Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-25 / 24. szám

6 aj Dunántúli napló Közélet 1994. január 25., kedd Két régiből egy új cég Pécs tisztaságának ígéretével Eredeti feladatköre teljességének visszahódítására tör a Pécsi Közterületfenntartó Vállalat Épül Bős második szakasza Július Binder, a szlovák Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója a TA SR szlovák hírügynökségnek adott péntek esti nyilatkoza­tában bejelentette: a beru­házó vállalat a héten meg­kezdte a bősi erőmű máso­dik szakaszának építési munkálatait. Elmondta, hogy elsősor­ban olyan objektumok épí­tése kezdődött el, melyek - a Duna hajózhatóságának érdekében - a jég levezeté­sét lesznek hivatottak szol­gálni. A dunacsúnyi térség­ben, ahol a szlovák fél a Duna vizét elterelő gátat emelte, további gátak meg­építésével három tározóterü­letet alakítanak ki és ezzel együtt épül fel a bősinéi ki­sebb kapacitású erőmű, il­letve a hozzá tartozó hajóá­temelő kamra is.- Feltételezhető, hogy májusban Magyarország is üzembe helyezi a mosoni ágon álló erőművet, s mi természetesen készen va­gyunk másodpercenként akár 40 köbméter vizet jut­tatni a Mosoni-Dunába. A magyar erőmű meghajtásá­hoz a másodpercenkénti 20 köbméter víz is elegendő lenne.Mi annyi vizet jutta­tunk, amennyire a Duna magyarországi ágrendsze­rében szükség van - mondta Július Binder. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia továbbra is a víz­lépcsőről szóló 1977-es szerződésben rögzítettekhez ragaszkodik, mely „a part­nerek vízmegosztásban ta­núsítandó magatartását is előírja.” - A nemzetközi szerződést mi az utolsó be­tűig betartjuk. Eszerint a Duna régi medrébe másod­percenként 50, a Mosoni Dunába pedig 10 köbméter vizet kell juttatnunk. A Mo­soni Dunába ezzel szemben jelenleg 20, a Duna régi medrébe pedig 250-300 köbméter vizet adunk má­sodpercenként - tehát né- hányszorosát a szerződés­ben előírt mennyiségnek - jelentette ki Binder. A szlovák beruházási igazgató ismét azt hangsú­lyozta, hogy a magyar fél nem építette meg a szlovák fél által javasolt küszöbgá­takat és a szlovák építési ajánlatot sem fogadta el. - Remélem, hogy a Duna jobbparti településeinek polgármesterei által meg­hirdetett polgári engedetlen­ség arra kényszeríti majd a magyar kormányt, hogy a küszöbgátakat a magyaror­szági környezetvédelem ér­dekei szerint mégis meg­építtesse - fejezte be Július Binder. Új fejezet kezdődik Pécs köz­területeinek gondozásában, fenntartásában. Legalább is ezt ígéri Pécs Közgyűlése közel­múltban hozott döntése, amely a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat és a Pécsi Köztisztasági Vállalat összevonásával létre­hozta a Pécsi Közterületfenn­tartó Vállalatot. Ez a cég a kö­zeljövőben gazdasági társa­sággá alakul át. A kft. tulajdo­nosa egyelőre kizárólag az ön- kormányzat lesz. A döntés indoklása szerint ezzel az összevonással a közte- rületfenntartó-gondozó tevé­kenység áttekinthetősége és oly fokú szervezettsége valósulhat meg, amely révén a városnak ilyen téren nem maradnak ellá­tatlan területei. Ennek a célnak megvalósítá­sáról kérdeztük Révbíró Gézát, az új vállalat igazgatóját.-Az utóbbi években a most megszűnt két cég mind nagyobb teret veszített a város közterüle­teinek gondozásában, mert rendre alul maradt a verseny- tárgyalásokon. Mi volt ennek a versenyképtelenségnek az oka?- kiindulópont az lehet, hogy a két vállalatot is közüzemiek olyan szocialista típusú gazda­sági egységeknek tekintették, amikre nincs szükség. Pedig itt olyan vagyonról van szó, amely éppen a város vagyonának kar­bantartására hivatott. Evekig nem az volt az szempont, hogy az a vagyon, illetve kapacitás, ami az önkormányzat rendelke­zésére áll, mennyire van ki­használva, s hogyan lehetne jobban. Egy városnak vannak olyan feladatai, amiket minden­képpen el kell látnia, s csak úgy célszerű, ha ezeknek igazi gaz­dája van. Mindkét vállalatot azért hozták létre, hogy az egész tevékenységi körért feleljen. Arra nem voltak alkalmasak - s az új sem az -, hogy részfelada­tokért versenyezzen. Verseny és kapacitás-De ha a városnak így volt, illetve így lenne olcsóbb?-A feladatok területi szét­szabdalásából egyébként nem is verseny, hanem csak káosz származik. Különösen akkor, ha a pályázatok elbírálásának szinte kizárólagos szempontja a minél alacsonyabb árajánlat, s nem pedig az, hogy a vállalkozó szakmailag, illetve a rendelke­zésére álló kapacitásával alkal­mas-e a feladatra. Úgy érzem, hogy a mostani átalakítással a város végre megtalálta, mire is van szüksége. Mert bizony szemetesnek látom Pécs váro­sát, mégpedig nagyon'. Megen- gedhetjük-e magunknak az ilyesmit, mert versenyeztetünk a versenyeztetés kedvéért, mi­közben a tulajdonunkban lévő, a feladat elvégzésére rendelt kapacitás kihasználatlan?-Ha viszont ez a vállalat monopolhelyzetbe kerül, az ilyen tevékenységre berendez­kedett kis vállalkozások sora mehet tönkre.- Véleményem szerint azokat a kis magáncégeket, amelyek közterületi munkákat végeznek, semmiképpen sem szabad le­írni, hiszen jelentős értéket képviselnek. Meg kell oldania foglalkoztatásukat, de nem úgy, hogy felszabdaljuk a feladatot. Félreértés ne essék: én semmi­lyen vonatkozásban nem zárom ki a versenyeztetést, ám ezt összhangba kell hozni a városi vagyon hatékony működtetésé­vel. No meg a versenyfeltételek azonosságával is, hiszen ha a közterület-takarító vállalkozó a kukákba önheti az összegyűjtött szemetet, mert a szállítási szám­láit nem ellenőrzik, akkor aligha beszélhetünk azonos költségekről. A város érdekében működtetett vagyon- Akkor végül is mi legyen a kiválasztás alapja?- gészen más dolog, ha a vá­ros egész területére versenyez­tetnek meg egy feladatot. Aki azt elnyeri, maga kell, hogy felmérje: kapacitásából mire futja, kiket és milyen feltételek­kel von be társként, alvállalko­zóként ebbe a munkába. Csak­hogy jelenleg ilyen tőkeerős ha­zai magánvállalkozó nincs. Külföldi persze lenne, de az nyilván nem ilyen árért végezné a közüzemi szolgáltatásokat. Persze az egész feladat pályáz­tatásánál igen csak meg kell nézni, hogy a vállalkozó való­ban rendelkezik-e elegendő ka­pacitással. Parkfenntartás szempontjából például aligha elégséges néhány fűnyírógép. De mondhatok más példát. Mi eseti megbízásokat teljesítve három géppel vonultunk ki a novemberi nagy havazáskor. Az a kis cég, amelyik jó árajánlata alapján elnyerte ezt az egész feladatot, tudomásom szerint november 13-án négy géppel dolgozott. Amikor még a Köz- tisztasági Vállalat végzete ezt a munkát, annak erre 10-12 gépe volt és gyakran ennyi sem volt elég. Egyébként ez olyan idény jellegű feladat, amit csak több cég koordinált összefogásával lehet megoldani eredményesen.- Milyen feltételekkel kezd­hette meg működését az új cég?- Az összevonás a privatizá­ció célja az volt, hogy egy tőke­erős, eszközeit, vagyonát haté­konyan használó, tiszta profilú cég jöjjön létre. A két fő tevé­kenységi kör végül is összekap­csolódik: a köztisztasági és a kertészeti feladatok teljesítése egyaránt azt szolgálja, hogy rangjához és híréhez méltón tisztább, szebb legyen ez a vá­ros. Az összevonás révén csu­pán az eddig párhuzamosan végzett tevékenységek kikü­szöbölésével is gazdaságosabb lesz a vállalat működése. A ter­vek szerint a városi vagyon mű­ködtetésére létrehozandó hol­ding is ezt fogja majd számon kérni vállalati egységeinktől. A legfontosabb kérdés azonban ta­lán mégsem a hatékony műkö­dés, hanem hogy a vagyont a város érdekében használjuk fel. Leépítés helyett többletfeladatok-Milyen a vállalat struktú­rája és lesz-e létszámleépítés?- Teljesen modem gazdasági társaságot akarunk kialakítani. Ellaposodik például a vezetés eddigi meredek piramisa. Az egyes divíziók - vagyis üzemek- közvetlenül az igazgató és he­lyettesei alá tartoznak és teljes hatáskörrel rendelkeznek majd a maguk területén. A következő egységek (divíziók) lesznek: szemétszállítás, szemétlerakó, parkfenntartás, virágkereske­dés, közterület-takarítás, kár­tevő írtó s egy kisebb építési üzem. A dísznövénytermesztést- vagy legalább is annak gazda­ságtalan részét - megszüntetjük és virágkereskedésre képezzük át az ott foglalkoztatottakat. A vállalat létszáma jelenleg 430 fő, s bár elképzelhető, hogy lesznek minőségi cserék és to­vábbi átcsoportosítások, de nem valószínű, hogy különösebb lét­számleépítésre sor kerül. Az eddigiekhez képest többletfela­datok vállalásával akarjuk meg­oldani a hatékony foglalkozta­tást. Ehhez pedig azt is el kell felejteni, hogy csak egy mű­szakban dolgozunk.- Milyen többletfeladatok jönnek számításba?- Pécsen kívül már eddig is 20 településen a mi vállalatunk gyűjti és szállítja el a lakossági szemetet. Ez a szám akár meg is duplázható, ha több műszakban dolgozunk, illetve annak az el­határozott programnak a meg­valósításával, hogy Pécs egész területén pormentes technológi­ájú legyen a szemétszállítás. Ehhez, meg ahhoz a sajátos kö­rülményhez kell igazítanunk a gépparkunkat, hogy Pécsett sok a szűk utca, amelyekbe nagy kukásautók nem engedhetők be. A történelmi beváros pedig kü­lönös elbírálást és a lehető leg­korszerűbb szállítási megoldást igényli. Azok a járműveink, amelyek erre nem alkalmasak, még ragyogóan beválnak a ki­sebb településeken. Nem titkolt cél, hogy a várostakarítás egész tevékenységét szeretnénk át­venni. Ebben az utóbbi években nem volt szerepünk. Olyan megállapodás birtokában va­gyunk, hogy amennyiben el­nyerjük a feladatot, azonnal rendelkezésünkre állnak az eh­hez szükséges, de egyébként más célra is használható gépek. Kertészeti program-A parkgondozásban is ter­veznek többletvállalást?- Konkrét tervet nyújtottunk be: kertészeti szempontból mit kellene tenni, hogy az a romlási folyamat, ami a zöldfelületek vonatkozásában tapasztalható ebben a városban, megállítható és esetleg tendenciaként vissza­fordítható legyen. Ez összegben 96 millió forint, de a városnak AfÁ-val együtt is csak 56 millió forintja van ilyen célra.- Hogyan lehet ezt áthidalni?- Ha a mi cégünk kapja meg a- feladatot, mivel önkormány­zati vagyont működtetünk, megtehetjük, hogy nem terve­zünk rá nyereséget, bizonyos áldozatokat is vállalhatunk, ha más ágazatokat ezzel szemben nyereségessé teszünk. Sőt né­hány milliós veszteséget is „le­nyelhetünk” egy-két évig, ha ezt a vagyoncsökkenést a tulaj­donos elfogadja, illetve ha erre szorít bennünket. így akkor mondjuk nem 56, hanem 66 millió forint jut a feladatra. De megteheti-e ugyanezt egy ma­gánvállalkozó? Nem is várható el tőle. Egyébként örömmel át­adom a feladatot, ha valaki ezt 56 millióból jobban meg tudja csinálni. Legfeljebb a foglal­koztatottjaink egy részét el kell bocsátani. Annak viszont nem látom értelmét, hogy parkokra, városrészecskékre szabdalják ezt a tevékenységet, mert ezzel csak az 56 millió forinton belüli teljesítmény romlik. Egyébként is nagy szükség lenne Pécsett városkertészeti koncepcióra. Az első pillanattól korszerűen, hatékonyan-Milyen fejlesztések várha­tók vállalatuknál?- A már említett új szemét- szállító kocsikon kívül feltétle­nül gondoskodni kell a szemét- lerakó bővítéséről, mert az ha­marosan betelik. Ennek idejét is elnyújthatja, de mindenképpen szükséges a szemétlerakó mű­velését szolgáló dózerek, tömö­rítő és aprító gép beszerzése. Erről már folynak előzetes tár­gyalások. A szepiétszállításhoz Franciaországból már beszerez­tük az ott technológiai csere mi­att kiselejtezett kukaedényeket, amelyek azonban messze job­bak, mint az eddig itt használ­tak. Ezt a 15 000 edényt azon­ban nem kívánjuk mégsem drá­gábban értékesíteni, mint az ed­digieket. A parkgondozási diví­ziót is szeretnénk felszerelni fi­zikai munkát és létszámot meg­takarító speciális, de általában mégis több és más célra is fel­használható kisgéppel. Beruhá­záspolitikánk azonban végül is a városi közgyűlés döntéseitől függ, illetve attól, hogy mi kap­juk-e meg a feladatokat - pél­dául a takarítást - s mennyi időre? Ha nem, nincs is szükség ilyen jellegű gépek beszerzé­sére, ha viszont csak egy évre szólnak a megbízások, akkor csak a bérletük jöhet szóba.-Mibe kerülhet mindez és miből?- Az én elképzelésem az, hogy az induláskor kellene mintegy 100 millió forint hitelt felvenni erre a célra, hogy már az első pillanattól korszerűen és hatékonyan tudjuk a feladatain­kat megoldani. Ezt az összeget öt- hat év alatt ki lehet termelni. Ezzel hosszabb távra megol­dódna a vállalat gépigénye, a város számára pedig biztosítot­tak lennének tisztaságának, zöldfelületei gondozásának fel­tételei. Dunai Imre A kertészet üvegházai is az új válallat tulajdonába kerültek Fotó: Läufer László Futball és ideológia Hamburg visszalépett Bombaként robbant a ham­burgi szenátus bejelentése, mi­szerint a városállam rendőrsége nem tudja szavatolni a közbiz­tonságot a helyi Volksparksta- dionban április 20-án leját­szandó barátságos labdarúgó mérkőzésen, amelyen Németor­szág és Anglia válogatottjai mérnék össze tudásukat. Ezért a város lemondja a rendezvényt. Az első hallásra érthetetlen közlemény hátterében német szélsőjobboldali elemek beje­lentése húzódik meg. A stadio­nokban és azok környékén is rendszeresen összecsapásokat, véres verekedéseket provokáló csoportok közölték, hogy a „Führer”, vagyis Adolf Hitler születésnapjára kitűzött meccs kiváló alkalom lesz a „méltó megemlékezésre”. Ebbe beleér­tették a vendégszurkolók, a szintén nem szívgárdistaként közismert - és Európa-szerte rettegett - angol szurkolók mé­résre tanítását. A sportvilág, s mindenekelőtt a német labdarúgó szövetség, megütközéssel reagált a ham­burgi hírre. Berti Vogts szövet­ségi kapitány keserűen „a társa­dalom arculcsapásának” ne­vezte a döntést, hozzátéve: nem hagyja annyiban a dolgot. A szövetség tartozik annyival a hamburgi szurkolóknak, hogy háromévi szünet után ismét a Hanza-városban lépjen pályára a nemzeti tizenegy. Vogts sze­rint a szenátus döntése minden­képpen meghátrálás a szélsősé­ges bajkeverők előtt, s az egész világnak megmutatja, „hova ju­tott Németország”. A szövetség nagyhatalmú el­nöke szintén értetlenül áll a hamburgi határozat előtt. Egi- dius Braun arra figyelmeztetett, hogy a jogállam nem kapitulál­hat az erőszakkal vagy az azzal fenyegető erőkkel szemben. - Ha ugyanis rálépünk erre az útra, a jövőben bármely sport- rendezvény meghiúsulhat holmi szélsőséges elemek hangoskodó fellépése miatt - szögezte le Braun. A brit sajtó is futballhuligá- nok és a bajkeverők előtti meg­hátrálásként értékelte & ham­burgi szenátus döntését. Míg a Daily Telegraph a várható za­vargások miatt jogosnak találja a lépést, addig a Daily Mirror úgy véli, hogy a találkozó idő­pontját eleve rosszul választotta meg a két szövetség. A sziget- országban keringő hírek szerint brit illetékesek már a múlt év vége felé jelezték: a Németor­szágban erősödő újfasiszta áramlatok fényében talán jobb volna elhalasztani a mérkőzést. Londoni körök attól tartottak, a Nemzeti Frontban tömörülő an­gol neonácik szintén ott lesznek Hamburgban, hogy „szolidari­tásukról” biztosítsák német ba­rátaikat. A német sportszövetség pár hete még visszautasította a bri­tek figyelmeztetését, miszerint rossz ómen a mérkőzés április 20-án tervezett lejátszása. Frankfurtban, a DFB székhe­lyén úgy látszik kevésbé érzé­kenyek a belpolitikai barométer változásaira, mint a csatorna túlpartján. A németek arra hi­vatkoztak, hogy április 20 évek óta szerepel az UEFA naptárá­ban mint válogatott mérkőzések rendezésére alkalmas időpont, amikor nincs forduló az európai kupákban. Csakugyan: 1988-ban ezen a napon rendezték az Európa- bajnokság negyeddöntőit, 1990-ben és 1991-ben pedig komplett fordulót bonyolítottak le a Bundesligában - politikai színezetű rendzavarás nélkül. Ám azóta sok víz folyt le a Raj­nán, a Majnán és a Weseren: 1992 nyarán Rostockban újfa­siszták felgyújtották a külföldi menekültek toronyházait, ősszel Hoyerswerdában, majd Mölln- ben voltak gyilkos merényletek külföldiek ellen. Azután jött a hünxei, majd a solingeni gyúj­togatás. A merényletek „mér­lege” Berlinben, az Alexanderp- latzon lévő gyorsvasút-állomás homlokzatán látható: több mint egy tucat, német földön meg­gyilkolt külföldi neve. A möllni és a solingeni gyúj­togatok pere igazolta a kezdet­től fogva táplált gyanút: a me­rényletek hátterében minden esetben a náci ideológiát dicső­ítő fiatalok álltak. A „barna ve­tés”, amelyet Michael Kühnen és társai vetettek el a 80-as években, szárba szökkent. Ha - űz eddigi választási eredmények fényében - parlamenti térhódí­tásától nem kell is tartani, az ut­cán, a stadionokban igen gyak­ran a kopaszra nyírt fejű, bom- berdzsekis, feketecsizmás cső­cselék az úr. Amennyiben a hamburgi ha­tóságok úgy érzik, hogy nem elég erősek a „barna legények” megfékezéséhez, akkor jobb, hogy lemondták a találkozót. Európának nincs szüksége újabb Heysel- stadionbeli rémá­lomra - márpedig hol voltak 1985-ben még a neonácik a stadionokban? Dorogman László

Next

/
Oldalképek
Tartalom