Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-23 / 22. szám

Pannonhalma és az EXPO A millenniumára készülőfőapátság támogatókra számít A Pannonhalmi Főapátság - a magyarországi bencés kong­regáció központja - millenni­umára készül: 1996-ban lesz 1000 éves egyház-, oktatás- és kultúrtörténetünk nagyhírű centruma. Abban az évben, amikor az EXPO is megnyitja kapuit, a világ számos tájáról érkezők előtt. Pannonhalma az EXPO-ra is készül. A világkiállítás témája - mint ismert - a kommuniká­ció lesz. Ennek megfelelően a főapátság által szervezett egyik program „alcíme”: Kommuni­káció az Isten és ember között. Természetesen a főapátság elsősorban magát akarja meg­mutatni a millenniumára és az EXPO-ra hozzánk látogatók­nak. Az ezeréves múltat egy történeti kiállítás öleli fel, a magyar bencés kongregáció pannonhalmi fejlődéséről. Az talán nem köztudott: az apátság alapítása egyúttal a magyar ok­tatás és könyvtárszolgálat kez­detét is jelentette. Önálló kiállí­tás foglalkozik majd ezzel, Ti­hanyban, Veszprémben, illetve Győrben. A Hadtörténeti Mú­zeumban pedig - tudtuk meg a főapátság perjelétől, Hortobá­gyi T. Cirill atyától - meglepő ötlettel rukkoltak elő: olyan ki­állítás anyagának összeállítá­sán fáradoznak a kutatók, amely Pannonhalmát, mint a török idők jeles végvárát mu­tatja majd be. Hazánknak földrajzi és szel­lemi értelemben is kimagasló csúcsa a főapátság. Csak di­csérni lehet azt az erőfeszítést, amellyel a bencés rend szerény eszközeivel páratlan múltját az EXPO-közönség elé akarja tárni. A kiállítások, rendezvé­nyek természetesen pénzbe ke­rülnek. Ezért a főapátság létre­hozott egy közérdekű kötele­zettségvállalást. Ennek nem titkolt célja: szponzorok csat­lakozhassanak a pannonhalmi millenniumi és EXPO-rendez- vények anyagi hátterének meg­teremtéséhez. Aligha kell hangsúlyozni: ez valóban nemes kötelezettség­vállalást jelent. Bizonyára más kezdeményezések is, de a Pan­nonhalmi főapátság az elsők között érdemli meg a támoga­tást. Szellemiségét, históriánk korszakait átívelő történelmét 1996-ban közös tehervállalás­sal kell megmutatnunk a világ­nak. Mészáros Attila Az ezeréves pannonhalmi főapátság és világhírű könyvtára Szervezett állásközvetítés csak Németországba Könnyen pórul járhat a feketemunkás külföldön Orosz hercegi síremlék a dencsházi temető bozótjában y A cár utolsó külügyminisztere A hercegi sír a dencsházai temető sarkában Fotó: Läufer L. A hazai tartósan magas mun­kanélküliség következtében egyre többen keresik maguk és családjuk biztos megélhetését a külföldön vállalt munkában. Teszik ezt azért is, mert a dol­gozókat fogadó idegen ország­ban a vendégmunkásoknak járó alacsonyabb bér is kecsegtetően hangzik, különösen akkor, ha itthonról munkanélküliként tá­vozik valaki. Szervezett munkaközvetítés Magyarországról csak Német­országba folyik. A kijutáshoz azonban komoly feltételek tel­jesítésére van szükség. A je­lentkezők számára elengedhe­tetlenül fontos a szakmai és tár­salgási nyelv alapfokú ismerete. Ezt már itthon nyelvtanárok mérik föl, és hiányában a mun­kakeresők föl sem kerülhetnek a kínálati listára. Hasonlóan fontos kitétel, hogy Németországban csak szakmai gyakorlattal rendel­kező, 18 és 40 év közötti dolgo­zókat látnak szívesen. A legke­resettebbek a kereskedelmi és Kaposvár polgármestere, Szabados Péter a somogyi fővá­ros múlt évi legfontosabb ese­ményének azt tartja, hogy Ka­posvár püspöki központ lett. Büszke a kiegyensúlyozott költ­ségvetésre is: nem kellett a ter­vezett 184 millió forintos hiányt hitellel fedezni, sőt, most úgy néz ki, hogy 60 millió forintos maradvánnyal zárják az évet. A többlet elsősorban a helyi adóbevételekből származik, de a város intézményei is nagyon takarékosan, feszített költségve­téssel működtek. Az adókhoz némi magyarázat: az iparűzési, az építmény- és telekadóról, il­letve a kommunális adóról van szó. A lakosságot csak az utóbbi terhelte. Kaposvár évi költségvetése a múlt évben 4,2, idén már 4,8 milliárd forint. A felfutás mögött részben inflá­ciós hatás, részben feladatbővü­lés van. A város önkormányzata például átvette a Csíky Gergely Színházat.- Úgy tudom, a színház az egyik kedvenc gyermeke. • - Nekem igen, de nem min­den önkormányzati testületi tagnak. Mindenesetre idén a költségvetése 160 millió forint körül lesz, ebből 100 állami tá­mogatás, 10 milliót ad a megye, a többit a város. Az utóbbi években a kulturális életben te­kintélyt vívott ki magának Ka­posvár sikeres rendezvényeivel. Idén két állandó és egy idősza­kos kiállítást szeretnénk meg­nyitni. Említhetem azonban a sportot is: Kaposvárnak külön­vendéglátóipari szakmák képvi­selői, ezen kívül még idény­munkára látnak szívesen segéd- és betanított munkásokat. Ese­tükben csak az alapfokú nyelv- ismeret a pályázati feltétel. A németországi kiközvetítést a megyei munkaügyi központok végzik, szakembereik szolgál­nak a lehetőséggel kapcsolatos információkkal. Nem lehet álta­lános érvényű szabályokat meg­fogalmazni más külföldi orszá­gokban történő munkavállalás­sal kapcsolatban. A feltételek országonként változnak, leg­jobb a Magyarországon lévő nagykövetségektől, konzulátu­soktól tájékoztatást kérni. Az bizonyos, hogy minden esetben érdemes a talán körülménye­sebb, de hivatalos utat járni, ugyanis számos példa mutatja, hogy a feketén külföldön dol­gozók könnyen pórul járhatnak. Biztosítás és munkavállalási engedély nélkül nem jogosultak semmiféle egészségügyi ellá­tásra, rossz esetben kiutasíthat­ják őket az országból. K. E. böző sportágakban és külön­böző korosztályokban 56 ma­gyar bajnoka van.-A város lakói elégedettek lakóhelyük felszereltségével, esztétikájával?-Elégedetlenek. Ezt tapasz­taltuk a hóeltakarítás idején, panaszok vannak a zöldterüle­tek karbantartására, vagy azért, mert nem eléggé tiszta a város. Ezek az észrevételek jogosak, azzal együtt, hogy Kaposváron a zöldterületek aránya a lélek- számra vetítve feltűnően magas, s annak ellenére is, hogy a hoz­zánk jövő idegenek éppen a vá­ros tisztaságát dicsérik. De nem tartunk még a régi jelmondat­nál: „Virágos Kaposvár.”-Mi az, amit a múlt évben nem tudtak megoldani?- Például a Nyár utca csator­názását. Megígértük az ott la­kóknak, s most joggal vélhetik: ámítottuk őket.-És mi az, amit „nagy do­básnak" minősít?-A Sportcsarnok és a De- seda-tó közötti kerékpárutat, a Vásártéri-út és környékének rendezését,, az Anker-ház felújí­tását - reméljük, ebben az év­ben a földszintje is elkészül -, a kisgáti csomópont kialakítását. És igen örülök annak, hogy vissza tudtuk adni egykori in­gatlanait az egyháznak.- Ereznek még mindig lendü­letet, a választások előtt néhány hónappal?- A legtöbb önkormányzati beruházás 1994-ben kezdődik Kaposváron. Mészáros Attila A környező magasra nőtt gazt és bozótot kissé le kellett tördelni ahhoz, hogy fotót le­hessen készíteni a dencsházi temető különös síremlékéről. Félreeső helyen áll, s alighanem már évtizedek óta gondozatlan, ugyannakkor a síremlékeket uraló pravoszláv kőkereszt mi­att mégis eltéveszthetelen. A kő már foltokban megfeke­tedett, így alig lehet elolvasni róla cirill betűs feliratot. Ami „biztosan” kivehető: egy orosz­herceg nyugszik itt, Alexandr Alexandrovics Galicin, aki 1852-ben született és Szentegá- ton halt meg 1927-ben. (Ponto­sabban április 14-én 9 órakor aggkori végkimerülésben, ahogy ezt,az anyakönyvi nyil­vántartás tartalmazza.) Pusztán ennyi tény is alapot szolgáltatna elmerengeni a sors és a történelem kacskaringós út­jain. Galicin herceg azonban nem egyszerűen egy emigráns orosz arisztokrata volt, hanem az utolsó - vagy legalább is ez ideig utolsó - orosz cár utolsó kormányának utolsó külügymi­nisztere. Magyarán azon ország külügyeinek irányítója, amely- lyel az Osztrák-Magyar Mo­narchia az első világ háborúban hadban állt. Mindezen információkat dr. Bezerédy Győzőtől, a Baranya Megyei Könyvtár osztályveze­tőjétől kaptuk, aki mintegy újra felfedezte a nyolcvanas évek­ben a sírt a baranyai helytörté­net-kutatás számára. Újra, hi­szen Galicin hercegről tudtak a régebbi helybeliek, sőt a 20-as években Pécsett is ismert volt személye. Bár a herceg vissza­vonultan élt a szentegáti kas­télyban a Biedermann bárói csa­lád vendégeként, néha Pécsre is betért meglátogatni az itt élő fe­leségét. Annak fia ugyanis pécsi családba nősült. (Külön törté­net, hogy a fiú - akinek a fehér­gárdista tiszti múltja közismert volt a városban - Pécs szovjet megszállása idejém bántatlan maradt és hivatalos tolmácsként alkalmazták.) Galicin herceg szentegáti vendégeskedésének története ez idáig legfőképpen nem azért nem lett feldolgozva, mert a téma évtizedekig kényesnek számított, hanem mert a szente­gáti kastély iratanyagának túl­nyomó hányada megsemmisült. Ami pedig megmaradt belőle, az Kaposvára került - mivel ez környék hajdan Somogy me­gyéhez tartozott - az ottani ku­tatóknak jobbára érdektelen do­kumentumként. Ugyanakkor korántsem biz­tos, hogy az éppen megmaradt iratokban van szó Galicin her­ceg szentegáti vendégeskedésé­ről. A téma rejt még magában néhány kiderítendő talányt. Például miért a korábbi háborús ellenfél földjére emigrált a cári exkülügyminiszter. Vannak olyan megerősítésre váró in­formációk, amelyek szerint Ga­licin és családja a cár öccsével, Nyikoláj Nyikolájevics nagy­herceg frontparancsnokkal együtt menekült idáig. így ne­tán ő is vendégeskedett egy ideig a szentegáti kastélyban. Róla viszont ismeretes, hogy Olaszországban vásárolt birto­kán telepedett le végül. Hogy Galicin nem követte tovább, annak az lehetett a nyomós oka, hogy ő alighanem szinte teljes vagyonát hátra­hagyva menekült el, s így ide­gen földön csak vendég lehetett a tambowi hercegség egykori földbirtokosa. Dunai Imre ADNOC kenőanyagok Kaposváron A Somogy Megyei Autóköz­lekedési Tanintézet múlt évben a területén lévő Kar-Ker Kft.-tői megvásárolta a szer- vízműhelyt. így a Balaton felé igyekvő, illetve onnan hazafelé tartó autósoknak szombat-va­sárnap 8-16 óráig állandó ügye- letet tarthatnak. Múlt év végén tevékenysé­güket tovább bővítették: az UNI-OIL Kft-től ADNOC-ke- nőanyagokat vásároltak. Hogy megismertessék az autósokkal - ingyen vállalták az olajcserék munkadíját és az olajcserére je­lentkezők azonnal sorra kerül­nek. Az ADNOC-ot az Arab Emírségben készítik. Onnan hódította meg az afrikai, ázsiai, Japán és indokínai piacot. A motorolaj hosszú olajcsere cik­lusokat tesz lehetővé. Autóbu­szok, kamionok 30 ezer kilomé­tert, személyautók 15 ezer ki­lométert futhatnak vele. Csök­kenti az üzemanyag fogyasz­tást, a gyűrűk kopását. Á. E. Gyermekek művészeti találkozója Várakozást felülmúló az ér­deklődés Zala megye első gyermek művészeti találkozója iránt. Az elmúlt év végén meg­hirdetett seregszemlére eddig mintegy 1400 fiatal jelentke­zett. A hét művészeti ágban, február végén kezdődnek a terü­leti találkozók, s a legsikerül­tebb produkeók bemutatóját áp­rilisban tartják. Országzászló Országzászlót avatott szom­baton a Magyar Kultúra Napján Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter Szatmár- csekén. Az országzászló a helyi református temető főbejáratánál kialakított dísztéren Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjé­nek síremlékével szemben áll. Bizonylatokon múlik az önkormányzatok tulajdona Harc a KÖGÁZ Rt. részvényeiért Hónapok óta tart a vita a nagykanizsai KÖGÁZ Rt. és a működési területén lévő So­mogy, Zala és Veszprém me­gyei önkormányzatok között a cég részvényeinek felosztásá­ért. Holott a törvényi szabályo­zás szerint októberben lejárt a települések igénybejelentésé­nek határideje, amit aztán újabb 60 nappal meghosszabbí­tottak, de még mindig gyűjtik a bizonyítékokat. Mihályi Ferenc a KÖGÁZ Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az érintett 120 önkormányzatból 108 adott be igényt és a mai napig mindösz- sze 56 esetében tudtak javasla­tot tenni a tulajdonos ÁV Rt-nek a részvények átadására, ami pénzben kifejezve 918,5 millió forintos hozzájárulásért 455,5 millió forint értékű rész­vényt jelent. Ma is 49 önkor­mányzattal küzdenek a bizo­nyításért. Az önkormányzatoknak ugyanis azt kell bizonylatokkal igazolni, hogy a településeken megvalósult földgáz elosztó vezetékek építésénél mennyi volt a lakossági hozzájárulás, illetve az önkormányzat saját fejlesztése, mert a 82/1993-as törvény szerint a beruházások­nak csak ezek a forintjai számí­tanak most a tulajdonszerzés­ben. Több mint egy évtizedre visszamenőleg néha lehetetlen előszedni a bizonylatokat. Az akkori gyakorlat szerint nem különültek el egyértelműen a vállalati és egyéb befizetések, támogatások. Van ahol vitatják e törvény betűit - Boglár az Alkotmánybírósághoz adott beadványt -, mert úgy vélik el­lentétes az önkormányzati tör­vénnyel korlátozza a települé­sek tulajdonát. Érdekes módon a szolgáltató cég is méltatlan­kodik: sérti, hogy azokért a ve­zetékekért is az önkormányza­tok kapnak részvényt, amiket évekkel ezelőtt a KÖGÁZ át­vett, aztán javított sok esetben már teljesen kicserélt. Lehetet volna más felosztási elvet al­kalmazni mondta dr. Fenyves János, aki a KÖGÁZ Rt. va­gyonmegosztással foglalkozó team-jét vezeti. Maguk is java­solták, hogy legyen normatíva a fogyasztói létszám, vagy a vezeték hosszának aránya. Már rég túl lennének a részvények átadásán, ugyanakkor a KÖ­GÁZ Rt.-nek is fontos, hogy az önkormányzatokkal jó vi­szonyban legyen, mint a cégnél vallják a tulajdonosnál jobban a fogyasztókat kell szolgál­niuk, ez pedig közös érdek. Egyelőre egymással vitatkoz­nak ... G. M. Lendületben Kaposvár 1994. JANUÁR 23., VASÁRNAP Új VDN 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom