Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-28 / 27. szám
1994. január 28., péntek Társadalom új Dunántúli napló 9 Görög terroristák Egy évi hallgatás után a November 17 nevű görög baloldali terrorista szervezet újra merényletet követett el: hétfőn meggyilkolta Mihalisz Vranopou- loszt, a görög nemzeti bank egykori elnökét. A tettes - miután rálőtt munkába igyekvő áldozatára - motorkerékpáron elmenekült. Vranopoulosz később, a kórházban halt meg. A SKAI rádiós és televíziós állomásnak küldött levelében a szervezet azzal indokolta a bankár „kivégzését” , hogy bankelnöki minőségben részt vett az állami kézben lévő Heracles General Cement Co, Európa legnagyobb cementszállítójának eladásában. A terroristák „árulással” vádolták a tisztviselőt, és figyelmeztettek, hogy hasonló akciókra számíthatnak azok a kormányhivatalnokok, akik görög állami vállalatok magánosításával próbálkoznak. Pénzügyi bénulás A baranyai intézmények jelenleg több mint két és félezer embert tudnak befogadni A Vocea Romaniei kormánylap értesülése szerint több mint 4200 milliárd lejjel tartoznak egymásnak a romániai vállalatok: ez több az 1993 évi költségvetés összegénél. A dollár jelenlegi árfolyama 1420 lej, tehát a körbetartozás, a vállalatok közötti hitelezés mintegy 3 milliárd dollárnak felel meg. A kormánylap szerint ilyen körülmények között nem „pénzügyi bénulásról” , hanem az egész gazdaság bénulásáról kell beszélni, ami bármely pillanatban felbecsülhetetlen következményekkel járó zavarra vezethet. A rovinari szénbányákban kibontakozott sztrájk csak egy példa erre. A sztrájk a legfrissebb jelentések szerint több szomszédos egységre is átterjedt és már 22 ezer bányászt érint. Elhunyt Ogarkov marsall Hetvenhat éves korában vasárnap meghalt Nyikolaj Ogarkov, a Szovjetunió marsallja. Ogarkov, az utolsó szovjet mar- sallok egyike, a Szovjet Hadsereg vezérkari főnöke és védelmi miniszterhelyettes volt több mint hét éven át - emlékeztet keddi jelentésében a Reuter. 1984-ben váratlanul elmozdították posztjáról, a korabeli nyugati találgatások szerint kegy- vesztett lett. Néhány hónap múlva viszont a kelet-európai csapatműveletek koordinátoraként tért vissza a politikai porondra. A világ 1983-ben ismerkedett meg nevével, amikor a dél-koreai légitársaság utász- szállító gépének lelövése ügyében tartott sajtótájékoztatót. A marsall elutasította, hogy a Szovjetunió bűnös lett volna a katasztrófában. Sorbanállnak a bejutásra várakozó idősek Ápoló, gondozó házak lesznek a szociális otthonok? Öt évvel ezelőtt, amikor először érezték meg úgy igazán a szociális otthonok, hogy kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk még az is gond volt, hogy reggelire a három féle folyadék - tea, tej, tejeskávé - helyett, legfeljebb kétfélét tudnak az asztalra tenni. Azóta csak fokozódott az anyagi szorongatott- ságuk, s közben jelentősen változott még egy sor, a helyzetüket jellemző körülmény. Mindenekelőtt az, hogy az elmúlt évben ismét megugrott az otthonokba bejutni kívánók száma. Baranya megyében jelenleg több, mint két és félezer személyt tudnak elhelyezni az ilyen intézményekben. Az otthonok a városi önkormányzatok, illetve a Megyei Közgyűlés fenntartásában működnek. A városi intézmények elsősorban az adott település és közvetlen szomszédságában lévő falvak lakóinak nyújtanak ilyen gondoskodást, a megyeiek a többi kisebb község, illetve a speciális ellátást kívánók - értelmi fogyatékosok, alkoholbetegek - ellátásról gondoskodnak. Több otthonban érdeklődve egyrészt arról hallottunk, hogy „telt házuk” van másrészt, hogy növekszik a bejutásra várakozók száma. Pedig amiótá bevezették az öregségi nyugdíjminimumhoz arányított térítési díjat kétszer is meggondolják az idősek és a hozzátartozóik is, hogy mikor kérjék az otthoni elhelyezést. Az esetek többségében az utolsó pillanatig vállalják az otthon maradást, illetve tartást, hiszen a családok egy részében - s ezt az idősek Fotók: Szundi György és a fiatalok is tudják - minden fillérre, még a beteges nagyszülők, szülők nyugdíjára is szükség van a megélhetéshez. Valószínűleg ez is oka annak, hogy az újonnan bekerülők egy része már ágyhoz kötötten beteg. A bentlévők fölött is múlik az idő, s az otthonok egyre több idős embert kénytelenek fekvő betegként gondozni. Erre a feladatra pedig sem szakszemélyzeti létszámban, sem segédeszközökben nincsenek felkészülve. Ezek a gondok állandóan foglalkoztatják őket, de ezekben a hetekben a térítési díj is napi téma. Az teljesen egyértelmű, hogy emelni kellene, de kérdés,hogy mennyit, s hogy szabad-e, érdemes-e? A szociális otthonokban fizetendő térítési díj mértéke ugyanis az öregségi nyugdíjhoz, illetve a hozzátartozók jövedelmi viszonyaihoz igazodik. Kétségtelen, hogy olyan lakói is vannak az otthonoknak, akik gond nélkül kifizetik a havi térítési díjat és még bőven marad zsebpénzük, de ők a kisebbség. A többséghez azok tartoznak, akiknek a havi díj befizetése után - az előírtak szellemében - nyugdíjminimum húsz százaléka, vagy akörüli összeg marad zsebpénzként, sőt(!) vannak, akiknek az otthonok biztosítják a zsebpénzt, mivel semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek. Például a 15o személyes sombereki otthonban 30 ilyen idős ember él. A térítés esetleges emelésének mértéke azért is gondot okoz az otthonoknak, mert a Szociális törvény értelmében nekik teljes ellátást kell nyújtaniuk a lakóknak. Az hosszú távon nem tartható, hogy miközben a díjat emelik, az ellátás színvonala stagnál, sőt csökken. Épp ezért tartják nagyon fontosnak azt a szakmai jogszabályt, amely egyértelműen kimondaná, hogy milyen kötelezettségeket kell érteni a teljes ellátás alatt, de ez az útmutató még mindig várat magára. T. É. Betegápolás - távtanulással Előadások a televízióban Január 8-án, szombaton kezdődött és tizenegy héten át min-, dig szombaton, 13.55-től látható a televízó 1-es csatornáján az a filmsorozat, amely a házi gondozás, a betegápolás legfontosabb tudnivalóiról szól. Két évvel ezelőtt már volt egy ilyen távtanulási kurzus, s a televízió akkor is a Vöröskereszttel közösen szervezte a tanfolyamot, olymódon, hogy a Vöröskereszt gondoskodott a konzultációs lehetőségekről. Akkor az ország 17 megyéjéből 2579-en jártak konzultációkra és 823-an vizsgáztak. Baranyában 12 településen volt konzultációs lehetőség és hatvanan vizsgáztak. A vizsgáról igazolványt kaptak a résztvevők. Ez az igazolás házi szociális gondozás vállalására elégséges. Sokan nem is ezért, hanem azért vettek részt a távtanfolyamon, mert közvetlen környezetükben volt szükség ilyen jellegű ismeretekre. A Vöröskereszt most is azért vállal partnerséget ebben, mert úgy gondolja, hogy szükség van olyan házi segítők felkészítésére, akik mint társadalmi gondozók, díjazásért, vagy anélkül vállalják olyan személyek gondozását, akik átmenetileg, vagy tartósabban nem tudják saját magukat ellátni, illetve állapotukból eredően képtelenek arra, hogy az ő gondozásuk alatt álló családtagjaikkal törődjenek. Másrészt vannak, akik eleve a családjukban kényszerülnek ilyen ismeretek hasznosítására. A filmsorozat és a konzultációk keretében a résztvevők megismerkedhetnek a személyi és a környezeti higiéné alapszabályaival, az egészséges életmód jellemzőivel, azzal, hogy miként lehet felismerni a normálistól eltérő élettani jelenségeket, megtanulhatják az alapvető ápolási teendőket, a szükséges segédeszközök használatát, és tájékoztatást kapnak a szociális gondoskodás, a házi segítségnyújtás szervezetéről is. A résztvevők vizsgázhatnak is, ha akarnak. A vizsga központilag