Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-16 / 15. szám

/ Czakó Krisztina műkorcsolyázó olimpikon Jövőre elkészül az új hajója „Reméljük, hogy a bírók nem a neveket, hanem a teljesítményt pontozzák” A jégtáncot nem számítva az utóbbi évtizedek legszebb mű- korcsolyázó sikerét érte el Czakó Krisztina, aki a közel­múltban Colorado Springsben megrendezett junior világbaj­nokságon minden várakozást felülmúlva ezüstérmet szerzett. A 15. életévéhez közeledő fel­nőtt magyar bajnoknőt, olimpi­kont és az édesapját az MTI munkatársa faggatta.- A jó idénykezdés után mi a cél az olimpiai idényben? - szólt az első kérdés Krisztinához.- Mindig csak arra törek­szem, hogy az előző évnél, vagy versenynél többet mutassak. Azt hiszem, ez eddig sikerült. Azután, hogy ez mire elegendő a mezőnyben, az már a többiek­től és a pontozóktól is függ - nyilatkozta az elsős gimnazista, aki a lillehammeri magyar olimpiai küldöttségben kétség­kívül a legjobb helyezésre szá­míthat - mondotta a kislány. Jutott kérdés az édesapának.- Miben fejlődött a legjobban Krisztina?- A tavalyihoz képest sokkal „stabilabb” versenyző lett a lá­nyom. Anyagerőben és elő­adásmódban is előreléptünk, s az is a sikerek záloga, hogy végre egy nagyon jó korcsolyá­hoz jutottunk.- Az őszi versenyek és a vb- ezüstérem után milyenek az esé­lyek a további világversenye­ken?- Sohasem szeretek helyezé­sekről jósolni. Célunk, hogy az élbolyban maradjunk, s ott „araszolgassunk” minél előbbre.- Ön szerint mennyiben vál­toztatja meg az erőviszonyokat a profik visszatérési hulláma?- Nehéz kérdés, hiszen a mai fiatalok technikailag sokkal jobbak a régieknél, viszont az egykori bajnokok mellett szól a rutin és az előadásmód. Kérdés, hogy a pontozók hol húzzák meg a vonalat a két irányzat kö­zött. Az a benyomásom, mintha már nem számítana a bírák szemében annyit az, ha valaki­nek nagy neve van. Példa erre, hogy a gelsenkircheni Nemze­tek Kupáján nem vonakodtak a fiatal Szewczenkót az ukrán vi­lágbajnoknő, Bajul elé helyezni, mint ahogyan Bécsben is a vert mezőnyben végzett az amerika­iak „visszatérője”, Zayak. Re­méljük, Krisztinának kedvez, ha a bírók nem a neveket, hanem a teljesítményt, a jó produkciót pontozzák... - nyilatkozta Czakó György, az édesapa, aki egykoron maga is korcso­lyázó-olimpikon volt. Zalai ígéretek (1.) 1. Elképzeléseiből mi valósult meg 1993-ban? 2. Mit tervez 1994-re? Simmonffy Tímea, a ZTE-ZÁEV ifjúsági válogatott tekézője:- 1. Ifjúsági válogatott szeret­tem volna lenni 1993-ban, ezt megvalósítottam. Reményked­tem, hogy csapatunk felkerül a Szuper Ligába - sikerült. Tagja voltam az ifjúsági vb-n szerepelt magyar válogatottnak, ahol csa­patban ezüstérmet szereztünk. Az év során többször sikerült megja­vítanom saját egyéni csúcsomat. A felnőtt magyar bajnokságon a döntőbe jutottam. A 93-as év zá­rásaként, a Szegeden megrende­zett 12-ek versenyén holtver­senyben ezüstérmes lettem. Szá­momra az év sikeres volt. 2. - Az országos egyéni baj­nokságon a felnőttek és az ifjúsá­giak mezőnyében előbbre kívá­nok lépni. Szeretném, ha ZTE-ZÁEV gárdája bentmaradna a Szuper Ligában. Ehhez minél több 400 feletti dobással szeret­nék hozzájárulni. Remélem to­vábbra is biztos tagja leszek a magyar ifjúsági válogatottnak, s résztvehetek majd a 95-ben Ro­mániában megrendezésre kerülő ifjúsági világbajnokságon. Kámán Ferenc, a Royal Sped ZAC edzője: 1. - Idén a 4x400-as férfi vál­tóval sikerült megnyernünk a ma­gyar bajnokságot szabadtéren és fedettpályán. Szerettem volna, ha a fiúk országos csúcsot futnak fe­dettpályán, remélem 1994-ben si­kerül. A klub olimpikonjának, Kozáry Ágnesnek a visszatérését terveztük. Ági közben terhes lett, és azóta már egy kisfiú boldog édesanyja. 2. - Remélem, az új évben Bella Attila 200 m-en az ifjúsági vb-n a döntőbe kerül. A klub ren­delkezik négy jóképességű 400 m-es futóval, akik közül akár mind a négy fiú bekerülhet a fel­nőtt magyar 4x400-as váltóba. Az értékelésnél és a terveknél is csak a nemzetközi eredményekről, s elképzeléseinkről beszéltem. Sze­retnénk a magyar OB-n is minden korosztályban, minél többször felállni dobogó valamelyik fo­kára. Sipos László, a ZTE-Goldsun férfi kosárlabda szakosztályának technikai vezetője. 1. - Evek óta szerettem volna, ha csapatunknál külföldi edző működne, ez a nyáron megvaló­sult. Bár a vezetés nem azt az edzőt igazolta, akit szerettem volna, de Stevan Tótban kelleme­sen csalódtam. Az nem valósult meg, hogy mindig teltház előtt játszunk Egerszegen. 2. - Remélem, 94-ben tovább stabilizálódik a ZTE-Goldsun anyagi háttere. Bízom abban, hogy végre sportbarát adótörvé­nyek születnek, s megalkotják a sporttörvényt. (bedő) A Forma-1 világbajnokai (1.) 1950: Dr. Nino Farina Dr. Giuseppe „Nino” Farina két dologban örökre első marad a Forma-l-es autóversenyzés történetében: ő nyerte 1950. május 13-án az első F-l Grand Prix-t az angliai Silvers- tone-ban, és ugyanebben az év­ben ő lett a sportág első világ­bajnoka. Farina 1906-ban született, és először a polgári életre készült fel: elvégezte a jogi egyetemet, innen neve előtt a mai Forma- 1 -ben kissé meghökkentő „dok­tor” titulus. Mindennek ellenére nem lett sem ügyvéd, sem bíró, hanem 1934-től az autóver­senyzésnek szentelte életét. Már a második világháború előtt is jelentős sikereket ért el Alfa Romeo (Scuderia Ferrari) és Maserati színekben, s nevéhez fűződik az utolsó, 1940-ben Tripoliban rendezett nagydíj megnyerése is. Vezetési stílu­sára a keménység, már-már a vadság volt jellemző, erős ko­csinak kellett lennie annak, amit Farina egy versenyen át végig tudott nyűni. Jellegzetes volt testtartása is, hátradőlve, nyúj­tott karral kormányzott - ezt ké­sőbb sokan utánozták. Farina nagy korszaka akkor következett el, mikor 1950-re ismét az Alfához szerződött, ahol is honfitársával, Fagiolival és az argentin Fangioval ők al­kották a híres „Három F”-et, és simán taroltak az első két világ- bajnokságon. Farina az angol, a svájci és olasz futamot nyerte meg, volt három leggyorsabb köre (akkoriban ezért plusz egy pont járt) és még egy 4. helye, s így három ponttal didalmasko- dott Fangio előtt. Bajnokként még egy évet töl­tött az Alfa Rómeónál, de ekkor már csak egy versenyt nyert (a belgát), és be kellett érnie a 4. vb-helyezéssel. Karrierje hátra­levő négy esztendejét régi csa­patánál, a most már saját kocsi­kat indító Ferrarinál verse- hyezte végig, immár a fiatal te­hetségek árnyékában. Ugyan még egy utolsó győzelmet ara­tott az 1953-as Német Nagydí­jon, a hírhedett Nürburgringen, de lassan eljárt felette az idő (majd’ 50 éves volt már!). Ezt azonban képtelen volt belátni, mígnem 1954-ben súlyosan ka­rambolozott az olaszországi 1000 Mérföldes Körversenyen. Lassan fölépült, még Forma­i-ben is rajthoz állt háromszor, azonban 1956-ban végleg visz- szavonult a versenysporttól. Tíz évvel később húnyt el váratla­nul, egy közúti balesetben: a francia futamra igyekezett meghívott vendégként... Farina összesen 33 nagydíjon indult, 5-ször a pole posi- tion-ból, 5 győzelmet és 128 pontot szerzett. Méhes K. A világ sportja • München. A Premiere nevű német magántelevíziós csatorna arról tájékoztatta a né­zőit, hogy Franz Beckenbauer annak ellenére sem fejezi be kommentátori pályafutását, hogy elvállalta a Bayem Mün­chen csapatának irányítását. A „Császár” a hírek szerint to­vábbra is szaktudósítóként szá­mol be a Bundesliga eseménye­iről, valamint a világbajnoki döntő közvetítéseiben is szere­pet vállal. • Oslo. A stuttgarti atlétikai világbajnokság egyik főszpon­zora, a Mercedes cég bőkezű felajánlásával igen kellemetlen helyzetbe hozta Norvégia leg­jobb gerelyhajítónőjét, Trine Hattestadol. A győzelmi pré­miumként felajánlott 83 ezer márkás luxusautót ugyanis a norvég hatóságok szigorúan be­számolták a sportolónő jöve­delmébe, ezért pedig közel 40 ezer márka adó befizetésére kö­telezték. - Ez óriási sportszerűt­lenség! A győzelemig kemény edzéseken keresztül jutottam el, most pedig megérdemelt jutal­mamért kellene újabb árat fizet­nem. Felháborító! - fakadt ki Hattestad. • Silverstone. A híres sil- verstone-i Forma-l-es ver­senypálya igazgatósága elve­tette azt az ötletet, hogy egy In- dyCar versenyek lebonyolítá­sára alkalmas ovális pályát épít­senek. Fa Nándornak még nincs „vízéhsége” Fa Nándorral - aki egyedül, egyetlen kikötés nélkül vitor­lázta körül a Földet és az ötödik helyen ért célba a Vendée Globe elnevezésű viadalon - készített interjút az MTI abból az alkalomból, hogy a vitorlá­zóknál a szakemberek megkér­dezése után a tavalyi év legjobb sportolójának bizonyult. Utca­hosszal nyert a többiek előtt.- Fa Nándor neve tulajdon­képpen a földkörüli versenyek­kel forrt egybe. Azt azonban ke­vesen tudják, miként kezdődött sportolói pályafutása?- Tizenhét éves koromig bir­kóztam, amit sérülés miatt abba kellett hagynom. Kajakozni kezdtem, majd 27 éves koromig kenuztam. Balszerencsémre ak­koriban olyan erős volt a me­zőny, hogy a világversenyeken szinte minden számot a magya­rok nyertek. Amikor megépítet­tem első hajómat, egy finn din- git, „átnyergeltem” a vitorlá­zásra. Az Alcoa Köfémben kezdtem és azóta is ennek az egyesületnek a tagja vagyok.- Hogy került sor az újabb váltásra?- Mondhatom, hogy a Los Angeles-i olimpia elleni bojkott hatására váltottam. Akkor én kerettag voltam és keményen hajtottam azért, hogy válogatott legyek. Az az arrogancia azon­ban, amivel sok, olimpiára ké­szülő versenyző életét tették tönkre és amely pusztán politi­kai célzatú „durrogtatás” volt, engem nagyon komolyan érin­tett. Akkor kiléptem az olimpiai versenysportból egyszer és mindörökre. Gál József bará­tommal már korábban ábrán­doztunk egy földkörüli verseny­ről, így nekiláttunk a megvaló­sításnak.- Hogy jött létre az első út?- Akkoriban ez nagyfokú őrültségnek számított, hiszen sokaknak még a tengeren való hajózás is álomnak tűnt. Ráadá­sul előtte egyikünk sem hajózott nagyhajóval. Olyan ez, mintha valaki egy Ladából átülne egy kamionba. Attól kezdve azon­ban már szakmai intelligencia kérdése az egész. Hogy valaki feladja a versenyt, meghal vagy befejezi, az már a képességeken múlik. Dolgozott bennünk egy olyan önbizalom, ami a dolgok nem ismeretén, egyfajta tudat­lanságon alapult. Ä semmiből beleugrottunk a mélyvízbe és megtanultunk úszni.- Közzétették a legközelebbi verseny időpontját, illetve rész­leteit. Fa Nándor is ott lesz az indulók között?- Nem, bár a verseny sza­bályzatának kialakításában ter­mészetesen közreműködtem, hiszen kemény csatát vívtunk a rendezőkkel, hogy milyen biz­tonsági intézkedések legyenek, mi a legmegfelelőbb a 60 lábas hajók számára.- Ha nem a BOC Challenge, akkor mi a következő célkitű­zése?- A BOC-n én már túlléptem. A következő versenyem az 1996-os Vendée Globe lesz, ennek szentelek most mindent. Úgy érzem, akkor leszek életem csúcsformájában. Persze sokat kell fejlődnöm fizikailag, lelki­leg és például meteorológiából is rengeteg még a tanulni va­lóm.- A Vendée Globe után azt mondta, hogy megválik a Ke­reskedelmi és Hitel Bank - Ma­táv nevű hajójától, mert már nem elég jó a következő ver­senyre.- Az a hajó már kiszolgált. A 4-6. helyre még jó lehet, de ne­kem ez már kevés. Csak a csúcs motivál. A KHB-Matávot sze­retném eladni, olyannak pél­dául, aki a következő BOC-ra készül. A kikötés óta, még je­lenleg is Franciaországban áll, ezért saját zsebből fizetek. Úgy számolom, ha nullára kijövök vele, az már jó.- Mennyi idő kellett ahhoz, hogy kipihenje a Vendée Globé fáradalmait?- Voltak a versenynek olyan részei, amiket az ember már soha nem pihen ki. Nyilván egészségileg és lelkileg is ha­gyott bennem kitörölhetetlen nyomokat. Most úgy érzem, fél év kellett, hogy újra fitt legyek, bár még nincs „vízéhségem”.- Már a verseny előtt tudta, mi lesz hazatérése után?- Nem. Két elképzeléssel jöt­tem haza. Az egyik az volt, hogy ha a következő Vendée Globe-on nyerő eséllyel indul­hatok, akkor nekivágok. Innen­től kezdve már a szponzorokon múlik a dolog. Szerencsére a Kereskedelmi Bankkal már szerződéskötés előtt állunk és a Matáv is kedvezően állt hozzá az ügyhöz. Én pontos költség- vetést készítettem - persze nem forintban -, hogy mi mennyibe kerül és én mit tudok nyújtani.- Mi volt a másik terv?- Úgy gondoltam, ha nem jön össze az indulás, akkor az üzlet felé fordulok. Egy hajóépítő üzemet szeretnék, amit min­denképpen tervezek, ha befeje­zem a versenyzést. Egyébként nem maradt volna akkor sem hiányérzetem. Tudomásul vet­tem volna, hogy ennyi fér bele, más kérdés a csalódottság.- Mennyivel nehezebb Ma­gyarországon szponzorokat szerezni, mint a világ más tá­ján ?- Nyugaton egészen más a szponzorálási kultúra. Itthon még mindig azt hiszik, a támo­gatás adomány, kint tudják, hogy üzlet. Olyan, mint egy be­fektetés. Az igazi különbséget azonban a pénzérték jelenti. Körülbelül egyötödét kaptam így, mintha például Franciaor­szágban élnék.- Miből él tulajdonképpen Fa Nándor?- Én 15 éve profiként dolgo­zok, tehát mindent a céljaimnak vetek alá. Már kenusként is épí­tettem, javítottam hajókat. Ka­pok fizetést a Köfémtől, de tu­lajdonképpen még mindig a Szent Jupát útja utáni járulé­kokból - könyv, film stb. - élek.- Mit szól a hosszú földkörüli utakhoz a család?- A feleségem egyben társam is, aktívan közreműködött ezekben a vállalkozásokban, így nem lehetett hiányérzete. A gyerekek pedig még kiszolgál­tatott lények, nincs beleszólá­suk.- Mikorra készül el az új hajó?- Úgy tervezem, hogy 1995-re. Szeretnék egy évet a Vendée Globe előtt versenyezni vele, hogy megfelelően letesz­teljem. Például egy olyan tran- satlantic-viadalon, mint az idén első alkalommal megrendezett Route de Café volt. Úgy kell el­indulnom, hogy sötétben is tud­jam, hova nyúlok. Eddig a fő problémát mindig az jelentette, hogy alig készült el a hajó, már kezdődött is a verseny. így álta­lában csak az út második felére szoktam össze megfelelően a vi­torlással.- Vannak már tervei 1996 utánra is?- Igen. Visszatérek a rend­szeres versenyzéshez. A vitor­lások korszerűsítésén, új hajó­osztályok kidolgozásán szeret­nék dolgozni. Tervezem, hogy ismét beszállok a Laserbe, de már nyerésre fogok vitorlázni. Válogatottságot azonban nem vállalok, mert az nem találkozik céljaimmal. És van még egy el­képzelésem. A jövőben szeret­nék új oldalamról bemutat­kozni: sportpolitikával is fog­lalkozni, mert nagyon sok min­dennel nem értek egyet a mos­tani világban. Túl sok a zavaros víz... Kis történetek nagy sportolókról Lothar Matthäus és olasz élettársa, Lolita újabb gyerme­ket vár. A kis jövevény azonban most nem a "hagyományos" módon érkezik. A német fut- ball-válogatott kapitánya és asszonya úgy döntött, hogy Lo­ris nevű közös gyermeküknek Brazíliából fogadnak örökbe egy testvérkét. Arról egyelőre nem tudni, hogy öcsike vagy hugocska érkezik-e. Magic Johnson, az AIDS-be- teg amerikai kosárlabdázó egy all-star-csapattal Európában turnézott a közelmúltban. Es- senben nemcsak a kosárlabdá­zással kapcsolatos kérdésekről faggatták, hanem arról is: mi a véleménye a német sörökről és a német lányokról. - A német sörök a legjobbak a világon, a német lányok pedig a legszeb­bek. Sajnos, csak az előbbieket volt szerencsém kipróbálni. Katarina Witt, a kétszeres olimpiai bajnok német műkor­csolyázónő néhány hónappal ezelőtt elhatározta, hogy vissza­tér, s megpróbálja kiharcolni az indulási jogot a jövő évi lille­hammeri téli játékokra. Sokáig minden rendben is ment: a kö­zelmúltban, első bemutatóver­senyén igen jó benyomást tett szurkolókra és szakemberekre egyaránt, ám néhány nappal ké­sőbb egy ugrás után fájdalmas arccal görnyedt össze. Az orvo­sok a 27 esztendős sportolónál hátizomsérülést állapítottak meg, maga Katarina pedig úgy vélte: túlhajtotta magát, szerve­zete ilymódon jelentette be til­takozását. Szerencséjére az ije­delem nagyobb volt a bajnál, két nap múlva már újra jégre léphetett - siklik tovább az olimpia felé. * Eddy Merckxtől, minden idők legeredményesebb kerék­párosáról nemrégiben szobrot avattak hazájában, Belgiumban. Akik látták, azt mondják, bor­zalmas, semmi hasonlatosság sincs a kő és az igazi Eddy kö­zött. Sokkal jobban hasonlít vi­szont apukájára, a kis Merckx, a 21 esztendős Axel. A fiatalem­ber a minap szerződött a német Team Telekom nevű csapathoz, amelynek vezetői elégedetten dörzsölik tenyerüket. Úgy vélik, ha versenyzőként esetleg nem is válik be Axel, a Merckx név megnyitja majd a szponzorok pénztárcáját. Hogy a név azon­ban nyűg is lehet, azt Axel már megtapasztalhatta. Bár négy amatőr versenyen győzni tudott, sokan a papa eredményivel ho­zakodnak elő, ahhoz hasonlít­ják. Igaz, ami igaz, a nagy Eddy 19 esztendősen már amatőr vi­lágbajnok volt, 24 évesen pedig megnyerte a Tour de France-ot. Axel ettől még nagyon messze van. A német túraautó-bajnok­ságban idén a Melkus istálló BMW-jében ül a legereménye- sebb kettős. A pilóta, Kristin Otto és mitfahrere, Martina Hellmann, azonban nem a volán mögött érte el sikereit. Nyilván sokan emlékeznek még: az 1988-as szöuli játékokon a 27 esztendős úszónő és a 32 éves diszkoszvetőnő együtt hét aranyat nyert. Milyen kár, hogy újonan választott sportágukban nem rendeznek olimpiát. 10 új VDN 1994. JANUÁR 16., VASÁRNAP * 4 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom