Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-22 / 21. szám
10 aj Dunántúli napló Irodalom - Művészet 1994. január 22., szombat Müller Andrea és Vincze Barbara felvételei A szépség és fiatalság ünnepe volt az a balett-est, amelyet a múlt hét végén láthattunk a Pécsi Nemzeti Színházban. A nemrég elhunyt világhírű táncos, Rudolf Nu- rejev emlékére rendezett nemzetközi balett-verseny győztesei és néhány hazai résztvevője adott kétrészes programot. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség hosszasan ünnepelte a táncosokat. Balettgála Hangverseny a szögesdrót mögött Cziffra Györgyre emlékezve 1952 vagy 53 nyár elején lehetett. Miskolc és Miskolctapolca között a Dudujka-völgy- ben épült a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem. Épült, mert az odarendelt csíkosruhás raboknak építeni kellett. Az akkori hosszú főépület, amelynek a végében a nagy előadóterem és az aula volt, belülről már elkészült. Kívülről még csak a csupasz téglafal látszott. (Ki emlékszik már arra a szegény rabra, aki áramütést kapott, mert hozzáért a földből kiálló kábelvéghez?) A főépület Diósgyőr felőli oldalán elhelyezett tankörökben kókadtak voltak a rekkenő meleg délután a vizsgára készülő hallgatók. Az ablakból éppen a szemközti domboldalon elhelyezett és szöges drótkerítéssel, őrtornyokkal szigorúan védett rabtáborra lehetett látni. Egyszerre az egyik, nem tanulmányaiba búvó, hanem talán valamelyik diósgyőri kislányra gondoló és az ablakon kibámuló diáktárs furcsa eseményre lett figyelmes. Néhány táborlakók egy hatalmas zongorát cipelt a főépület felől a rabtábor irányába. Ennél különlegesebb ok nem is lehetett volna a tanulás azonnali abbahagyására. Pillanatokon belül mindenki az ablakból figyelte az eseményt. Mozgékony diáktársak csakhamar kiderítették a cipekedés okát. Egy zongoraművész a következő nap szabadulhat a táborból. A táborparancsnok ez alkalomból megengedte, hogy a művész a kerítésen belül búcsúhangversenyt adjon rabtársainak. Azt is megengedte a parancsnok - talán nem is tudta volna megtiltani -, hogy az egyetemi dolgozók és hallgatók is meghallgassák az előadást. Hamar kialakult a szöges dróttal elválasztott, kétféle viseletét hordó, de lélekben a kerítést leromboló hallgatóság. A földön nagyon kényelmes hely volt mindkét tábor részére. Kreolbőrű, zömök termetű, csíkosruhás férfi indult el tétova léptekkel a hevenyészve vízszintes-körülire dúcolt zongora felé. A fizikai munkától megerősödött kezével simogató szeretettel ért a hangszerhez. Mintha a naptól cserzett arcán könnycsepp is végiggördült volna. Nem hajolt meg egyik irányba sem, csak leült. Ujjai nehézkesen keresték a billentyűket, de ezek a tétova mozdulatok csak néhány másodpercig tartottak. Az arcán csillogó könnyek mintha átterjedtek volna a hallgatóság arcára, szemébe. Csodálatos koncert volt. Cziffra György mögött egyre elmosódottabban ugyan, de mindig ott húzódott ez a lenyűgöző emlék. Cziffra György Sok évvel később egy véletlen találkozás folytán egyik rabtársa és táborbeli brigádvezetője mondta el, hogy tiltott határátlépésért ítélték el, emiatt kerülhetett sor e különös búcsúkoncertre. Kovács István egykori mérnökhallgató A rábeszélőgép „Este nyolctól tizenegyig a tévéadás egyetlen épületes hazugság.” Ez az idézet nem a magyar médiaháború valamelyik dühödt harcosától, hanem egy amerikai forgatóköynvíró- tól, David Rinteltől származik. Pratkanis és Aronson A rábeszélőgép c. könyvükben hivatkoznak rá, s vizsgálatok sorával igazolják az állítás igazát. A rábeszélőgép c. könyvet, amely a média, a politika, a kereskedelem, egyáltalán a rábeszélés trükkjeit, eszközeit mutatja be - alig lehet letenni. A tényanyag az USA-ban szerzett információkra épül, de az olvasó rá fog ismerni az európai és a hazai gyakorlatra. De térjünk vissza a kiindulópontra: miért is rejti magában a hazugságot a teleízió? A vizsgálatok szerint főműsoridőben háromszor annyi férfi szerepel, mint nő. A kisebbségek, a fizikai munkások, a gyerekek és az öregek jóval kevesebbszer szerepelnek valóságos arányszámuknál. A bűnözés a televízióban tízszer olyan gyakori, mint a társadalomban. A tévében szereplő figurák több mint 50 százaléka bűncselekmény vagy valamilyen kegyetlen összecsapás részesévé lesz. A fenti példákért persze, nem kell New Yorkba vagy Los Angelesbe menni. Elég, ha a hazai polgár bekapcsolja a készülékét, s végigpásztáz az európai adókon. Könnyen az a benyomása támadhat, hogy korunk hőse nyilvánvalóan az amerikai rendőr. A magyar adókon magyarul, az RTL-en, a SAT-on németül, a RAI-n olaszul, a HTV-n horvátul, a TV5-ön franciául szól hozzánk a rendíthetetlenül lövöldöző amerikai hekus. Kultúránkra, viselkedésünkre nyilvánvlóan hat a töménytelen mennyiségben kapott minta, Made in USA. A rábeszélőgép a kereskedelem cselvetéseit is segít megismerni, kivédeni. Árleszállításkor bizony, sok olyasmit is megveszünk, amit egyébként eszünk ágába sem jutott volna. Az áruházakban legjobban a szemmagasságban, a polcrendszer szélén vagy a pénztár közelében elhelyezett árukat vesz- szük! Már a hazai kereskedők is megtanulták, hogy a 99,90 jóval olcsóbbnak látszik a vásárló szemében, mint a 100. Az „amíg a készlet tart” kifejezés növeli a vásárlási kedvet, mert senki sem akar lemaradni a kedvező árú holmiról, még akkor sem, ha igazából nem is nagyon van szüksége rá. A reklámokból nem véletlenül mosolyognak ránk kedves kisdedek, nem véletlenül ficánkolnak kutyusok, kiscicák, sőt cicababák bizonyított tény, hogy nélkülük nem volna any- nyira kelendő az áru. Az „új, gyors, könnyű, most, azonnal, meglepő” szavak használata is segíti az előadásokat. Akár azt is mondhatnám, ezekre harapunk. Mára már a politika, a politikus is eladandó árucikké vált. A vásárló szívéhez, pénzéhez, szavazatához pedig valamilyen előny ígéretével lehet hozzáférkőzni. A rábeszélőgép szerzőpárosa a „keményen szembeszállni a bűnözéssel...” kezdetű politikusi ígéreten bizonyítja becsaphatóságunkat. Mert ez az ígéret szépen hangzik, csak semmi köze a valósághoz. A bűnözés alapvetően a szegénység, a nyomor, a beszűkült életlehetőségek következménye, azok ellen kellene küzdeni. De ezekről kevés szó esik, ami nem is csoda, hiszen a tévében látott bűnözésnek nem látszanak a gyökerei, és a társdalom többsége így nem jut el a megfelelő következtetésekig. A könyv azt is bebizonyítja, hogy a politikai kampányokban igen hatékony eszköz mások lejáratása, a negatív kampány. Remélem, a közelgő választások kampányfőnökei az ebben a fejezetben fellelhető eljárásmódokat nem alkalmazzák majd. Kedves Olvasó! Szeretném rábeszélni Önt, hogy Pratkanis és Aronson könyvét, amely A rábeszélőgép címmel az AB OVO kiadásában jelent meg - amely új, meglepő, könnyen és gyorsan beszerezhető, amíg a készlet tart, amely ma.még olcsóbb, mint holnap lesz, mely elengedhetetlen a műveltségéhez, megóvja a fölösleges kiadásoktól és a becsapástól - most, azonnal vegye meg! Tudom, hogy nehéz lesz rábeszélnem Önt, hiszen ma már Önre akartak sózni két mosóporfajtát, három féle fogkrémet - mindegyik a leghatásosabbnak ígéri magát -, négyféle csokoládét, ki tudja hányfajta intimbetétet és politikust és kutyaeledelt, és vallást, tévéműsort, műfogsort és újságot. De ez a könyv megéri, mert ebben az őrületben - legalább egy kicsit kiismerheti magát. Bognár László A pécsi mesteriskola kiállítása A berlini Magyar Házban reprezentatív kiállítást rendeztek, amelyen a pécsi képzőművészeti mesteriskola professzorainak és hallgatóinak alkotásait mutatják be. A földszinti nagy galériát és az előcsarnokot megtöltő anyagban egy-egy művel szerepelnek a professzorok - keserű Ilona, Konkoly Gyula, Rétvalfy Sándor, Bencsik Imre és Schrammel Imre -, valamint a mesteriskolát, annak munkaadóját bemutató anyaggal diákok. Az ünnepi megnyitón Fekete György, a művelődési minisztérium helyettes államtitkára és Dieter Hönisch, a berlini Nemzeti Galéria igazgatója mondott beszédet, a jelen lévő 28 pécsi hallgató meglátogatta a berlini művészeti főiskola és a weissenseei főiskola mesteriskolásait. A 25. Magyar Filmszemle zsűrije és jegyárai A 25. Magyar Filmszemle igazgatósága a szakmai konzultációk után kijelölte a zsűri tagjait. A játékfilmes zsűri elnöke: Szőts Géza író. Tagjai: Andor Tamás operatőr, Csíki László író, Ember Judit filmrendező, Sebő Ferenc zeneszerző és Zalán Vince kritikus, esztéta. A dokumentumfilmes zsűri elnöke: Kopátsy Sándor közgazdász. Tagjai: Báron György kritikus, esztéta, Jankura Péter operatőr, Lányi András író, filmrendező és Szalay Erzsébet közgazdász. A 25. Magyar Filmszemlét a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg február 5-9. között. Jegyek február 3-tól a BKK jegypénztárában és a Magyar Nemzet Közönségszolgálati Irodájában (VII., Erzsébet körút 9.) kaphatók, 150 forintos áron. Nyugdíjas és diák nézők igazolványuk felmutatása ellenében 50 százalékos kedvezményben részesülnek. A ver- senyprögram filmjeit az érdeklődők a Művész moziban is megtekinthetik. A záró gálaelőadásra 3000 forintos jegyek kaphatók. Goldoni papíron Negyvenegy olasz képzőművész alkotásából áll a Petőfi Irodalmi Múzeum új, Goldoni papíron című kiállítása, amely Carlo Goldoninak állít emléket. A tárlat anyagát az író halálának kétszázadik évfordulója alkalmából állították össze. Az alkotóknak - a kiállítás címének megfelelően - papíron kellett elkészíteniük művüket. A művészek - a legidősebb 1910-ben született, a legfiatalabb pedig 29 éves - sajátos „Goldoni-ol- vasatokat” alkottak. Zenéről zenére Értékes, jó stílusú, és haszonnal forgatható kötet jelent meg nemrég a Zenei Kiskönyvek sorozatban. A pécsi zenepedagógus, Várnai Ferenc ezúttal a „Zenéről zenére” címet adta könyvének, mely már a negyedik a tíz kötetesre tervezett, magánkiadású zenei kiskönyvek közül. Már az eddigi három is kedvező fogadtatásra talált országszerte. Az első az „Egyetemes zenetörténeti vázlatok az ős-zenétől a 20. század zenéjéig” volt, a második a „Jegyzetek és szemelvények a magyar műzenéről a honfoglalástól a 19. század végéig”, míg a harmadik a „Zenei ismeretterjesztésről” címet viselte. E mostani, majd 90 oldalas munkában a szerző muzsikáról és muzsikusokról szóló írásai kaptak helyet. Várnai Ferenc élvezetes stílusban ír a zenéről, igazán, mintha egy gyönyörű istennőről szólna, annak születéséről, hatalmáról, dicséretéről és varázsáról. Külön fejezetet szentel a zenei közlés és befogadás témakörének, majd a könyv harmadik részében tanulmányokat olvashatunk Händel, Bach, Schubert, Berlioz, Wagner, Brahms és Borogyin munkásságáról. Az „Emlékezések” fejezetcím alatt Mozart végnapjairól, Goldmark Károly, Vikár Béla és Leonard Bernstein élettörténetéről ír, míg a „Hagyományvilágunk” című részben hazai népszokásokról, s a hozzájuk kapcsolódó zenei hagyományokról. Kisdiák, pedagógus, de az egyszerűen csak énekelni szerető felnőtt is sok-sok hasznos tudnivalóra bukkanhat itt az olyan szokásokról, mint a háromkirály-járás, a farsang, a kiszé- zés és a villőzés, a húsvét, a fehérva- sámapi népszokás, de akár a pünkösdölés, vagy a Luca-nap, a karácsony. Mindenki tudja, hogy a különböző zenés műfajok más-más előadói stílust kívánnak. A Zenéről zenére zárófejezetében a népdaléneklés jellegzetességeit foglalja össze a szerző. A könyvet elsősorban ének-zene tanároknak, vagy zenét tanító kollégáknak ajánlja. A rövid, lényegretörő, tartalmas írások, tanulmányok jól beépíthetők a tanórákba, a szakköri munkába, de a versenyekre, zenei eseményekre való felkészüléshez is kiválóak. A könyv a tervek szerint a pécsi Zeneműboltban is megvásárolható lesz, de postán a szerzőtől közvetlenül is megrendelhetik az érdeklődők. Hodnik I. Gy.