összeállított kérdésekből áll. A sikeresen vizsgázók erről igazolványt kapnak, de ha álláskereséshez akarják használni, ez legfeljebb ahhoz segítheti őket, hogy szociális gondozói munkát vállaljanak. Aki szívesen bekapcsolódna a távtanulásos tanfolyamba, az a Vöröskereszt városi szervezeteinél jelentkezhet. A konzultációkat a második televíziós előadást követően, tehát január közepétől szervezik. T. É. Minimálbérek A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai A minimálbérek alacsony szintje emberek millióit dönti nyomorba Kelet- és Közép Európában - állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Budapesten működő térségi csoportja. A csoport képviselői a régió több országában elemezték a minimálbérből élő helyzetét. A szakemberek megállapították, hogy a térség országaiban általában a dolgozók 10 százalékának a fizetése nem haladja meg a minimálbért, de a munkanélküliek és azok széles köre is, akik valamilyen más juttatásból tartják fenn magukat, lényegében minimálbér szintű, vagy még az alajti ellátásban részesülnek. A felmérés szerint Oroszországban például a minimálbér a létminimun 20 százaléka, Ukrajnában még kevesebb. Albániában a minimális megélhetési költség 24 százalékára, Romániában kevesebb mint 50 százalékára nyújt fedezetet a minimálbér. Valamivel jobb a helyzet Bulgáriában, ott 60 százalék ez az arány, Észtországban 61 százalék, Magyarországon 64 százalék, Lengyelországban több mint 70 százalék. Az ILO szakemberei szerint valamennyi országban legalább a létminimun 100 százalékára kellene emelni a minimálbért. Kifogásolják azt is, hogy a szociális ellátásokat a minimálbérhez viszonyítva állapítják meg. Több országban így a minimálbért alacsony szinten tartva a szociális kiadásokkal is takarékoskodnak. Illetményük minimálbérhez igazítása több országban a köz- tisztviselőket is kedvezőtlen helyzetbe hozta. Nagy elmaradást mutat, ha a minimálbért az, átlagkeresetekkel vetik össze. A legkisebb bér Oroszországban az átlagbér 10 százaléka, Bulgáriában 31 százaléka, Magyarországon a 9000 forintos minimálbér a 28 ezer forintos bruttó átlagkeresetnek nem sokkal több mint 30 százaléka. Megítélésük szerint a minimálbér növelése a termelékenységet is javítja, a jobban fizetett dolgozók ugyanis nagyobb teljesítményt nyújtanak. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a magasabb bérek miatt nagyobb a piaci kereslet, ez a vállalati szféra eladási lehetőségeit javítja. Tasak helyett egy kis nyílás a hasfalon Ez nem betegség - csak egy állapot- Magán már csak műtéttel tudunk segíteni - mondták az orvosok. És ettől a perctől kezdve Kati járt az eszemben. Vajon ő hogy van? Megműtöt- ték-e? És ha igen, hogy sikerült? Képtelen voltam elképzelni, hogy én egy zacskóval az oldalamon éljek tovább, de az sem volt állapot, ahogy akkor léteztem. K. M.-né nem emlékezett egykori betegtársa nevére, címére, de azt tudta, hogy ugyanaz a baja, mint neki. Evekkel korábban együtt feküdtek a miskolci kórházban, ahova ő újra vissza került. Az orvosok, ápolónők segítségével a kórházból „nyomozott” Kati után. Pár nap alatt meg is találta. L. Katalin bement hozzá: én már túl vagyok a műtéten, nincs vastagbelem, de oldalzacskóm sem. Még aznap délután egy nyilvános fülkéből együtt telefonáltak Pécsre, a Megyei Kórházba, ahol L. Katalint műtötték, és K. M.-né egy hét múlva már itt volt a sebészeten. A napokban is itt járt L. Katalinnal, G. M.-sal, Sz. B.-nével, T. J.-nével együtt, akikkel szintén találkoztunk. Szívesen jöttek Pécsre arra a két-három napra, amíg budapesti és pécsi orvosok elvégeztek rajtuk egy vizsgálatot. A cél az, hogy megállapítsák, milyen nyomást képes elviselni az a vékonybél zacskó, amelyet a hasfalon belül hordanak, s amely helyettesíti a közismert tasakot, amit korábban a derekukra kötve, vagy ragasztva állandóan viselniük kellett. Igen, kissé „kényes” témáról van szó, ezért is kérték: ne írjuk ki a nevüket. De az ő sorsuk úgy alakult, hogy részben, vagy egészben el kellett távolítani a vastagbelüket. Ugyanakkor meg kellett oldani, hogy a táplálék, amit magukhoz vesznek, távozhasson a szervezetükből. Ennek legismertebb módja a hasfalon metszett vendégnyílás, amelyből egy odakötözött, vagy ragasztott tasakba ürül a béltartalom. Fiatal és középkorú emberekkel ülünk egy asztal körül. Nőkkel, férfiakkal vegyesen. Mindannyian éveken át kínlódtak a vastagbél különböző betegségeivel - gyulladással, daganatos elváltozásokkal. S mindannyian reménykedtek: hátha meg tudják őket gyógyítani, hátha elkerülhetik a műtétet. Aztán kiderült, hogy nem. S miután tudták, hogy a betegségük nagy valószínűséggel rákkal végződhet, beleegyeztek a műtétbe. Az első időkben többnyire a derékra kötözhető zacskót használták. Azt amely elmozdult, átnedvesedett, zör- gött, ami miatt nem mertek hosszabb időt az otthonuktól távol tölteni. Nem tudtak dolgozni, de még úgy öltözködni sem, ahogy szerettek volna. A legfontosabb szempont az volt, hogy a ruha takarja az oldalukon lévő domborulatot. Tönkrement a házasságuk. Volt, akinek kifejezetten az állapota miatt, volt, akinél közvetve játszott ebben szerepet a műtét utáni életvitel. Többen külföldről hozatták a segédeszközt - bőrbarát tapasz- szal rögzíthető tasakot - s rendszeresen többezer forintot fizettek érte. Az újdonságokat többnyire egymástól hallották a ILCO- klubokban. De mindenütt érdeklődtek a lehetőségekről, ahol remélhették: valami megfontolásra érdemeset hallanak. , * így tudták meg, hogy Magyarországon pillanatnyilag három helyen - Szegeden, Budapesten és Pécsett - végeznek olyan műtétet, amellyel megszabadítják őket a tasaktól. A pécsi módszer lényege, hogy a vékonybélből készítenek egy belső zacskót, amelynek a billentyűzete jól zár, s a hasfal külső részén csak egy ötforintos nagyságú piros folt látható. Ennek közepén vezethető be az a katéterszerű, műaanyagcső, amelynek segítségével kiüríthetik a béltartalmat.- A módszert Svédországban tanultam - mondja dr. Kett Károly professzor, a sebészet vezetője. - Kock professzor fejlesztette ki, tőle vettük át. Annyiban hozzá is tettünk, hogy a billentyűzést tökéletesítettük. Ez azért fontos, mert ha a billentyű elmozdul, elrázódik, akkor ismét operálni kell a beteget. De minden altatás, műtét kockázattal jár, jó ezt csökkenteni. Kock professzor a közelmúltban kérte tőlünk a billentyű megoldásunk leírását. Azok a betegek, akik már több műtéten átestek, nagyon jól tudják, mit jelent, ha eggyel kevesebbre van szükség. A műtétek tökéletesítését szolgáló szakmai tapasztalatcserék így kerülnek emberközelbe. A saját esetükre vonatkozóan így fogalmaznak: e módszer eredményeként elérték, hogy amivel mi kénytelenek vagyunk együtt élni, az már nem betegség, az egy állapot. A 43 éves G.M., aki Szentesről jött a műtétre a tönkrement házassága után most élettársi kapcsolatban él. A 24 éves L. Katalin, aki Tiszatarjánból került a megyei kórházba, ma Budapesten él, dolgozik, s közben tanul. A 39 éves Sz.B.-né, aki éveken át pelenkázta magát azt kívánja, hogy így maradjon az állapota és szakmát tudjon adni a lánya kezébe. A pécsi 39 éves T.J.-né szeretne közösségben dolgozni, de tudja, hogy az emberek nehezen fogadják el ilyen tekintetben is a más-ságot, ezért megelégszik azzal, hogy kiegyensúlyozott családi élete van, hogy kertészkedhet. A 34 éves karcsai K.M.-né gyermeket szeretne. A betegsége kezdetén kétszer vetélt. Most reménykedik, hátha lehet. Az orvosok szerint igen. Már csak azért is, mert egy hólyagműtéten átesett, a vizeletét hasonló módon ürítő fiatalasszony nemsokára szülni fog... Török É.
