Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-19 / 18. szám

1994. január 19., szerda Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Új vállalkozások a Mezőgép telepén A Jo-Replast Kft. újrahasznosított polietilénből gyártja termékeit A felszámolás alatt álló Pécsi Mezőgép központi gyártelepén már különféle profilú vegyes­vállalatok, így a Spitzer-S Pécs, a Fekoral, a Las-Vegas, a D.U.S. és a Jo-Replast Kft. te­vékenykednek. A telep felső, körülkerített része az 1991 novemberében polietilén újrahasznosítására alapított magyar-német Jo-Rep- last Kft. tulajdona, egyben vám­szabadterület. Az udvarrészen a Németországból hulladékként, vagy őrleményként behozott po­lietilén alapanyagot és az elszál­lításra váró félkész- és készter­mékeket tárolják, a csarnokok­ban végzik a darálást, a gyár­tást, a különféle késztermékek szerelését. Manfred Bosch, az év majd felét a pécsi üzemben töltő cég­vezető bevezetőként említi, hogy a Pécs-Fellbach testvérvá­rosi kapcsolatnak köszönhetően hozta létre ezt az üzemét a négy németországi üzeme után.- Csábított az ajánlat, az it­teni lehetőség, és az, hogy idő­vel talán már a magyarországi újrahasznosítható polietilént is feldolgozhatjuk. Jelenleg még a Németországból behozott alap­anyaggal dolgozunk, s terméke­inket innen szállítjuk európai országokba és újabban már Gu­atemalába. A hőre lágyuló műanyagból a hatalmas gépekkel többnyire barna színű tömör kerti pad ülő­részeket, virágtartókat, oszlo­pokat, karókat, cövekeket, üre­ges, egymással összeilleszthető lambériaszerű profilokat, emel­lett a lambéria-lapokból hegesz­tett táblaként falborító- és lóbox elemeket is gyártanak. Három műszakban jelenleg huszon­hármán dolgoznak.- Tárgyalunk magyar cégek­kel, hogy a gyártási és egyéb visszamaradt polietilén anyaga­ikat adják át, illetőleg gyűjtsék be nekünk újrahasznosításra, de ez sajnos még nem indult be. A magyarországi alapanyagellá­tásra alapozva tervezzük a to­vábbi bővítéseket. Igen kereset­tek kint az üreges és tömör zaj­védelmi falak, újabb emberek­kel és gépekkel azok elemeit is tudnánk itt gyártani - mondja a cégvezető. A hazai alapanyagra a jelek szerint még várniuk kell. Ki tudja meddig? Pedig a polieti­lénből nyert időtálló, semmiféle kezelést nem igénylő termékei­ket Magyarországon is szeret­nék értékesíteni. B. M. L. Pécsett is jegyezhető BIOGAL-részvények Január 24-től március 25-ig Pécsett is lehet majd jegyezni a privatizálandó debreceni BIO- GAL Gyógyszergyár Részvény- társaság részvényeit. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársa­ság a cég alaptőkéjének 10 szá­zalékát megtestesítő részvény- mennyiséget (439 millió forint értékben) kárpótlási jegyért hozza forgalomba 10 000 forin­tos részvény-névértékben. A részvények és a kárpótlási je­gyek cserearánya 1:1 lesz. A New York Bróker Budapest Rt. ügynökeként a forgalmazásban részt vesz a Cooptourist Rt. há­lózata is. A jelzett időszakban a baranyai érdeklődők a Cooptou­rist pécsi irodájához fordulhat­nak (Irgalmasok u. 22. Tel.: (72)413-407). Hőre lágyuló műanyagból tömör kerti padokat is készít a kft. Fotó: Löffler A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. január 18-tól. Pénznem vételi közép eladási Angol font 151,30 152,80 154,30 Ausztrál dollár 70,59 71,26 71,93 Belga frank (100) 277,50 280,25 283,00 Dán korona 14,91 15,06 15,21 Finn márka 17,84 18,01 18,18 Francia frank 17,02 17,19 17,36 Gór. drachma (100 40,24 40,64 41,04 Holland forint 51,56 52,08 52,60 ír font 144,61 146,01 147,41 Japán yen (100) 91,04 91,97# 92,90 Kanadai dollár 76,89 77,65 78,41 Kuvaiti dinár 339,58 342,91 346,24 Német márka 57,76 58,36 58,96 Norvég korona 13,42 13,56 13,70 Olasz líra (1000) 59,37 59,98 60,59 Osztrák sch. (100) 822,00 830,35 838,70 Portugál esc. (100) 57,53 58,10 58,67 Spanyol pes. (100) 70,48 71,21 71,94 Svájci frank 68,71 69,37 70,03 . Svéd korona 12,48 12,60 12,72 USA dollár 101,22 102,22 103,22 ECU (Közös Piac) 112,17 113,29 114,41 A jövőben szaktanácsadók segítik a hazai magángazdaságok munkáját A rossz tanácsért kártérítés jár A szaktanácsadók az állattenyésztéssel foglalkozók munkáját is hasznos információkkal segítik Fotó: Löffler Gábor Új szaktanácsadói rendszer kialakítása kezdődött meg a mezőgazdaságban. Az a gazda, vagy gazdálkodó társaság, aki a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett, vállalkozói alapon mű­ködő tanácsadóval köt szerző­dés és az árbevétele 1-2 millió forint között mozog a 40 000, il­letve, ha 2 és 10 millió között van, a 60 000 forintos szakta­nácsadói díj egy részét vissza­igényelheti. A kft-k, bt-k, szö­vetkezetek a 40, míg az egyéni gazdák a 60 százalékát. A szám­lát a gazdálkodóknak az FM Hivatalba kell bevinni, onnan küldik tovább a minisztéri­umba. Ott utalják ki a támoga­tást, amit visszajuttatnak a gaz­dálkodóknak. A szerződést minden esetben konkrét fel­adatra kötik. Nem lehetnek szaktanács- adók azok, akik kereskedelmi tevékenységet folytatnak, vagy költségvetési szervnél, intéz­ménynél dolgoznak, fgy a me­zőgazdasági szakiskolák, kutató intézetek és termelési rendsze­rek munkatársai sem, vagy csak akkor, ha egy magántársaságot alapítanak erre a célra. Emiatt jelentős kritika is érte már a rendeletet, hiszen olyanok ma­radhatnak ki ebből a körből, akik a legjobban értenek egy-egy részterülethez. Az el­múlt évben 4 szerződést írtak alá, kettőt Baranyában. Jelenleg 6 egyéni vállalkozó és 2 bt vé­gez ilyen jellegű tevékenységet.-Az egész rendszer akkor működne igazán jól, ha az indu­lástól, egészen a betakarításig menedzselné a gazdát a szakta­nácsadó - mondja Parragi Antal az FM Baranya Megyei Hivata­lának munkatársa. - A föld lici­tálástól a gazdaság indításán át egészen a piac megszervezé­séig. Részlet munkákra is lehet szaktanácsadást kérni. A szaktanácsadóval kötött szerződés értelmében a bizo­nyíthatóan szakszerűtlen, hiá­nyos vagy megtévesztő tanács­ból adódó kárért kártérítés jár. Azonban, aki megköti a szerző­dést az a gazda teljeskörű segít­séget kap. Nagyon fontos, hogy a szaktanácsadó naprakész le­gyen. Most nagy a mezőgazda­ság átstrukturálódása, szinte naponta születnek és változnak a szabályok, rendeletek. Szczaurski József Pellérden és környékén tevékenykedik. Szakterületei a szántóföldi nö­vénytermesztés, a takarmány és gyepgazdálkodás, az állatte­nyésztés és növényvédelem.-Nem az 1-2 hektáros ha­nem az 50-100 hektáron gaz­dálkodókat célozza meg a szak- tanácsadói hálózat - mondja. - Ekkora területen, egy rossz dön­tés végérvényes bukást is je­lenthet. Ezek működtetetése, és életképes gazdasággá tétele lét­kérdés. Sokan azok közül, akik most új földtulajdonhoz jutnak, nem rendelkeznek megfelelő szakismeretekkel. „Kibicként” látják el őket tanácsokkal. Azokra, akik komolyan csinál­nák, ez nagy veszély jelent. Az elmúlt egy-két évtizedben na­gyon leszűkült azoknak a köre, akik átfogóan ismerik az ágaza­tot, teljes gazdálkodási egység­ben tudnak gondolkodni. Sokan csak akkor érzik ennek a súlyát, amikor csődbe mennek, és már esélyük sincs az újrakezdésre. Annak idején apáról fiúra szállt ez a tudás. Azok a szak­emberek, akik vállalkoztak arra, hogy segítik a mezőgazdasági termelőket, valamilyen módon már megszerezték az ismeretei­ket. Nem lenne jó, ha a magán- gazdálkodóknak is el kellene ugyanazokat a hibákat követni, mert akkor biztos, hogy bele­buknak a vállalkozásukba. A magángazdáknak is jól felfogott érdekük, hogy a komoly, állami garanciával adott hitellehetősé­geket jól használják fel, ne men­jenek csődbe. Sokszor tanácsta­lanok is, hogy a meglévő gépe­ikkel mihez foghatnak hozzá, és a földterületeik domborzati és talajviszonyai milyen növények termesztésére alkalmasak. Bérmunkában ezt nem lehet csinálni, mert ha nem az opti­mális időben kerül a földbe a mag, az már meglátszik a ho­zamokon. Nagy kockázatot vál­lal az, aki belevág a magángaz­dálkodásba szaktudás nélkül, és ezt mindenki a saját bőrén érzi. Szükség van a szaktanácsadói hálózatra, mert a sok kudarc miatt a falvakban kialakulhat egy megcsömörlött réteg, aki az elején hajlandó volt földet venni, gépeket vásárolni és be­fektetni a mezőgazdaságba, de sorra csődbe megy. Sárkány Lajos mezőgazda- sági mérnök Nagynyárádon szaktanácsadó. Véleménye sze­rint az élet majd kialakítja, hogy mennyi magángazdaságra, szö­vetkezetre lesz szükség. A falu­gazdászok a kiegészítő tevé­kenységhez nyújthatnak majd segítséget. A tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberek na­gyon irányítottak voltak eddig. Egy-egy részműveletet nagyon jól elvégeztek, de egy önálló gazdaság irányítását még meg kell tanulniuk.- A szaktanácsadókra ko­moly felelősség hárul - mondja Sárkány Lajos. - Csak úgy lehet csinálni, hogy az ember ismeri a helyi lehetőségeket, a talaj mi­nőségét, és a gazdákkal szemé­lyes, állandó kapcsolatot tart. Vásároltam egy rádiótelefont, hogy a nap minden órájában el­érhető legyek, mert egy rossz döntésen az egész évi termés sorsa dőlhet el. Ennek ellenére lesznek olyan vállalkozók, akik a legnagyobb jóakarat mellett is csődbe mennek. Sz. K. Vasas bányaipari egyeztetést kezdeményez Nógrádból is jelentkeztek az új vállalkozásba Iparági egyeztető tanácsko­zásokat kezdeményez a Vasas Bányát a közelmúltban bérbe vevő Antracit Kft. Vajai György, a cég vezetője lapunk­nak elmondta, hogy a Szászvári Bányatársasággal már fölvették a kapcsolatot, és a közös érde­kek hatékony érvényesítése ér­dekében rövidesen ugyanezt te­szik a Pécsi Erőmű Rt., vala­mint a Komlói Kőszénbánya il­letékes vezetőivel is. A vasasiak által mozgatott tanácskozások célja, hogy a kialakuló érdek- közösség egységesen képvisel­hesse a jövőben a mecseki szénbányászatot különböző szinteken. A termelés előkészítése mel­lett Vasason ezekben a napok­ban folyik a létszám fokozatos feltöltése. Baranyából és Tolna megyéből a mai napig közel 500 ember jelentkezett mun­kára. Az elmúlt héten Nógrád megyében tartott bányásztobor- zót az Antracit, ott 300 ember jelezte, hogy szívesen jönne dolgozni az újra megnyíló bá­nyába. Ma Várpalotán járnak a cég képviselői, ahol a nógrádi­hoz hasonló számú érdeklődőre számítanak. Túljelentkezés ese­tén az sem elképzelhetetlen, hogy a fölös létszámot a szak- emberhiánnyal küszködő kom­lói bánya, esetleg a szászvári társaság foglalkoztatja majd. Az mindenesetre bizonyos, hogy a Pécsre érkező bányászoknak szigorú egészségügyi és munka­fegyelmi feltételeknek kell megfelelniük. Ä más vidékről érkező bá­nyászok elhelyezésére az Ant­racit több munkásszállót sze­retne kialakítani, tervei között szerepel esetleg az istván-aknai épületek ilyen célú hasznosí­tása. A termelés műszaki és hu­mán feltételeinek biztosítása mellett a bérlő cég folyamato­san tárgyal a potenciális vásár­lókkal, hogy piaci oldalról biz­tosított legyen a vállalkozás működése. Kaszás E. Privatizációs számvetés az ÁVÜ illetékesétől A kisbefektetői részvényprogram az idei legfontosabb feladat A privatizációs törvények ré­vén tavaly gyorsult a magántu­lajdonba adás, erősödött a hazai tulajdonosréteg, bővült a kisbe­fektetők köre, fejlődött a hazai tulajdonlást segítő infrastruk­túra és új technikák alakultak ki, megindult a kárpótlási je­gyek tömeges felhasználása, megélénkült a tőzsde. Ezzel párhuzamosan a külföldi mű­ködő tőke soha nem látott mér­tékben jött be az országba. Ösz- szességében elmondható, hogy a privatizáció tendenciái jók, ám a módszereken finomítani kell - mondta Pongrácz Tibor államtitkár, az ÁVÚ Igazgató Tanácsának elnöke. Kifejtette: az Állami Vagyo­nügynökség 1993-ban mintegy 500 vállalatot adott el részben vagy egészben, a privaticázós bevétel elérte a 78 milliárd fo­rintot, amiből 42 milliárd fo­rintnyi a készpénzes bevétel. A többit a hazai befektetők Eg­zisztencia-hitel, részletfizetés, lízing, kárpótlási jegy és más kedvezményes fizetési mód igénybevételével fizetik meg. Az idén a privatizációban ha­sonló eredményekre számít az ÁVÜ - mondta az igazgató- tancs elnöke, aki közölte: 1994-ben az elfogadott Va­gyonpolitikai Irányelvek szerint 72,3 milliárd forint az előírt (becsült) privatizációs bevétel. Ennek teljesítéséhez fontos, hogy a már jól bevált módsze­reket a vagyonügynökség to­vább finomítsa, a privatizációs infrastruktúrát, illetőleg a tech­nikákat fejlessze. Szükséges a privatizáció gazdasági környezetének meg­változtatása is. Az igazgatóta­nács elnöke példaként említette a Munka törvénykönyvét, mely- lyel kapcsolatban közölte, tart­hatatlan, hogy az állami vállala­tok ilyen mértékű végkielégítést fizessenek - jogszerűen - volt munkatársaiknak. Az első gene­rációs gazdasági törvények mostanra megértek a változta­tásra. Módosítani kell a Munka törvénykönyve mellett a pénzin­tézeti törvényt, és létrehozni a devizakódexet. Ugyancsak mó­dosításra szorul a visszaélések visszaszorítása, a jelenleginél erőteljesebb társadalmi kontroll érvényesítése érdekében a Bün­tető törvénykönyv. Jelenleg ugyanis a gazdasági visszaélé­sek egy része csak etikai nor­mákat sért. A privatizáció idei teendői közül Pongrácz Tibor kiemelte a Kisbefektetői Részvényvásár­lási Program (KRP) márciusi indítását. Ezzel kapcsolatban tá­jékoztatott: a kísérleti portfolió­ban mintegy 3 milliárd forintnyi részvényt kínálnak fel, várha­tóan a Pannónia szállodalánc, a Globál TH, valamint a Pan- nonplast értékpapírjaihoz jut­hatnak a kisbefektetők e prog­ram révén. Az ÁVÜ vezető testületének elnöke szerint a KRP nincs ké­sésben, folyik az előkészítés, de tény, hogy nehéz rendelkezésre bocsátani a KRP-t kielégítő va­gyont. Szerencsére a cégek va­gyonvesztése a becsültnél ala­csonyabb arányú, és kedvezően alakultak a tőkeemelések a pri­vatizált vállalatoknál. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége 1994. január 25-én 14 órára a Konzum irodaház i. em. nagytermébe összehívja a kamara III. közgyűlését. Napirendi pontok: 1 Az elnökség beszámolója a kamara 1'993. évi tevékenységéről. 2. Az 1994. évi munkaprogram elfogadása. 3. Tájékoztató a kamarai törvény hatályba lépéséről. 4. Küldöttválasztás a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara küldött közgyűlésébe. A közgyűlés várható időtartama két óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom