Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-20 / 19. szám
1994. január 20., csütörtök Városaink uj Dunantüii napló 7 Pécsi Körkép Kizökkent idő Ismétlés a tudás anyja - intett sokszor gimnáziumi tanárunk. Kaján diákpalántákként persze bennünket az is izgatott, hogy ebben a vérségi kötelékben vajon kit tisztelhetünk apaként, mert már roppant módon untuk a matriarchátust. Ugyanakkor arra is gyanakodtunk, hogy ennek az anyának alighanem több gyermeke is van, s azok kevésbé sikerültek, mint a - legalább is elvileg - nagy tekintélynek örvendő Tudás. Ennek a gyanúnak a parazsát azóta is táplálják bennem a tapasztalatok. Példaként említhetem, hogy amióta az önkormányzat fennáll, évről évre ismétlődő téma a tömegközlekedési tarifa emelése. Sőt: mindig több fordulóban rugaszkodott neki a testület. A döntések halogatásának és a csekély mértékre terjedhető alkudozásnak az előző években az volt a magyarázata, hogy a tömegközlekedés szolgáltatását végző vállalat gazdálkodásába nincs igazán betekintése az önkormányzatnak. Ettől persze még a tarifaemelések rendre beteljesedtek, csak később. Most új helyzet állt elő: a szolgáltatást olyan vállalat végzi már, amelynek nagyobb hányadában az önkormányzat tulajdonosa. Hogy ettől még nem maradt el a tarifaemelési kérelem, az az inflációra tekintettel egyáltalán nem meglepetés. Az indokai is hasonlóak, mint az előző években voltak. Ennek ellenére a téma most is eddig már háromszor szerepelt a közgyűlés napirendjén, kétszer tárgyaltak is róla, de a rendeletet elfogadni erről az elmúlt héten sem sikerült. Pedig érdemben senki nem érvelt azért, ne legyen áremelés, vagy ne ilyen mértékű: egyszerűen nem volt elégséges számú szavazat. Mivel az ilyesmi nem számít ítélt dolognak, addig próbálkozhatnak vele, amíg majd csak összejön. A rendelet is, no meg ennek feltételeként az ülésre is annyi képviselő, hogy a „csak azért sem szavazom meg” vok- sokat legyűrhessék. Nekünk, utasoknak minden időnyereség pénzmegtakarítás. Végül persze így is, úgy is mi leszünk a vesztesek: a tarifaemelés elmaradása esetére a járatsűrűség csökkentése a fenyegető lépés. No de mi haszna ebből a közgyűlésnek? Illetve általánosabban abból, hogy egyes témák elvarratlanul maradnak és ezért újra és újra elő kell venni ezeket, noha nincs új információ és legfőképpen döntési alternatíva bennük, csak a helyet, az időt és a figyelmet veszik el más ügyektől. Ezek aztán torlódnak tovább folytatólagos ülésről folytatólagos ülésre. A testület pedig Hamletként- boronghat a kizökkent időn, amelyre „ő” született nem helyre-, hanem eltolni azt. Mert már akár képletbe is foglalható, hogy az ülésezés sűrűsége és terjedelme - különösen így, a választások előtt - fordított arányban áll az éppen jelen lévő képviselők számával és a határozatképesség fennmaradásának valószínűségével. Bizony mondom néktek: az ismétlés nemcsak a tudásnak az anyja, de az időzavarnak is. Dunai Imre Újabb kiegészítés a történelmi belváros környezetkímélő forgalmi rendjéhez Kedvezményt kaptak a Király és Ferencesek utca lakói is Az utóbbi két évben két rendelettel is szabályozta a közgyűlés a történelmi belváros forgalomcsillapított rendjét. Tavaly március 1-jétől a védett övezet határát a történelmi belváros észak-keleti részére is kiterjesztették, ami nem kevés érdekütközéssel jár. Háborogtak az övezetben és az övezet határán lakók, illetve az ott dolgozók körében egyaránt. Általánosnak a téma iránti érdeklődés azonban mégsem mondható, hiszen amikor októberben az önkormányzat két szakbizottsága kérdőíves közvéleménykutatást rendezett a forgalomcsillapításról, a 2000 kiküldött kérdőív egy tizedére sem érkezett válasz. Arra a kérdésre, hogy legyetértenek-e a forgalomcsillapítással, a lakók közül 77-en válaszoltak: 44 „igen” és 33 „nem” megoszlásban. Az övezetben dolgozók köréből ugyanerre a kérdésre 99-en válaszoltak nem-mel és csak 9-en igen-nel. Az eredmény tehát az érdekek és vélemények erős megosztottságát mutatja, miképpen a szeptember végén tartott forgalomszámlálás is ezt igazolta: az 1301 autós közül 786 helyeselte a forgalomcsillapítást, 515 viszont nem értett vele egyet. A rendelet betartottságára, illetve betarthatóságára mutat viszont az az adat, hogy 317 autós engedély nélkül hajtott be az övezetbe. A felmérések és a legkülönbözőbb oldalról kinyilvánított érdekek nyomán a Közlekedési és Kommunális Bizottság valamint a Környezetvédelmi és Városépítészeti Bizottság ismét napirendre tűzte a forgalomcsillapított övezetre vonatkozó rendelet módosítását. Javaslatukról a legutóbbi ülésén döntött a közgyűlés. Azt a megfontolást, hogy esetleg meg kellene szüntetni a forgalom- csillapítást az észak-keleti övezetben, elvetette a testület. Ugyanakkor elvetette - illetve nem támogatta szükséges mértékben - azt a két képviselői javaslatot is, amelyek enyhítették, illetve differenciálták volna a tilalmakat. így került kisebbségbe Péter Pál képviselő javaslata arról, hogy ünnepnapokra oldják fel a behajtási tilalmat. Ugyanilyen sorsa jutott Horváth Ferenc két indítványa is. Az egyik 7 és 17 óra közötti időtartamra korlátozta volna a forgalomcsillapítást, a másik megengedte volna, hogy a lakossági szolgáltatást végző vállalkozók célforgalomban behajtási engedély nélkül közlekedjenek az övezetben. Az maradt a mérvadó álláspont, hogy a környezetkímélő forgalmi rendért az ott lakóknak is áldozatot kell hozniuk. Nagy többséggel elfogadta viszont a testület a két bizottság eredeti javaslatát, amely szerint a Király és Ferencesek utVédett övezet a Papnövelde utca is Fotó: Löffler Gábor cák állandó bejelentett lakói - akik nem rendelkeznek saját területükön gépkocsielhelyezési lehetőséggel - a forgalomcsillapított övezet területén lakókkal azonos behajtási, illetve parkolási kedvezményeket kapjanak. D. I. Rendezési tervek nyomában Egy foghíjjal kevesebb a város szívében A tervekben szerepel a Hal tér felszámolása is Fotó: Löffler Gábor Ki gondolta volna a 80-as évek elején, amikor nagy nekibuzdulással kidolgozták Pécs általános rendezési tervét - amely évtizedekre szabta meg a város fejlődési irányait hogy alig egy évtized múltán nagyon sok minden kérdőjelessé válik benne ama egyszerű oknál fogva, hogy - megváltoznak a tulajdonviszonyok. Ennek következtében a dolgok legtöbbje már nem állami, tanácsi elhatározáson múlik, hanem azon, hogy az immár jelenlévő sokféle érdeket közös nevezőre lehet-e hozni. Ráadásul oly módon, hogy a város érdeke se szenvedjen csorbát. A rendezési tervek apróbb-nagyobb módosításai révén jut ez kifejezésre mindaddig, amíg el nem készül a város mai követelményekre alapuló rendezési terve. Egy Ferencesek utcai minapi RT-módosítás okán tartottuk szükségesnek elmondani ezt. Ennek kapcsán pedig libbenjünk csak vissza kicsit a két-két és fél évtizeddel korábbi múltba: volt az idő tájt egy elgondolás az akkori Sallai utca déli épülettömb belsőjének teljes kisöpréséről és mindenféle csodákkal való megtöltéséről. Bizony akkor, amikor a belvárosi rehabilitáció még a tömbrekonstrukció fogalmaként élt, ez volt az elérendő cél: megmaradnak a tömböt határoló épületek, a belsőjük pedig úgy, ahogy van felszámolódik, hogy úgynevezett közterületté alakuljon át, függetlenül attól, mit szólnak ehhez a lakók. Meg kell mondani, hogy születtek erre sikeres megoldások. Például Egerben. De az sem hallgatható el, hogy az ottani tömbök méreteik miatt alapjában mások voltak, mint a pécsiek; azok elbírtak olyan beavatkozásokat, amilyenek viszont a pécsiek halálát okozták volna. Szerencsére még időben megtörtént a koncepcióváltás: a tömbrekonstrukciót belvárosi rekonstrukció követte, majd a sokkal emberszabásúbb belvárosi rehabilitáció. Hát most itt tartunk. S néhány szép eredmény tanúsítja: jó helyen. A mostani RT-korrekciót az indokolta, hogy a Mátyás király utca 20. felől egy irodaépítési szándék megvalósulása látszik kibontakozni. Ennek a parkolószükségletét pedig - más mód nem lévén - a tömbbelsőben és a felszín alatt kell megoldani, kapcsolódási lehetőséget biztosítva a később esetleg a szomszéd telkeken - alattuk - is megjelenő hasonló igények kielégítéséhez. Egy másik RT-módosítás a Rákóczi út 49. - már időtlen idő óta üres - telkére vonatkozik. Már a tanács idejében úgy tűnt: pillanatokon belül beépítik a friss foghíjat, de nem így lett, s maradt. . . Hát nem éppen a város dísze. Most végre itt is építési szándék mutatkozik: egy vállakozói csoport üzlet- és irodaházat építene. Ezt előzi meg az említett módosítás, ami előírja a Rákóczi úti oldalon árkád kialakítását a megfelelő szélességű járda biztosítása végett: a nagyforgalmú autóbuszmegálló jelenléte miatt ezzel kell szavatolni a gyalogosok zavartalan mozgását. Ám van a módosításnak még egy fontos eleme: felszámolja a Hal tér keleti oldalán működő autóparkolót. Ami - legyünk őszinték! - nem is olyan borzasztó, főleg ha összevetjük a másik oldallal, a Konzum Áruház rakodóterületével, ami ugyebár mégsem ékessége a város főútvonalának. De örüljünk a RT-módosítás- nak: legalább azon az oldalon rendet tartanak. Hársfai István Városvédő őrjárat Néhány hónappal ezelőtt már foglalkoztunk a Budai városrésszel - hajdani nevén: Budai külvárossal - , s megállapítottuk, hogy egykori értékei romlottak az utóbbi évtizedekben. Ehhez adalékként most két újabb példával szolgálunk. Tisztában vagyunk a lehetőségekkel: a mai pénztelen világban nem igen van kilátás arra, hogy ez a helyzet megváltozzon. Ezért nem hábor- gunk és nem követelünk, csak csendes rezignációval készítjük felvételeinket az utókor számára: most - s még jó ideig - ilyen állapotok uralkodnak a Búza tértől keletre. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Kibelezett hirdetó'táblák Korunkban megváltozott a reklámhordozók minősége, megjelenési formája is. Ma már az elektronikus sajtóhoz képest különösen célszerűtlen és kevéssé hatékony utcai táblákon hirdetni. Igen ám, de a város számos helyén találhatók olyan hajdan üvegezett hirdetőtáblák, amelyek a garázdák martalékává lettek. A Mecsek Aruház előtt, a Krisztina téri buszmegállónál és számos olyan helyen, ahol nemrég még feliratos reklámok szerepeltek. Ezek eltűntével - de sok esetben még ottlétükkor is - ismeretlen tettesek törték be az üvegeket, s belerondítottak a hirdetőtáblákba a szó minden értelmében. S amíg arról folyik a vita, hogy kié is ezen hirdetőtáblák tulajdonjoga, kinek kellene leszerelni ezeket az építményeket, addig a Pécs polgárai és a turisták csak álmélkodhatnak: vajon ezekkel most mit is reklámoz a város, s vajon még meddig? Dr. Vargha Dezső Útjavítások A Lámpásvölgyi úton, a Rákos L. utcában és a Déli ipari úton kijavították az útmenti padkákat, s ezzel a pangó vizek elvezetése is megoldódott. A Nagy Imre út 138-140 szám előtt a szervizúton balesetveszélyesen lesüllyedt útburkolatot a Városgondnokság helyreállíttatta. Kijavították az útleszaka- dást a Pécsbányatelepi úton is. Csapadékcsatornák A Pécsi Vízmű gépi csapadékcsatorna-tisztítást végzett a Szilágyi Dezső utcában és a Nagy Lajos király úton. Kijavította a vízelnyelő rácsokat Batthyány utca sarkán, a Bacsó B. és a Légszeszgyár utcákban, valamint az Árpád híd alatt. Illegális szemétlerakó A Városgondnokság illegális szemétlerakót szüntetett meg a Bánki Donát utcában és iszapolást végeztetett a Megyeri téren és a Szigeti úton. Kátyúzások Kátyúzással javítják az útburkolatot a Kálvária, a Táncsics M., a Béke, az Anna, a Kakukk, a Szabadságharc, a Diósi, a Basamalom, az Almos, a Fábián B., a Deák F. a Koksz, a Gesztenyés, a Rákos L, az Ady E., az Auróra, az Arany J., a Bokor, a Névtelen, a Táltos, a Pélmonostor utcákban, a Hunyadi J., a Nagyszkókói, a Tüskésréti, a Marx, az Asztalos J., a Bálicsi és a Donátusi úton, valamint Ágoston téren, a Hősök terén és a Sas dűlőben.
