Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-23 / 22. szám

Don Calhoun, az egymillió dolláros „Amerika a korlátlan lehe­tőségek hazája” - tartja a már-már közhelynek tűnő mondás. A mesébe illő kar­rier-történetek igazságtar­talma olykor valóban elenyé­sző, kivételek azonban mindig vannak. Don Calhoun esete pedig vitathatatlanul maga a „csoda”. Sokan ugyan azt ál­lítják, hogy szerencséje volt, a tények azonban magukért be­szélnek. Calhoun ugyanis - az amerikai profi kosárlabda bajnokság (NBA) egyik sztár­csapatának köszönhetően - mindössze három másodperc alatt „csinálta meg” a karrier­jét... Mindezt hogyan tette? A Chicago Bulls tavaly áp­rilis 14-én telt ház előtt vívott előkészületi mérkőzést. Mi­chael Jordan ekkor még szót sem ejtett arról, hogy a követ­kező idényben már nem áll szándékában „Főbikaként” elkápráztatni a szurkolókat, így tekintélyes számú nézőse­reg folglalt helyet a Chi- cago-stadionban. Á Bulls klubvezetése úgy döntött, hogy a közönséget is bevonja a játékba. Kereken egymillió (!) dollárt ajánlottak fel annak, aki egyetlen kísér­letből betalál a gyűrűbe. No persze tisztes távolságról, vagyis az ellenkező palánk alatti büntetővonalról. Don Calhoun úgy döntött, itt a nagy alkalom, hogy alapjai­ban változtassa meg addigi életét! Talán arra gondolt, óránkénti 5 dolláros fizetését ekkora összeggel kiegészíteni nem mindennapi bravúr lenne. Ami ezután történt, azt talán ő is csak jóval később hitte el. Az eldobott labda ugyanis a legoptimálisabb ív­ben - a szemtanúk nem kis álmélkodására - utat talált a távoli kosárba. Don Calhoun három másodperc alatt (kö­rülbelül ennyit töltött a labda a levegőben) milliomos lett! Még „Air” Jordan is elisme­réssel adózott a különleges mutatványnak. A történet azonban nem lenne igazán amerikai, ha itt véget érne. A 24 éves hős ugyanis - fantasztikus tettén felbuzdulva - Phoenixbe tette át székhelyét, hogy külön edzőt fogadva kiaknázza kü­lönleges adottságát. Nem volt titok: NBA-álmokat dédelge­tett. Ki tudja, talán ez is sike­rült volna, ha nem lép közbe Marvin Walters, a méltán vi­lághírű kosárlabda-cirkusz, a Harlem Globetrotters igazga­tója.- Calhoun keze aranyból van. Aki ilyen produkcióra képes, annak köztünk van a helye - mondta a „Világjá­rók” főembere, és egyéves szerződést ajánlott. Calhoun boldogan aláírt, és december óta a jól ismert harlemi pi- ros-fehér-kék öltözetben dí­szeleg. Walters csupán arra kérte őt, javítson a labdakezelésén, és a dobásbiztonságán. Az utóbbi kissé elgondolkodtató. Mit tökéletesíthet még az egymillió dollárt érő kosár szerzője? Marvin Walters még „odacsippentett”: -Ta­lán egyszer Calhoun is el­árulja majd, hogy szerencséje volt... Májusban a „kokós” Amint egykoron Diego Ma­radona - még az olasz SSC Na­poli mezét viselve -, úgy Clau­dio Caniggia is tiltott szerhez nyúlt. Maradona elnyerte bünte­tését doppingvétsége miatt, és az AS Roma kötelékébe tartozó honfitárs, a szintén argentin Claudio Caniggia is megkapta a jogos elmarasztalást. A lobogó hajú, szőke, a női szíveket gyakorta megdobog­tató csatár kokainhasználattal próbálta formáját javítani. Amikor azután megtagadta egy itáliai bajnoki futballmérkőzés után a kötelező doppingellenőr­zést, eltiltották. Ez az eltiltása május nyolcadikán jár le. Ca­niggia hónapok óta edzésben van, a tréningek látogatását az AS Roma lehetővé tette szá­mára. Hogy milyen formának tér vissza Caniggia örvend, azt csak tippelni lehet. Ám a római klub nagy erőssége lesz majd, amikor az „örök vá­ros” futballcsapata (május 10. és 12. között) argentínai nem­zetközi tornán lép gyepre - ígé­rik az olaszok. Igen, már Caniggiával utazik a Roma! A tornán az SSC Na­poli és az AS Roma mellett ér­dekelt, indul két argentin klub, az Independiente és a River Plate is. Caniggia olasz lapoknak nyi­latkozva idén leszögezte: min­denképpen ott kíván lenni a nyári, az Egyesült Államokban sorra kerülő vb-döntőben. Alfio Basile, a dél-amerikai futballvá­logatott szövetségi kapitánya erősen hajlik arra, hogy a szőke muskétást harcba vesse a World Cup-csatákon. „Futball-sulik”, a dánok módjára Noha a dán labdarúgó válo­gatott Európa-bajnoki címvé­dőként nem verekedte el magát az idei nyári vb-döntőig, azért túl sokáig nem keseregtek az ot­tani szövetség vezetői. Tudván, a jövőért tenni soha nem lehet elég korán, beindítottak egy, a fejlődést segítő projektet. Az 1993-as év legnagyszerűbb eredményének azt tartják, hogy sikerrel vette kezdetét a „fut­ball-sulik” rendszere. A dán szövetség egyhetes, 8 és 16 év közötti iskolás leányok és fiúk részére szervezett amo­lyan kedvcsináló tábort. Az öt nap során 9 és 15 óra között ön­kéntes labdarúgó-edzők soka­sága segítette a fiatalokat. Olyan különleges témakörök­ben tartottak elméleti és gyakor­lati bemutatót, mint a kapura lövés vagy az egyéni technikai képzettség gyakorlása. A szövetség (DBU) vezér­kara előzetesen négyezer fiatal részvételével számolt. A sport-táborozások szakanyagát a fővárosi és a vidéki sajtó rész­letesen tálalta, népszerűsítette, sőt a dán televízió mindkét csa­tornája is ugyanezt tette. Talán ezért történt meg, hogy a várt négyezer helyett 15 ezer fiatal jelentkezett! Lévén, hogy tehetős szpon­zorok sorakoztak fel a DBU mögé, hirtelenjében a fölös ez­reknek is sikerült elhelyezési lehetőséget biztosítani. E „fut- ball-sulikat” országszerte 73 klub látta vendégül. Nem kértek pénzt a szerelés-használatért, tisztálkodási lehetőségért - és így tovább. A tanfolyamokon 55 és 329 között váltakozott a nebulók létszáma. A szervezők minden, 14 gyermekből álló csoport szá­mára szakképzett edzőt biztosí­tottak! A DBU már most készíti idei terveit. 1994 nyarán 25 ezer fiatal leány és fiú ismerkedhet meg a futball „alapfogásaival” - testközelből. Fő a csapat és a gyerek sikere Az osztályzatok alapján Dárdai Pál a legjobb Dárdai (jobbról) nagyon szeret Beremenden játszani A Nemzeti Sport év végén közzé teszi a bajnoki mérkőzé­seken kapott osztályzatok alap­ján - az élvonalon kívül - a má­sodosztályú játékosok ranglistá­ját is. Az NB II. Nyugati cso­portjának élén régi ismerősünk, idősebb Dárdai Pál nevét ol­vashattuk, mégpedig kiváló, 6,5-es mérkőzésenkénti átlag­teljesítménnyel.-A sportnapilap címe a kö­vetkezőképpen hangzott: Dár­dai Pál kétes dicsősége - Az NB II. Nyugati csoportjában egy edző a legjobb játékos. Hogy ér­telmezi ezt a címet? - kérdeztük a beremendiek játékosedzőjétől.-Valóban többértelmű ez a cím - kezdte Dárdai Pál -, le­het, hogy a cikkíró az NB I. és NB II. közti különbségre gon­dolt, hiszen fénykoromban a ti­zedik hely körül végeztem az élvonalbeli játékosok ranglistá­ján, itt meg 42 évesen első tud­tam lenni. De valószínűbb, az újságírót az motiválta a cím­adáskor, hogy legeredménye­sebb tanítványaim, Macsi és Rózsavölgyi a 7. és a 8. helyet foglalják el ebben a rangsorban.- Nemrég még a végleges visszavonulásáról nyilatkozott, most pedig a csoport doyenje­ként Ön a rangelső. Hogyan to­vább?-Elég régóta vagyok már a pályán, hiszen 1972-ben, Kom­lón mutatkoztam be az NB I-ben. Az egyéni sikerek engem már hidegen hagynak, a csapat szereplése a lényeges. Arra pe­dig nem lehet panasz, hiszen újoncként az 5. helyen zártuk a szezont. Hiú ábrándokat feles­leges kergetni, két és fél éve in­dultunk a megyebajnokságból. Célunk egy stabil, megbízható NB Il-es gárda kialakítása, erre minden lehetőségünk megvan. Három „öreggel” és néhány fia­tallal kiegészített, zömmel 20-23 év közötti fiatalok alkot­ják az együttest. Terhelhető, jó akaraterővel rendelkező, sike­réhes fiúk ők, s a BCM, az ön- kormányzat és néhány szponzor segítségével megvalósíthatjuk terveinket.- Egy időben az a hír terjedt el Pécsett, hogy Beremendre vi­szi játszani a fiát...- Ez csak pletyka volt, többre tartom ennél a srácot. Neki az NB I-ben kell meghatározó já­tékossá válnia. Sajnos, a sérülé­sekkel nem volt eddig szeren­cséje, bár az is lehet, hogy egy kicsit túl lett terhelve egy idő­ben. Tehetsége, akaratereje alapján remélem, hogy nálam is sikeresebb pályafutást mondhat majd a magáénak.-Az előbb megkerülte azt a kérdést, hogy meddig látjuk még a pályán.- Mostanában mindenki erről faggat, de nagyon nehéz a kér­dés. Abbahagytam már a PMSC-nél is, majd amikor az emlékezetes bundabotrány mi­att 10 játékost eltiltottak, csak beszálltam (a mezőny legjobbja volt az Újpest ellen! - K. P.) és segítettem a csapatnak. A kö­vetkező búcsúfellépésem(?) Komlón volt 1988-ban, az NB II-ben. Utána levezetésként ját­szottam a megyebajnokságban Somberekén, majd itt Bere­menden. Az eredményeink úgy alakultak, hogy ismét NB Il-es játékosnak (de ennél sokkal fon­tosabb, hogy edzőnek) mondha­tom magam. Bár nagyon régóta játszom, mégis, még mindig él­vezem a focit. Itt Beremenden nagy öröm most játszani, a fél község kint van a meccseken, de jönnek Siklósról, sőt még Pécsről is szurkolók.- Amennyiben a játék is úgy megy, mint eddig, és ha a csapat érdeke is úgy kívánja, nem csu­pán a kispadról fogom dirigálni a Beremendi Építők csapatát. Az év elején megkezdte a felkészülést a Beremend csa­pata. A játékosok jelenleg Har­kányban készülnek, a hónap végéig maradnak a fürdőváros­ban. Az edzőtáborban Dárdai Pál játékos-edző vezényletével huszonnégyen vesznek részt, napi két edzés a penzum, kü- lönhangsúlyt fektetnek az erőn­létjavítására. Előtte és utána teremtorná­kon szerepelnek. A pécsi terem­tornán a legsportszerűbb csapat minősítést érdemelték ki az NB II. Nyugati csoportjában sze­replő beremendiek. A keretben annyi változás van, hogy Borsos és Berecz le­szerelt, Rózsahelyi bevonult és a Kaposvári Honvédban folytatja egy időre. A sérültek meggyó­gyultak, Kovács Bélát porccal műtötték, remélhetőleg mielőbb rendbe jön. Igazolást nem ter­veznek. A 24-es keret tagjai bíznak abban, hogy folytatják az NB II. nyugati csoportjában az őszi si­keres szereplést. Kosa Péter Nyolcvan nap a Föld körül Az ötlet vitathatatlanul Jules Verné-tői, a franciák híres regé­nyírójától ered. Kevesebb, mint nyolcvan nap alatt megkerülni a Földet - ezt tűzte ki maga elé célul annak a francia és brit yachtnak a kormányosa, amely vasárnap futott ki a franciaor­szági Brest kikötőjéből. A brit Enza és a hangzatos nevű Lyonnaise des Eaux-Du- mez azzal vágott neki az útnak, hogy megdöntik Bruno Peyron tavaly áprilisban felállított 79 nap 6 óra és 15 perces csúcsát. Ehhez 27 239 tengeri mérföldet kell teljesíteniük, ami napi át­lagban mintegy 353 mérföldet jelent. Terveik szerint tíz nap alatt kell elérniük az Egyenlítőt, 37 nap alatt Új-Zélahdot és 50 nap alatt a Hom-fokot. Persze, az angol Peter Blake és a francia Olivier de Kersauson dolga könnyebb lesz, hiszen egymást segítve próbálhatják meg azt, ami Peyronnak egyedül sike­rült. Közömbös amerikaiak A labdarúgó világbajnokság közeledtével a fanatikus futball­rajongók azt várnák, hogy a rendező országban, az Egyesült Államokban is magasra csapja­nak a lelkesedés hullámai. Ám ez nem így van. A legutóbbi felmérések sze­rint az amerikai állampolgárok alig 13 százaléka tudja, hogy hazájuk ad otthont a világbaj­nokságnak. A felmérésből az is kitűnik, hogy a megkérdezet­teknek a fele követi majd figye­lemmel a közvetítéseket, 69 százalék pedig biztosan állítja, hogy nem megy ki a mérkőzé­sekre. Pedig a legnagyobb amerikai újságok (The New York Times, The Washington Post, Los An­geles Times) minden tőlük tel­hetőt megtesznek, ami a hírve­rést illeti. Egyre nagyobb helyet kap a labdarúgás a sportoldala­kon. A közvetítésekkel foglal­kozó tévétársaságok (ABC, ESPN) sem készülődnek még. Az ABC bejelentette, hogy csak a sorsolástól kezdve teszik meg az első lépéseket. Lillehammer a téli olimpia idejére a „világ középpontja” lesz A mai világban a nagy sport- rendezvények szervezőinek már az erőszakos cselekmények „kivédésére” is fel kell készül­niük. így van ez Lillehammer- ben is, ahol már február 12. és 27. között bonyolítják le a téli olimpiai játékokat. Az olimpia idejére Norvégia rendőrállományának egyhar- madát ki vezénylik majd a 2770 személyből álló rendfenntartó erők mellé. Az angol rendőrök­höz hasonlóan a norvég bizton­ságiak sem viselnek fegyvert. Az olimpia nyugalmának bizto­sításáért fáradozó személyek munkáját kutyák, bombakereső robotok és helikopterek segítik.- Reméljük rendőreink az olimpia egész ideje alatt észre­vétlenek maradnak majd, ám ha úgy adódik, akkor nagyon rövid idő alatt fel tudjuk fegyverezni őket - nyilatkozta Arne Huuse, az olimpia biztonsági felügyele­tével megbízott rendőrfőnök. A szervezők remélik, nem ismétlődnek meg a müncheni, 1972-es tragikus események. Ismert, tizenegy izraeli sporto­lót gyilkoltak meg terrorista fegyveresek a bajor főváros sportrendezvényén. Az ilyes­fajta támadásnak kicsi az esélye - vélik a rendezők -, de a lehet­séges palesztin - izraeli össze­tűzésekre alaposan felkészültek Norvégiában. Már 1993-ban megszigorították a határátlépők ellenőrzését, egyfajta „előszű­rés” gyanánt. A szervezők nem csak a poli­tikai és a faji ellentétek miatt készítették elő biztonsági terv­rendszerüket. A téli olimpia kü­lönleges nyilvánosságát várha­tóan többen fel szeretnék hasz­nálni arra, hogy tiltakozásuknak adjanak hangot. A norvég par­lamentben heves viták után fo­gadták el a nagyon liberális abortusz-törvényt, ami miatt esetleg bizonyos tiltakozó megmozdulásokkal kell szá­molni. Például Lillehammer- ben...-Naponta húsz tiltakozó le­velet kapok a bálnavadászat el­len! Egy egész szoba tele van vele az irodámban - mondta Gerhard Heiberg, az olimpia szervezőbizottságának elnöke, utalva arra: a bálnavadászat el­len protestálók is tiltakozó de­monstrációkra készülhetnek. A szervezők gondos munká­ját dicséri az is, hogy sok másra kiteijedt a figyelmük. A 24 000 lelket számláló kisváros az olimpia idejére a „világ közép­pontja” lesz. Szinte számolatlan kulturális program várja a látogatókat: a színházban Ibsen drámái kerül­nek színre, a koncertteremben pedig Edvard Grieg, XIX. szá­zadi zeneszerző műveit játsszák majd. Ezen kívül a lapp folklórt bemutató kiállítások is gazda­gítják a kínálatot. Egyedül a drágaság okoz fejtörést a szer­vezőknek. A rég megtelt szállo­dákban nincs esély, a panziók csak 107 dollárért hajlandók be­fogadni egy éjszakára a fáradt turistákat. Egy korsó sör 5,2 dollárba kerül, ha valaki éppen megszomjazik. A szervezők figyelme arra is kiterjed, hogy a játékokat meg­tekintő szponzorokat és sport­vezetőket „azon a bizonyos he­lyen” is méltó körülmény kö­zött várják. Az olimpia VIP-vendégei számára Angliá­ból 87 ezer dollárért béreltek 30 mobil mellékhelyiséget, ame­lyeket a norvég sajtó nemes egyszerűséggel a toalettek Rolls Royce-ának nevezett el. A különleges kabinok bútor­zata mahagóni borítású, a fala­kat festmények díszítik, s a vendégek számára friss újságo­kat is kikészítenek. ■Sk Az állami norvég televízió alig 3 dollárért olyan szemüve­geket árusít az olimpia idején, amellyel három dimenzióban látható az adások egy része. A TV tervei szerint naponta tíz perces adásidőben sugároznak ilyen műsorokat, amely térha­tásban mutatja be a nap legér­dekesebb eseményeit, vagy leg­szebb helyszíneit. Ágyéksérülés miatt hat hétre „kidőlt a sorból”, ezért nem le­het ott Lillehammerben a svéd jégkorong válogatott védősorá­nak egyik kulcsembere. Ken­neth Kennholtra pedig nagy szüksége lett volna az olimpiai csapatnak, hiszen személyében kétszeres világbajnokról, az al- bertville-i olimpia csapattagjá­ról kellett lemondania a szakve­zetésnek. Hosszú hetek szócsatái után megoldódott az olimpiai láng eredetével és valódiságával kapcsolatos vita. Mint az előz­ményekből ismert, a görögök ragaszkodtak ahhoz, hogy az olimpia szülőhelyén, Olümpiá- ban fellobbantott láng égjen Lil­lehammerben, míg a norvégok maguknak akarták kisajátítani ezt az ötkarikás jelképet (hiába, nehéz lenne megmagyarázni a 75 napos fáklyaváltóban részt­vevő több ezer norvégnak, hogy nem az igazi lánggal futnak ke­resztül az országon). Végre megegyezett a két or­szág, s az aláírt megállapodás értelmében február 5-én, Osló­ban a két láng „találkozik, de nem egyesül”. A tervek szerint a fővárosban egy újszerű meg­oldással a két lánggal egyidejű­leg lobbantanak fel egy harma­dikat egy kandeláberben, ám a norvégok beleegyeztek abba, hogy a görögök fáklyáját vi­gyék végül is Lillehammerbe. Cseppet sem meglepő, hogy az olimpia szervezői fokozott biztonsági intézkedésekkel pró­bálják elejét venni az esetleges bűnügyeknek. A 350 millió norvég koronát felemésztő biz­tonsági rendszer 2200 egyenru­hás, s jónéhány önkéntes rend­őrt „takar”. A napokban „meg­kezdte munkáját” az a 12 nyo­mozókutya, amelyeket Észak-írországból hozattak az esetleges bombák felkutatására. 10 új VDN 1994. JANUÁR 23., VASÁRNAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom