Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-17 / 16. szám

10 aj Dunántúli napló Külföld 1994. január 17., hétfő Úszó orosz szemklinika Gibraltárnál A gibraltári sziklák árnyéká­ban horgonyzó orosz hajó ele­gáns éttermével, bárjával, pazar előcsarnokával első látásra lu- xus-óceánjárónak tűnik. Aján­dékboltjában élénkszínű sálak és mosolygó orosz babák kap­hatók. E hajó azonban nem léha kéjutazásra visz: az úszó szemk­linika fedélzetén ragyogóan tiszta és a legmodernebb eszkö­zökkel felszerelt műtőben látás­panaszoktól szenvedőket gyó­gyítanak. Az Úszó klinikán a lézerse­bészetben jártas orosz szemor­vosok a szürkehályogtól kezdve a zöldhályogig, mindenféle szembetegséggel megküzdenek. Szakértelemmel forgatják a pa­rányi gyémántszikét, amelyet az érzékeny szaruhártya bemetszé­sére használnak.Naponta mint­egy 40 embert műtenek a világ­hírű moszkvai Szemsebészeti Kutatóintézet által kifejlesztett módszerek felhasználásával. A 160 fős személyzet ukrán, az orvoscsoport orosz. - Híre hal­latán sokan azt gondolják, hogy ez egy csodahajó - mondja a Reuter tudósítójának David Oliva, a klinika szóvivője. Sze­rinte semmi furcsa vagy szokat­lan nincs abban, ami a fedélze­ten történik. Csak korszerű technológia, tapasztalat és sok éves befektetés kérdése az egész - teszi hozzá.Ehhez nem­csak fejlett technológia, hanem humánus szemlélet is kell - hangoztatja véleményét Roman Llandres, aki többször megfor­dult már a klinikán. Gibraltár, az apró brit gyar­mat, groteszk keveréke Nagy-Britanniának, Spanyolor­szágnak és Afrikának. Ideális hely tehát a kozmopolita szel­lemű klinikahajó számára. A hajó keskeny folyosói egy­szerre visszhangzanak a lágy déli spanyol, a brit angol és az itt egzotikus hangzású orosz nyelvektől. A betegek a recep­ciónál kellemes fogadtatásban részesülve váiják, hogy sorra kerüljenek.-Az embert nagy gonddal vizsgálják, és matematikai pon­tossággal gyógyítják - mondja Oliva, aki maga egy hónappal ezelőtt esett át egy műtéten. - A legfejlettebb német orvostech­nikai felszerelést alkalmazzák. A szovjetek minden pénzt a fegyverkezési versenyre, az űr­kutatásra, az orvostudományra és a sportra áldoztak. Nyilván­valóan ezért ők a legjobbak e tudományban - tette hozzá Oliva. Az úszó klinika ötlete Szvja- toszlav Fjodorov, a moszkvai intézet orvosprofesszorának fe­jében született meg, aki a világ egyik vezető szemorvosa. Fjo­dorov a betegek kezelésének gyors, gazdaságos módját fej­lesztette ki. A klinika működé­sével kemény valutához jut a moszkvai intézet, amely kutatá­saik fenntartásához szükséges. Emellett kiváló szakértelemmel áll a betegek rendelkezésére. A klinikán olcsóbb a keze­lés, mint a nyugat-európai in­tézetekben általában. A első vizsgálat ára 60 dollár, a to­vábbiak 460 dollár körül mo­zognak. Egy egyszerű műtét - például rövidlátás esetén - 2300 dollárba is kerülhet, de más panaszok orvoslásával együtt 3460 dollárra is emel­kedhet a költség.-A klinika azért olyan ol­csó, mert az orosz orvosok a hazájukban szokásos fizetésért dolgoznak - magyarázza Oliva. A hajó 1989-ben indult el Oroszországból. Május óta horgony zik Gibraltár partjai­nál, s a tervek szerint legalább jövő áprilisig ott is marad. Járt már Dubai kikötőjében és Cip­rus partjainál. Az orvoscsoport összesen, mintegy 16 ezer be­teget vizsgált már meg, és 8 ez­ren végzett műtétet. Mikor 1991-ben felbomlott a Szovjetunió, a csoport ideig­lenesen hazatért, majd idén újra útra kelt. A hajó követ­kező állomása Mexikó lesz. Moszkva haladékot kap A kormányhitelezőket tömö­rítő, úgynevezett Párizsi Klub tagjai azt tervezik, hogy 1 milli­árd dollár adósság visszafizeté­sére haladékot adnak Moszkvá­nak. Ezt az összeget Oroszor­szágnak eredetileg április vé­géig kellett volna rendeznie - jelentette Tokióból keltezett je­lentésében az ITAR-TASZSZ. Tokiói kormánykörökből kiszi­várgott értesülések szerint a hi­telezők csoportja azt is fontol­gatja, hogy valamennyi, 1994- ben esedékes orosz adósság visszafizetésére haladékot ad. High-tech Eszak-Koreának A japán rendőrség vizsgálatot indított egy japán vállalat ellen, amely a Tokió és Eszák-Korea közötti kereskedelemre szako­sodott. A rendőrség azt gya­nítja, hogy a kanagavai cég ka­tonai célokra is hasznosítható műszert, úgynevezett spekt­rum-analizátort szállított a KNDK-nak. A berendezés a COCOM listáján szerepel.A Jomiuri Simbun című lap pén­teki számában azt írja, hogy a spektrum-analizátort a KNDK közepes hatótávolságú rakétái­nak továbbfejlesztésénél hasz­nálhatta fel. Szerb-horvát tűzszünet Horvátország és a területének egyharmadát ellenőrzésük alatt tartó horvátországi szerbek képviselői megállapodást írtak alá, amelynek értelmében ja­nuár 31-ig kiterjesztik a múlt hónapban létrejött karácsonyi tűzszünetet. Horvát és szerb ka­tonai illetékesek az ENSZ fel­ügyelete alatt tartott találkozón állapodtak meg a tűzszünet meghosszabbításáról. A volt Jugoszláviában létrejött számta­lan hasonló megállapodástól el­térően ezt a tűzszünetet eddig többnyire tiszteletben tartották. A perui kábítószerkirály Több tucat rendőr csütörtö­kön hajnalban rajtaütött Demet- rio Limoniel Chavez, a 39 esz­tendős perui „kábítószerkirály, luxuslakásán a kolumbiai Cali­ban, és őrizetbe vette az ott rej­tőzködő „keresztapát”. Demet- rio Limoniel Chavez a cali ko- kainkartell egyik fő szállítója. Vele együtt letartóztatták a ko­lumbiai Carlos Orejuelát és ki­lenc peruit. A kábítószerkirály 1 millió dollárral igyekezett meg­vesztegetni a rendőröket. Avram láncú szobra alatt Aki napnyugta után érkezik Torda felől Kolozsvár központ­jába az újesztendő első napjai­ban, hamar szembesülhet Sza- mos-parti város fényeivel - és árnyaival, legalábbis a szó közvetlen értelmében. Mert persze az értelmezés már más dolog .. A fények a volt Győzelem, most Avram láncú téren árad­nak, minden oldalról csóvába fogva a város új nevezetessé­gét, Avram láncú, az 1848-as forradalmár felette magas pie- desztálra emelt szobrát, ezt az újfajta Nelson-oszlopot, amelynek tetején nem egy spa­nyolt verő brit admirális feszít, mint Londonban, hanem egy - forradalmát a magyarokkal együtt kezdő, aztán velük vias­kodó - román hős. Gheorghe Funar polgármes­tert alkalmasint ez a viaskodás indította a megosztva elbukott 48-as forradalom e később ki­ábrándult hősének szó szerinti felmagasztalására - az em­lékmű 25 méter magas. Az ál­lami román opera és a görögke­leti katedrális között emelkedő emlékmű talapzatánál három havasi kürtös lány hatalmas, modem formanyelvű figurája hirdeti a magasban furcsa tar­tással álldogáló férfi dicsősé­gét: az alkotás művészi értéké­ről a vélemények megoszlanak. A tavaly decemberi szobo­ravatásra egészében felújított tér mindenesetre jól mutat a fényárban, egyfajta sziget a rosszul világított városban - éles ellentéteként a közeli fő­térnek, ahol a Szent Mihály templom és Fadrusz János hí­res Mátyás-emlékműve áll, szinte teljes sötétben. Ghe­orghe Funar nem szereti a Má­tyás-szobrot, ezt ismételten bebizonyította, nem szereti, hogy magyar király volt, még ha ereiben román vér is csör­gedezett (a román himnusz is említést tesz a Corvinokról a nemzet nagy egyéniségei kö­zött), 1992 végén a város ma­gyar lakosságának emlékezetes tüntetését kiváltva helyeztette el rajta Nicolae Iorga történész egyik, a harmincas években született mondatát, amely egy­részt arra utalt, hogy Mátyás román eredetű, másrészt hogy csak a románoktól szenvedett egy alkalommal vereséget. Funamak nem tetszik a Mat­hias Rex felirat sem, amely a király eredeti pecsétjén szere­pelt és 1945 után éppen arra szolgált, hogy a történelmi személyiséget kiemelje a törté­nelmi viszályok közegéből - 1992 decemberében már neki­láttak leverésének, amikor a hatalom az utolsó pillanatban közbelépett. A polgármester azonban nem tett le céljáról, s úgy hír­lik, néhány napon belül új kí­sérletet tesz a felirat kicserélé­sére, Mátéi Corvinul lenne az új felirat, amelynek betűit a la­pok szerint már ki is öntötték , s csak az alkalomra várnak el­helyezésükkel. A feliratcserét a jólértesül­tek szerint ezúttal Grigore Zanc, a megyei prefektus sem ellenezné. Az UNESCO vi­lágörökség listáján szereplő emlékművön továbbra sem lenne szabad változtatást vég­rehajtani a műemlékvédelmi felügyelőség engedélye nélkül - arról nem beszélve, hogy amiként 1992 végén, ezúttal is feszültségkeltő tényező lenne az ilyesfajta eljárás. Amint­hogy az lenne a Funamak tu­lajdonított másik terv megva­lósítása is, vagyis, hogy a Má­tyás-szoborral szemben állít­sák fel a román nép latin ere­detét jelképező capitoliumi farkas szobrát. Gheorghe Funar szobordip­lomáciája ezzel sem ér véget: a városházán már kiállították a Ion Antonescunak, Románia második világháborús vezető­jének szánt emlékmű két ma­kettjét is, noha a háborús bű­nösként kivégzett marsall sze­repéről mindmáig heves törté­nelmi-politikai polémia dúl - legutóbb például Moses Rosen romániai főrabbi és az ameri­kai kongresszus 15 tagja tilta­kozott, külön-külön, a rehabi­litálására törekvő kísérletek ellen. A lázas alkotó tevékenység közepette a számlák kifizeté­sére még nem jött össze az egész pénz: az Avram láncú oszlop és a vele kapcsolatos munkálatok 1 milliárd lej kö­rüli összegbe kerültek, s bár a Caritas pilótajáték fénykorá­ban az adományokból össze­jött több száz millió, vagy 300 millióért még a kormánynál kilincsel a polgármesteri hiva­tal. Baracs Dénes A hét eseménye Bili Clinton, az Egyesült Államok elnökének útja volt - Brüsszel, Prága, Kiev, Moszkva, Minszk, Genf -, hogy Európa nemzeteinek vezetőivel egy biztonsági rendszer körvonalait vázolja fel. Felvételünk - az elnök és felesége Hil­lary kéz a kézben - a moszkvai tv interjú után készült, amelyet egyenesadásban közvetítettek az orosz és az amerikai adók és az orosz nagyvárosokból közvetlenül lehetett feltenni kérdése­ket az elnöknek. Brit menekültpolitika Jobb a kevesebb hatja ki. Eddig 1167 ember ér­kezett e rendszerben, és közéjük számít a hétfőn befogadott 7 be­teg és sebesült is. A boszniai menekültek elhe­lyezését, szociális ellátását a Refugee Council (Menekült Tanács) nevű önkéntes szerve­zet intézi a kormány egyetérté­sével. A menekülteket igyekez­nek kisebb zárt csoportokban tartani, és eddig a skóciai Edin­burgh, és az angliai Birming­ham, York, Newcastle és Lon­don környékén szállásolták el őket. Többségük fogolytábo­rokból szabadult. Eddig a volt Jugoszlávia mintegy 30 ezer polgára talált utat Nagy-Britanniába, és ez el­törpül például a Németországba bejutott 350 ezer mellett. Igaz, ott és az Európai Unió több más országában nemigen követeltek tőlük vízumot. A Nagy-Britanniába került délszlávok többsége nem me­nekült-státusban, hanem turista és egyéb - például gyermekfel­vigyázó, nyelvtanuló - vízum­mal jött. Közülük 7000-en folyamod­tak politikai menedékjogért: az ő helyzetük bonyolultabb, mint a menekülteké. A horvát pénzügyminiszter Zoran Jasic (j) az új pénznem, a Kuna egy példányát nyújtja át Franjo Tudjmannak (I) január 14-én. A Kuna a jövő hónapban fogja felváltani a jelenlegi horvát dinárt. Iskolaháború Franciaországban Az elmúlt hónap franciaor­szági történései igazolni látsza­nak azt a régi mondást, hogy a politikusok általában nem ta­nulnak a múlt hibáiból: hiába szenvedett kudarcot az elmúlt tíz évben minden, az oktatásügy megreformálását célzó szándék, a mostani jobboldali kormány- koalíció ismét belevágott egy ilyen tervezetbe - s azután ő is elbukott. A dolgok sajátos iróniája, hogy a jobboldal kudarcát ép­pen egy jobboldali politikus törvényének módosítási szán­déka okozta. Frédéric Albert, Falloux grófja (a későbbi III. Napóleon egyik minisztere) még 1850-ben szavaztatta meg azt a javaslatát, amely a ko­rábbi, még a francia forradalom időszakában hozott szigorú fel­ügyelet alól teljesen felszabadí­totta az egyházi iskolákat.Igaz, ennek fejében a finanszírozás terheinek döntő részét is a hí­veknek kellett vállalniuk. A Fal- loux-törvényt azóta már szám­talanszor megváltoztatták, ez az utóbbi paragrafus viszont ér­vényben maradt. Mivel az állami és települési támogatás hiánya miatt a ma­gániskolák épületeinek állapota egyre jobban romlott, a társa­dalmi igazságosság nevé- ben.Tavalyi hatalomra jutása után a jobboldal fel akarta ol­dani az önkormányzati juttatá­sokra vonatkozó korlátozást. Ezzel a módosítással azon­ban Balladur kormánya Pan­dora szelencéjét nyitotta ki. Bár a francia költségvetés leg­nagyobb tételét az oktatásügy adja, ez a pénz azért itt sem elég mindenre, s az állami is­kolák tartottak tőle: most még a helyi forrásokat is elveszíthe­tik. Ráadásul a kormányzat de­cemberben a szenátusban vá­ratlanul, néhány óra alatt erő­szakolta át a törvénytervezetet: a sietség sokakban azt az érzést keltette, hogy valójában politi­kai lépésről, a jobboldali hí­veknek szánt „ajándékról” van szó. Az alkotmánybíróság eluta­sító döntése után végül a kabi­net is visszavonulót fújt. Nico­las Sarkozy, a kormány szóvi­vője bejelentette, hogy nem akarnak új szövegtervezetet a parlament elé teijeszteni, ehe­lyett valamilyen más megoldás­sal fogják támogatni a magánis­kolák (95 százalékban katolikus intézmények) fenntartását. Ezzel a lépéssel Balladur mi­niszterelnöknek talán sikerül megszabadulnia a számára mind kínosabb feszültségforrás­tól, ugyanakkor kérdéses, hogy saját pártjának törvényhozói miként reagálnak majd a „be- hódolásra”. A közelmúltban újabb hét boszniai sebesült és beteg fel­nőtt, illetve gyermek ápolását kezdték meg Birminghamben. Nagy-Britannia utoljára három hónapja fogadott be boszniai sé­rülteket és betegeket. A bosz­niaiak érkezését ezúttal is könnyfakasztó, lelkiismeret-al- tató tévényilvánosság kísérte, és közben csak parányi sajtót ka­pott az, hogy a brit kormány épp ezekben a napokban kezdte meg a legfrissebb, habár egészséges boszniai menedékjog-kérők el­utasítását. Nagy-Britanniába a legtöbb menekült csak vízummal érkez­het, még szűkmarkúbban oszt­ják a menedékjogot, és általá­ban mindenkit elutasítanak, aki nem tudja bebizonyítani, hogy hazájában életveszélybe ke­rülne. Ha ilyesmit egyáltalán iga­zolni lehet, akkor is az illetékes belügyi hatóságon múlik, hogy hitelt ad-e a bizonyítéknak. A boszniai menekültekre kü­lönleges szabály vonatkozik: a brit kormány novemberben jó­váhagyta 1000 család átmeneti befogadását. A keretbe beleférő boszniaiakat az ENSZ Mene­kültügy Főbiztossága válogat-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom