Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-25 / 24. szám
6 aj Dunántúli napló Közélet 1994. január 25., kedd Két régiből egy új cég Pécs tisztaságának ígéretével Eredeti feladatköre teljességének visszahódítására tör a Pécsi Közterületfenntartó Vállalat Épül Bős második szakasza Július Binder, a szlovák Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója a TA SR szlovák hírügynökségnek adott péntek esti nyilatkozatában bejelentette: a beruházó vállalat a héten megkezdte a bősi erőmű második szakaszának építési munkálatait. Elmondta, hogy elsősorban olyan objektumok építése kezdődött el, melyek - a Duna hajózhatóságának érdekében - a jég levezetését lesznek hivatottak szolgálni. A dunacsúnyi térségben, ahol a szlovák fél a Duna vizét elterelő gátat emelte, további gátak megépítésével három tározóterületet alakítanak ki és ezzel együtt épül fel a bősinéi kisebb kapacitású erőmű, illetve a hozzá tartozó hajóátemelő kamra is.- Feltételezhető, hogy májusban Magyarország is üzembe helyezi a mosoni ágon álló erőművet, s mi természetesen készen vagyunk másodpercenként akár 40 köbméter vizet juttatni a Mosoni-Dunába. A magyar erőmű meghajtásához a másodpercenkénti 20 köbméter víz is elegendő lenne.Mi annyi vizet juttatunk, amennyire a Duna magyarországi ágrendszerében szükség van - mondta Július Binder. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia továbbra is a vízlépcsőről szóló 1977-es szerződésben rögzítettekhez ragaszkodik, mely „a partnerek vízmegosztásban tanúsítandó magatartását is előírja.” - A nemzetközi szerződést mi az utolsó betűig betartjuk. Eszerint a Duna régi medrébe másodpercenként 50, a Mosoni Dunába pedig 10 köbméter vizet kell juttatnunk. A Mosoni Dunába ezzel szemben jelenleg 20, a Duna régi medrébe pedig 250-300 köbméter vizet adunk másodpercenként - tehát né- hányszorosát a szerződésben előírt mennyiségnek - jelentette ki Binder. A szlovák beruházási igazgató ismét azt hangsúlyozta, hogy a magyar fél nem építette meg a szlovák fél által javasolt küszöbgátakat és a szlovák építési ajánlatot sem fogadta el. - Remélem, hogy a Duna jobbparti településeinek polgármesterei által meghirdetett polgári engedetlenség arra kényszeríti majd a magyar kormányt, hogy a küszöbgátakat a magyarországi környezetvédelem érdekei szerint mégis megépíttesse - fejezte be Július Binder. Új fejezet kezdődik Pécs közterületeinek gondozásában, fenntartásában. Legalább is ezt ígéri Pécs Közgyűlése közelmúltban hozott döntése, amely a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat és a Pécsi Köztisztasági Vállalat összevonásával létrehozta a Pécsi Közterületfenntartó Vállalatot. Ez a cég a közeljövőben gazdasági társasággá alakul át. A kft. tulajdonosa egyelőre kizárólag az ön- kormányzat lesz. A döntés indoklása szerint ezzel az összevonással a közte- rületfenntartó-gondozó tevékenység áttekinthetősége és oly fokú szervezettsége valósulhat meg, amely révén a városnak ilyen téren nem maradnak ellátatlan területei. Ennek a célnak megvalósításáról kérdeztük Révbíró Gézát, az új vállalat igazgatóját.-Az utóbbi években a most megszűnt két cég mind nagyobb teret veszített a város közterületeinek gondozásában, mert rendre alul maradt a verseny- tárgyalásokon. Mi volt ennek a versenyképtelenségnek az oka?- kiindulópont az lehet, hogy a két vállalatot is közüzemiek olyan szocialista típusú gazdasági egységeknek tekintették, amikre nincs szükség. Pedig itt olyan vagyonról van szó, amely éppen a város vagyonának karbantartására hivatott. Evekig nem az volt az szempont, hogy az a vagyon, illetve kapacitás, ami az önkormányzat rendelkezésére áll, mennyire van kihasználva, s hogyan lehetne jobban. Egy városnak vannak olyan feladatai, amiket mindenképpen el kell látnia, s csak úgy célszerű, ha ezeknek igazi gazdája van. Mindkét vállalatot azért hozták létre, hogy az egész tevékenységi körért feleljen. Arra nem voltak alkalmasak - s az új sem az -, hogy részfeladatokért versenyezzen. Verseny és kapacitás-De ha a városnak így volt, illetve így lenne olcsóbb?-A feladatok területi szétszabdalásából egyébként nem is verseny, hanem csak káosz származik. Különösen akkor, ha a pályázatok elbírálásának szinte kizárólagos szempontja a minél alacsonyabb árajánlat, s nem pedig az, hogy a vállalkozó szakmailag, illetve a rendelkezésére álló kapacitásával alkalmas-e a feladatra. Úgy érzem, hogy a mostani átalakítással a város végre megtalálta, mire is van szüksége. Mert bizony szemetesnek látom Pécs városát, mégpedig nagyon'. Megen- gedhetjük-e magunknak az ilyesmit, mert versenyeztetünk a versenyeztetés kedvéért, miközben a tulajdonunkban lévő, a feladat elvégzésére rendelt kapacitás kihasználatlan?-Ha viszont ez a vállalat monopolhelyzetbe kerül, az ilyen tevékenységre berendezkedett kis vállalkozások sora mehet tönkre.- Véleményem szerint azokat a kis magáncégeket, amelyek közterületi munkákat végeznek, semmiképpen sem szabad leírni, hiszen jelentős értéket képviselnek. Meg kell oldania foglalkoztatásukat, de nem úgy, hogy felszabdaljuk a feladatot. Félreértés ne essék: én semmilyen vonatkozásban nem zárom ki a versenyeztetést, ám ezt összhangba kell hozni a városi vagyon hatékony működtetésével. No meg a versenyfeltételek azonosságával is, hiszen ha a közterület-takarító vállalkozó a kukákba önheti az összegyűjtött szemetet, mert a szállítási számláit nem ellenőrzik, akkor aligha beszélhetünk azonos költségekről. A város érdekében működtetett vagyon- Akkor végül is mi legyen a kiválasztás alapja?- gészen más dolog, ha a város egész területére versenyeztetnek meg egy feladatot. Aki azt elnyeri, maga kell, hogy felmérje: kapacitásából mire futja, kiket és milyen feltételekkel von be társként, alvállalkozóként ebbe a munkába. Csakhogy jelenleg ilyen tőkeerős hazai magánvállalkozó nincs. Külföldi persze lenne, de az nyilván nem ilyen árért végezné a közüzemi szolgáltatásokat. Persze az egész feladat pályáztatásánál igen csak meg kell nézni, hogy a vállalkozó valóban rendelkezik-e elegendő kapacitással. Parkfenntartás szempontjából például aligha elégséges néhány fűnyírógép. De mondhatok más példát. Mi eseti megbízásokat teljesítve három géppel vonultunk ki a novemberi nagy havazáskor. Az a kis cég, amelyik jó árajánlata alapján elnyerte ezt az egész feladatot, tudomásom szerint november 13-án négy géppel dolgozott. Amikor még a Köz- tisztasági Vállalat végzete ezt a munkát, annak erre 10-12 gépe volt és gyakran ennyi sem volt elég. Egyébként ez olyan idény jellegű feladat, amit csak több cég koordinált összefogásával lehet megoldani eredményesen.- Milyen feltételekkel kezdhette meg működését az új cég?- Az összevonás a privatizáció célja az volt, hogy egy tőkeerős, eszközeit, vagyonát hatékonyan használó, tiszta profilú cég jöjjön létre. A két fő tevékenységi kör végül is összekapcsolódik: a köztisztasági és a kertészeti feladatok teljesítése egyaránt azt szolgálja, hogy rangjához és híréhez méltón tisztább, szebb legyen ez a város. Az összevonás révén csupán az eddig párhuzamosan végzett tevékenységek kiküszöbölésével is gazdaságosabb lesz a vállalat működése. A tervek szerint a városi vagyon működtetésére létrehozandó holding is ezt fogja majd számon kérni vállalati egységeinktől. A legfontosabb kérdés azonban talán mégsem a hatékony működés, hanem hogy a vagyont a város érdekében használjuk fel. Leépítés helyett többletfeladatok-Milyen a vállalat struktúrája és lesz-e létszámleépítés?- Teljesen modem gazdasági társaságot akarunk kialakítani. Ellaposodik például a vezetés eddigi meredek piramisa. Az egyes divíziók - vagyis üzemek- közvetlenül az igazgató és helyettesei alá tartoznak és teljes hatáskörrel rendelkeznek majd a maguk területén. A következő egységek (divíziók) lesznek: szemétszállítás, szemétlerakó, parkfenntartás, virágkereskedés, közterület-takarítás, kártevő írtó s egy kisebb építési üzem. A dísznövénytermesztést- vagy legalább is annak gazdaságtalan részét - megszüntetjük és virágkereskedésre képezzük át az ott foglalkoztatottakat. A vállalat létszáma jelenleg 430 fő, s bár elképzelhető, hogy lesznek minőségi cserék és további átcsoportosítások, de nem valószínű, hogy különösebb létszámleépítésre sor kerül. Az eddigiekhez képest többletfeladatok vállalásával akarjuk megoldani a hatékony foglalkoztatást. Ehhez pedig azt is el kell felejteni, hogy csak egy műszakban dolgozunk.- Milyen többletfeladatok jönnek számításba?- Pécsen kívül már eddig is 20 településen a mi vállalatunk gyűjti és szállítja el a lakossági szemetet. Ez a szám akár meg is duplázható, ha több műszakban dolgozunk, illetve annak az elhatározott programnak a megvalósításával, hogy Pécs egész területén pormentes technológiájú legyen a szemétszállítás. Ehhez, meg ahhoz a sajátos körülményhez kell igazítanunk a gépparkunkat, hogy Pécsett sok a szűk utca, amelyekbe nagy kukásautók nem engedhetők be. A történelmi beváros pedig különös elbírálást és a lehető legkorszerűbb szállítási megoldást igényli. Azok a járműveink, amelyek erre nem alkalmasak, még ragyogóan beválnak a kisebb településeken. Nem titkolt cél, hogy a várostakarítás egész tevékenységét szeretnénk átvenni. Ebben az utóbbi években nem volt szerepünk. Olyan megállapodás birtokában vagyunk, hogy amennyiben elnyerjük a feladatot, azonnal rendelkezésünkre állnak az ehhez szükséges, de egyébként más célra is használható gépek. Kertészeti program-A parkgondozásban is terveznek többletvállalást?- Konkrét tervet nyújtottunk be: kertészeti szempontból mit kellene tenni, hogy az a romlási folyamat, ami a zöldfelületek vonatkozásában tapasztalható ebben a városban, megállítható és esetleg tendenciaként visszafordítható legyen. Ez összegben 96 millió forint, de a városnak AfÁ-val együtt is csak 56 millió forintja van ilyen célra.- Hogyan lehet ezt áthidalni?- Ha a mi cégünk kapja meg a- feladatot, mivel önkormányzati vagyont működtetünk, megtehetjük, hogy nem tervezünk rá nyereséget, bizonyos áldozatokat is vállalhatunk, ha más ágazatokat ezzel szemben nyereségessé teszünk. Sőt néhány milliós veszteséget is „lenyelhetünk” egy-két évig, ha ezt a vagyoncsökkenést a tulajdonos elfogadja, illetve ha erre szorít bennünket. így akkor mondjuk nem 56, hanem 66 millió forint jut a feladatra. De megteheti-e ugyanezt egy magánvállalkozó? Nem is várható el tőle. Egyébként örömmel átadom a feladatot, ha valaki ezt 56 millióból jobban meg tudja csinálni. Legfeljebb a foglalkoztatottjaink egy részét el kell bocsátani. Annak viszont nem látom értelmét, hogy parkokra, városrészecskékre szabdalják ezt a tevékenységet, mert ezzel csak az 56 millió forinton belüli teljesítmény romlik. Egyébként is nagy szükség lenne Pécsett városkertészeti koncepcióra. Az első pillanattól korszerűen, hatékonyan-Milyen fejlesztések várhatók vállalatuknál?- A már említett új szemét- szállító kocsikon kívül feltétlenül gondoskodni kell a szemét- lerakó bővítéséről, mert az hamarosan betelik. Ennek idejét is elnyújthatja, de mindenképpen szükséges a szemétlerakó művelését szolgáló dózerek, tömörítő és aprító gép beszerzése. Erről már folynak előzetes tárgyalások. A szepiétszállításhoz Franciaországból már beszereztük az ott technológiai csere miatt kiselejtezett kukaedényeket, amelyek azonban messze jobbak, mint az eddig itt használtak. Ezt a 15 000 edényt azonban nem kívánjuk mégsem drágábban értékesíteni, mint az eddigieket. A parkgondozási divíziót is szeretnénk felszerelni fizikai munkát és létszámot megtakarító speciális, de általában mégis több és más célra is felhasználható kisgéppel. Beruházáspolitikánk azonban végül is a városi közgyűlés döntéseitől függ, illetve attól, hogy mi kapjuk-e meg a feladatokat - például a takarítást - s mennyi időre? Ha nem, nincs is szükség ilyen jellegű gépek beszerzésére, ha viszont csak egy évre szólnak a megbízások, akkor csak a bérletük jöhet szóba.-Mibe kerülhet mindez és miből?- Az én elképzelésem az, hogy az induláskor kellene mintegy 100 millió forint hitelt felvenni erre a célra, hogy már az első pillanattól korszerűen és hatékonyan tudjuk a feladatainkat megoldani. Ezt az összeget öt- hat év alatt ki lehet termelni. Ezzel hosszabb távra megoldódna a vállalat gépigénye, a város számára pedig biztosítottak lennének tisztaságának, zöldfelületei gondozásának feltételei. Dunai Imre A kertészet üvegházai is az új válallat tulajdonába kerültek Fotó: Läufer László Futball és ideológia Hamburg visszalépett Bombaként robbant a hamburgi szenátus bejelentése, miszerint a városállam rendőrsége nem tudja szavatolni a közbiztonságot a helyi Volksparksta- dionban április 20-án lejátszandó barátságos labdarúgó mérkőzésen, amelyen Németország és Anglia válogatottjai mérnék össze tudásukat. Ezért a város lemondja a rendezvényt. Az első hallásra érthetetlen közlemény hátterében német szélsőjobboldali elemek bejelentése húzódik meg. A stadionokban és azok környékén is rendszeresen összecsapásokat, véres verekedéseket provokáló csoportok közölték, hogy a „Führer”, vagyis Adolf Hitler születésnapjára kitűzött meccs kiváló alkalom lesz a „méltó megemlékezésre”. Ebbe beleértették a vendégszurkolók, a szintén nem szívgárdistaként közismert - és Európa-szerte rettegett - angol szurkolók mérésre tanítását. A sportvilág, s mindenekelőtt a német labdarúgó szövetség, megütközéssel reagált a hamburgi hírre. Berti Vogts szövetségi kapitány keserűen „a társadalom arculcsapásának” nevezte a döntést, hozzátéve: nem hagyja annyiban a dolgot. A szövetség tartozik annyival a hamburgi szurkolóknak, hogy háromévi szünet után ismét a Hanza-városban lépjen pályára a nemzeti tizenegy. Vogts szerint a szenátus döntése mindenképpen meghátrálás a szélsőséges bajkeverők előtt, s az egész világnak megmutatja, „hova jutott Németország”. A szövetség nagyhatalmú elnöke szintén értetlenül áll a hamburgi határozat előtt. Egi- dius Braun arra figyelmeztetett, hogy a jogállam nem kapitulálhat az erőszakkal vagy az azzal fenyegető erőkkel szemben. - Ha ugyanis rálépünk erre az útra, a jövőben bármely sport- rendezvény meghiúsulhat holmi szélsőséges elemek hangoskodó fellépése miatt - szögezte le Braun. A brit sajtó is futballhuligá- nok és a bajkeverők előtti meghátrálásként értékelte & hamburgi szenátus döntését. Míg a Daily Telegraph a várható zavargások miatt jogosnak találja a lépést, addig a Daily Mirror úgy véli, hogy a találkozó időpontját eleve rosszul választotta meg a két szövetség. A sziget- országban keringő hírek szerint brit illetékesek már a múlt év vége felé jelezték: a Németországban erősödő újfasiszta áramlatok fényében talán jobb volna elhalasztani a mérkőzést. Londoni körök attól tartottak, a Nemzeti Frontban tömörülő angol neonácik szintén ott lesznek Hamburgban, hogy „szolidaritásukról” biztosítsák német barátaikat. A német sportszövetség pár hete még visszautasította a britek figyelmeztetését, miszerint rossz ómen a mérkőzés április 20-án tervezett lejátszása. Frankfurtban, a DFB székhelyén úgy látszik kevésbé érzékenyek a belpolitikai barométer változásaira, mint a csatorna túlpartján. A németek arra hivatkoztak, hogy április 20 évek óta szerepel az UEFA naptárában mint válogatott mérkőzések rendezésére alkalmas időpont, amikor nincs forduló az európai kupákban. Csakugyan: 1988-ban ezen a napon rendezték az Európa- bajnokság negyeddöntőit, 1990-ben és 1991-ben pedig komplett fordulót bonyolítottak le a Bundesligában - politikai színezetű rendzavarás nélkül. Ám azóta sok víz folyt le a Rajnán, a Majnán és a Weseren: 1992 nyarán Rostockban újfasiszták felgyújtották a külföldi menekültek toronyházait, ősszel Hoyerswerdában, majd Mölln- ben voltak gyilkos merényletek külföldiek ellen. Azután jött a hünxei, majd a solingeni gyújtogatás. A merényletek „mérlege” Berlinben, az Alexanderp- latzon lévő gyorsvasút-állomás homlokzatán látható: több mint egy tucat, német földön meggyilkolt külföldi neve. A möllni és a solingeni gyújtogatok pere igazolta a kezdettől fogva táplált gyanút: a merényletek hátterében minden esetben a náci ideológiát dicsőítő fiatalok álltak. A „barna vetés”, amelyet Michael Kühnen és társai vetettek el a 80-as években, szárba szökkent. Ha - űz eddigi választási eredmények fényében - parlamenti térhódításától nem kell is tartani, az utcán, a stadionokban igen gyakran a kopaszra nyírt fejű, bom- berdzsekis, feketecsizmás csőcselék az úr. Amennyiben a hamburgi hatóságok úgy érzik, hogy nem elég erősek a „barna legények” megfékezéséhez, akkor jobb, hogy lemondták a találkozót. Európának nincs szüksége újabb Heysel- stadionbeli rémálomra - márpedig hol voltak 1985-ben még a neonácik a stadionokban? Dorogman László
