Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-27 / 26. szám

1994. január 27., csütörtök Városaink üj Dunántúli napló 7 Kóbor kaffer Amikor még az atomkorszak nem volt oly borzongató jövő­kép, mint ma, Stanislaw Lem lengyel író megálmodta az új vi­lágot: robotok társadalmáét. A Voltaire filozofikus meséihez hasonlítható groteszk históriák­ban Lem persze egy sort sem ír az önkormányzatiság elvi és gyakorlati gondjairól. A két ro­bot mérnök utazásainak történe­téből azonban egyet s mást erre témára is át lehet hallani. E novellák közül a kedven­cem olyan problémát feszeget, amellyel mint újságíró egy ci­pőben bicegek az önkormányzat testületével. A történet szerint az egyik mérnök feltalálja a po­étagépet, amely bármely témá­ról bármilyen formai megköté­sekkel képes azonnal irodalmi művet alkotni. Az ellenlábas a gép alkalmatlanságának bizo­nyítására a következő felad­ványt adja: írjon egy legfeljebb öt soros verset, de az szóljon a szerelemről, árulásról és halál­ról, a néger kérdésről és a nim- fomániáról, legyen benne a bo­nyolult női lélek extrém konf- liktushelyzetben bekövetkező meghasonlása, az erkölcsök maró bírálata, rímeljen és min­den szó „k” betűvel kezdődjön. A gépen azonban nem lehet kifogni, azonnal szavalja: „Kó­bor kaffer kószál királylány kertjében. /Királylány kacéran kacsint kéjvágyó kedvében: /Kapj karodba, kaffer! Király kinéz, kiált:/ Katonák! Kürtszó, kivégzés. Királylány kacag ku­szán./ Kegyetlen kor! Kicsa­pongó, koronás kurtizán!/” A „versről” épp úgy nem ér­demes beszélni, mint arról, hogy a közgyűlés munkájáról írni - talán (vagy sőt!) a ,Jc” be­tűs szókezdet kivételével - a fenti példához hasonló felad­vány. Igen ám, de a közgyűlés is ilyen leckékkel bíbelődik. Például a költségvetés: le­gyen biztosítva benne az intéz­mények működőképessége a csökkenő normatív támogatá­sok ellenére; a közalkalmazot­tak kapják meg a törvényes, de javarészt pénzfedezet nélküli magasabb javadalmazásukat; valami fejlődés képét is mutassa fel a város, de a költségvetés mérlege - lehetőleg hitelfelvétel nélkül - egyensúlyban legyen. Például a környezetkímélő forgalomcsillapítás: számotte­vően csökkenjen a kipufogógáz mértéke a szűk bevárosi utcák­ban, de azért korlátozás nélkül bejárhassanak gépkocsival ebbe az övezetbe nem csak az ott dolgozók, de még az ott lakók rokonai, barátai és a szolgáltató vállalkozók is. S az érdekek sú­lyának megméretéséhez nem segít a közvéleménykutatás, mert a - ki tudja milyen módon kiosztott - kérdőívek egy tize­dére sem válaszolnak az érintet­tek, ám más formában össze­gyűlik 800 tiltakozó aláírás!? Ovidius írta egykor: A világ azt akarja, hogy becsapják, te­hát be kell csapni. A mostani új világ - amely remélhetőleg még nem a robotoké - gyakran azt akarja, hogy minden érdek - ne­tán az egyedi is - maradéktala­nul érvényesüljön. Ám ha nem ismeri fel, hogy ez csak a „Kó­bor kaffer” vers mintájára sike­rülhet, előbb-utóbb rátalálhat olyanokra, akik megfogadják Ovidius tanácsát. Dunai Imre Mi lesz veled Szent István tér 17.? A hely önmagában is kulturális rendeltetést sugall A faragott korlátos előtér most kiállításoknak ad helyet Fotó: Szundi György Úgy látszik, fölösleges az aggodalom a mai Nevelők Háza jövőjét illetően: a , városi ön- kormányzati képviselő testület - a kulturális bizottság ajánlá­sára - biztosítani kívánja a pati­nás épület mindenkori kulturális célú használatát. (Persze ez az ajánlás már sokadszor tér vissza a közgyűlés elé.) A Szent István tér 17-be nemrégiben költözött át az in­tézmény, új nevén a Nevelők Háza Egyesület, a korábban négy évtizeden át volt otthoná­ból, a közeli Szent István tér 6-ból. A 17-es számról a „Bel­város bibliájából”, Madas Jó­zsef nevezetes „Pécs-belváros telkei és házai" c. adatgyűjte­ményből szokatlanul keveset tudhatunk meg. Jelesül azt, hogy a tér nyugati teleksorával együtt 1777-ben még ez is „be­építetlen vár-előtér” volt, s hogy a város tíz esztendővel utóbb parcellázta a területet. Ezután történt a beépítés. De hogy itt ki által, arra - lehet - nem talált adatot Madas József, s csupán azt közli, hogy az 1800-as évek elejéből a Rih- mer-család birtokában volt a te­lek, s hogy 1856-tól Hohe György, Miltényi Miklós, majd 1869-től Förster Béla uradalmi ügyvéd volt a tulajdonos. Ma- dastól tehát nem tudhatjuk, de mindenesetre a századforduló körül kívül-belül csodaszép kis palota épült itt, az akkori Sci- tovszky téren. A palota mögött szép park, a park végén az úgy­nevezett barokk-pavilon, melyr nek a földszintje középkori ere­detű kápolna falait rejti. E körül a közelmúlt években ásatásokat végzett Kárpáti Gábor régész, aki számos bizonyító jelét ta­lálta annak a korábban is már élt feltételezésnek, miszerint itt, az akkori város legmagasabb pont­ján volt az eredeti, Szent István korabeli pécsi székesegyház, amelynek a leégése után építet­ték a mai bazilika ősét. A hely tehát egyértelműen sugallja: itt más, mint kulturális rendeltetésű intézmény nem le­het. Bár nem is olyan régen volt ezzel ellentétes szándék is, ami szerencsére nem jutott ezen túl. Amikor az évtizedeken át itt működött úttörőház kiköltözött az Uránvárosba épült új épü­letbe (ma Szivárvány Gyer­mekház), szóba került a régi ház új hasznosítása: reprezentatív cukrászda. Mégis örülhetünk, hogy nem lett az. Utána német főkonzuli rezidencia „akart” lenni, aminek a Belváros for­galmának már akkor szándékolt csillapítása mondott ellent. így lett aztán ideiglenesen a Nevelők Háza Egyesület szék­háza a kis palota, és ezt a ko­rábbi helyes döntést erősítheti meg az önkormányzati képvise­lőtestület, miután időközben felmerült már az egyéb irányú hasznosítás ötlete is. A székház most az egyetlen olyan közmű­velődési intézmény Pécsett, ami különböző kulturális irányult­ságú társadalmi egyesület klub­szerű működéséhez szolgáltat nagyszerű hátteret. S erre még kínálkozik lehetőség. Hársfai István Pécs polgármesterének levele egy régi fotóról: Tisztelt Városvédő Őrjárat! Köszönöm a „hivatal” nevé­ben a több éves munkát; a kri­tikát is! Mert szerintem a sajtó­tól nem lehet rossz néven venni, ha felhívja a hibákra a figyelmet. Más kérdés, hogy egy-egy problémáért - összességében - a Városháza-e a felelős. Annyi feladatot oldunk meg, amit szűkös költségvetésünk megen­ged. De folyamatosan dolgo­zunk, ahogy Önök is. S aki dol­gozik, hibát is elkövethet. A ja­nuár 20-i számban egy régi fo­tót közöltek. Nosztalgiaképnek nem rossz, mert a kis hidat pár héten belül lebontjuk, véglege­sen. A város e területen 25 mil­lió forintért megkezdte a csa­padékelvezető rendszer kiépí­tését, (a képen) így megoldódik egy régi probléma. A munkák folynak, s ezt az Önök által ké­szített régi felvétel nem tartal­mazza. Ugyanakkor azt is be kell vallanom, hogy ritkán van mó­dom az Önök felvételeire így reagálni. Bár lenne elég pén­zünk arra, hogy az őrjárat által jelzett gondok kijavítását elvé­gezzük. Ha így lenne, eseten­ként nekem is volnának ötle­teim, mit kellene kritikai éllel lefényképezni. De addig is foly­tassák a jó munkát. Dr. Krippl Zoltán Tény: a fénykép január 24-én készült a Felsőbalokány utcá­ban folyó csapadékelvezető rendszer építkezéséről. Egyéb­ként a Városvédő Őrjárat szerzői nem lapunk munkatársai, hanem a Városszépítő és Városvédő Egyesület tagjai. Ünnepekre feloldott forgalomcsillapítás Egy hete írtunk arról, hogy a közgyűlés módosította a törté­nelmi belváros forgalomcsilla­pított övezetére vonatkozó ren­deletét és ismertettük az elvetett javaslatokat is. Ez utóbbiban némiképp tévedtünk: az ülésről készült magnófelvétel alapján kiderült, hogy az előterjesztő befogadta javaslatába azt az in­dítványt, hogy a forgalomcsil­lapítás időbeli hatálya nem ter­jed ki a Magyar Közlönyben közzétett - munkaszüneti nap­nak nyilvánított - hivatalos ün­nepnapokra. Ezek száma mind­össze néhány évente. Annál na­gyobb gond lesz viszont a vál­tozást közlekedési táblákkal je­lezni. Hatályba lépő rendeletek A közterületek telkesítéséről s magánkézbe adásáról Az állami bérlakások magán- tulajdonba adása részben meg­történt. A sürgető idő miatt csak az épületek kerültek eladásra, úszótelkes kialakítással. A ké­sőbbiekben ez számtalan nehéz­séget fog okozni. Ezért meg kell kezdeni az épületek körül telkek kialakítását és ezek átadását a lakások tulajdonosainak. Milyen előnyök várhatók et­től? A telek birtokában a háztu­lajdonosok gazdálkodhatnak birtokukkal, az épületet bővít­hetik, felújításánál - vagy bon­tással járó újjáépítésnél - amire panelépületeknél számítani le­het -, a telektulajdon szabad formálást, házalakítást enged. Mindezekhez a telektulajdon részleges eladása, vagy vállal­kozásba adása az anyagi alapot - vagy annak részét - képezheti. Ez lehet feltétele annak is, hogy a városkép - melynek formálá­sára a központi források csök­kennek - előnyösen változzon. A telkesítésre a városnak ter­vet kell készíteni, mely ponto­san meghatározza a magántu­lajdonba adható területeket - a lakóépületek környezetét - és a közterületeket. Utóbbi esetében azok felhasználását megjelöli: közpark, közintézmény, közle­kedési terület, tartalékterület, védőerdő stb. A közlekedési te­rületeket célszerű a minimumra szorítani. A város így nagy köz­terület fenntartási tehertől sza­badul meg, míg a megmara­dókra jobban összpontosíthat. A magántulajdonba kerülő területek fenntartása az új tulaj­donos kötelessége. Az új ma­gántelkek bekerítését nem kell akadályozni. Ezen terv elkészí­tésével - feltételezem - ki fog derülni, hogy a meglevő lakóte­lepeken további építési telkek alakíthatók ki, melyeket a város értékesíthet. Speciálisan jelentkezik ez a probléma a garázsoknál. Ezek­nek a városképet általában csú­fító ideiglenes jellegű épületek­nek, illetve telkeiknek magántu­lajdonba adásánál olyan formát kell választani, amely későbbi átalakításukat (lebontásukat), - városképbe illesztésüket - nem gátolja. Ezért azokat a garázso­kat, melyek lakóépületek között állnak, a kialakítandó lakótel­kekbe kell vonni. Tulajdonosaik a lakástulajdonosokkal azonos módon válnak az alapterülettel arányosan - osztatlan közös tu­lajdonú - telektulajdonossá. E megoldásnak még egy elő­nye, hogy a garázsok közterü­leti kapcsolata, úttal való ki­szolgálása sem a városra ró fö­lösleges terheket. A lakótelepek szélein, vagy önállóan álló cso­portgarázsok esetében, belső közlekedő területüket is magába foglaló telkeket kell kialakítani, s adni osztatlan közös tulaj­donba. így, a telek birtokában van remény arra, hogy a gazda­sági feltételek függvényében ezek a garázsok átalakulhatnak, fejlődhetnek. Esetleges funkci­óbővülés is elképzelhető. Ezt nem várhatnánk, ha a ga­rázstelkeket átlag 15 négyzet- méteres úszótelkekként adná a város magántulajdonba: ez a te­lekméret és a szétaprózottság a jelenlegi állapotot konzerválná. Célszerű megfontolni, hogy - legalábbis lakótelkek esetén - a telekárak névlegesek, vagy mi­nimálisak legyenek. Dévényi Sándor Városvédő őrjárat ■KB ISÉf a Ez az a ház, ahol semmi sem változik - mondhatnánk a régi slágerrel arról az épületről, amely a Mária utca végén áll. Mindkét fényképünk még a havazás előtt készült, de még ma is aktuális. Amióta mind kevesebb anyagi forrás áll rendelkezésre, a város­nak mind több olyan pontja van, amely hasonló állapotban vegetál. Amire mind sorban lefotóznánk ezeket, alighanem kezdhet­nénk elölről, hiszen gyanítható - persze lehet, túl sötéten látunk - hogy addigra sem oldódnának meg ezek a gondok. Legalábbis zömükben nem, hiszen akadnak kivételek is. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Három idei önkormányzati rendelet lép hatályba február 1-jével: az 1994 évi 1. számú a belváros részletes rendezési ter­vének módosításáról - amely a Mátyás király utca 20., Feren­cesek utcája 17. és a Rákóczi út 49. számú ingatlanokat érinti -; az 1994. évi 2. számú a törté­nelmi belváros környezetkí­mélő forgalmi rendjének módo­sításáról; valamint az 1994. évi 3. számú a piacokról és vásá­rokról szóló rendelet módosítá­sáról, amely a helypénztarifa díjtételeit változtatta meg. A rendeletek szövege megtekint­hető a Hatósági Iroda Ügyfél­szolgálati irodájában a Kossuth tér 1-3 szám alatt. Kátyúzás parkolási veszélyekkel Az elkövetkezendő napokban kátyúzással javítják az útburko­latot a Béke, a Kálvin, a Vasút, a Móra Ferenc, a Gizella, az Edison, az Orosz Gyula, a Szö­vetkezet, a Liget, a Bencze, a Hársfa, a Könyök, a Katalin ut­cákban, a Nagykozári úton, a Málon utca és a Pannónia utca elején, a közúti felüljáró Ver­seny utcai lehajtóágán, a Pan­non Volán irodaháza előtt és a távolsági autóbuszpályaudvar­nál. A munkákat és a forgalmat nagy mértékben akadályozó parkoló járműveket a Diósi úti 32. számú FIAT OSTER telepre szállítják. Behajtási engedélyek és parkolóbérletek Még néhány napig - január 31-ig - érvényesek az 1993-ra szóló parkolóbérletek és behaj­tási engedélyek. Az idei évre szólókat is január 31-ig lehet még megváltani munkanapokon 9 és 14 óra között a Városgond­nokságon (Bajcsy-Zsilinszky utca 35.) Az állandó jogcímű, valamint a tavalyi fel nem hasz­nált, meghatározott időtartamra szóló, illetve napi behajtási en­gedélyeket is kicserélik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom