolgozni. Évente legalább ötezer beteget tudnak majd vele megvizs­gálni. Török É. Jeli József könyve a pécsi és dombóvári járás cigánylakosságá­nak életviszonyait vizsgálja Szundi György felvétele A lemez felvételére a pécsi Liszt-teremben került sor Fotó: Vincze Barbara A hong-kongi Naxos és a Pécsi Szimfonikus Zenekar Lajtha László művei cd-lemezen Eltűntek a cigánykaravánok... Jeli József könyve kiadásra vár Kézműipari oktatóközpont Dombóváron Dombóváron átadták az első hazai kézműipari technológiai oktatóközpontot, amely az 1991-es német-magyar kor­mányközi megállapodás alapján készült. A korszerű eszközök­kel felszerelt bázist az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara hozta létre, félmillió német márkás támogatás felhasználá­sával, a dombóvári 516. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola falai között. A gépjárműtechnika, valamint a víz-, gáz- és központifűtés-sze­relő szakmákban csúcstechno­lógiát képviselő berendezések és műszerek szolgálják a szak­munkástanulók kiegészítő kép­zését és a már működő iparo­sok, kis- és középvállalkozók szakmai továbbképzését, pél­dául mestervizsgára való felké­szítését. Az oktatóközpontot a Dom­bóvári Városi Önkormányzat tartja fenn, az iskoláknak járó ellátás keretei között, de mint Szabó Imre polgármester az avatóünnepség után tartott saj­tótájékoztatón elmondta, hogy az önkormányzat külön támoga­tást is szívesen ad, ha kell, mert ezzel a képzési lehetőséggel a város és az egész térség szak­munkásainak esélyeit növelik az elhelyezkedésben, illetve a vállalkozásaik sikerében. Az oktatást döntően a dom­bóvári szakmunkásképző és szakközépiskola tanárai végzik, akik továbbképzésen vettek részt Németországban. Az át­adás alkalmával Otto-Raban Heinichen, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykö­vete a náluk jól bevált képzési rendszert a magyar partnerek figyelmébe ajánlotta. (MTI) Biológusok, közgazdászok, történészek, társadalomfilozó­fusok szemüvegén keresztül számos elmélet igyekezett már bizonyítani, az emberi társa­dalmak együttélésének szük­ségszerű jelenségeként értel­mezni a háborút. Ugyanakkor: számos elmélet érvel a háború szükségszerű volta ellen. Az egyszerű, hétköznapi halandóé viszont a szomorú és elgondol­kodtató bizonyosság: a törté­nelmi múlt tapasztalatiból ta­nulni igyekvő, a technikai vív­mányokban bővelkedő, anyagi­akban és szellemiekben azért egyaránt szapora XX. század sem tudta száműzni „intézmé­nyei” közül a háborút, A kérdés, hogy egyáltalán kikerülheti-e valaha az emberi populáció a háború eszközét, ma ugyan­olyan időszerű, mint volt 500 vagy 1000 évvel ezelőtt. Ahogy a háborúk, a nyomuk­ban kisebb-nagyobb horderejű békemozgalmak is sorra váltot­ták egymást történelmünk so­Nagy és egyben megtisztelő feladatot kapott a Pécsi Szimfo­nikus Zenekar a hong-kongi Naxos cég megbízásából: két és fél év alatt Lajtha László (Bar­tók és Kodály - ahogy mondani szokás - méltatlanul mellőzött kortársa) összes szimfonikus művét rögzítik a közreműködé­sükkel compact disc lemezen, szám szerint 7 darabon. Az első lemez felvételére e hét során ke­rült sor a pécsi Liszt-teremben. Nicolas Pasquet, a zenekar karmestere arra a kérdésemre, hogy vajon mi a különbség egy koncert és egy lemezfelvétel között, a következőket vála­szolta:- Egy koncertet „egy léleg­zettel” kell végigjátszani, míg itt sokszor meg kell állni, ismé­telni egyes részeket - ilyen te­kintetben a lemezfelvétel in­kább a próbára hasonlít. Ennek rán. Az Álba Kör elnevezésű háború- és erőszakellenes moz­galom 1990 májusában indult Magyarországon, s ma már 11 ezer követő áll mögötte. Az Álba Kör-Erőszakmentes Moz­galom a Békéért szimpatizánsai most Pécsett is megalakították helyi szervezetüket. „Attól a meggyőződéstől vezéreltetve, hogy a háború és az erőszak az emberiség elleni bűntett, elhatá­roztuk, hogy semmiféle háborút nem támogatunk és meggyőző­désünkhöz híven, a tőlünk tel­hető erővel küzdeni fogunk azért, hogy megszüntessünk minden okot, ami háborúhoz vezethet. . olvasható a pécsi szervezet alapító nyilatkozatá­ban. Az Álba Kör indulásakor kettős célt fogalmazott meg: a független, hiteles, erőszakmen­tes békemozgalom elindításán mellett a katonai szolgálatot el­utasítók érdekképviseletét kí­vánja biztosítani, miután 1989 óta hazánkban is törvényadta lehetőség a katonai szolgálat persze az lesz az eredménye, hogy a mű sokkal precízebben szól majd a lemezen, mint adott esetben élőben. Ennek ellenére azt mondom, hogy legyen egy lemez bármilyen jó felvétel, az mindig csak egy „konzerv”, egy dokumentum, és zenei élmény tekintetében sose mérhető az élő zenéhez. A felvételt Beck László ren­dező és Dobos László a pécsi Do-La Stúdió munkatársa készí­tették. Elmondták, hogy nagyon nehéz zenei anyaggal van dol­guk, Lajtha sokkal problemati- kusabbnak bizonyult, mint gon­dolták. Az is nagy feladat, hogy igazából az ő műveinek nincs hagyománya, így egy új világot kell a teremteni az előadóknak. A felvétel szempontjából a tiszta hangra, intonálásra és a bonyolult partitúra ellenére a plasztikus együttjátszásra kell lelkiismereti okok miatti eluta­sítása és annak „kiváltása” pol­gári szolgálat teljesítésével. A kör teljes jogú tagja a Háborút Ellenzők Nemzetközi Szövet­ségének (WRI), s alapítója az Erőszakellenes Fórumnak. Számos békés demonstrációt, fórumot szerveztek ország­szerte, példaként a Hiro- sima-napokat, miként szolidari­tási tüntetéseket is a nagykövet­ségek épületei előtt. Két évvel ezelőtt a katonai szolgálatmeg­tagadók nemzetközi találkozó­ját, tavaly a hadkötelezettséget ellenzőkét szervezték meg szá­mos közéleti személyiség, író, rendező , fizikus, szociográfus részvételével. Az állandó in­formációs és jogsegélyszolgálat mellett önálló lapot is alapítot­tak, s aláírásgyűjtési akciókkal kísért kampányukat mind na­gyobb érdeklődés fogadja. Szándékaik szerint, a minden­kiben meglévő békére és erő- szakmentes életre irányuló vá­gyat tudatos törekvésre, termé­főképp ügyelniük. A két szak­ember a stúdióban, fejhallgatón keresztül sokkal tisztábban hallja a zenét, mint maguk a muzsikusok, s adott esetben félbe is szakíthatják a felvételt. Maga a rögzítés procedúrája a mikrofon beállításával és a hangzásarányok kipróbálásával kezdődik. A pécsi termen ki­sebb akusztikai változtatásokat hajtottak végre, hiszen - és eb­ben szinte minden szakértő egyetért - ez a terem egy ilyen felvételre alapvetően alkalmat­lan. Egy-egy igényes felvétel készítéséhez általában 20-30 óra stúdiómunka kell, s ebbe be­letartozik a vágás, illetve a „zengetés”, melynek segítségé­vel az akusztikát lehet kissé fel­javítani. Bár, mint megtudtuk, egyéb elektromos manipuláci­ókra nincs mód, az kerül rögzí­tésre, ami elhangzik. M. K. szetes életformára kell váltani; úgymond „a béke mindannyi­unk alapvető érdeke”. A magát politikai és világnézeti irányza­tok felett állónak valló Álba Kör rendezvényei a másság tisz­teletére, a tolerancia szükségére hívják fel a figyelmet. Mint Cseri Gábor, a pécsi szervezet egyik alapítója hozzá­tette, nem titkolt céljuk, hogy a nemzetközi leszerelési folyama­tokkal összhangban Magyaror­szág is mielőbb demilitarizálód- jék. Elutasítják az általános hadkötelezettséget, legfőképpen abból kiindulva, hogy a fegyve­rektől való távolmaradás alap­vető emberi jog. A mozgalom szándékai szimpátiát keltőek, ám attól már a döntéshozók feje fáj, hogy miként egyeztethető össze a gyakorlatban az egyének lelki­ismeretének tiszteletbentartása és a nemzetközi fenyegetettsé­gérzés csökkentése, a béke megóvása honvédelemmé]. Tröszt É. Jeli József a pécsi Magyarü- rögi úton immáron huszonkét éve éli a nyugdíjasok életét, azonban ez, mint oly sok tevé­keny idős ember életében, ko­ránt sem jelent tétlenséget. Jeli József az eltelt két évtizedet néprajzkutatással töltötte, melynek számos tanulmány és elismerő díj az eredménye. Mostanában fejezte be legújabb munkáját, „A pécsi és dombó­vári járás cigány lakosságának életviszonyairól”. Az impozáns, 149 gépelt oldalra rúgó mű negyven év tükrében vizsgálja választott témáját.- A témához úgy jutottam, hogy eleinte Baranya, Tolna és Somogy megye akkor kihaló- félben lévő, és mára valósággal ki is halt kismesterségeit kutat­tam: a drótozást, foltozást, söp­rűkészítést. Ekkor fordult a fi­gyelmem a beás cigányok felé, akik a paraszti világnak is részei voltak, hiszen házról házra jár­tak, s csak úgy hívták őket a fa­lusiak is, hogy a ”mi cigánya­ink”. Igazság szerint, én már ’45 előtt, fiatalkoromból is is­mertem őket, hiszen együtt dol­goztunk földmunkákon téglás és kocsis cigányokkal.- Pécsett valaha nem keve­sebb, mint 27 cigánytelep volt, olyanok, mint a Pipacs utca, Füzes-dűlő, pécs-szabolcsi er­dőszél, Lámpás-völgy, Lőtér vagy éppen a mai vásártér. Ezek a telepek szép lassan megszűn­A MTESZ és a GTE Baranya Megyei Szervezete, valamint a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola gépszerkezettan tan­széke „Új biztonságtechnikai eszközök és előírások a hegesz­téstechnikában” címmel rendez szerdán 9 órától egész napos szakmai tanácskozást a PMMF „Rohanok. Láthatatlan ellen­ség elől menekülök, de előttem ködbe vész az út.. . Szakadék. Görcsbe rándul a gyomrom és kiver a víz ... Zuhanok. Valaki sikolt - én. Felébredek. Csak a homályos képekre emlékszem, de a szorongató hangulat meg­marad. Miért kell nekem épp ilyeneket álmodnom?!” Miért álmodunk, és megfejt­hető-e, visszavezethető-e vala­mire az a gyakran zavaros, rendszertelenül váltakozó kép, élményanyag, amivel alvás közben találkozunk? Nem tud­juk, mi játszódik le bennünk ilyenkor: s bár a pszichoanaliti- kusok szerint vannak tipikus, meghatározott lelkiállapotokra utaló álmok, de még megfejthe­tek abban értelemben, hogy ma már, ha laknak is ezeken a he­lyeken cigányok, már nem vi­rág- és gyógynövény gyűjtöge­tésből, teknővájásból vagy söp­rűkészítésből élnek. A 60-as években, ugyebár, mindenki közveszélyes munkakerülőnek számított, akinek nem volt be­jegyzett munkahelye, és a cigá­nyokra is nagy nyomás hárult. Sokan az erdőgazdaságban, ker­tészetnél, parképítő vállalatnál helyezkedtek el. A cigányság másik nagy csoportja, a kolom­párok, talán inkább megmarad­tak eredeti foglalatosságuknál, mert ők főképp állattartásból, fuvarozásból tartották fenn ma­gukat.- A pécsiekhez képest a dombóvári cigányok sokkal gazdagabbak voltak, hosszú ci­gány utcák épültek a városban, ahol a lóistálló sokszor különb volt, mint maga a ház. Cselédet .is tartottak, mégpedig nem-ci­gány embereket!-Tanulmányomban szó esik az igazi karaván cigányokról, akikről alig lehetett tudni, mijük van, hiszen folyton mozogtak, adtak-vettek mindent, főleg rongyot és tollat. De ők már az 50-es évek végén eltűntek a ci­gányság színes palettájáról - mondta Jeli József, akinek könyvnek is beillő művét több cigányszervezet is lektorálta. Jelenleg kiadót és megfelelő szponzorokat keres. M. K. Rókus utca 2. szám alatti „K„ épületben (I. emelet 118.) és üzemszerű bemutatót az „M” épületben. Az érdeklődők meg­ismerkedhetnek a különféle he­gesztési módoknál alkalmazott legkorszerűbb biztonságtechni­kai eszközökkel, eljárásokkal és berendezésekkel. tetlen, hogy ezeket mi idézi elő. Többek között ezzel a témával foglalkozik a Segítség című műsor következő adása. A Pécsi Körzeti Televízió munkatársai, Varga Gyöngyi szerkesztő és Szűcs Imre rendező vezetésével a Haynal Imre Egészségtudo- máyni Egyetemen jártak, s Ha­lász Péter professzort kérdezték az alvásról, s a vele együttjáró tipikus, és egyedi jelenségekről. Szó esik tehát életkori sajátos­ságokról, alvászavarokról, az al­tatók használatáról, a külföldön közismert alvásklinikákról, és az álomról, erről a megfoghatat­lan, titokzatos jelenségről is. A filmet február 2-án 13 órá­tól láthatják a TVl-en. Artner K. Erőszak- és háborúellenes mozgalom Pécsett is Hegesztéstechnikai bemutató Pécsett A Pécsi TV előzetese ✓ Alom, alvás, alvászavarok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom